Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

SffiLET-MAGYAKöRSZÁ&i 1974. iSeeemher S3. * (£-;=■ irr- ■ - mSKi ■ Képünkön a szovjet küldöttség. (Ketet-Magy arorszóg telefoto) Hosszú iész'ó szalio'c sl képviselő felszólalása folytatás as I. oldalról) Az antikommunizmus el­lentmond minden ország nemzeti érdekeinek. Ezért mi elengedhetetlenül szükséges, nek tartjuk a következetes és elvi harcot mindazok ellen, akik Európában és annak ha­tárain túl az antikommuniz­mus és szovjetellenesség zász­laja alatt gyengíteni próbál­ják a szocializmus nemzetkö­zi pozícióit. Mint Ponomarjov rámuta­tott, e tanácskozás sok részt­vevője felvetette: a jövendő konferencia fő dokumentu­mának magvát annak az együttes konkrét akcióprog. ramnak kell képeznie, amely a jelenlegi európai helyzet kollektívelemzésén alapszik. Magától értetődik, hogy a kontinensen az igazságosan demokratikus béke meghono­sodásának egyik legfontosabb feltétele a különböző társa­dalmi és politikai erők há­borúellenes európai koalíció­jának kialakítása. Ugyanak­kor a konferenciának meg kell neveznie az enyhülés el­lenségeit, mindazokat, akik fékezni próbálják az enyhü­lést, folytatják, sőt fokozzák a fegyverkezési hajszát. Valamennyien nyugtalan­sággal állapítjuk meg a jobb­oldali és időnként nyílt neo­fasiszta veszélyt a kontinens egyes országaiban. A kommu­nisták világos, egyértelmű ál­lásfoglalása e kérdésben, a szolidaritásra való felhívás e veszéllyel szemben és a szo­lidaritás reális megnyilvánu­lása azokkal az erőkkel, ame­lyek szembeszegülnek a fa­sizmussal és a neofasizmus- sal — elengedhetetlen eleme a békéért és a társadalmi ha. ladásért vívott harcnak is. Az SZKP, a szocialista ál­lamokban tevékenykedő test­vérpártok, abból indulnak ki, hogy a béke megszilárdítása megkönnyíti és meggyorsítja a fejlett szocialista társada­lom felépítésének befejezésé­re kidolgozott hosszú lejáratú társadalmi, gazdasági terveik realizálását, és a kommuniz­mus felé való haladást. Ez pedig az új, feloldhatatlan osztályellentétektől mentes társadalom humanista elvei­nek teljesebb megnyilvánulá­sát szolgáljjb; Ennek a társa­dalomnak £ célját megszaba­dítani az emberiséget, a há­borúktól, mirrd teljesebben biztosítani a dolgozó tömegek növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. A szocialista országok ma ebben látják legfőbb hozzájárulásukat s világméretű társadalmi hala­dás ügyéhez — mondotta. Ponomarjov a továbbiak­ban rámutatott, hogy az eu­rópai kommunista partok kü­lönböző társadalmi-gazdasági és politikai feltételek kőze­tté tevékenykednek, külön- zŐ konkrét feladatokat ol­danak meg. A forradalmi te­vékenység feltételeinek nö­vekvő sokfélesége különösen felelősségteljes feladattá te­szi * proletár internaciona­lizmus eszméinek a kommu­nista viíágmozgalomban való további védelmét, terjesztését és szilárdítását.. QLAVí POIKOLAINEN, a Far n Kommunista Párt kép­viselője javasolta, hogy az előkészítő találkozó határoz­za meg a konferencia elé ter­jesztendő fő dokumentum tartalmát. E dokumentum­nak. pártja véleménye sze­rint. rá kell mutatnia, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Összehívása az európai népek nagy győzelme, mert ezáltal a történelemben először nyílt meg az út-egy kollektív biz­tonsági rendszer létrehozása előtt. A Finn KP továbbá azt a gondolatot is hangsúlyozni kívánja, hogy a béke és biz­tonság szavatolása minden nép érdekeinek megfelel, és egyben a legkedvezőbb elő­feltételeket jelenti a társa­dalmi haladás számára. Én­nek ■ megvalósításához min­der ekelőtt - a munkásosztály a' zióegysége szükséges, ezért a Finn KP véleménye szerint a köze’gő konferencia egyik font»« feladata a' kommunis: ta mozgalom egység teek megerősítése a proletár in­tern'-tonai izmus eivei alap jáh. Poikoteinen támogatta eg' szerkesztőbizottság alapítására tett javaslatot WILLI GERNE a Német Kommunista Párt Képviselője Üdvözölte a varsóJ konzullá ción született megállapodáso­kat. Rámutatott, hogy ennek nyomán ellenfeleink is kény­telenek megállapítani: a kommunista mozgalom egy­ségének és összeforrottságá- nak tendenciája erősödik. A békés egymás mellett élésért és az enyhülésért vívott harc az NKP véleménye szerint földrészünk kommunistái po­litikájának fő kérdése. Ez kü­lönösen érvényes most, a tő­késországokban élesedő vál­ságjelenségek idején, mert az imperializmus legreakció- sabb körei mindig válság- helyzetben próbálkoztak az­zal, hogy háborús kalandok­ban, valamint a demokratikus jogok korlátozásában keres­senek kiutat. A Német Kom­munista Párt ezért javasolja, hogy a konferencia szólítsa fel kontinensünk népeit a fo­kozott éberségre és még na­gyobb erőfeszítésekre a békés egymás mellett élésért foly­tatott harcban. GIANCARLO PA TETT A, az Olasz Kommunista Párt kép­viselője kijelentette, hogy a kommunista pártok nem vá­laszthattak volna megfelelőbb pillanatot az európai konfe­rencia' előkészítésére.—Jelen­leg fontos kérdések merülnek fel Európa: népei előtt, a kom­munista pártokra pedig az a nagy feladat vár, hogy elő­mozdítsák az összes munkás- és demokratikus erők széle­sebb körű együttműködését. Ezen az alapon jöhet létre egy olyan egységfolyamat, amely képes pozitív választ adni az európai, történelem e nehéz, de egyben távlatokban gaz­dag szakaszának problémáira. Az OKP véleménye szerint több kérdést kell megvitatni a konferencia előkészítése so­rán, például oly módon, hogy találkozókat rendeznének olyan, különösen jelentős té­mákról, mint a gazdasági együttműködés és annak táv­latai. JEAN BLUME, a Belga Kom­munista Párt képviselője fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy az európai béke, biz­tonság és együttműködés megszervezése, a társadalmi haladás biztosítása, a vál­ságban levő kanitalizmussal szemben, olyan feladat, amely Pénteken : elutazott Buda­pestről Peter Mladeno'v, a Bolgár Népköztársaság kül­ügyminiszteré, aki Púja Fri­gyes külügyminiszter meghí­vására hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodott Ma- •yarországon. A bolgár kül- igyminiszterrel együtt há­lánkba látogatott felesége is. Látogatásáról közös közle- nényt adtak ki. Peter Mlndenov elutazása lőtt nyilatkozatában a sajtó ■ rádió és a televízió mun- atársainak szólt a szocia- sta országok külügvmihisz- •u-einek rendszeres konzul- '•élőiről. — Az utóbbi években a • socialists országok kiül ügy ninisztereinek találkozó-' pég rendszeresebbé váltak \ kd’-igvminisz* «-i'imoV Yiunkáiuk jellegénél fogve ffngizk n szocialista orszá •ok teljes tevékenységé' Ezért, amikor két kölügymi oiszter találkozik, s «ag> a munkás és demokratikus erők soha nem látott mérvű egységét követeli meg. Az egységet ki kell bővíteni olyan erőkkel is, amelyek ha­gyományosan reakciós eszmék hatása alatt álltak, de az új politikai realitások közepette hajlamosak lehetnek bizo­nyos irányváltásra. A Belga KB ezért hasznosnak tarta­ná, ha a kommunista pártok munkabizottságokat alakíta­nának, egyebek között a szakszervezetekkel való ak­cióegység tanulmányozására. A nyugat-európai szakszer­vezeti mozgalom a közel­múltban jelentős politikai fordulatot hajtott végre és nélkülözhetetlen elemévé vált annak a szövetségnek, amellyel a kommunista pár­tok megvalósíthatják célki­tűzéseiket. PAUL MARKOWSRI, a Német Szocialista Egységpárt képviselője elmondta: a NSZEP számára megtisztelő kötelezttséget jelent, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság fővárosa lesz az euró­pai kommunista és munkás­pártok nagy jelentőségű kon­ferenciájának színhelye. A konferencia dokumentumá­nak tartalmával kapcsolat^ ban elemezni kell'— mütátott rá, — hogy mely tényezők határozzák meg a fordulatot Európában és mi a teendő az enyhülés továbbfejlesztése érdekében. Hangsúlyozni kell a kölcsönhatást, amely az európai békés egymás mellett élésnek a szocialista országok által folytatott politikája és a tőkésországok dolgozóinak a társadalmi haladásért foly­tatott harca között fennáll. A NSZEP képviselője végül in­dítványozta: rögzíteni kelle­ne a konferencia dokumentu­maiban a tömegharc jelentő­ségét, a néptömegek befolyá­sának fokozását a külpoliti­kára. ( GEORGES CHBTSTODUt LTUES, a Ciorusí Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) képviselője hangoztatta, hogy pártja teltesen egyetért a varsói előkészítő konzultáci­ón kMolgo^ott iránvelvekkel, A ciorusí pá-t nve-ítélése swínt az európai helyzet­ben pozitív fejlődés ment nemzetközi problémák, a bé­ke és a biztonság kérdései­nek megtárgyalásán kívül egyeztetik a kétoldalú kap­csolatokat is, megbeszélik a gazdasági és a kulturális kap­csolatok fejlesztését. A rend­szeres találkozók gyakorlata minden bizonnyal folytatódni fog. Peter Mladenov budapesti látogatásával kapcsolatos be­nyomásait így összegezte: — Nagyon meg vagyok ilégedve azoknak a megbé­kéléseknek az eredményei vei, amelyeket magyar kollé •ámmil Púja Frigyessel foly 'attam. Ugyancsak nagyor ■>légedett vagvok a Kádá' Tános és Fock Jenő elvtárs :al foivtatotí megbeszélések kel. Az eddig elért eredmé ■ gyeket átfogóan értékeltük innak a megállapodásnak a -zenemében, amelvet Kádár rános és Todor Zsivkov leg­utóbbi. 1973-as találkozásuk ilkalmával rögzítettek Közős végbe. Az imperialista és re­akciós erők azonban még mindig képesek beavatkozni más országok belügyeibe, ve­szélyeztetni gazdasági és tár­sadalmi vívmányaikat, sőt megdönteni törvényes kor­mányaikat is. Erre a lehető­ségre mutatott szomorú pél­dát az agresszív NATO-kö- rök által szervezett ciprusi puccs. Az AKEL képviselője köszönetét mondott a szocia­lista országoknak, különösen a Szovjetuniónak, azért a ha­talmas segítségért, amit a független, egységes és el nem kötelezett Ciprus megvédel- mezéséhez nyújtottak. EDWARD BABIUCH, a Lengyel Egyesült Munkás­párt képviselője kijelentet­te: osztozik a többi testvér­pártnak abban a véleményé­ben, hogy feladatainkat ak­kor teljesíthetjük, ha az eu­rópai népek figyelmének kö­zéppontjába állítjuk a béke, a biztonság, az együttműkö­dés és a társadalmi haladás kérdéseit. A legalapvetőbb probléma jelenleg és a jövő­ben is változatlanul a béke, a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élése, és ily módon a nemzetközi enyhülés folya­matainak további erősítése és elmélyítése. REUBEN FALBER, Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának képviselője elmondot­ta, hogy a párt-végrehajtóbi­zottság jóváhagyta a varsói konzultáció eredményeit és a brit kommunisták készek közreműködni a konferencia sokoldalú előkészítésében. A párt véleménye szerint a köz­ponti probléma jelenleg a bé­kéért, a leszerelésért és a hi­degháború újjáélesztése ellen küzdő különféle erők egyesí­tése. Nagy-Brltannia Kom­munista Pártja támogatja azt a Varsóban felmerült javas- I latot, hogy a konferencia elő- i készítése és a mai európai j helyzet sokoldalú megvitatása j érdekében a pártok szervez- | zenek szemináriumokat. Fal- i bér ebből a szempontból fel- J hívta a figyelmet a szakszer­vezeti mozgalom egységének további erősítésére. örömünkre szolgál, hogy ez a számvetés kedvező, a mérleg pozitív. — Kapcsolataink vala­mennyi területen évről évre szüntelenül fejlődnek. A ta­valyi Kádár János—Todor Zsivkov-találkozón körvona­lazott távlatok nagy remé­nyekre jogosítanak. A fejlő­dés dinamikus, a szocializmus eredményesen épül Bulgáriá­ban és Magyarországon, s ez újabb. még nagyobb lehető­ségeket nyújt együttműkö­désünk fejlesztésére minden •onalon — Szeretném . kiemelni: irömmel áUspfío'Hjk meg hogy Bulgária és Magvaror- tzág álláspontja a politika minden nagy és kis kérdésé­ben egybe vág. Hiszem, hogy ezek a hagyományos testvéri kapcsolatok tovább fejlődnek — fejezte be nyilatkozatát a bolgár külügyminiszter. Tisztelt képviselőtársaim! Az 1975. évi költségvetés tanulmányozásánál örömmel tapasztaltam, hogy költség- vetésünkben a mezőgazda­ság 1975-ben is megfelelő súlyt kapott. Mi, akik hosz- szú évek óta tevékeny részt­vevői vagyunk a mezőgazda­sági termelésnek, látjuk azt a fokozódó megbecsülést, melyben ez az ágazat része­sül. Az egyre javuló gazdaság­politikai intézkedések to­vábbi jó munkára ösztönzik a mezőgazdaságban dolgozó­kat. A fokozódó termelési eredmények mindenki szá­mára egyértelműen bizonyít­ják, hogy a mezőgazdaság­ban érdemes volt jelentős összegétet befektetni és egy­ben azt is, hogy a jövőben is biztosított a befektetések gyors, gazdaságos megtérü­lése. Gazdálkodásunk stabilizá­lódását igazolja, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére a vártnál nagyobb mértékben növekedett a termelés 1974- ben. Megtermelt termékeink betakarítása nagy feladat elé állította üzemeinket. Külö­nösen nehéz helyzet alakult ki az őszi betakarítási mun­káknál. Megyénk helyzete az átlagosnál is nehezebb volt, hiszen termelvényeink között az országos átlagnál nagyobb súlyt képeznek az őszi betakarításnak. Az ország télialma-terme- léséből megyénk 47,4 száza­lékkal, a dohány 50,2 száza­lékkal, a burgonya 19 száza­léktel részesül, de jelentős a cukorrépa és zöldségfélék termesztése is. Sajnos a ter­mények betakarítása zömé­ben kézi munkára van ala­pozva. A sok csapadék miatt kialakult helyzet szinte em­berfeletti munkát igényel dolgozóinktól. E nehéz helyzetben mun­kásosztályunk, mint már ko­rábban oly sokszor, most is segítségünkre sietett, ismé­telten bizonyítva, hogy ná­lunk a munkás-paraszt szö­vetség eleven valóság, ami egyre mélyebb tartalommal töltődik meg. Munkások, diá­kok, szovjet és magvar ka­tonák. értelmiségi dolgozók segítették nagy me-’értérsel, hogy lehetőleg minden meg­termelt termék betakarítás­ra kerüljön. Engedjék meg, hogy e helyről üzemeink nevében, ismételten köszönetét mond­jak önzetlen segítségükért. Nélkülük e feladatot nem tudtuk volna eredményesen megoldani. A Tisza és Sza­mos menti községekben dol­gozó termelőiszövetkezetek gondiai még a megyei átlag­nál is nagyobbak voltak. A sok csapadékhoz ár- és bel­víz is társult. Itt esetenként csak nagy veszteség árán, erősen megkésve lehetett megoldani a betakarítást. Az ő'2Ji vetések is megkésve, több esetben a szakmai kö­vetelmények részleges mel­lőzésével kerültek földbe. Várhatóan a felgyülemlett belvíz következtében a ta­vasz sem lesz könnyebb és számolni kell arra, h«wv a tavaszi vetések is megkésve kerülnek elvégzésre. A ki­alakult körülmények köve­telőén íriák elő e növények fokozottabb és időten vég­zett feitrágyázását. Meg kell találni a módját, hogy ezek az üzemek megyénkben és az ország más részem is hasonló helvzé*bep lévők megkülönböztető ellátásban ré-zesülie-ek. Tisztelettel kérem a* ille­tékeseket. hogy az em'ített göndok miatt tedve-ktien pénzügyi helyz.e'te terűi* s züvetkeze**Vn ev b’ ▼fo*ft-ák időben a mőtránró-ő^vp- --»V HmrvVm* TJsíV védeni, 197®*. 4ví *reAi ménve« terrtm«>< '4vő ‘*V75-N»n a \ üó íolcrvi f '■»'VÁC'?», rr ct 'i K'A^t'TV'5 T*£' *4r4cr«£ rOlva1* f*ft& Vií* *7 v^?viS» ez.&y ki* üröm is vegyül. A nagyobb termelés realizálása gondo­kat jelent és néha az üze­mekben olyan vélemény is elhangzik, hogy talán kisebb baj az, ha kevesebb terem — nem is egészen alaptala­nul. . Vegyük csak a legfrissebb eseteket. Az idei télialna- termés eladása nagy gondot okozott, illetve okoz a ter­melőknek. Megyénkben kö­rülbelül 1500 vagon téli al­ma eladási helye mág isme­retlen és ez még akkor szm megnyugtató, ha ennek mi­nősége gyengébb a szokott­nál. Hasonló a helybet a ká­posztánál is, sőt kisebb mér­tékben egyéb zöldségfélék­nél is. Ugyanakkor naponta halljuk, kevés a zöldség és nem megfelelő £ választék. Egyik képviselőtársam levél­ben kereste fel legjelentő­sebb forgalmazó vá'lalatunk egyikének igazgatóját a ká- posztaártékesités ügyében és azt a választ kapta, hogy „Sajnos másutt is sok ter­mett.” Vajon tényleg sajnos ez, vagy esetleg ez a könnyebb megoldás ? Megítélésem sze­rint az utóbbiról van szó. Zöldségtermesztésünk meny- nyiségi és minőségi le; le'Z- tése vitathatatlan feladat. Ezzel párhuzamosan azon­ban fejleszteni kell az érté­kesítési hálózatot is, a hazai szükségletek kielégítését megfelelő exportlehetőségek­kel szükséges bővíteni. Kí­vánatos lenne a jövőben a zöldségexportálás lehetősé­gét a Szovjetunió felé meg­vizsgálni. Természetesen egy ilyen lehetőség sem oldanál meg a hazai forgalmazásban jelentkező ellentmondásokat; Ezt csak a belföldi forgal­mazási feltételek jobb szer­vezésével lehet megoldani. A magasabb termé-eredménvete az alacsonyabb fogyasztói árakban és a fogyasztás nö­vekedésében mutatkozzanak meg. Zöldségtermesztésün­ket és forgalmazásunkat e célnak kell alárendelni. Megnyugtató jelenség!' hogy a szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztése érdeké­ben hozott intézkedések ked­vező hatása máris jelentke­zett. 1975-ben a terv további növekedéssel számol, elsősor­ban a vágóállat-termelés nő, A 27 százalékos vágómarha- növekedás jelentős feladat olé állítja egyébként is szű­kös vágóhídi kapacitásunkat. Nálunk, Szabolcsban a hely­zet nem kedvező e téren, mert vágóhídi feldolgozó ka­pacitásunk a megye szük­ségletét sem képes kielégí­teni. A töltelékáru egy ré­szét a szomszéd megyékből kapjuk, kisebb-nagyobb zök­kenőkkel. Felvetődik a kér­dés, hogy a jelenlegi hely­zetben nem lenne-e célszerű a községekben meglévő ki­sebb vágóhidakat bevonni as termelésbe? Az esetek nagy többségében ez nem járna jelentősebb anyagi gond •te­tei, ugyanakkor a helyi el­látást jelentősen javítaná. A közös piaci korlátozá­sok miatt szarvasmarha-ex- poriunk jelentős része a Szovjetunió felé, irányul. Is­meretes, hogy az év rnSsod'k felé ren körül be Mii 100 ezer darab vágómarhát már át­vetlek a szovjet elvtársak — számunkra kedvező feltéte­lek meltett. A terv a jövő év első felében 150—160 e"?r darab vágómarhaexoort'al számol a Szovjetunió fe’á. Zökkenőmentes bonyolítás­ra azonban csak akkor le’ at szánmteni. hu a záhopvj rt~ rakőá 11 mi s on a szűksé tes fe’téteteket megteremtjük A jetenlegi belezet ugv-’ 's nem megpvgtató me-t a !egalanve*őbb p-oVóoióv megoldatlanok, nem t--1 \ az áínnká«j—j é-kezoM őltqtpZ ka* m-oetetm rpc” *-* -*n. Zhb"! ocotn-V'nf - „r ^ kánte kfte*’-—oe'* hanem ’«folvásoibettőv a Partner ÁV ^ C tc A-of.-i j r> “IVclcri «af ' -T-a.V fSc ál iß "»l'v^e^-en nem <v >i, pT7,ol q In-nv^n-r-re" f.-'J*» i’lTrv'V "21 i1C|''**Vfi>«5‘oV — »»álliá'k me1? ■»e •»!ömryv*T) +4S»+ap ; p- ^-rn-Atr Az 197*5 ' elfogadom Elutazott a bolgár külügyminiszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom