Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-25 / 301. szám

\ ttLW-WAGTAÄORSZAG — ÜTmsPÍ WELLÍKLIS* KÉSZENLÉTBEN KARÁCSONYI AJÁNDÉK LELEMÉNYES FÉRJ Karácsonyi népszokások VÁLÓFÉLBEN (Ferter - János rajzai) A karácsony ünnepének szokása a téB napfordulók idejére esik. Ez az időszak kedvez minden nép hitelében az emberfeletti lények földön járásának, s így kedvező alkalmai az őket megnyerő vagy távoltartó varázslások­nak is. A téli napfordulóhoz tehát világszerte a keresztény kultúrát megelőző pogány hitvi­lágban is számtalan kultusz fűződött. Ezt az ősemberi szokást, pogány hitvilágot a keresz­tény egyház körültekintő okossággal felkarol­ta; legendáival, szentelményeivel, áldásaival fűszerezte, vagyis egyházi köntösbe öltöztette. Majd lassan a téli napfordulat szívósan élő pogány szertartásainak a helyébe a maga ün­nepeit rendelte, így akarta a liturgia megho­nosításával a pogány mágikus célzatú szoká­sokat és hiedelmeket megszelídíteni. Napszálltával kezdődik a „szenteste”, „bő- vedestéje”, az előbbi a német „Weinacht” újabb, emez pedig a középkori „largus vesper” régi fordítása. Már az ószövetségben oly ha­sonló nagy ünnep, mint a hinduknál a Pongol, a perzsáknál a Mithras, az egyiptomiaknál az Osiris, a rómaiaknál a Satumus, a germánok­nál a Fréya, vagyis egyformán a „sol invictus vita invicta”, az élet győzelmének napja, ün­nepe. Karácsony estéjén állítják fel az ünnep igazi kifejezőjét, a karác^nyfát. A karácsony­fa-állítás szokása némev eredetű, nálunk mint­egy száz esztendőre tekint vissza. Ha a szokás eredetét vizsgáljuk, vissza kell nyomoznunk a középkorban játszott páradicsomjátékokig. E játék lényege a bibliai Ádám és Éva élete, bűnbeesése és bűnhődése. A misztériumjáték egyik kelléke volt a tudás fája, a mai kará­csonyfa őse. A karácsonyfa-állítás hajdani fé­lelmetes színezetét, kultikus jellegét elveszí­tette, a békességet, emberi szeretetet sugárzó pompájában. Ki gondol ma már arra, hogy a papírláncok eredetileg a kígyót, a felaggatott alma és a dió a jó és a gonosz almáját, míg az égő gyertyák a világ világosságát szimbo­lizálják. Az almának nemcsak a karácsony­fán, hanem az egész karácsonyi hagyomány­ban nagy szerepe van. A néphitben bizonyos tekintetben erotikus jelkép, s egyben varázsló szer is. Országszerte piros almát tettek kará­csonykor a kútba, ivópohárba és erről ivott ember, állat, egészen vízkeresztig. A karácsonyesti vacsorához fűződött a legtöbb pogánykori szokás. A vacsora a jövő évi termékenység szellemében ment végbe, így természetesen a család tagjainak szigorú rendet kellett tartani. Érdekes dolog, hogy a keresztény ember asztalára inkább bojtos ele­delek ■ kerültek, míg a hajdan korok pogá­nyái nagy dőzsöléssel próbálták isteneiket megnyerni. A vacsora sokfelé puskalövéssel kezdődött, hogy így féljenek az ólálkodó „go­nosz lelkek”. Az asztal alá különböző növényi magvakat, gabonaszemeket raktak, amit ké­sőbb a vetőmagvakba kevertek, vagy a jószág­gal etették meg. Az első fogás rendszerint al­ma, dió és fokhagyma, amelyet vízbe márta­nak. A második bableves és mákoscsík, az Ecsedi láp környékén „bobályka”. Minden fo­gásból áz első falatot elteszik a mörzsáv~l és a vacsora egyéb hulladékaival együtt. Ha a családban valaki beteg, vagy a jószágnak va­lami baja van, ezzel orvosolják. Karácsony második napjához kapcsolódik a hifes regőlés, amely Dunántúl, de nyomai- a Székelyföldön is fellelhetők. A játék szerep­lőinek öltözete nagyjából az állatbőrös jelme­zek sorához tartozik, amint a szereplők ne­ve, (bika, disznó stb.), s énekükben emlegetett csodafiúszarvas is mutatja. Fő jelmezük a szőrével kifelé fordított bunda, mely az állat szőrbundáját jelképezi. Énekük is messze ko­rok emlékét őrzi, ilyen szavakat tartalmaz (hajdinaköntös, kéregbocskor stb.). A zaj ütés­ben és a „regő rejtem”-féle szavak ritmikus ismétlésében a finnugor sámán varázslás csö- kevényeit kell látnunk. Mindnyájunk előtt Ismeretes a karácsony­napi betlehemezés. A betlehemesek öltözeté­ben, díszleteiben, a játék történeti alakulásá­ban az ősi téli napfordulati pogány hagyo­mányok töredékét és a későbbi egyházi misz­tériumjátékok elemeit egyaránt fellelhetjük. A hordozható betlehem keletkezése egyházi eredetű, ugyanis az első szentföldi zarándokok beszámolóiból kitűnik, hogy mily kegyelettel ápolták azt a betlehemi sziklabarlangot, mely­ben a kis Jézus bölcsőjéül szolgáló állítólagos jászolmaradványok voltak láthatók. Liberius pápa 354-ben pedig már arról is gondoskodik, hogy a karácsonykultusz ápolására épített új római bazilikában a hívek szemléleti úton is gyönyörködhessenek a betlehemi jelenet em­lékeiben. Theodorius pápa (642—649.) a pogá- nyoktól féltett betlehemi ereklyéket Rómába hozatja, s ettől kezdve a főoltárokat a betle­hemi sziklabarlang alapján díszítik. Mutatós keretekben helyezik el a szentcsalád, keleti királyok, pásztorok faragott képeit, s így jön létre a liturgia! misztérium. Ezek a kellékek igaz, ekkor még csupán lelki szerepet juttatott a Betlehem bibliai alakjainak. Később azon­ban indítékot szolgáltatott arra is, hogy a szent családnak hódoló pásztorok és királyok bábjait élő alakoskodók helyettesíthessék. Az ilyen lelkeket megragadó ünnepi színjáték igen gyorsán hódított. Angliában és Németor­szágban már a IX—X. században nyomára bukkanunk. Az elkövetkező századokban már sok a panasz áz. ünnep profanizálása ellen, s néhol el is rendelik, hogy a jászol az oltár mögé, vagy a templom .valamely félreeső he­lyére kerüljön. Először. III. Ince pápa tiltja el 1210-ben a drámai játékokat, sőt tiltakozott a papság ünnepi alakoskodása ellen is. Valószí­nű, hogy ez a korlátozás vezette Assisi Szent Ferencet arra, hogy 1223-ban a jászolt ne a templomban, hanem a - közeli erdőben állítsa fel. A betlehemi jelenet és a hozzá fűződő misztérium a XIV—Xy. században már olyan népszerű lett, hogy a nép fiaiból toborzott ala­koskodók nemzeti nyelven kezdték tolmácsol­ni mondanivalójukat. A kisebb egyházak még mindig a. bábos betlehemi jeleneteket muto­gatták, a hozzá szerepeket osztó misztérium lassanként megérlelte azt az ötletet, hogy a hívők számára a nélkülözött alakoskodókat mozgóbábokkal helyettesítsék. Az ötlet meg­valósítása nem járt különösebb nehézséggel, mivel a nép nagyon jól ismerte a kis mózgó- bábos színházakat, vagyis a keleti eredetű régi marionetteket. A dieppei (Franciaország) Szent Jakab templom híres bábjai 1443-tól 1647-ig működtek. Végül a XVII. században a bábtáncoltatást minden templomból kitiltot­ták, a világi papok a templom előterében, a barátok pedig a kolostorok kapui alatt állítot­ták fel a kedvelt marionettjeiket. Napjainkban Szatmárban találkozhatunk még elvétve a néphagyomány keretében a betlehemes játékok ősi. formájával, az ún. bábtáncoltatós bétlehemmel. A szatmári ré­szen — N. Bartha Károly debreceni volt ta­nítóképző intézeti tanár jóvoltából — Csen- gerből, Botpaládról, Tiszacsécséről, Szatmár- csekéről vannak leírásaink, sőt a debreceni Déri Múzeumban és a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzik a betlehemező felszerelés teljes tárgyi anyagát is. N. Bartha Károly és mások idevonatkozó tanulmányaiból kitűnik, hogy a szereplők nevei Tütüre, Titere, Mak- sus stb., a középkori misztériumok szereplői­nek neveivel hasonlóságot mutat, s ha tovább nyomozzuk, az is kitűnik, hogy Vergilius pásztoridillj eiben előforduló Tityrus, Kory- don, Mopsus nevek deformált utódaival van dolgunk. Így őrzi a néphagyomány a régi ko­rok szellemi hagyatékát, melyből csak hosz- I szas vizsgálódás után sikerül kiszűrni az ere- j deti tartalmat. A karácsony a maga meghitt j békességével őrzője az emberi generációk j örökbecsű hagyományainak. Farkas József #4% éw weeei SZÓFIA A tanasz megkért® santrsú szádjától: — Miért olya» levert, orgi? — Ne is kérdezze — aó­hajtja Georgi. — Szép, fiatal feleségem vám, de ainilyeia fiatal, olyan beteg. — Maga panaszkodik? —í legyint Atanasz. — Mit szól­jak én? Nekem csúnya, öreg feleségem van, és amilyea öreg, olyan egészséges... LONDON Két lord beszélget a kfubri ban: — Érdekes dolgokat óLi vastam a lélekvándorlásról — mondja sir Chesterton a barátjának, sir Lowrynak. —• Van hely, ahol az embebefe azt hiszik, hogy állat képé­ben újra a világra jönnek. — Kész őrület! Tehát még én is lehetek például teve, John? — Nem hiszem, Hugh . .J Kétszer ugyanaz nem megy.„ BELGRAD A jugoszláv kiscsapat elve­szít egy mérkőzést, a játéko­sok szomorúan ballagnak le a pályáról. A csapatkapitány vigasztalni próbálja őket: — Fel a fejjel, fiúk! Nél­külünk ők sem győzhettek volna !... HAMBURG Négy férfi szalad egy huli­gán előL Valaki megkérdi őket: — Miért félnek ennyi re V Hiszen maguk négyen van­nak! • — Ez igaz, de nem tudjuk, hogy melyikünket akarja megverni... SEVILLA — Tudja, Miguel Federtet*, ha jól meggondolom, mind­két házasságom balul ütötl ki. — Hogyhogy? — Az első feleségem mű# a második nap megszökött — ez a mostani meg kilene év után sem akar meg­szökni... BUENOS AIRES Este tíz óra után megszó­lal a telefon a plébános szo­bájában: — Hallo, itt Gonzalesné beszél, a Honduras utca tíz­ből. Kérem, küldjön három palack bort a jobbikból * lakásomra, de sürgősen! Az Arany Liba vendéglővel beszélek? — Asszonyom, én a plé­bános vagyok-.. — De plébános úr! Mii keres ön késő este a kocs­mában?... Juhász Gyula-vers utolsó sza­kaszát idézzük a sorrendben be­küldendő visz. 6., függ. 16., 21. és 22. sorokban. VÍZSZINTES: 1. Dugó a hordó nyílásának el­zárására. 13. Vonat igéje. 14. A valóban meglevő dolgok. 16. Névelős verskeilók. 17. Amaz fe­le része! 16. Diplomarövldités. 19. Anyós. 20. Fordított tudo­mány! 23. Német névelő. 24. A függ. 5. számmal együtt beiktat. 25. „A” menekülési lehetőség. 28. tgekötó. 29. Vízelzáró. 31. Fog­tartó! 32. Afrikai ország betűi. 33. És a többi Latin rövidítése. 34. Vissza: fenőkőtartó a deré­kon. 35. Csongrád megyei köz­ség. 36. Néhány pénzdarab a2 NDK-ból. 41. Sok ital csak ígj jó: 45. Angol becenév. 46. Bibliai személy. 47. Latin üdvözlés. 48. Kettósbetű kiejtve. 49. A legki­sebb folyóvíz. 50. E havi. 51 Mássalhangzó kiejtve. 52. TNE. 54. Mulatozás! indulatszó. 55. Majomíajta. 57. Fordított tüze­lőanyag ! 58. Erős része! 60. Eredj. 61. A fogorvos gyakori gyógyszere. 63. Magonc. függőleges t 1. Névelő. 2. .Sivatagban együú utazó csoport. 3, Tanít. 4. Észak- koreai politikus úr). 5. Asztatir vegyjele. 6. öriás kígyó. 7. Ta­pasztalást. 8. Újszerű, megkapó 9. Félig: serény. 10. Igen. romá­nul, fonetikusan. U- Elnöki ■ rö­vidítése. 12. Betten. 15. Nyíltan, KÉRÉSZ I REVÉNH Őszi-kién, kereken. 2S. Tenor kő» zepe! 27. Keret. 30. Morse-ieL 33. Idegen és. 37. Pusztító szél« vihar. 33. Kétezer római szám­mal. 39. Csepü. 40. Névelős tej­termék. 41. Téglakötő. 42. Híd­nak van. 4S. Germánium vegyje- je. 44. Anglia és Franciaország szövetsége 1904-tŐl kezdődően« 53. Történelmi városunk. 54. Tenger németül. 56. OGS. 57. Névutó. 59. Évszak. 60. Mamája egynemű betűi. 62. Szelíd vad- 64. Egymást követő magánhang­zók­A megfejtéseket 1975. januá* 2-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! December 15-í rejtvényünk MEGFEJTÉSE: A télnek fehér asztalánál / óriás magyar asztalon / Megindult a -lakoda­lom..** NYERTESEK: Cseh László, dxi Cubassy Tamásné, Ormos Antal­ié, Racskó Mihály, Vida Mária lyíregyházi, Makay Miklós te» lérgyarmatí, Barna-Szög yény Bertalan jékei. Sípos Istvánná cisvárdai, Kása János nyírbáto­ri és Fehér István szabolcsv®^ resmartl kedves rejtvényfejtftj Ink­«4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom