Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

W74. december I. kelet maotarorrta« Kiszolgáltatottság nélkül Az elmaradás okai a Divatruházati Vállalóinál 1 DEGENEKNEK SZO­* KATLAN a taggyűlés Időpontja, a reggel. Ez a szakipariaknál — akikhez, mostoha a „sors” az építő­iparon belül kissé — ez ter­mészetes. Érkeznek a szélrózsa min­den irányából az emberek. Gépkocsival, vonattal, motor- kerékpárral. Ilyenkor szokták megbeszélni a legszüksége­sebbet. Egy heti „muníciót” feltöltenek, s csak egy hét múlva látni őket újra megint együtt. Végzik a belső szere­léseket Jósaváros modern la­kásaiban, hogy karácsonyra új fészekbe költözhessenek a várakozó családok, ök a „ki­rakatrendezők”, rajtuk mú­lik, hogy működjön a víz­csap, jól zárjon az ajtó, ép legyen az üveg az ablakban, hogy a parkett ne púposod- Jon és sorolhatnám tovább, mi minden. „Futnak” Kis- várdára, hogy mielőbb meg­kezdődhessék a gyógyító munka a kórházban. Fázlód- nak-fagyoskodnak Nyírbá­torban azért, hogy a hűtőtá­roló elkészüljön az átadásra. Indul egy stáb Szálkára utol­só simításokat végezni az Európa-hírű modern Szat- már Bútorgyárban. Lassan megtelik a SZAÉV régi központjában az alagsori kicsiny, jól fűtött, szerényen berendezett helyiség. Beszá­moló taggyűlést tart a szak­ipari főépítésvezetőség párt- szervezete. Itt van a veterán Kovacsics Gyula bácsi is. Most mint az üzemi pártbi­zottság képviselője. Alig húsz a párttagság létszáma: szige­telők, tetőfedők, bádogosok, festők, üvegesek, műkövesek, csupa kétkezi munkás párt­tag. Alig múlt másfél eszten­deje, hogy együtt vannak így. Egy mamut pártszervezetben voltak, ezt bontották három részre, így alakult meg 1973 márciusában a szakipari pártalanszervezet. Most a második alkalom, hogy új párttagot vesznek fel. Ra- deczki Mihály műköves im­már egy esztendeje vár erre az ünnepélyes pillanatra. Feláll, mondja az életrajzát. 1942 novemberében született Bújon. Elvégezte a 8 általá­nost, két évig a fővárosban ipari tanuló, dolgozott a kő­faragó szakiparban, innen jött haza, s 1971 óta a SZÄ- ÉV-nél. Apja is kőműves. Szűcs Miklós, a művezető­je az ajánlója. Jól ismeri, ki­csit sokallja, hogy régen hú­zódik ez a felvételi, s bizo­nyítja. igazolja, hogy ennek a „fiúnak” ott a helye a párt­ban. Vigh Mihály az üveges, aki keserves szavakkal ecse­telte a munkásszállói efllá- tást. most meleg szívvel szól Radeczki mellett, ígéri, hogy . o munkásőrségben is segíte- . ni fogja. És így bizonyít: „Több munkát egvütt végez­tünk, láttam, mit tud, mire képes. S ha valakit arra ér­demesítenek, mint őt, hogv a fiatalok oktatója legyen, ak­kor vpi óban itt van a h=1ve.” Vigh az aiánió egv évvel fiatalabb Radeczkitől. Nines sok vita. Fgyhanoúan döntött a taggiiűlés. A vágató az üzemi nárt-vbié. Éhből az esetből úgy tűnik, mintha a pártha^á-o^atot a kövateimé- nvek n«vek°dZsével kaneso- lathan kissé rossz helvre ér- tpime'Tték-oe-M’nn-ták vol­na. Persze kissé tanosz+alat- lan, rufintalan még a párt­vezetőség. \7 ÉGÜL TS STKCrtlt T a taggvűlés érdeklődé­sét felkelteni. Nyílt őszinte- séngel szóltak a gondokról. szóvá tették a pártvezetésén munkéiának fogvatékossávait is S kértek töhb segítséget E gon dokkéi egv csokorra való. Mind a beszámolóból. mind a felsaóin'écnkból ki­tűnt how a VT. kongresz- szue éc hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulóiénak tiszteletére olv széles meder­ben kibontakozott szocialista-, brigád-mozgalom szervezése. a benevezések, s -ezek elis­merése körül bizonyos félre­értések tapasztalhatók. Szei­ler János építésvezető el­mondta, a párttagság többet vár a pártvezetöségtöl a munkaversennyel, a szocia­listabrigád-mozgalommal kapcsolatban. Lehetett volna szólni az eredményekről, problémákról, mert vannak. Ók a XI. kongresszus tiszte­letére 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek Kállósemjénben a tanyai kollégiumnál. Szűcs Miklós, nem azért szólt a pártvezető­ség mellett, mintha védenie kellene, de megjegyezte, örül, mert látja: a pártveze­tőség igyekszik a párt politi­káját érvényesíteni, s ha szükséges, bátran kiáll, nem hagyja rá egyes gazdasági vezetőkre, hogy csak félváll­ról intézkedjenek És bátorított is. Szerinte a külső munkásszállók ellátott­sága sok kívánnivalót köve­tel. Majd ezeket mondta: „Szerintem helytelen volt, hogy a kislétszámú, 3 tagú brigádok nem kaptak lehető­séget a szocialista munka­versenyben való részvételre.” Tomasovszki István ezt erő­síti meg: „Nem vall nagy kö­rültekintésre, van olyan bri­gádunk — 3 tagból áll — amelyik már az aranypla­kettért küzdene, ha le nem állítják. Kétszer teljesített, most az „utolsó” lehetőség­től, a legjelentősebbtől fosz­tották meg őket. Ez szerin­tem helytelen.” Ezt erősíti meg Vigh Mihály: „Három­tagú az üveges brigád, most a szocialista versenyben ezért nem nevezhettek. Kétszer el­nyerték a címet, most a cél előtt megállították őket” Pedig nagyon szép ered­ményekkel dicsekedhet a vál­lalat, s különösen a szakipari főépítésvezetőség. Ezt ecse­telte — ha kissé röviden is — a beszámoló. 1973 január­jában 20 szocialista brigád volt, most legalább 42 neve­zett be, s ebből 30 a váromá­nyosa a címnek. Ez azért is következhetett be, mert a pártvezetőség igyekezett nö­velni a szocialista brigádok­ban dolgozó kommunisták felelősségét. Párt feladatként jelölték meg ennek segítését E fiatal pártszervezet is segí­tett abban, hogy erősödött a technológiai fegyelem. Ez a főépítésvezetőség az 197)3. évi munka értékelése alapján ki­váló főépítésvezetőség cí­met nyert. Kiváló építésve­zetőség lett a 3-as, a 2-es pe- dik oklevelet kapott. Tavaly 17 milliós nyereséget produ­kált ez a főép. Most az első félévi munka alapján is szép sikerekkel dicsekedhetnek. /fi nitász Ernő a békesség v» angyala. Kicsit köp­cös és kopaszodó angyal, de szíve elnyűhetetlen, midőn az összefogásért kell tenni. A családot nem érte hát várat­lanul három havi tervező munka után tett közlése, mi­szerint kirándul a lakótömb. — Tudjátok, az elidegene­dés! Vagyunk e kockában kétszázan és sejtelmem sincs, ki él felettünk. De összemele­gítem a népet. Kis kirándu­lás, csurdftás. némi rizling- gel. aztán keblemre a világ. Másnap már számítást vég­zett, körözvényt szerkesztett. Majd egyik lépcsőházból ki, a másikba be. Este holtfá- radtan rogyott ágyba. De homlokán dicsfény. — Teli a két Ikarusz. Nincs, ahonnan ne jönnének. Ezt fűzd össze, asszony! Etelkának, ki azért nyitott szemmel őgyeleg a házban, került ellenvetése. — Ernő, megható, amit mívelsz. Tír év után együtt a zöldben. Mégis aggódom. Mert a korhely könyvkötő mit kezd egy sakkbajnokkal, az átlátszó fülű atomtudós a vadevezős divattervezőnővel, te meg a kéjenc pitvkegyár- tóval, aki hétvégeken, ha vi­dékre megy a nej, más caí- kát hord otthonába 7 Az egy főre jutó termelési érték csaknem 170 ezer fo- j rint. Ez a bázisidőszakhoz I viszonyítva, 111,5 százalék. ' Termelésük 42 millió 71 ezer forint. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 107,6 százaléknak felel meg. Az el­ső félesztendei nyereség 13 millió forint. Ezek a számok méltóképpen bizonyítják: van itt bőven erőforrás, csak meríteni kell belőle. T ALÁN KÉSÖN „FE­1 DEZTE” FEL a fiatal pártvezetőség a pártcsopor­tokban rejlő erőt, lehetőséget. Végül, amikor ez sikerült, most fellendülőben van a pártélet, pártmunka is. Ez sugárzik ki a tömegszerveze­tekre. Elsősorban a megala­kult KISZ-szervezetre. Ha­sonló segítséget kértek ’’az üzemi és műhelybizottságok munkájához. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a pártmunkát, a pártmegbiza- tásokat jól osszák el, s egy­általán éljenek is ezzel bát­rabban a pártszervezetben, örvendetes, hogy a párttag­ság iskolai végzettsége meg­felelő. Mindenkinek megvan a nyolc általánosa. Még min­dig nem megfelelően szerve­zett a pártoktatás. Serkentő­leg hat viszont, hogy a párt- vezetőség tagjai tanultak, ta­nulnak. Racskó Tibor, a párt­titkár tavaly végezte el a marxizmus-leninizmus esti egyetem 3 éves általános ta­gozatát, Kása Miklós pártve­zetőségi tag művezető az esti egyetem szakosítóján tanul, Papp László művezető, párt­vezetőségi tag pedig az épí­tőipari szakközépiskola tanu­lója. A három pártcsoport­vezető közül kettő: Szeiler János és Mogyorósi János szintén tanulnak. Másfél esztendeje együtt élő-dolgozó kollektíva első, jelentősebb számadása volt ez. Ügy ítélhetjük meg, sike­res, szókimondó taggyűlés volt. Nem rejtette véka alá senki bírálatát, noha itt-ott talán kissé befelé Is kellett volna nézni. Szó sincs arról, hogy most emiatt megrójunk valakit. Még az egy-két mon­datos felszólalásokból is kell, s lehetett tanulni. •l L| K KÉRIK — aszaklpa­ri pártszervezetiek — sajátos helyzetükkel jobban számoljon a párt- és gazda­sági vezetés. Nekik sietni kell, ők tudják pótolni az el­maradást, de nem minden tőlük függ, rajtuk múlik. Azon munkálkodik e fiatal pártszervezet, hogy növelje az elégedettséget a lakosság körében. Farkas Kálmán Unitász szelíd mosollyal gyűrögette a paplant — Ha valamit ajcarunk. si­kerül. És nincs sintér, ki bá­ránnyá ne válna a közösség tenyerén. Aludj jól. Etelka...! Az asszony hajlott a szóra. Buzgalommal sürgőit vasár­nap reggel is csomagolván az élelmet, napolajjal, három „rejtőjenővel”. óra múlva pedig a természet lágy ölén nyűzsgött a lakótömb. S rö­pült az idő. Mert volt fut- balltoma lépcsőházak között, a divattervezőnő új model­lekkel bűvölte asszonvhfveit, az agastyának nagy ivásza- tokra emlékeztek, a kélenc Tajti pedig bokrok alján Boocaecioval delejezte Nyu. szlkát, a hétvégi ügyeletest. No, itt borult fejtetőre minden! Mert ki-ki megsüt­vén ebédszalonnáját, s leönt­ve pár pohár dörgicseit, kez­dett újdonság után nézni. Férfiszemnek pedig mi lehet különleges? Persze a tűzve- res, csupa domborulat gép­írónő. És máris valahány, hogy feltűnjék. Nyuszika kö­Az előzmények Hogyan történhetett ez a nagy visszaesés? Rosszul terveztek, irreális célokat tűztek ki? Az előzmények — bár­mennyire is furcsán hatnak — a k}váló eredményekkel zárult korábbi évekre vezet­hetők vissza. A vállalat — jelentős állami segítséggel — új üzemet épített a Csályi Ferenc utcában, s abban 1973 februárjában kezdték meg a munkát. A kétszeri költözkö­dés ellenére is, abban az év­ben már 51 millió forint ter­melési értéket termeltek, szemben az előző évi 34 mil­lióval. A kapacitás megvolt, az anyagbeszerzésben nem volt fennakadás, az árut el tudták adni. / Közben folyt a következő évi előkészület. A nagyke­reskedelmi vállalatok sorra jelezték igényeiket, s év vé­gére már szinte minden ka­pacitást lekötöttek. A válla­lat vezetői számvetést készí­tettek. Az üzem korszerű, összefüggő szalagokat alakí­tottak ki, s az egy éve felvett kilencven új dolgozó is na­gyobb eredményekre volt már képes. Bizonyítani kell, s ha lehet, miért ne? Na­gyobb érték, nagyobb ered­mény, több pénz képződik a fejlesztési alapon Is. Min­denképpen reálisnak tűnt a közel 60 millió forint értékű éves terv. INem mind arany... Csupán eggyel nem szá­moltak: a piaci igények vál­tozásával, melynek következ­tében sorra hiúsultak meg a kereskedelmi vállalatok ré­szére semmiféle kötelezett­ségekkel nem járó kapacitás­lekötések. Előbb csak halo­gató taktikát folytatott a nagykereskedelem. A válla­latnál pedig a szokásos év végi, év eleji leltározási gondokra gyanakodtak. Az­tán jött csak a hidegzuhany: nem adnak anyagot, nem kell az áru. Tizenháromezer ballonkabátról például feb­ruár közepétől júliusig tár­gyaltak, míg végül semmi sem lett belőle. rül produkálta magát. Zau­ber kártyatrükkökkel tündö­költ. A podagrás Zsömléi kézállásban cserkészte magát a bokorzöldbe. Az atomtudós kocsiderék kökörcsint sze­dett a tűzveres hajfonatba. A könyvkötő Tsiriz, mint siva­tag, szívott fel egv demizson dörgicseit. Mások Tarzánként lökték magukat ágról ágra, vizsla tekintetükkel jjiindétig a domborulatokon legelve. Míg Ernőnk, boroskorsó és gépírónő szemek mélyére nézvén, olyan bokázásba fo­gott, hogv dongott a pázsit. De még ha csak így cif­rázza. s mámorában nem ta­pos Taiti hasára! Ám odatet­te csülkeit. Minek következ­ményeként a judo hajdanvolt bajnoka úgy csapkodta vala­hány széptevőt facsonkhoz, szirthez, hogy percNután csak embergubanc díszlett a bod­zák alatt. A helyzetet tovább mérgesítette az elődübörgő asszonyhad, mindenért Nyu­szikát, s Tajtit okolva. Etelka sem esürte-csavarta, lesújtón kékmonoklia férjurára né­zett: Az anyaghiány és az eb­ből adódó egyéb okok miatt a második negyedév elején több, mint ezer „álló” órát fizetett ki a vállalat. Az év háromnegyed évében még annyi értéket sem termeltek, mint az előző év azonos idő­szakában. Nem tudták elérni emiatt a tervezett nyereséget sem, sőt, jóval a tavalyi szint alatt maradtak. A kapkodás ára Sok lenne csak felsorolni Is, mi mindennel járt a» Divat­ruházati Vállalatnál a meg­rendelések elmaradása, a pi­ac hiánya, s a mindebből adódó anyaghiány. Mert ál­talában a nagykereskedelmi vállalatok a megrendeléshez anyagot Is adnak. Ez a válla­latnak bizonyos kényelmes­séget jelent, de adott esetben, — mint ezúttal is — ka­tasztrofális helyzetet is te­remthet. Előfordult már, hogy a nagyker — története­sen a Kelettextil — kérésé­re divatbemutatót rendezett a vállalat. A bemutató októ­berben volt és külön, erre a célra készült téli és tavaszi kabátok modelljeit mutatták be. Végignézték és kijelentet­ték: „Köszönjük, kabátot nem kérünk!" Az Igazság az, hogy a még nagyobb baj elkerülése vé­gett a vállalat vezetői — még az igazgató Is — sorra kilin­cselték az országot: kereske­delmi szerveket, vállalatokat Megrendelésért, anyagért, szinte eredménytelenül. Meg­előzték őket az ügyesebbek, az előrelátóbbak, vagy Ilyen kis tétellel már nem foglalkoztak. Olykor még az áron alul kínált termék sem kellett Lesz-e kiút? Néha pár hónap alatt is többet tanul, tapasztal az ember, mint éveken át A Divatruházati Vállalatnál ez év első felének közepétől döbbentek rá, hogy nem le­het a véletlenre bízni egyet­len üzem sorsát sem. Konk­rétabban: nem szabad a vál­lalatot a nagykereskedelem kényére-kedvére kiszolgál­tatni, minden áron bízni a i — Ernő, tudod most már, kikkel élsz a kockában. Vén szoknyapecér . ,. ! Otthon Unitász evett lm- mel-ámmal pár falatkát Liza lánya eléjük rakott étkeiből. Utána azonban rögtön elfog­lalta a fürdőszobák A tükörképe megrázó volt ütődött, ragyás sárgadinnye nézett rá vissza. Ráadásul csikordult a kilincs hirtelen, hogy az ajtóban délcegen fel- magasuljon egy pizsamás férfialak, ajkán vigyorral. — Mi az, tata? Zöld ven­déglő, trink, bunyó? Na, jól bevásároltam én magával...! Unitász megszédült. Majd kivéresedett. Hogy pillanaton belül lerohanja lányát, asz- szonyát a harmadik szobá­ban. — Ti cédák! Hát kit eresz­tettetek az én fészkembe? Honnan a szőrmók vadide­gen, aki rámtört a fürdőszo­bában? Magyarázatot! Etelka közelebb lépett éle­te párjához, s kezét homlo­kára helyezte lágyan. — Szőrmók vadidegen ... T A vöd édesem! Immáron harmadik hónapja ... Amió­ta se láttál, se hallottál a ki­rándulás szervezésétől... Moldva* Ojrfaö szerződés nélküli kapatftá** lekötésben. Igaz, hogy a vállalat — Tá­gul is — még a lehetetlent la megtette. Többszörös koope­ráción keresztül elvállaltak olyan bérmunkát, amelyet ipari szövetkezetek kaptak, illetve szereztek meg. Meg­élénkülő piackutatásuk ered­ményeként konkrét megálla­podásokat kötöttek — egy részük távlatokban Is meg­nyugtató lehetőségekkel biz­tat — a kiskereskedelmi vál­lalatokkal, áruházakkal. En­nek eredménye már a szep­temberi közel hetven és as októberi hetvenegy és fél százalékos, s az azóta is fo­lyamatosan felfelé ívelő terv­teljesítés. Amikor a gondok, problé­mák megbeszélésére és elem­zésére a vállalat vezetőivel — igazgató, főkönyvelő, fő­mérnök — beszélgettünk, ők maguk vonták le a tanulsá­got. egyben a további tenni­valókat is meghatározták. El­sősorban azt, hogy ne eléged­jenek meg a labilis kapaci­tás-lekötésekkel, konrétabb szerződésben biztosított meg­állapodásokat kell kötni a nagykereskedelmi vállalatok­kal, amelynek feltétele a szo­rosabb kapcsolatok kiépíté­se. Mindemellett szükséges a kiskereskedelemmel, áruhá­zakkal való közvetlen kap­csolat megteremtése is. Tovább kell fejleszteni a piackutatást, szoros együtt­működésben az anyagbeszer­zéssel. Fejleszteni indokolt a szolgáltatást, amely egyben az igények, a várható divat- irányzat nem elhanyagolható fokmérője Is. Ugyancsak fontos a meghatározott mér­tékű bérmunka vállalása, a stabil alapokon álló, reáli­sabb terv készítése. Közös erővel Mindez azonban még nem minden. Ahhoz, hogy a mély­pontról minél előbb az élvo­nalba kerüljön a vállalat, szükség van a dolgozók, a fi­zikai munkások igyekezeté­re is. Elsősorban arra, hogy érezzék: velük is törődnek, rájuk Is számítanak. Nem ok nélküli például a nagyfokú cserélődés. Sokan elmennek, főleg a fiatalok közül csupán azért, mert nincs megfelelő szociális ellátottság, kulturá­lódási lehetőség. Az eltávozó fiatalok mondják: „A VOR távolabb van, de ott lehel mozogni is." Vagy: „Önök jól fizetnek, de itt csak dol­gozni lehet..." Való igaz, hogy az új üzem felépült, de elmaradt a má­sodik ütem. Még az olyan el­képzelés sem valósult meg; mint a légkondicionáló be­rendezés, amely nélkül nyá­ron szinte kibírhatatlan a meleg a csarnokban. Helyi­ség hiányában sokszor há­romszor is el kell halaszta­ni egy-egy megbeszélést Nincs megfelelő hely a párt-, KISZ- és szakszervezeti gyűlések megtartására, köl- csönhelyiségben rendezik meg a szemináriumokat éa így tovább... A tervezett beruházásoké hoz természetesen pénz is kell, amelyet csak a kiegyen­súlyozott, jövedelmező gaz­dálkodás, a stabil termelési folyamat teremthet meg. S ehhez az eddigieknél Is na­gyobb előrelátással megter­vezett erőfeszítéseket kell tenni a vállalat vezető be­osztású dolgozóinak. TMh ArpáA Nyíltan, őszintén Szakipariak taggyűlésén a SZÁEV-nél Meglehetősen szép tervekkel kezdte az idei évet * Nyíregyházi Divatruházati Vállalat. Úgy gondolták, a termelés előző évi 17 mil­liós növekedéséhez képest az idei, nyolc és fél milliós ugrás nem je- lenthet túl nagy megerőltetést.. A 60 milliós termelés mellet nem lesz akadálya a kitűzött, több mint 12 millió forint értékű vállalati ered­ményterv teljesítésének sem. Április végéig simán ment a dolog. A négy hónap átlagteljesftése a tervhez viszonyítva még száz százalékon felül volt. Azonban má­jusban már kilencven, júliusban jóval 80 alatt, júliusban közel a het­venhez, s végűi augusztusban 68,5 százalékos volt a termelési terv teljesítése. nit W a Cgyiitt a zöldben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom