Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

WR. aSöÖfír ,,i riiiniiti* >*i«oi é* lMW-llAWTARU»SIiii^ — ' ifp N épgazdasági tervezés társadalmi tervezés Irta: dr. Heiényi Isfrán, az Országos Tervhivatal államtitkára A népgazdasági tervezés *' rendszere és alapvető Vonásai a több mint negyed­százados tervgazdálkodásunk során a fejlődésnek olyan színvonalát érte el, hogy ezt 1972-ben a népgazdasági ter­vezésről szőlő törvényben le­hetett rögzíteni. A tervezés természetesen továbbra is élő, a társadalommal, gazdaság­gal és állammal együtt fej­lődő intézmény, amely csak akkor felelhet meg a vele szemben támasztott követel­ményeknek, ha maga is fejlődik, tükrözi a térsadalomban végbe­menti változást. E fejlődés egyik jele, hogy fokozott hangsúlyt kap a népgazdasági tervezés folyamatában a gaz- 1 daságfejlesztés társadalmi hatásainak feltárása és fi­gyelembe vétele. Ebben az igényben az a felismerés jut kifejezésre, hogy a gazdasági döntések minden esetben szé­les körű társadalmi folyama­tokat indítanak meg, ame­lyekkel a tervezésnek szá­molnia kell, módszereit vizs­gálatait tehát úgy kell fej­lesztenie, hogy e hatásokat széles körben és megbízható­an feltárja. Uj körülmény-e a társa­dalmi aspektus figye­lembe vétele a nép­gazdasági tervezésben? Mint másutt, itt is az a helyzet, hogy az új igény megfogal­mazása nem feltétlenül elvi vátozást vagy teljesen új kö­vetelményt jelöl meg, hanem azt fejezi ki, hogy az igényt nagyobb súllyal vagy minő­ségileg másként kell kezel­nünk, mint korábban. Az a követelmény ugyanis, hogy a népgazdasági tervezés politikai, társadalmi célokat szolgáljon, nem új, hanem a politika és a gazdaság viszo­nyának marxista értékelésén alapszik. Ezt a viszonyt jel­lemzi tömören az a lenini megállapítás is, hogy a terv a párt második programja, tehát a párt programja alap­vető politikai célkitűzéseinek szolgálatában határozza meg a gazdaság fejlődését. A po­litika elsődlegessége nem kárhoztatja passzivitásra a gazdasági tervezést, hiszen éppen a tervezés a felelős azért, hogy mennyire tud sa­ját eszközeivel hozzájárulni a politikai célok helyes konkre­tizálásához. A társadalmi fejlődésre vonatkozó döntések és a népgazdasági tervezés kap­csolata fejlődik a társadalami feladatok jellegétől és a nép- gazdasági tervezés fejlettsé­gétől függően. Szükséges, hogy ez a kapcsolat egyre gazdagabbá, sokoldalúbbá váljon. A szocialista tervgaz­dálkodás kezdetén ugyanis a politikai célok mindenekelőtt a, hatalmi és tulajdonviszonyok megváltoztatására irányultak. Az államosítás, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése, á szocialista elosztás érvény­re juttatása, egyben óriási gazdasági lépések is, de megvalósításuk alapjábab nem á gazdaságfejlesztéstől, ha­nem általános politikai fel­tételektől függött. A tervezés feladata mindenekelőtt abban a!H. hogy ezeket a gazdaság­fejlesztés útján megerősítse, alátámassza M a a társadalompolitika’ feladata nem a hatal- fei viszonyok megváltoztatá­sa. hanem a szocialista rend­szer, a szocialista termelési viszonyok további kibonta­koztatása, a szocialista tár­sadalami egység megerősítése és a termelőerők folyamatos fejlesztésének politikai meg­alapozása. Egy sor társadalmi követelmény megvalósítása ma a népgazdasági tervezés­ben jelentkező gazdasági fel­adat megoldásától függ. E társád alami követelmények jelentős része a dolgozók munka- és életkörülményei­hez kapcsolódik, de nem egy­szerűen a jólét fokozását kö­veteli meg, hanem a szocia­lista társadalom alapelveinek teljesebb érvényesítését. Mindenekelőtt arról . van szó, bogy hatékonyabban kell megoldani, hogy a családi körülményekből és a telepü­lések eltérő színvonalából adódó különbségek ne jelent­senek tartós és leküzdhetet­len akadályt a társadalom tagjai, elsősorban a felnövek­vő generációk „egyenlő esé­lyeire” a pályaválasztásban, és tehetségüknek és szorgal­muknak megfelelő érvénye­sülésben. Ez mindenekelőtt az oktatás és szakképzés fejlesztése terén határozza meg a feladatokat. A teljes foglalkoztatottság további biztosításával, az öregek és munkaképtelenek eltartásához nyújtott társa­dalmi hozzájárulás és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztésével tovább kell erősíteni hazánkban a lét- biztonságot. Célunk az, hogy a jövedel­mek átlagos nagyságának vi­szonylagos kiegyenlítettségét, fenntartva a munkából szár­mazó jövedelmek teljesítmé­nyektől függő differenciálása segítse elő a munka haté­konyságának gyorsabb növe­kedését; a nem kereső csa­ládtagok eltartásához nyúj­tott társadalmi hozzájárulás emelésével viszont csökkenje­nek a különbségek az egy főre jutó családi jövedelmek­ben. Azt akarjuk, hogy a tele­pülésfejlesztés és a tervszerű urbanizáció segítse elő, hogy a népesség életkörülményei­ben és ezen keresztül képes­ségeik ki bon tallózásában és érvényesítésében fokozatos további közeledés következ­zék be az ország nagyobb térségei és eltérő település- csoportjai szerint. H iba lenne azonban a tár­sadalmi követelmények érvényesítését kizárólag az életszínvonal kérdésének te­kinteni. A tervezés alapkér­dése a tudomány, műszaki fejlődés és termelés tervezé­se —, amelyben a legfőbb té­nyező, termelőerő, maga az ember. Ezért a tervezés alap­feladata, hogy a műszaki-tu- dományos forradalom új kö­vetelményeihez igazítva ala­kítsa ki a képességek fejlesz­tésének legcélszerűbb formá­it (pL az oktatás és tovább­képzés feladatait); és a terv alátámasztásaként irányozza elő a megszerzett képességek optimális kifejtését elősegítő szervezési, vezetési formá­kat, a munka szerinti elosz­tást erősítő intézkedéseket, mint pl. a bérrendszer fej­lesztését. Ahhoz, hogy a tervezés kielégítse e követelményeket, új irányokban kell fejleszte­ni a tervezés módszereit. Mindenekelőtt erősítenie kell a szocialista társadalomtu­dományokkal való kapcsola­tait. A tervezés egyre na­gyobb igénnyel lép fel pl. a szociológia, a társadalomsta­tisztika, a településtudomány iránt. További újszerű féladat, hogy a társadalmat alkotó osztályok mellett fokozott fi­gyelmet fordítsunk arra is, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatást gyakorolnak a lakosság egyes rétegeinek helyzetére. , Tervezett intéz­kedéseink hátasát külön-kü- lön kell vizsgálni pl. a dolgo­zók és a nyugdíjasok, a váro­si és falusi családok, a kás­ás a nagycsaládosokra nézve. Ily módon a gazdasági terve­zés szervesen összekapcsoló­dik a népesedéspolitikával, a településfejlesztéssel stb. Növekvő hangsúlyt kap a tervezésben a területi terve­zés. A racionálisan értelme­zett teljes foglalkoztatás egy­re inkább azt jelenti, hogy nem csupán az elmaradot­tabb területek termelőerői­nek fejlesztése a. feladat, ha­nem minden terület adottsá­gainak megfelelő szelektív fejlesztésével foglalkozunk. Így pL,egyes vidékek iparo­sításával egyenrangú feladat­tá. válik a budapesti ipar sze­lektív fejlesztése, egyes vo­natkozásokban visszafejlesz­tése. Vagy bizonyos körze­tekben nagyobb . erőfeszíté­sek válhatnak szükségessé a mezőgazdaság “fejlesztése ér- dékébén-'’' '’ ~ T t gyanakkor a „társadat- mi tervezés” nem je­lentheti azt, hogy a népgaz­dasági .tervezés felöleli a tár­sadalompolitikai intézkedé­sek egészét, vagy még kevés­bé a politikai célok tervezé­sét. A politikai célok megál­lapítása nem a népgazdasági tervezés feladatkörébe tarto­zik. Kötelessége viszont azoknak a gazdasági folya­matoknak a feltárása, vala­mint a gazdasági fejlődés le­hetséges társadalmi feltéte­leinek és követelményeinek megjelölése, amelyek segítik a hosszútávú politikai célok kijelölését, illetve olyan gaz­dasági fejlődés tervezése, amely számol e célok meg­valósításának gazdasági ha­tásával, követelményeivel. vj yfregyházi patriótának ^ vallja magát, ■ pedig a fővárosból jött, és csak 1971 óta lakik a városban. A papíripar szabolcsi meghono­sítása hpzta a megyébe. Is­kolai végzettsége nyolc álta­lános. Tizenöt éve dolgozik a papírszakmában. Beosztása művezető. A nyíregyházi pa­pírgyár technológiai üzemét vezeti. E mellett a 68 tagot számláló pártalapszervezet szervező titkára. -A neve: Ba­logh Gyula. Mozgalmi élet­ben ifjúmunkás kora óta vpsz részt. A KISZ-ben volt szer­vező titkár és kerületi vb- tag. 1964—1971-ig munkás­őr. Harmincegy éves. A párt­ba nyolc esztendővel ezelőtt vették fel. — Az induló gyár kezdet­ben csak nekem tudott mun­kát biztosítani. A négyéves fiammal érkeztem a város­ba. A feleségem csak jóval később’ jöhetett utánúrik. Amikor itt jelentkeztem pártmuhkára, még esők ötta­gú . volt az alapszervezet Ahogy , bővült a termelés, úgy sokasodtunk mi is. A X pártkongresszus határozatai­ból tennivaló is akad bőven. A pártszervezeten belül is a munkássá . nevelés volt az egyik feladat. Hogy értünk el valamit a négy év alatt, azt Konyha, fürdő, klub Gondoskodás a munkásokról Három évvel ezelőtt hat­millió forintos termelése volt a MOM mátészalkai gyáregységének — 1974-ben előreláthatólag kilencven­ötmilliós, A szemüveglen­cséket, plasztiklencséket, vízórákat gyártó üzemben 742 dolgozó van — a munka és életkörülmények az el­múlt évek alatt sokat ja­vultak. Minden szombat szabad A dolgozók közül több, mint négyszáz nő. A gyár jelentős kedvezményt biz­tosít a gyermekeseknek: akik kettő vagy több 14 éven aluli gyereket nevel­nek vagy akik egyedül van­nak kisgyermekükkel, azok­nak minden szombat sza­bad. A dolgozók egészség- ügyi ellátásáról havi hat­van órában foglalkoztatott üzemorvos gondoskodik. Ja­nuár elsejétől két műszak­ban üzemi nővérek tarta­nák ügyeletét az üzemi asszisztens és laborasszisz­tens mellett. A gyár ter­veiben szerepel egy nőgyó­gyászati és egy fogászati szakrendelés megvalósítása is.. .• .... ' ■: , Kényelmes Öltözők, zuha­nyozók biztosítják a dolgo- [ zik :'' iííztálkodását — ám ■ gondot-.'.jelent az új öltöző­szekrények beszerzése. Ugyancsak nagy problé­ma a hét és fél száz dolgo­zó étkezésének megoldá­sa. A gyárnak jelenleg csak melegítőkonyhája van, így az ételeket máshonnan szállítják. Ez bizony nem használ a minőségnek. Ja­nuárban részben megol­dódnak a gondok: egy új főzőkonyha kezdi meg mű­ködését. A távlati tervei* azonban még többet ígér­nek: egy ötezer személyes konyha megépítését a MOM és a városi tanács együtt­működésével. Ez az óriás­konyha az egyre terebélyese­dő mátészalkai ipartelep üzemeinek gondján is segí- tene. Lehetőség tanulásra Hasonló közös létesít­mény létrehozását javasolja a MOM-gyáregység a dol­gozók kulturális igényei­nek kielégítésére: egy „kul­túrkombinátot” terveznek — mozi, bejáró dolgozók pihenőhelye, klub. Az optikai’ gyár, dolgozói részére több lehetőséget is biztosít a tanulásra Az üze­men belül megindult egy optikus szakmai tanfolyam, amelyen szakmunkásképesí­tés szerezhető. Hatvanan. tanulnak ezen. A dolgozók szakközépiskolájában nyol­cán tanulnak a gyárból. A továbbtanulóknak különfé­le kedvezményeket bizto­sítanak — ha ez sok eset­ben nehezen is sikerül. Mű­szakcserékre, munkaidő-ked­vezményekre nyílik lehető­ség — a gyár vezetősége azonban fokozottabban sze­retne támaszkodni a dolgo­zókra, amikor azt kéri: hoz­zanak több áldozatot a ta­nulók is, mivel a gépek jobb kihasználására több műsza­kos termelést szeretnének bevezetni. Az üzemben dolgozók nagy gondja a bejárás. Több, mint, ötszáz a vidék­ről bejárók száma — a közlekedési menetrendet vi­szont nem tudják össze­egyeztetni a munkaidővel. Ezért munkakezdés előtt és után gyakran órákat kell várakoznia a dolgozónak, míg hazajuthat. Létrehozták az üzemi ifjúsági klubot, ám ez hetente csak két al­kalommal tart foglalkozást — ekkor viszont rendsze­rint megtelik. 1973-ban körülbelül 1700 forint volt a munkások át­lagkeresete — idén novem­berig mintegy száz forint­tal növekedett. Az alkalma­zottak átlagkeresete a ta­valyi 2186 forinttal szem­ben 1974 első három ne­gyedévében 2374 forint volt. Meglehetősen rossz képek mutat a gyár baleseti sta­tisztikája. Tavaly tizenhét üzemi baleset történt, idéw viszont október végéig har­minc. A számaránynál na­gyobb mértékben nőtt * kiesett munkanapok száma: 137-ről 377-re. A balesetek szaporodása egyrészt be-' tudható a jócskán megnö­vekedett létszámnak is —** másfél százzal több a dol­gozó 1974-ben. A létszám­emelkedésnél döntőbb azo»~ ’ ban, hogy az új dolgozók zö­me betanuló munkás, aki­nek nincs gyakorlata, ta­pasztalata. S bár rendszere» a munkavédelmi, balesetek-» elhárítási oktatás, a műn-* kavédelmi szemle —- a bal­esetek. száma mégis növek­szik. Lényegesen nagyobb- erőfeszítésekre van szükség! ennek megakadályozására. < Bejáró munkások A mátészalkai MOM-gyár^f egységben tizenkét brigád- 4 dolgozik — közülük négy | már megszerezte a szoci- £ alista címet. Több brigád tűzte célul, hogy csatlako­zik hozzájuk, E brigádok, életét, együttműködését tf megnehezíti azonban a bejé- • ró dolgozók helyzete. E» elsősorban a munkán kívül tapasztalható — a munka- ban kevésbé: a brigádok , mindegyike tett munkafel- * ajánlást a pártkongresszus^, tiszteletére, és vállalása»-”.' kát teljesítik is. Nagy gondot jelent. mm'\* üzemi demokrácia kiszéle— - sítése a gyárban. Ez első- > sorban a dolgozók jő részé-» nek szakmai és politikák képzetlenségéből fakadj, Ezért a gyár vezetése ki­emelt feladataként kezeli a . munkások szakmai és poli­tikai képzését, és a dplgo- ^ zók széles körű informá­lását. Tarnavölgyi György A szervező titkár az eredmények mutatják. Ma gyárunk adja a megye ipari termelésének a tizenkét szá­zalékát Ebben . az évben a termelékenységet harmincöt százalékkal sikerült emel­nünk. Ügy gondolom, az eredmények eléréséhez a ko­vász a gyári kommunisták közössége. Az alapszervezetet héttagú vezetőség irányítja. A szer­vező titkárnak ennek ellené­re kijut a munkából. Az alapszervezeti titkár gyakor­latilag másfél éve távol van. Jelenleg éppen egyéves bent­lakásos pártiskolán tanul, így nemcsak a nyolc pártcso­port összefogását végzi Ba­logh Gyula, hanem osztozik a gazdasági vezetés minden örömében és gondjában. Az alapszervezet vezetősé­ge most fejezte be a X. kong­resszus óta eltelt idő értéke­lését. Számba vettek minden munkát, amit a négy év alatt végeztek. És ragyog az arca a szervező titkárnak, amint sorolja a tagok nevelésében, a termelésben elért sikere­ket, * dolgozók élet- ás mtm­Rakörülmény eiben beállott pozitív változásokat A kismamaüzembe lépünk be. Csend és tisztaság fogad. A pártszervezet és a gazda­sági-vezetés az újszülöttek és a kismamák védelmére hívta életre ezt az ülő- és könnyű­munkát biztosító munkahe­lyet. De azt is észre veszi a fiatal szervező titkár, hogy ötvenről huszonötre kell csökkenteni az összekötözött kartonok számát, nehogy a kismamák megemeljék ma­gukat. A csarnokban egyik gépsoron karbantartást vé­geznek. Itt az üzemvezető ké­ri, hogy nagyon gondosan fe­szítsék ki a hengerekre a fil­cet, nehogy a félmilliós érté­kű fogyóeszköz használhatat­lanná váljék. Néhány mun­kahellyel odébb olyan fel­adatot kell megoldani, ahol a párttitkár és a művezető együttes döntésére van szük­ség. Azt nem kell bizonyítani, hogy az 1 milliárd 200 ezer forintos termelési tervvel dolgozó gyárban az üzemi négyszögön belül milyen fe­lelősség nehezedik a párt­alapszervezet titkárának a vállára. Azt, hogy—ha csak ideiglenesen is, de — mind­ezt harmincegy évesen be­csülettel teljesíti, dicséretére válik. Ezek mellett még ott van­nak az egyéni gondjai is. Ta­nulni, művelődni kellene ne­ki is, feleségének is. A ma­gára vállalt társadalmi mun­kák eddig erre nem adtak le­hetőséget. A gyerek is nő, ve­le is egyre többet kell törőd­ni. Ügy döntöttek, jö­vőre papíripari szakközépis­kolába iratkoznak be. Balogh Gyula úgy érzi hogy fáradozása hasznos. Az alapszervezet a termelést jól segíti. Jutottak előbbre az emberek szakmai művelt­ségének, kultúrájának eme­lésében. Azt is jól látja, van­nak területek, ahol a jövő­ben a munkásokért, a gyá­rért még nagyobb figyelem­mel kell dolgozni. Tovább kell szélesíteni a szocialista- brigád-mozgalmat, több lehe­tőséget teremteni a felnőtt szakmunkásképzésnek. Javí­tani az üzem- és munkaszer­vezést, mélyíteni az üzemi demokrácia kiteljesedési for­máit Törődni az emberek egyéni problémáival is. Sígér hsa»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom