Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

Wfi. áéeessSer 18.' «BLW-WAGVAftönSÄAÖ m Tanácskozik az országgyűlés (Kelet-Magyarország telefoto) (folytatás as 1. oldalról) ként harcoltak, és nem ke­veset tettek a nácizmus megsemmisítéséért. A máso­dik világháborút követően, a hidegháború feszült évei­ben, amikor a Szovjetunió, a Varsói Szerződés szerveze­tében tömörült szocialista országok az állampolitika síkján küzdöttek az enyhü­lésért, a biztonságért, a bé­kéért, maguk mellett tud­hatták a néptömegek szoli­daritását, az európai orszá­gok jelentős társadalmi réte­geinek és tényezőinek tá­mogatását. Elévülhetetlen érdemei vannak az európai helyzet kedvező fejlődésében a kommunista pártoknak, amelyek földrészünk min­den országában síkra száll­tak és lankadatlanul küz­döttek és küzdenek a béke védelmezéséért, egy bizton­ságosabb és jobb Európa megteremtéséért. Az európai kommunista és munkáspártok egy része szocialista országban, az új, szocialista társadalom felépí­tését vezetve munkálkodik, más része tőkés országban, s kapitalizmus általános vál­ságának, jelenlegi súlyos krízisének viszonyai között tevékenykedik. Pártjaink te­hát a legkülönbözőbb felté­telek közötti élnek, harcol­nak, közvetlen társadalmi és politikai céljaink ennek megfelelően nagyon külön­bözőek. De közös célunk az európai béke és biztonság megteremtése és megszilár­dítása, közös feladatunk mindannak elvégzése, ami szükséges e célok eléréséhez. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az eu- rónai biztonsági értekezlet második, genfi szakasza mi­előbb befejeződjék és a jö­vő év első felében Helsin­kiben a legmagasabb szinten sor kerüljön és eredménye­sen záruljon a harmadik, befejező szakasz. Elő kell segítenünk, hogy a politikai rendezést az euróoai katonai helyzet enyhülése kövesse, és megnyíljon az út az ér­demlegesebb leszerelési in­tézkedések előtt. Előre kell lénnünk a különböző társa­dalmi rendszerű európai or­szágok kapcsolatai rendezé­sének és fejlesztésének út­ján, hogy a valóban kölcsö­nös etőnvökkel járó gazda­sági, tudománvos és kultu­rális kapcsolatok bővülje­nek Európa minden népe, egész lakossága javára. A szocialista országok a ha­ladás erői azért küzdenek, amellett vannak, hogy a vi­tás nemzetközi kérdések ne harctereken, hanem tár­gyalóasztalnál oldódjanak meg. Mindezért annak tu­datában harcolunk, hogy ez­zel nemcsak földrészünk né­peinek egyetemes érdekeit szolgáljuk. hanem hogy mindez egvűttal számotte­vően hozzájárul a többi földrész néoei nagy és ége­tő kérdéseinek iobb megol­dásához, a világhelyzet ja­vításához. a világbéke meg­teremtéséhez. A jelenlegi nemzetközi helyzet kedvező irányzata évtizedek szívós és követ­kezetes harca eredményeként alakult ki, s nem ajándék­ként hullott a népek ölé­be. A harc nem ért véget, az enyhüléssel szemben állók nem hátrálnak könnyen, még óriási munka áll előt­tünk. hogy a béke, a bizton­ság és ez együttműködés programját hiánytalanul megvalósítsuk és a társa­dalmi haladás érdekeit szol­gáljuk vele. CéDa’nkat kénesek va­gyunk elérni. Földrészünkön vannak a munkásosztály leg­régibb harci osztagai: az európai testvéroá-tok 25 mil­lió kommunistát tömörítenék soraikban: az euróoa5 szak- szervezeteknek 150 millió tagjuk van s nem utolsó­sorban. Európában 9 szocia­lista ország van. A szoc’alis- ta országok az állami poli­tika * síkián. összehangolt ak"’őkkal küzdenek a íe- g7,Ü1tcá<J -g'ákkeptécáár't A nemzetközi be1vze+ kedvez' alakulásban nagv szeren' van a k*t világrészre kitér fed* hatalmas Szovjetunió aak a Szovietuniő Knrnrnu- íiista Párttának. am-lv kö- ■vetkeze'e'en küzd a XXTV. kongresszusán elfogadott nagyszabású béfeeprogram megvalósításáért. Az európai kommunista és munkáspártok berlini ér­tekezletére az a feladat vár, hogy feltárja a nemzetközi fejlődés új kérdéséit, érté­kelje földrészünk megválto­zott helyzetét, körvonalazza azokat a tennivalókat, ame­lyek valóra váltják Európa néoeinek a társadalmi ha­ladásra, a béke és biztonság megteremtésére irányuló tö­rekvéseit. Mindezen kérdé­seket a testvérnártoknak annak tudatában kell vizs­gálniuk, hogy munkájukra nagy várakozással tekinte­nek Európa haladó, demok­ratikus erői, a munkásmoz­galom különböző pártiai, a szakszervezetek, a dolgozó tömegek. Ma már kevesen vitatják, hogy a munkásosztály alig több. mint egy évszázad alatt a világ legnagyobb történe­lemformáló politikai erejévé vált. Ennek egvik oka. hogy a kommunisták minden, or­szágban a munkások, a dolgo­zók érdekeinek meg nem al­kuvó, legkövetkezetesebb képviselői, a legáldozatké­szebb hazafiak. A má-ik oka, hogy a kommunista párto­kat a proletár internaciona­lizmus eszméi, a szolidaritás egységbe tömörítik, s esvütt harcolnak közös célia;kért. Az euróoai helyzetből adódó további feladataink megol­dása. magasztos céljaink el­érése is megkívánja. hogy egységünket tovább erősít­sük. együttműködésünket el­mélyítsük. Mint ismeretes, a kommu­nista internacionálé törté­nelmi küldetését betöltve, évtizedekkel ezelőtt meg- szűnt, mozgalmunknak már régen nincs központja, sem vezető pártja, s n°m is szük­séges hogy legyen. A testvérpártok harced­zett. sok tapasztalattal fel­vértezett, önálló nártok. amelvek önmaguk alakítják ki saját politikájukat és ha­tározzák meg tennivalóikat. Ez így természetes. így van jól. de a harcunkhoz nem elegendő. A harc megkíván­ja. hogy a testvérpártok képviselői időnként találkoz­zanak, s kicseréljék forra­dalmi iwro^atsiatailörtji ész- me^serét folytassanak '■flí’HV- zetközi kérdésekről és össze­hangolják akcióikat. Közös világnézetünk időnkénti szé­les körű találkozóink és eszmecseréink teszik lehető­vé. hoev megtaláljuk a kö­zös nyelvet és a közös fel­lépés lehetőségét minden haladó és HéV^sz^rető erő­vel, a néoek közös ellensé­ge, a nemzetközi imperializ­mus ellen. A Mag var Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja e kérdésben közismert. A mi pártunk meggyőződésből és gyakorlati tapasztalatai­ból kiindulva támogatja és a jövőben is támogatni fog­ja a testvérpártok sokoldalú tanácskozásait. Mélv meg­győződésünk, hogy a testvér­párok közötti kapcsolatok­nak ez a formája nélkülöz­hetetlen fóruma az elvtársi vélemény- és tapasztalatcse­rének a testvéroártok akció- egvsóge erősítésének. Most ismét összegyűltünk, hogy fontos ügyben tanács­kozzunk. Meggyőződésünk, hogy a testvéroártok most is az azonos elvi alapokon, nyílt, alkotó vitában alakít­ják ki közös politikai plat­formjukat. Bizonyára meg­állapodnak majd azokban az intézkedésekben, amelyek szükségesek ahhoz, hogv a berlini értekezlet eredmé­nyesen végezze munkáját. Mi amellett vagyunk, hogy a berlini értekezlet közös álláspontot alaküson ki az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről és összefüggései­ről. a b4ke. a biztonság, az egvüttműködés és a társa­dalmi haladás ügyének kö­zös feladatairól. Az együttesen kidolgozan­dó dokumentumok, amelyek­kel az értekezlet a közvéle­ményhez fordul maid. bizo­nyára sokrétű é« sokfele ten­nivalót foglalnak maid ma­gukban. Meggyőződésünk bogy a megvalósí+ásukér' ttlytatoft küzdelemben min­ien párt önállóan, salát ha­tározatai alaoián. a körül­ményeinek és feltételeinek legjobban megfelelő módon és formában, de a közös ügy iránti felelősségtől 'Tü­zéréivé fog részt venni A közös ügyért együtt kell harcolnunk, oly módon és annak tudatában, hogy az egyes kommunista pártok si­kerei vagy nehézségei ha­tással vannak az egész moz­galom fejlődésére és viszont, a mozgalom egészének ered­ményei az egyes pártok hely­zetére. Az erős európai kom­munista mozgalom képes rá, hogy eredménnyel küzd­jön földrészünk békéjének, biztonságának megszilárdí­tásáért, s ez növelni fogia az e harcban részt vevő minden egyes testvérpártunk becsü­letét és tekintélyét saját ha­zájában. A mi pártunk, dolgozó né­pünk kiemelkedő esemé­nyekre készül: a Magyar Szocialista Munkáspárt már­ciusban esedékes XI. kong- re^szusára és 1975. április 4-re, hazánk felszabadulás« 30. évfordulójának mélt^ megünneplésére. A XI. kongresszus elké­szíti majd pártunk tevékenv- ségének mérlegét, meghatá­rozza a. szocialista építés so­ron következő feladatait és programba foglalja távlat’ céljainkat. Hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmat szolgáltat az emlé­kezésre. arra, hogv felidéz­zük a kommunisták és más haladó erőknek a magvar nép szabadságáért vívott hő­sies, áldozatos harcát. Alkal- műnk lesz rámutatni, hogv a magyar néo szocialista vívmányai elválaszthatatla­nok a nemzetközi kommu­nista mozgalom, a szocializ- must építő testvömének mindenekelőtt felszabadí­tónk, a Szovietunió interna­cionalista, sokoldalú támo- gátasától. A munkáshatalom megte­remtésétől a szófiai :sta éoí­tés megkezdésétől eltelt alig több, mint negved század alatt népünk a fejlődésben évszázados elmaradást ho­zott be. Most is teljes erővel folyik az énítőrmmka. Or­szággyűlésünk ma megnvflt ülé°e az 1975. évi néogazda- sági tervet és áüami költ­ségvetést tárgvalia. A fel­adatok megoldása nemköny- nyű, mégis, biztosíthatom önöket kedves elvtársak ar­ról. hogv a magvar nép szí- iárdan halad ‘«dőlte á .' sZck ciaiizmus éofté^ének maga választó*ta.' útijait: '^íZtoáíth'á- tom önöket arról ís, hogv mi. akik oly sokszor élvez­tük nemzetközi osztálytest- véieink internacionalista szolidaritását, hazai felada­taink mellett sem feledke­zünk meg nemzetközi köte­lezettségeinkről. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság ott lesz mindig, amikor ki kell áilm a jó ügyért és erőnk­höz képest részt veszünk az európai békéért, biztonságért folyó harcban is. E gondolatok jegyében ki vántam üdvözölni az euró pai kommunista és munkás­pártok most megnyíló buda­pesti találkozóját, a testvér­pártok küldöttségeinek ren­den tagját, a találkozó min­den részvevőjét és munka­társát. Mégegyszer jó egész­séget, sikert, eredménye' munkát kívánok mindnyá­juknak. Köszönöm a figyelmüket. ★ A lengyel pártküldöttség vezetője, Edward Babiuch, az Olasz Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt nevében tá­jékoztatót adott a budapes­ti találkozót megelőző mun­kálatokról és kozultációkról. A csütörtöki ülésen felszó­laltak: Erwin Scharf, Auszt­ria Kommunista Pártja. An­tonis Ambatielos, Görög Kommunista Párt, Jéan Ka­napa, a Francia Kommunista Párt, Borisz Nyikolajevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Olavi Poikolainen, a Finn Kom­munista Párt, Willi Gerns, a Német Kommunista Párt, Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt, Jean Blum, a Belga Kommunista Párt, Paul Mar- kowskl, a Német Szocialista Egységpárt és Georges Chris- todulides. a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja ÍAKEL) kép visel etében. A találkozó a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés légkörében folytat­ja munkáját, ŰMT-D (Folytatás az 1. oldalról) meg, hogy a fogyasztói árak annyival nőjenek, mint a termelőiek. Az alapvető köz­szükségleti cikkek — kenyér, a liszt, a cukor, a hús, a tej, a tejtermékek —- fo­gyasztói ára nem változik 1975-ben és változatlanok maradnak a közüzemi díjak és szolgáltatások árai is. Mindemellett számolunk a fogyasztói árszínvonal 3,6 százalékos emelkedésével, amelyben már benne foglal­tatnak az idei árváltozások — így a bor ára emelkedé­sének hatásai is. Ami a részleteket illeti: legszéle'ebben a ruházati árak módosulnak, növeked­nek és csökkennek, ami együttesen kismértékben mérsékli átlagos árszínvona­lukat. Többségükben emel­kednek a vas- és műszaki termékek árai, átlag 1,2. a vegyipari termékek átlag 4,3, a bútorok pedig átlago­san 3,2 százalékkal. A fon­tosabb közfogyasztási cik- • .kefe árát azonban e termék- 3 'dS'öp ö rt ok ban is változatlan jí &zíntérí ^tartják -— a köHsé«- ^é*ési támogatás növelésé­vel. Mindezek figyelembevé- elével az egy keresőre jutó reálbér 2,5, az egv főre jutó reá!jövedelem pedig 3.5 szá­zalékkal növekszik 1975-ben. Az átlagbérek növekedése a vállalatoknál és szövetkeze­teknél mintegy 5 százalékos lesz, és a hamarosan e-edé- kes részesedés elöre1átv’ató- lag 10 százalékkal haladja meg az idei átlagot. Bár a jövő esztendőre n°m ígérhetünk széles körű bér­emelést —■ hangsúlyozta a pénzügyminiszter — m:nd°n feltétele mezvan annak, hnav a naavobb teljesítmé­nyek, a pontosabb munka megérdemelt bér jutalomban résziül jön. Részletesen szólt a minisz­ter a tervezett szociálpoliti- kai intézkedésekről, kulturá­lis előirányzatokról. majd tnrtaiévmr,^ mozgósításának lehetőségeit elemez.te, első helyen az, energiatakarékos­ságot említette. Beszélt a ta­karékos anvagfelharználás követelményeiről, ezzel kap­csolatban a gvárttnánvszer- kezet megváltoztatásának fon­tosságáról. gépi berendezé­seink lehetséges jobb kihasz­nálásáról. a még tapasztal­ható fölösleges reprezentá­cióról. és a nazarlás egvéb mernivilvaníliásairól. A be- ruházásokrél. „melyek mint- egy 10 halasak meg az ez éveket, szólva kijelentette: e«?rkö-7-ojnk túl­nyomó részét a tolva m«tban tevő naev beruházások foivta- t4s^ra. Illetve h^fe^^ásáre tordítjuk. hoz — mondotta bérezésül — a bAlsó erők nem fűánváz­nak. Am hazánk gazdaságát, •nemzeti vag^m^i-mkat. min­den csa"»úd ixl^^t Irakis jól szerveit*. cól^at^ő munká­val tudjuk megvédeni és to­A fet^atko­-»ntt v^-vrjl kü­lönösen N’^-n^oth 4rollnak, n Központi T=u-7rv*ts.4.g titkárá­nak felszólalását kis^r-t** étánk fieve^m. N*me+h 'Ká­ról v naev «Hsm szó~ lőtt i eirücor.grtsszus ég » felszabadulási évforduló tisz­teletére kibontakozott mun­kaverseny jó eredményeiről, majd a kedvezőtlen nemzet­közi gazdasági körülmények várható hatását körvonalaz­ta. Hivatkozott a Központi Bizottság állásfoglalására, mely leszögezte, hogy az életszínvonal, ha némileg szolidabb mértékben is, to­vábbra is emelkedik aminek jelentőségét a tőkés orszá­gokban végbemenő válság és infláció figyelembevételével értékelhetjük igazán. A ben­nünket is érintő nemzetközi gazdasági nehézségek révén azonban érezhetőbbé váltak gyengeségeink is a szervezés­ben, az eszközök kihasználá­sában, a pénzügyi fegyelem terén és í"v tovább. Legna­gyobb tartalékunk — jelentet­te ki Németh Károly —, a termelési szerkezet további javítása. Ez megköveteli a gazdaságtalan termelés visz- szaszorítását. esetenként le­állítását is. Ilyen esetben a dolgozókat, együttműködve a szakszervezetekkel, ember­séggel, de határozott módon kell irányítani. A takarékossági feladatok­ról szólva, erőteljesen alá­húzta Németh Károly az ésszerűség követelményét. Megjegyezte, hogy az energia­felhasználásban, 5—6 száza­lékos megtakarítással, 50—60 millió dollár értékű importot nélkülözhetünk, és ezt 1975- ben el is akarjuk érni. Ki­emelte, a munkatermelékeny­ség dinamikus növelésének, a műszakszám emelésének, va­lamint a gépek jobb kihasz­nálásának fontosságát. Az utóbbit különösen a gép- és az építőiparban. Korlátozni kell az igazgatási és ügyvi­teli kiadásokat is, konkrét terveket kell készíteni a tar­talékok feltárására, s mind­ehhez javítani kell az állami vezetést és irányítást. Felszólalásának befejező részében annak jelentőségét hangúlyozta, hogy ha az életszínvonal a korábbinál valamivel kisebb mértékben növekszik is, fejlődésében nem lesz törés; ennek értel­mében emelik az alacsony nyugdíjakat, folytatják a munkaidő-csökkentést és szá­mottevő összegeket fordíta­nak bérkorrekcióra. Súlyt helyeznek rá, hogy a lakosság ellátása az ideihez hasonlóan jó legyen, és a lakásépítés ez évi magas színvonalát is fenntartják. így, ha több is a bizonytalansági tényező, a nehézségek legyőzhetők, és céljaink megvalósíthatók — fejezte be nagy tetszéssel fo­gadott hozzászólását Németh Károly. A vázolt nemzetközi gazda­sági helyzet és annak hatá­sai, valamint az ismertetett költségvetési javaslat alapján érthető, hogy a felszólaló képviselők elsősorban a ta­karékosság értelmezésével, lehetőségeinek elemzésével foglalkoztak. Dr. Szabó Kál­mán. a terv- és költségvetési bizottság eUadóia hangsú­lyozta ; takarékoskodtunk, de ne fukarkodjunk a jó t—h- nikai és szervezési megoldá- sok támogatásával! Ezzel ass-sefa kiemelte az üzemi demokrácia evakorlati fontosságát, mégpedig nem csupán dvi, feaaers — taint megjegyezte — nagyon prózai okokból: hiszen min­denek felett hasznos meg­beszélni a terveket azok vég­rehajtóival! Más oldalról közelített® meg a kérdést Kisgergely La­jos, Veszprém megyei kép­viselő, a Péti Nitrogénművek igazgatója, mondván, hogy a takarékos, megfontolt gazdál­kodás, ha okosan valósítjuk meg, nem a megtprpanás, ha­nem a folyamatos fejlődés biztosítéka. Bizonyítékul két nagyberuházás tanulságait is« mertette, az inotai gázturbi­nás csúcserőművét, valamint az új péti műtrágyagyárét. Bejelentette: dollár-„kiterme- lésük” olyan kedvezően ala­kult, hogy a jövő évben már nem vesznek igénybe állami visszatérítést Mindamellett kisebb-nagyobb bürokratikus nehézségeket is felsorolt, amelyek hosszú hónapokkal megnyújthatják egy-egy be­ruházás megvalósítását. A termelési szerkezet át* alakításában rejlő nagy tar« talékokat emlegette felszóla­lásában dr. Bognár Rezső professzor, Hajdú megyei képviselő és ezzel összefüg­gésben főleg az értelmiség feladatait elemezte. Konkrét feladatokat is megjelölt, a többi között a Tiszavasvári Alkaloida Gyár teljesítőké­pességének sürgető, jobb ki­használását, valamint a fi- nomvegyszer-gyártás lehetsé­ges növelését. Ugyancsak a tartalékok fel­kutatásának jelentőségéről szólt Bócza József, Szolnok megyei képviselő, tsz-elnök is. Különösen az üzemen be­lüli munkanélküliség káros hatását ecsetelte, mondváns arra kell törekedni minde­nütt, hogy a munkaidő való­ban aktív termelőmunkával teljék el. Az előtte felszólalókhoz ha­sonlóan Ollári István, Bor­sod megyei képviselő is a "tartalékok egy fajtájáról, ne­vezetesen a technológia kor­szerűsítéséről beszélt. Üzem­vezetői gyakorlatból hozott rá példát: hasbnlóan a pé­tiekhez, megkeresték a mód­ját, hogy ne kelljen növel­niük a tőkés nyersanyag­importot, ehelyett új mód­szerek bevezetésével növel­ték az alapanyaggyártást. Egy másik terül eten a kar­bantartás tökéletesítésével értek el kitűnő eredménye­ket. összefoglalónkban még egy felszólalást emelünk ki. Her- czeg Károly, Feíér megvet képviselő, a SZOT titkáráét, aki egv sokatmondó adatra hívta fel kép-y'se’dtársai fi­gyelmét. Emlékezetükbe idézte, hogv a jövő évi költ­ségvetési kiadások közül at társadalombiztosítási kiadá­sok növekedése a legtekin­télyesebb: 14 százalékos! Megemlítette még, hogy a bölcsődei férőhelyek száma * jövő év végére mintegy 3Ö százalékkal lesz nagyobb, mint ahogy az ötéves terv­ben számítottunk rá. ”~ Az ülés a késő délutáni órákban ért véget A költ­ségvetési javaslat tárg-alá- sa péntek délelőtt ?olvtaé|£* dik-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom