Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

«*M!T-MACrAROT»S2AO Újdonságok ♦ Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Sole szarvasmarha — kevés fej Az idei őszi munkák, a be­takarítási küzdelem ideién keveset beszéltünk az állat- tenyésztésről, annak alakulá­sáról, helyzetéről, lehetősé­geiről, feladatairól. Pedig a mezőgazdasági termelésnek e nagyon fontos fő ágazata az idei esztendőt sem zárja veszteséggel, sőt bevételei­vel es használatával rész­ben ellensúlyozza a növény- termesztés érzékeny kiesé­sét. Szatmár-Beregben, ahol a termelőszövetkezetek nö­vénytermesztési kiesései és veszteségei á legsúlyosabbak az állattenyésztés minden üzemben teljesíti tervét és folytatódik az 1972-ben el­kezdődött fejlődési lendület. Az ország területén legsű­rűbb az állatállomány — el- sősorban a szarvasmarha — Szatmár-Beregben. Az ország átlagában 100 hektár mező- gazdasági területre csak 28 darab szarvasmarha jut, ez­zel szemben Szatmár-Be- regben 45 darab. Hatvan szá­zalékkal több az országos átlagnál. A tehénlétszám is hasonlóan arányul. Dr. Tóth József, a területi tsz-szövet- ség titkárhélyettese a szarvasmarhatenyésztésről a következőket mondta: Teljesül a kormányprogram — Az 1972-ben meghirde­tett szarvasmarhatenyészté­si kormányprogram óta Szatmár-Bereg termelőszö­vetkezeteiben a szarvasmar­halétszám, azon belül a te­hénlétszám dinamikusan tovább növekedett. 1972 óta tájegységünk termelőszövet­kezeteiben csak a tehénlét­szám 37 százalékkal emel­kedett s a háztáji gazdasá-, gokban sem ' csökkent. A szövetséghez tartozó.. 70 ter­melőszövetkezét mindegyike foglalkozik szarvasmarha- tenyésztéssel, egy kivételé­vel tehenészettel, tejterme­léssel is. A nagy sűrűség mellett Szabolcs-Bereg szarvasmarha-tenyésztésének másik jellemző sajátossága, hogy az összes szarvasmarha 52 százaléka, a tehenek 70 százaléka a háztáji gazdasá­gokban található. De a kö­zösben lévő szarvasmarha- állomány még így is sűrűbb az országos átlagnál. Szatmár-Beregben Is első- sorban a magvartarka fajta szarvasmarhát tenyésztik. A tsz-ek felében — a he- lvi adottságoknak megfele­lően — célszerű a húshasznú tehenészetek kialakítása, el­sősorban ott. ahol nagyok a gventerületek. A gyepgaz­dálkodás korszerűsítése el- kezdődött és egvre nagyobb területeken valósul meg. ami és a dolgozók már megis­merkedtek az új technológi­ával, több a szakmunkás, kevesebb az üzemzavar és sokat javult a fegyelem ál- talauan. Mégis: a szaaositott tehenészeti telepeken is ala­csony a tejtermelés, évi át­lagban az idén is csak 22u0 liter várható tehenenként s ez ellentmond a korszerű követelményeknek. Viszont vannak olyan szakosított te­henészeti telepek is, ahol a tejtermelés 'évről évre emel­kedik és meghaladja az or­szágos átlagot. Ezek kiirt a legjobb a szamosszegl Dózsa, évi 3000 liter fölött, a csen- gerújfalui Béke, a beregda- róci Barátság és az ökuntó- fülpösi Szamos menti terme­lőszövetkezetek eredménye. A szakosított tehenészeti telepek másik nagy problé­mája Szatmár-Beregben, hogy még mindig csak 85 százalék körüli a benépesí- tés aránya — a többi drága férőhely üres —, sőt a tu- nyogmatolcsi tsz telepén még egyetlen tehén se található. A csaholci tsz is csak félig- meddig tudta benépesíteni tehenészeti telepét. A két tsz kivételével azonban 1975- ben varható, hogy a telepek teljesen benépesülnek, mert nevelik, vagy megvásárolják az üszőket; Az idén kiemelkedő ered­ményt ért el a hagyecsedi Rákóczi Tsz tehenészete, amely nem szakosított, ha­gyományos telepen és is- tállókban élnek a tehenek. Mégis 3800—4000 liter közt fog alakulni a tehenenkénti évi tej hozam, ami 600—800 literrel több a tavalyi átlag­nál. Nagyecsed példája két­szeresen is tanulságos. Egy- , laszti 32p-ajS. lét^sáfleiú nagy tehenészet, másrészt ’bizonyi- ték, liogy.A magyartarka jó fajta, képés a magas tejter­melésre is, ha... szerű takarmányozással és jó gondozással kiegészülve valamennyi termelőszövet­kezetünkben azonnal is biz­tosítja az évi 3000 liter te­jet tehenenként. A takarmányok minősége fontos tényező — folytatta dr. Tóth József —, de ez nem jelenti azt, hogy csupa lu­cernaszénát, finom pillangó­sokat, vagy sok abrakot kell etetni. Nem. A nü'-v-ivter- mesztés melléktermékei is jól hasznosíthatok, ha azo­kat gondosan betakarítják, tárolják és megfelelőén elő­készítve, más takarmányok­kal keverve etetik. A sáros, földes répafej, például, nem kell az állatnak, pedig a ré­pafej kiváló takarmány s csak melléktermék. Vagy a kukoricaszár. Nem akkor kell betakarítani, amikor már nics rajta levél, hanem még a levelek letöredezése előtt. Vannak értékes szalmák is. Például: a más célra — magfogásra — betakarított pillangós növények szalmá­ja. Ezek is jó takarmányok, ha gvors és gondos a beta­karítás, tárolás. Ázott, rot­hadt pillangós-szalmát vi­szont felesleges betakaríta­ni és az állat elé adni. A ho- vénvtermesztési mellékter­mékek takarmányozási fel- használásával többet kellene törődni mindenütt. A szatniár-beregi termelő- szövetkezetek többségében uralkodik egy téves felfogás is. Az, hogy a jelenlegi ma­gyartarka tehénállomány minősége átlagosan gyenge, •; hogy ezekkel a tehenekkel nem lehet sok tejet termel­ni. A tejtermelés növelését csak beruházásokkal, -r.’i. zésekket, költséges minőségi cserékkel akarják biztosíta­ni. Előbb azonban aTnegló-'y vő lehetőségeket kellene t ki­használni. Kihóznt a gvartarká tehénből az évi 3000 liter tejet, amire kü­lönösebb feltételek biztosítá­sa nélkül is képes. Lehet en­nél több, évi 4000 Uter tejet is termeltetni a magva-torka tehénnel, de az már valóban beruházásokat követel. Sza­kosított telepet, vagy minő­ségi cserét, illetve: kereszte- zéseket. Ez is feladat Szat­már-Beregben, de csak ott, ahol a meglévő lehetőségeket már kihasználták és adot­tak a minőségi fejlesztés fel­tételei. Évi 30C0 liter tej Ököritófülpösön, .ahol • a termelőszövetkezet száz Holstein-Friz fajtájú fekete­tarka, bőtejelő vemhes üszőt vásárolt s ezek szapo- rulatából alakítja ki tejter­melésre szakosított tehené­szetét. A cél: két-hórom év múltán évi 5000 te* tehenenként. De addig is: a magvartnrka teheneket a jói tejelő Holstein-Frizzel ke­resztezik, megjavítva azok tejtermelő képességét. Ez az út is járható, de csak meg­felelő . körülmények közt. Egyelőre azonban olcsóbb és könnyebb ennél a meglévő magvartarka tehenek tejter­melésének fokozása az évi 3000 literes átlagig. Ehhez nem kell más csak jó takar­mányozás és szakszerű, gon- dozás. KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA .,._ / A sndara« korona alakítása A szarvasmarha-sűrűség, — azon belül a tehénlét­szám — Szatmár-Beregben még nagyobb lehetne akár azonnal is. A termelőszövet­kezetekben — a . szakosított telepeket nem számítva — jelenleg körülbelül 3000 te- hénférohely üres. Vagy Űgv. hogy üres egy egész istálló, bár még használható, vagy úgy, hogy nem teljes .az. is7 tállók benépesítése. Tehát: építkezési beruházások nél­kül — kevés Renoválási költ­séggel — azonnal is három­ezerrel lenne növelhető a te- hérilétszám. De éppen az üres ‘ férőhelyekkel rendel- kező termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei áb­rándoznak szakosított’ telep­ről, amire nincs pénizük, hol­mik Síetttük csáhh tehetőség csak ki kel- lene1 használni. Tejtermelés­sel is érdemes'' hinne, mert rövidesen még jobbak lesz- nek az értékesítési lehetősé­gek, hiszen Mátészalkán már épül a korszerű, napi 200 ezer liter feldolgozó ka­pacitású tejporgyár és' tö- vábbi' terv — ugvancsak Mátészalkán — új tejfeldol­gozó’ üzem építése s a meglévő korszerűsítése. A lehetőségek tehát tovább ja­vulnak. . i Szendvel József Második évi metszés. Ág­csoportos sudaras korona ese­tében a koronát minden év­ben egy-egy ágcsoport ki­nevelésével kellene gazdagí­tani. Sajnos ez nem minden esetben lehetséges. Oka lehet az elültetett II. osztályú olt­vány gyenge fejlődése, a rossz eredés és az ebből fa­kadó gyenge fejlődés, de oka lehet a gyümölcs faja, illetve ennek rövid hajtásai is. Az alma esetében majdnem minden esetben le Ítéli mon­dani a második évi új ág- csoportról (emeletről), ugyan­is a vadalanyon lévő köze­pes törzsű fa első és második ágcsoportja között. 60—80. cm távolságnak kell lenni. Ezt viszont már eleve kizárja az első évi metszés rövidre hn- . gyott vesszője. Amennyiben a kivételtől eltekintünk, ki kell alakítani a második ágcsoportot. A második évi alakító metszést is a .fővezérvessző visszamet- szésével. kezdjük. A. vesszőt erőteljes fejlődése , esetén 2/3-ra, gyöngébb fejlődés esetén 1/2-re kell visszavág­ni. A vezér alatt lévő-oldal- vesszőkét, mint az első évi metszésnél ki kell ritkítani. Csak 3—4-et hagyunk meg. A visszavágásuk az előző évi­hez hasonlóan a .vezér-fölére történjen. A felső ágcspport a metszés után azonos képet mutat az egyéves ; : oltvány metszésével.' Az első és a második ágcsoport kpzötti tá­volság a gyümölcs fajtájától függően nagyon eltérő lehet. ■A hégveSebb" szögben" ftövő' oldalvezérek tekin,tétében (40—60 cm), a széjjel terülő, lecsüngő ’ köronájú fák eseté­ben nagyobb (80—70 cm) le-1 gyep. - - ,<. Hogy a aula alak továbbra is fennmaradjon, a felső élcso­port fő és oldal vezér vessze­jének metszési pontjait egy képzelt egyenessel kössük össze és azt lefelé hosszab­bítsuk meg. Ez az alsó ág­csoport oldalvezáreit met­szi. Így kapjuk meg az alsó ágcsoport magasságát. Termé- , szegesen az oldalvezérek csak kifelé álló rügyre rrtetszhe- tők. Az oklalvezérek elága- zásait is meg kell metszeni, mindén vesszőt vissza kell vágni* hogy a koronaelágazá­sokat fokozzuk. Ezek hosszú­sága legyen a veíér és a ves92ő közötti távolság fele. ■ftePlöíft ■jA\ j, : ,A,-■ö ,■ Javítani a takarmányozást Ha megfelelő a takarmá­nyozás és a gondozás — mondotta dr. Tóth József. — A takarmányozás alapvető feltétele a tejtermelésnek. Elegendő, jó minőségű és jó összetételű takarmány, szak­lehetővé teszi az olcsó hús­termelést. De a tsz-ek másik felében célszerű a tejterme lést-e való szakosodás is, el­sősorban ott, ahol szakosított tehenészeti telepek, vagy a követelményeknek megfelelő korszerű istállók, majorok vannak. A tejtermelést vizs­gálva azonban ellentmondó­sokat és lemaradást talá­lunk: Szatmár-Beregben. Alacsony a tejtermelés színvonala. Az elmú't évben a táiegvsée átlagában 2090 liter volt a tehenenkénti át­lag s ez 400—300 literrel ke­vesebb az országos átlagnál Az idén Is csak minimális javulás tapasztalható. A «za «osito’t toteoák Szatmár-Bereg termelő­szövetkezeteiben eddig 13 szakított tehenészeti telep épült fel ; ezek összesen 4203 férőhelyét foglalnak magjkba. Az első évek prob­lémái fogyatkoznak, egyre kevesebb a hiba és a panasz a szakosított telepekkel kap­csolatban. ami elsősorban annak kös*8nhe*ő, hogy a ki­vitelezők a hiányosságok többségét megszüntették, de *-r?ni is, hogy a telepvezetők Boly! Állami Gazdaság bari baromfi űremóben 20 millió forintos beruhái*ssnl új ba- omfikeltetőt építettek igv az eddig! heti 12r ezer keltetés megháromszorozódott. A bá- i üzemből 50 belföldi és harminc külföldi oartnerhei szállítanak rendszeresen napos rsibét. Képünkön- lapén szexálék a naposcsibék nemenkénti szétválasztását végzik. (MTI foto — Sarkadj János) cjí Azalakítási .kőageücuző’<té­$?ése. Az also ^csoport,, ai oTda'lvéáérekboi 'és ’á'fáR^él- ágazásáből áll. Az oldalvezér meghagyandó • hosszúságát- a felső emelet .vesszejének rö­vidre, vagy hosszúra 'történt métszése határozza meg. A kombinált korona fciaía- kítása. A kombinált koronát a südaras koronából alakít­juk -ki. A második, esetleg a harmadik ágcsoport kialakí­tása után a vezért eltávolít­juk. A sudár 'eltávolításával a felső ágcsoportból katlan- koróna formálódik. A két korpnaforma kombinációjá­ból alakul ki az új és gazda- ságösabb koronaalak. A ve­zér. eltávolításával a nehezen kezelhető sudár növekedésű korönából szétterülő, köny- jiiyebben kezelhető koronát nyerünk. A korona kialakí­■ tása után vigyáznunk kell, • hogy a-,felső oldalágak vala­melyike át ne vegye á sudár szerepét. Kombinált korona gyorsí- iátt'termOref ordítása esetében kezdetben a vázágakat .ugyanúgy alakítjuk, mint a südaras koronáét. Eltérés fő­képpen abban van, hogy a második, ill. a további ág- ’ csoportok kialakításakor a felesleges korona vesszőket nem távolítjuk el, hanem : azokat ' vízszintesre lekötöz- vesszőkön a rügyek megduzzadnak, be- 'íőf&k^különböző M hosszú - tte-r-él ;mp vesszők, fejlődnek. Az ' ilyen korona korábban ter­mőre fordul, A gyorsított ter- mőrefordítás módszere első­sorban az almaterraesztésben hasén álatos. Inánti; Ftrens ■tone:; A kiskertek hasznosítása A hasznosítás módjának megválasztásalényeges, meft alapvetően befolyásol­ja a termesztés jövedelme- «őségét. A kisgazdaságokban előállított mezőgazdasági termékekre1 hosszabb ! távon is szüksége van a népgazda­ságnak, ezért számtalan ked­vezményben részesülnek a kistermelők. Az ’ egyik legfontosabb, hogy- ha szakcsoportot alaki- tanak az ÁFÉSZ keretéri’Vbe- lül; gyümölcsös > telepítése és fóliás zöldségtermesztés- ese­tén állami do-táció illűti meg a szakcsoportot. A gyümöl­csöst a szakcsoport tagjainak egymás mellé kell telepíteni, hogy összefüggő táblát ké­pezzen. Málnából, szamócá­ból, legalább 3 év alatt ■ el kell, hogy érje a térület :-áz öt hektár nagyságot. Ebben, az esetben a támogatás mér­téke ötven százalékos. Almá­ból, körtéből, meggvből, őszibarackból 10 hektár ösz- szefüggő teFület a feltétele a harminc százalékos állami támogatásnak. Ui földterüle­tek . parcellázását célszerű volna űgv megoldani, 'hón” például egy- szocialista bri­gád taalai kannának egymás mellett telket. IIven esetben megvalósítható az egyforma hasznosítási mód, . , ­Az elmúlt .évbpn -a -.vkis- kertgazda'ág^kban jejpitps területen folytattak a kister­melők. fólia alatti zöHségter- rneszfést. Á gyakorlati ta- pásztáiáíok .elsajátítása után _ 1 / L __ A '•_!__• 'L!A , ­várható, hngv a ,t«'-r"es^Éési kedv tovább f>k(v*ó^»k. ’JavasofioV a ‘ kbto-m^lők- neV Viogv kössenek á hfeivi Av^'ílf-szel 1 éves 4-*4Ves(- tósi S*6M!Ő4#st. Vbbán sz és»«-bén a Mliát bárm'né százalékkal olcsóbban kap­_ják. Felhívjuk a figyelmet, hogy a szükséges fóliaigényt az ÁFÉSZ-nél jelentsék be. mert a szövetkezetek csak ebben az esetben tudják biztosítani. Szamóca és mál­na telepítését a konzervgyár is támogatja anyagilag; amennyiben á megterrneít gyümölcsöt ÁFÉSZ-en ke­resztül a termelők házikert­jükben vagy hétvégi kert­jükben megvalósíthatják. A konzervgyár uborka termesz­tésére is köt szerződést az ÁFÉSZ-en keresztül, a Ve­tőmag-termeltető Vállalat, kendermag, bab, uborkamag termesztésére. Jő lehetőség és jelentős, anyagi bevételt jelent a kü­lönböző győgyszernövénvek te"mo'ztése Is. Kertünket bárm'lyen módon hasznosít­juk, törekedjünk az értékesí­tési biztonság me^boromtásé- re. Ennék legjobb eszköze ha termf-e’-kre értékesíté­si szerződést köto-k. A harz -no-ítás médiának meghatá­rozása után a termas”’.tésbe* szükséges nnvagokat. eszkö­zöket a tél föl várnán Igyev készünk beszerezni. A mewében a bszsv-svá- rt, - kisvárdai, por^zgfmaU nví-b<t->ri. é« máté-zr’kai AEESE-ek. a k's'ermel^k ré- . szere a 7öideé«t-»rrji“sz.*é->.eji • hizf-«i;tiák a tz’"u-sé«e<< na* lántamannvi<-é«et. Ai jfvtn" ..i.ránvn igényeket: szinté-, Ientsik be a kistermel^k" ái • ÄFES'Z-nek. • -v Ségíti a termelést, bossy gyümölcsös telenítéshez tő- liás zöldségtermesztéshez V helyi takarékszövetkezetek kedvező feltételekkel nyújta­nak termelési köUsAnt. •,) löir.'ii • f/Á iijihivj ■-y&ftrr.­iátÜAÍC 3co\'i: fr. ^ Xarád’ iám** Szatmár-Beregben 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom