Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

ÍZ MS2MN524B01CS-S24TM4K MEfiíEl BI20TTSÁG4 ti I MÍGTEI TANÁCS tAPJA iTt! ÉVFOLYAM. 803. SZÁM ÄRA: «0 FILLÉR 1974. DECEMBER 29, VASÁRNAP Zárszámadásra készülve A MEZŐGAZDASÁGBA?? ugyanis minden esztendőnek (megvan a maga jellegzetessége, amelyből a pártszervezetek­nek éppen a tsz-ek gazdasági erősödésének, tagjaik tudati fejlődésének érdekében következtetéseket kell levonnluk. Meg kell ezt tenniük az úgynevezett jó időjárású, zökkenők nélküli esztendőkben is. Az idei szélsőséges időjárás okozta nehéz év után ez még inkább kötelességük. Milyen gazdasági eredménnyel zárják az évet a terme­lőszövetkezetek ? A mezőgazdaság — a sokszor megoldhatatlannak látszó nehézségek ellenére is szépen fejlődött, termelésének növe­kedése átlagosan 3—4 százalék. A szövetkezeti gazdák több- , «egének is az a véleménye, hogy az egyéni gazdálkodás kö­rülményei között, egy ilyen nehéz, elemi csapásokkal teli esztendő a parasztok százezreit érintette volna tragikusan. Ez nem következik be, annak is köszönhetően, hogy a ter­melőszövetkezetekben magasabb színvonalon folvik a terme­lés, másrészt pedig annak a nagy társadalmi összefogásnak következtében, amely a nehéz őszi napokban országszerte ki­bontakozott. A 3—4 százalékos termésnővekedés a mezőgazdaságban •z országos átlagot jelenti. A termelés adatai az előző éve­ké" él nagyobb szóródást takarnak. Még világosabban: a ki­váló és kiemelkedő eredményeket elért szövetkezeti gazda­ságok mellett nagy számmal lesznek gyengék is. Ezért kell * mostani zárszámadásokat a korábbiaknál gondosabban elő­készíteni, lebonyolítani. A GAZDASÄG HELYZETÉNEK VIZSGÁLATA, elemzé­se. s ennek alánján a tagság közötti Dolitikai munka szövet­kezetenként más-más feladat elé állítja a kommunistákat. Nyilvánvaló, hogy ahol a gazdasági eredmények kielégítők, ott az egészséges jövedelemszint mellett, az alapok bővítése, ezek célszerű kialakítása a feladat. A gvenge gazdasási ered­ményt elért szövetkezetekben más célokért kell a nártszer- vezeteknek küzdeniük. Többek között azért, hogy a tsz-tagok gondos gazda médiára még a jövedelem bizonyos csökkené­se árán is biztosítsák a jövő évi gazdálkodás feltételeit. A kommunisták felelőssége tehát énnen abban van, hogv oo- litikal tennivalóikat sajátos körülményeik figyelembe véte­lével, alakítsák ki. Persze a pártszervezeteknek általános, á párt nolfHV-' Jából adódó feladatai ts vannak. Egyetlen szövetkezetben sem mellőzhetik, vagy csorbíthatják a szövetkezeti demok­ráciát. A nehéz helyzetben levő gazdaságokban a kivezető út éppen a tagokkal való nyílt, őszinte eszmecsere, nem pedig a ,.kemény kéz” politikája. Ugyancsak nagyon fontos, hogv a döntésekben ne a oillanatnyi érdek, hanem a gondos elő­relátás uralkodjék. Érvényesíteni kell a célszerű takarékos­ságot, biztosítani az anyagok, eszközök felhasználásának ha­tékonyságát. Gondos mérlegelés szükséges a beruházásokról való döntésekben Is. A LEGTÖBB TERMELŐSZÖVETKEZETI oártszervezet az 'vek. során kialakította a körülményeinek legjobban meg­felelő. a célt • legjobban szolgáló módszereket a zárszámadás poVf,kqi előkészítésében. Ezekben a módszerekben az a közös Vön^s. hogy a zárszámadó közgyűlést brigád- és üzemegy­ség' érteké?1 etek előzök meg. A szőkébb munkahelyi meg- be<= '■‘seknék az előnye, hogy itt minden szövetkezeti tag jzó^oz jut, s a tapasztalatok szerint bátrabban veti fel a pr^’émákat. mint .a közgyűlésen, a nagyobb közösség előtt. G'-"'">ri viszont az is. hoav a kisebb közösségekben e’hang- íött észrevételek a zárszámadó közgyűlés beszámolójában nem kapnak hangot. Ahol ezt a hibát elkövetik, ott a szövet­kezet taglalnak demokratikus jogait sértik meg. A pártszer­vezetek ügyeljenek arra. hogv ne sikkadjanak el ezek az észrevételek, javaslatok és a közösséget érintők kerüljenek a beszámolóba. Számos taoasztalat mutatta, hogy helves, ha a kommu­nisták már a mérlegkészítés előtt — természetesen a tények birtokában — állást foglalnak a szövetkezetüket érintő gaz­daságpolitikai kérdésekben. Ennek előnye, hogv a párttagok, fnár a munkahelyi megbeszéléseken is képviselhetik a Párt­szervezet állásfoglalását. Vannak tapasztalatok arról is. hogy a pártszervezetek vezetőségei a munkahelyi értekezletek — Czem és brigád — tapasztalatainak birtokában értékelik a sz*v?*kezet gazdálkodását a szövetkezeti é1et jellemző voná­sait. Ez utóbbi esetben, a nárttaggvűlést lóval a zárszó madó közgyűlés, előtt célszerű megtartani. Nincs politikai haszna snnak a párttaagv'lésnek, amelyet a zárszámadó közgyűlés raoián tartanak. Ebben az esetben ugyanis a kommunisták­nak sem módink, sem idejük nincs arra. hogv a tsz-tagokkal rn»aisme’-tessék a taggyűlés véleményét, vagv énoen vitat- kóz-">nak a téves nézeteket valló szövetkezeti tagokkal. Egyre több tsz-ben nemcsak a munkahelyeken tartanak gy.siz^eket. hanem külön-külön összehívták a tsz-ben dol- nőket, fiatalokat, nyugdíjasokat. Ez azért előnyös, mert ilv módon a pártszervezetek a szövetkezeti tagok egv-egv rétegének sajátos problémáiról is megbízható képet kapnak. A MOSTANI Z^RSZÁMáDŐ KÖZGYÜT ÉSFKEN — sokkal inkább, mint a korábbi„években — az őszinte légkör biztosítása sokoldalú tevékenységet kíván a oártvezetős^gek- től. az egyes párttagoktól.. Ezért a vezetőség beszámolója tükrözze a tsz valóságos helyzetét. Hívja fel a gazdaság ve­retőségének figyelmét arra hogv a beszámoló a szövetkezet valós eredményeivel, gondjaival-nehézségeivel foglalkozzon — közérthetően. Helyes, ha a mérleg számadatait sokszoro­sítják és előre megküldik a tsz-tagoknak. A kommunisták­nak azzal is biztosítaniuk kell a közgyűlések munkajellegét hogv bátran elmondják véleményüket, s célszerű javaslatokat Nesznek a jövő évi gazdálkodásra. WL S, Elutazott hazánkból az Ny. K. Bajbakov vezette szovjet küldöttség Szombaton elutazott Ma­gyarországról az a küldöttség, amely Ny. K. Bajbakovnak, a Szovjetunió minisztertaná­csa elnökhelyettesének, a Szovjetunió Állami Tervbi­zottsága elnökének vezetésé­vel tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Minisz­tertanács elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhivatal elnökével, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesz­tése, valamint az 1976—80-ra szóló árucsereforgalom fon­tos kérdéseiről. A két delegáció tagjai vol­tak dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, dr. Heté- nyi István tervhivatal! ál­lamtitkár, Kovács Gyula külkereskedelmi miniszter- helyettes. illetve Ny. Sz. Pa- tolicsev, a Szovjetunió kül­kereskedelmi minisztere, N. N. Inozemcev, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának el­nökhelyettese és V. Sz. Alhi- mov, a Szovjetunió külkeres­kedelmi miniszterhelyettese. A szovjet küldöttség láto­gatást tett a Bábolnai Állami Gazdaságban, ahol dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Burgert Róbert igazgató fo­gadta a vendégeket. A szovjet delegáció búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Lázár György, dr. Biró József, dr. Hetényi István, Kovács Gyu­la. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka (MTI) Összeült az V. országos diákparlament Szombaton a Fővárosi Mű­velődési jlázban megkezdő­dött a középiskolások V. or­szágos parlamentjének ta­nácskozása, amelyen megje­lent dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, Nagy Im­re munkaügyi miniszterhe­lyettes, Hanga Mária, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető-helyette­se, dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára és Nádor György, az Ál­lami Ifjúsági Bizottság titká­ra. A diákparlament 300 kül­dötte egyaránt képviselte az ország munkástanuló, gim­náziumi és szakközépiskolai tanulóifjúságát, s jelen vol­tak a gyors- és gépíró isko­lák képviselői is. Dr. Gosztonyi János okta­tási államtitkár tartott vita­indító előadást, amelyben egyebek között beszámolt a IV. diákpari'men ten elhang­zott interpellációk és az ott elfogadott ajánlások sorsá­ról. A referátumot élénk vita követte. Milyen legyen a mai diákideál? — tették fel töb­ben is a kérdést. Válaszként pedig úgy fogalmaztak: olyan tanuló, olyan ifivezető, -aki példamutató a tanulmányi munkában és tevékenykedik a közösség nevelésében; ha kell vitázik, érvel, adott eset­ben vállalja az „ütközést” is a lógósokkal és kötelességü­ket elmulasztókkal, Felvetették a diákküldöt­tek, hogy közös érettségi-fel­vételi írásbeli vizsgát továb­bi tantárgyakra kellene ki­terjeszteni. Kérték, hogy a továbtanulási tájékoztatók a jövőben korábban jelenjenek meg. Szóba került, hogy ja­vítani kellene a szakközépis­kolai tankönyv ellátását, s hogy szükség lenne olcsóbb műszaki könyvsorozatokra. Számos észrevétel hangzott el arra vonatkozóan, hogyan, miként lehetne korszerűsíte­ni a szakmunkásképző irtté- zetek tan terveit, tananyagát. Sok felszólaló sürgette a ma­gatartás és a szorgalom el­bírálási rendszérének de­mokratikus szellemű, köz­ponti szabályzását is. Az V. országos diákparla­ment ma szekcióülésekkel folytatja munkáját t U| ipari terme'öi árak Az Országos Anyag- és Arhivata! közleménye A Minisztertanács határo­zata alapján 1975. január 1- én új termelői árak lépnek életbe azokban az iparágakban, ahol az importanyagok nagyará­nyú .világpiaci áremelkedése miatt a gazdasági kalkuláció már nem nyugszik reális alapokon. A termelői árin­tézkedések a kőolajbánvá- szatot, a kőolajfeldolgozó ipart, a szénbányászától a kohászatot. . a gépipar egves ágazatait, a vegyipart, a ru­házati ioart. valamint az áruszállítást érintik. Az 1975. évi népgazdasági tervről ho­zott minisztertanácsi határo­zat alapján a minisztériu­mok és a főhatóságok felü­gyelete alatt működő gazdál­kodó egységek 1975. január 1-től a gázolajat, a tüzelőo­lajat és a benzint csak a ré­szükre megállapított menv- nyiség mértékéig szerezhet­nek be. A részletes szabályo­zást a nehézipari miníszte- rendelete tartalmazza. A la­kosság üzemanyag és tüze­lőolaj vásárlása nem esik korlátozás alá. (MTI) Hírek - képekben } Az Elektroakusztikai Vállalat beregi gyárában, Vásárost naményban háromszázan dolgoznak. Híradáste-'v -' -ű be« rendezések, finommechanikai lakatosipari munkáit készí­tik. Képünkön: Gráf György esztergályos automata gépen alkatrészeket készít A MEZŐGÉP nyírbátori gyárában boylereltet hegészt K/nei Ferenc. Hét éve került a vállalathoz. Kétszer kapta meg a „Kiváló dolgozó” jelvényt. Egyszer pedig jutalomként 10 napos kijev—moszkva—leningródí utazáson vett részt Rész* vesz a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomban és mint munkás­ért is tisztelik munkatársai. A MEZŐGÉP nyírbátori gyárában a legjobbak közötf getík Komaság Jánost. A Gagarin brigádban korra ö a legidősebb. Az esztergályos szakmában pedig ké' Kiváló dolgozó” jelvény fémjelzi szakértelmét. (Hammel 'ózse| felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom