Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
Wfi. Seeerf&ef W. A kongresszusi dokumentumok megvitatása KiESSZUS A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEK BEFEJEZŐDÉSÉVEL a kongresszusi felkészülésnek újabb szakasza következik. A jelölő bizottságok már tevékenykednek. A párttagság pedig hozzákezd a kongresszus két dokumentumának tanulmányozásához. E szakasz egyik alapvető feladata a kongresszusi irányelv tervezetének és a szervezeti szabályzat módosítási javaslatának megismerése, megvitatása, majd a januári taggyűléseken az állásfoglalás kialakítása. : A Központi Bizottság igényli, hogy a párttagság — élve jogaival és teljesítve kötelességét — aktívan bekapcsolódjon a párt politikájának kialakításába. Oly módon, hogy az alapos megismerés után a KB javaslatait, a kongresszusi dokumentumokat — megőrizve azok sokszorosan igazolódott alapelveit — gazdagítsa, formálja, esetleg módosítsa. A párttagság számára a kongresszusi dokumentumok megismerésének, az érdemi véleményformának semmiféle technikai akadálya nem lesz. Sőt hazánkban mindenki elolvashatja és egyben véleményezheti a párt kongresszusi irányelveit. Mivel kezdődjön a tényleges munka? Ebben a munkában is a pártcsoportokra hárul az első jelentős feladat. A párcsoportbizalmiak segítsék elő, hogy a párttagok egyénileg tanulmányozzák a dokumentumokat, Pártcsoport-megbeszélésen — még ha az több órán tart is — nincs lehetőség ezek ismertetésére. így a tagoknak egyéni kötelessége és személyi felelőssége, hogy kellő ismeretekkel kapcsolódjanak a vitába. A pártcsoport-megbeszé- les foglalkozik a kongresszusi irányelv tervezetével. Leghelyesebb, ha fejezetenként, pontonként összegezik a párttagok véleményét. Kit milyen kérdés foglalkoztat; mely kérdésekben van vita, ’ eltérő vélemény, kiegészítési, bővítési javaslat; mit fogalmaznának meg másképpen, mit javasolnak kihagyásra stb. Mondják el tapasz- talataikat arról, hogyan fogadták pártonkívüli dolgozó társaik a párt értékelését és a megjelölt tennivalókat. Törekedjenek arra, hogy a pártcsoport-megbeszélésen ténylegesen is megismerjék a dokumentumok tartalmát és lehetőleg egységes megítélés alakuljon ki. Ennek hiányában . jelezzék külön az egyes eltérő véleményeket. A vita alapján a párt- csoportbízalmi összegezze a pártvezetőség számára a javaslatokat.v Feltétlenül térjen ki. arra, hogy megítélése szerint a tagság eléggé ismeri-e a dokumentumokat. A PÄRTCSOPORT-MEGBESZELÉSEN a szervezeti szabályzat javaslata is a vita tárgya a jelen időszakban. A Központi Bizottság a módosításra vonatkozó javaslatában a stabilitás elvéből indult ki, • ezért nem javasol alapvető változtatást a szervezeti szabályzatban. A X. kongresszus előkészítésének időszakában gyakran előfordult, hogy a két dokumentumot a pártcsoportok más-más időpontban vitatták meg. Most is azt javasoljuk, hogy ahol csak lehetik, külön-külön foglalkozzanak a két dokumentummal, mert így több idő és nagyobb figyelem jut e munkára. A leírtakból kitűnik, hogy a sikeres, valóban érdemi taggyűlési állásfoglalásoknak alapvető feltétele a pártcsoportok eredményes előkészítő munkája, a párttagság megismertetése a dokumentumokkal. Milyen feladatok hárulnak az alapszervezeti vezetőségekre és a taggyűlésekre? Mindenekelőtt a pártcso- port-megbeszélések tapasztalatainak és a vezetőségi tagok véleményeinek ösz- szegezése és , minősítése. Annak számbavétele, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a párttagságot. Melyek azok a kérdések, amelyekben az álláspont megegyezik a dokumentumokban foglaltakkal, tehát egyetértés van bennük. Mely kérdésekben van más vélemény, melyek azok a javaslatok, amelyek kiegészítéseket, bővítést tartalmaznak, és végül mit javasolnak kihagyásra a dokumentumokból. Ezek után a vezetőség minősítse a javaslatokat és döntse el, hogy mit javasol a taggyűlésnek elfogadásra és mit nem. A VEZETŐSÉG SZÓBELI BEVEZETŐJE a taggyűlésen ne legyen hosszabb 10—15 percnél, hogy a tagságnak elegendő ideje, lehetősége legyen az észrevételekre és javaslatokra. A pártesoport- bizälmiak is szólaljanak fel a taggyűlésen, tolmácsolják a pártcsoport-megbeszélése- ken elhangzott véleményeket, javaslatokat. A vita lezárása most is szavazással történik. Ez a szavazás a párttagság állásfoglalása a vezetőség összefoglalója, javaslata alapján a kongresz- szusi dokumentumokróL A Központi Bizottság a különböző' véleményeket meg kívánja ismerni. Tárgyilagos mérlegeléséhez az is/ szükséges, hogy az ellen- véleményeket is figyelembe vegye. Ezért' fontosnak tartjuk, hogy ha a taggyűlésen valakinek a javaslatát, észrevételét nem fogadták el, akkor ■; mint külön véleményt azt is feltétlenül továbbítsák az irányító pártszervekhez. A PÁRTTAGSÁG VÉMÉNYÉNEK, állásfoglalásainak összegyűjtésére, mérlegelésére, fejdolgozására megtörténtek a szükséges politikai és szervezési intézkedések. így a Központi Bizottság biztosítani tudja, hogy a XI. kongresszus a párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével dönthessenek. Nagy tehát a kommunisták szerepe és felelőssége a kongresz- szust előkészítő munkában, a párt politikájának alakításában. „ _ <+*'* S. Gy. A párttitkár ö' ányadszor választották meg Várkonyi Mihályt Mátészalkán területi alap- sZervezeti párttitkárnak? Talán tizedszer, esetleg tizenegyedszer, mert voltak soron kívüli választások is. Elő kellett volna keresni a vezetőségválasztási jegyzőkönyveket. dehát azok többsége már irattárban van, hiszen Várkonyi Mihály 1952 márciusa óta folyamatosan, megszakítás nélkül területi alapszervezeti párttitkár Mátészalkán Nem függetlenített, hiszen a FŰSZERT Vállalat mátészalkai fiókjának a vezetője. Felelős 110 község és Mátészalka város ellátásáért és 140 dolgozó munkájáért. Eddig az egységes — és egyetlen — mátészalkai területi alapszervezet titkára volt. Ennek legutóbb már 140 tagja volt. ..Nagyon megnőtt” — ahogyan Várkonyi Mihály mondotta A XI. kongresz- szusravaló készülődés során határozott a városi pártbizottság úgy, hogy az egyből három területi alapszervezetet kell alakítani. Ezek vezetőségeit választották meg nemrég. A II. számú alapszervezet a legnagyobb, most 60 tagú.: Ennek a titkára most Várkonyi Mihály. — Milyen egy területi alapszervezet élete, munkája? — Itt, Mátészalkán nagyon érdekes, szép és izgalmas — mondta Várkonyi elvtárs. — Az alapszervezet tagjai a nyugdíjasok kivételével, gyorsan cserélődnek, változnak. Előfordul, hogy bejelentkezik valaki a területi alapszervezetbe. Egy hét, két hét, néha több telik el s már megy is, mert a munkahelyén pártái apszervezet alakult. Ezért a területi alapszervezeti munka nehéz, bonyolult, mert állandóan változó párttagokkal kell dolgozni. De éppen ezért szép és izgalmas is. A városi pártbizottság véleménye, hogy a nagy máté„Sagvári-telep. Egyre több gyár és üzem települ ide. Itt vásárolt a BEAG UNIVER- SIL, gyáregységet, melynek elődjei elköltöztek, ilíetve csendesen kimúltak, mint az építőanyag-ipari vállalat, az UNIVERSIL szilikátipari vállalat, vagy lemorzsolódtak mint az egykori kavicsüzem, a betongyár, a kerámia kályhacsempe üzeme. Mi. a dolgozók idősebbjei évtizedeken keresztül kitartottunk, és annyiszor váltottunk szakmát, ahányszor a gazda cse- rélődött. A fiatalok ezeket az időket csak hallomásból ismerik” — jellemzi sorsukat az egyik idős munkás. A döntő változást 1971 hozta. Ekkor alakult ki a most már véglegesnek látszó gyári termelés. Megteremtették az üvegtechnikai és az akusztikai gyárrészleget. Az előbbiben kísérleti orvosi, egészségügyi és iskolai üvegeket, kémcsöveket gyártanak, a íjnásikban pedig stúdiótechnikai berendezéseket, hangerősítőket, hangszórókat, diszpécsertelefonokat A fenntartó részleg mellett üzemeltetnek egy oxigénelőállító minigyárat is. Három hónap próbaidő A gyárban nyolcszázhar- mincan dolgoznak. A nők a dolgozók felét képviselik. A szakmunkások száma kétszázhúsz, a betanítottaké háromszázhuszonöt A nyolc általánost százhúszan nem végezték eL A gyár kapujában soha nincs sorbaállás. Az jön be rajta, aki éppen munkát akar vállalni. Különösen nagy a munkaerőhiány és a munkaerőmozgás az üvegtechmi kai “üzerr|bSÍV Aa, ide belépő j dolgozókkal., a*,, utóbbi időben háíomhónapos próbaidőben foglalkoznak. A dolgozók érdekvédelmét a nagy múltú vasas szakszer, vezet — melynek a megyében nincs megyebizottsága, csak szervezője — látja el. A gyáregység dolgozóinak az életkora nem éri el a 27 évet. A szakszervezeti tagságnak így a munkásjogok gyakorlásában szinte alig van tapasztalata. Már az is elgondolkodtató: üvegtechnika, akusztika és rádióakusztika hogyan fér el egy gyár keretein belül. De ha már összeházasodtak, akkor az üvegtechnikások miért lettek vasasok? A műszerészek, a másik nagy csoportot kitevő gárda is speciális szakterület Két ilyen sajátos szakma szakszervezeti érdekvédelmét hogyan lehet ellátni? Az igaz, hogy szakszervezeti testületként működik egy üzemi szak- szervezeti tanács 25 taggal és egy üzemi bizottság kilenc taggal. De az is tény, hogy a gyakorlati munkát a tagság érdekvédelmét, ügyesbajos dolgát, képviseletét az szb-titkár, a reszortfelelősök és a bizalmiak látják el. De hogyan? Erről cserélünk gondolatot. Székelyhídi Ferenc, az üvegtechnikai üzem vezetője, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára: Szb-titkár és gazdaságvezető „Igaz, munkahelyi főnöke vagyok a szakszervezeti titkárság mellett 186 üvegtechnikai dolgozónak. Hogy hogyan fér el egymás mellett a gazdasági vezető és a szak- szervezeti vezető? Bizony nehezen. Az egyik sokat perel a másikkal. Mint munkahelyi főnök eltűröm, hogy ibolyántúli sugarak jelenlétében is dolgozzanak az üvegtechnikusok, mint lö- megszervezeti vezető pedig perbe szállók megszüntetéséért a gyár vezetésével. Jobban oda kellene figyelni a szakszervezet szavára. Itt van például a buszjáratok kérdése. Ez a vidék a vasút által levágott városrész. Nem elég gond az állandó sorompó előtti várakozás, ezt tetőzi, bogy a műszakkezdési és befejezési járatokra a dolgozóknak az egyik fele sem fér fel. A tehetetlenségért mi szégyenkezünk a dolgozók előtt Úgy érezzük, hogy ebben a kérdésben szélmaloro- harcot vívunk.” Halmi József karbantartó lakatos, ‘ afe üzéfúii szakszervezeti biZOtt.sag'mün ka. védelmi felügyelője: „Jelentős baleset nem voll a gyárban, az viszont ellenünk szól, hogy sok az apró sérülés. Dolgozóink egynegyed része az üvegtechnikán dolgozik. Ráadásul gázlángnál. Itt állandó teljes figyelemkoncentrálás szükséges. Elég egy milliméterrel közelebb tartani az üveget fogó kezeket a lánghoz, és már kész az égési sérülés. Ezért az apró balesetek száma magas. Csökkenteni kellene a zajszinten is. Tetőszellőzést alakítottunk ki. A magas hőfokot még így sem sikerült a kellő szintre csökkenteni. Jó, hogy az üzemorvos mindennap rendel, de ezzel még nem oldottuk meg teljesen a munkavédelmi problémákat. A gyakori kötőhártya-gyulladá. sok csökkentésére nekeplan f szemüveget vásároltunk. A fénnyel dolgozó gyengébb szemű kollégák egészségét így védjük. A munkásmű veltség minél magasabb szintre emelése hozna megfelelő eredményt, mivel a tu. dás mindenütt kamatozódik Emelését pedig a szakszervezetnek kell szorgalmazni.” Piószeghy Dánielné, műanyag-kiszerelő, a. szakszer vezeti üzemi bizottság nőfe- ielőse: „Négyszáz nő egycsomőben És, hogy figyelünk-e rájuk kellően? Azt hiszem, nem Nincs kismamaüzemünk Tény, néhány munkahelyre nem állítunk nőket. De ez kevés. Monoton a munka. Elkelne a munkahelyi testnevelés. Jobban kellene követni a nagycsaládos és gyerekeiket egyedül nevelő anyák gondjait. A szakszervezetnek a figyelme ma még csak arra terjed ki, hogy iskolai év kezdetén háromszáz forinttal: mikuláskor pedig egy cukor ka csomaggal jutalmazzuk őket. Többet kellene foglalkoznunk a gyesen lévő kismamákkal. Egyáltalán nem követjük a bejáró nők sor- fi sát. Többek között ezekhez kellene felnőnie a szakszer-gf vezetnék.® MI van a normákkal? Az anyagyámál, ahol mar beállt a szakmunkásgárda és több éves tapasztalattal rendelkeznek, ott a kialakult normákat lehet teljesíteni. Itt Nyíregyházán ez még nem megy. Kértük, hajtsanak végre normarendezést. Senki sem figyelt fel kérésünkre. A politikai és a szakmai továbbképzés területén én bírálom a szakszervezeti tagságot. A. megléyő továbbképzési lehetőségeket nem használják ki. Szép Lászlóné betanított munkás. „Nemrég jöttem vissza f gyermekgondozási segélyről f A problémám az, hogy jelen- f leg is kevesebb az órabérem. 1 és kevesebbet is keresek. I mint azok. akik később jöt- y tek a gyárba, hasonló a szak- i ismeretük, csak éppen nemi | voltak szülési szabadságon ) Amíg a szülésin voltam, a , szakszervezetiek meglátogat-’ > tak, ezért is jöttem vissza . dolgozni. De most az óra- J bérkülönbség, meg az, hogj <, ide alig lehet autóbuszon ki- : jutni, taszítanak az üzemtől • Pedig szeretem a szaktársai- > mat, a munkámat. Ilyen körülmények között hogyan gondoljak második gyerek - i re?” SIgér Imre szálkái területi pártalapszert veiet körülményeivel összhangban, de mindig jól működött A három pártalap- szervezet még nemrég kezdte el az önálló munkát, de máris úgy dolgoznak, mintha évek óta ilyen lenne a szervezeti felépítés. Ez egyben azt is jelzi, hogy az önállósult pártszervezetek jó vezetőségeket és jó titkárokat választottak. Várkonyi Mihályt 23 éve mindig megválasztották. Ha most visszatekint az 1952 márciusa óta végzett munkára, a megtett útra — miben látja leginkább a mátészalkai területi pártszervezet eredményeit? \ — Mindenben — hangzott a válasz. — De leginkább abban, hogy Mátészalkán 1952- ben nem voltak gyárak, aHg voltak intézmények és szövetkezetek. Ennélfogva munkahelyi pártszervezet is kevés működött Ma viszont az üzemi, gyári, vállalati és más munkahelyi pártalapszerve- zetek egész sora dolgozik, sőt, csúcs-pártvezetőségek is vannak. Ezek szervezésében, létrehozásában, munkájuk kialakításában a mi területi pártszervezetünk mindig sokat dolgozott, hiszen nem túlzás: részben mi neveltük az ott dolgozó párttagokat A legrégibb mátészalkai párttitkár az idén múlt 57 éves, 1917-ben született Nyírkárászon, a kisvárdai járásban. Édesapja cipész és szíj- jártó volt az uradalomban, öten voltak testvérek, de kettő korán meghalt. Édesapját a tüdőbaj vitte el fiatalon, még 1931-bén. Akkor már Mátészalkán laktak, mert Várkonyi Mihály édesanyja, nagyszülei, dédszülei — mind mátészalkaiak voltak. A párttitkár most írja élete történetet. Férfiszabó mesterséget tanult Citrom Zoltán volt mátészalkai kisiparosnál, aki kommunista volt. Őt évet töltött Citrom mester műhelyében. Azután, 1936-ban Budapestre merít. Mátészalkán kevés volt a munka és a kereset. De ott sem volt több szerencséje. — Beléptem a: szakszervezetbe. Ott megismerkedtem a mozgalommal és a marxista gondolatokkal. De nem voltam tagja egyetlen pártnak sem. 1942-ben mégis kitoloncoltak. Öt hónapig illegálisan élt Budapesten és vasalóasztalon. aludt. 1943 elején bevonultat- ták munkaszolgálatosnak. A volgai—doni nagy áttörés után érkezett a frontra. A szovjet katonákkal 1945. május 23-án találkozott ismét — Prága mellett. Kapott tőlük egy igazolást és négy nap múlva, 1945. május 27-én este Mátészalkán volt. — Másnap, 1945. május 28- án beléptem a kommunista pártba. Azóta vagyok párttag és lényegében pártmunkás is. — Mi volt az első pártmunkája? — Vörös zászlókat varrtam a bátyám műhelyében, mert ő is szabó volt es nyitott egy kis műhelyt. És a kommunista párt falufelelőse voltam Nyírparasznyán. Munkám nem nagyon volt, igy egy héten két-három napot is Fa- rásznyán töltöttem, agitáltam, magyaráztam az új élet rendjét és szerveztem a pártot. Gyalog jártam ki Nyír- parasznyára. 1947-ben sapkákat varrt. — abból élt 1949 novemberéig, amíg meg nem nyílt Mátészalkán az első állami üzlet: az állami textilbolt. Várkonyi Mihály azonnal odament dolgozni, segédként, de hamarosan 6 lett a boltvezető. 1951-ben kinevezték textilkereskedelmi főellenőmek. Eb-« 4 ben a beosztásában lett elő- f szőr területi alapszervezeti’ párttitkár 1952 tavaszán. De * közben — 1949rtől — a Ke- > reskedelmi Dolgozók Szak- > szervezetének mátészalkai bizalmija, 1950-től a Magyar Szabadságharcos Szövetség mátészalkai szervező titkára és tanácstag — aktív, fáradhatatlan minden tisztségében. 1953 január óta megszakítás nélkül fiókvezető. A Belkereskedelem kétszeres kiváló dolgozója. A Munkaérdemrend bronz fokozatának és az Árvízvédelemért érem tulajdonosa. Nyolc évig munkásőr is volt. — És a magánélete? —1945 októberében nősültem. Egy fiúnk van, 27 éves villamosmérnök Budapesten Nemrég tartott tudományos előadást egy nemzetközi tanácskozáson Prágában, angol nyelven. Büszke vagyok a fiamra, csak az a kifogásom ellene, hogy még mindig nem nősült meg. Nagyon szeretnék már unokát. — És a nyugdíjas kor? — Arra én még nem gon» dolok. Szeretek dolgozni. Szendrel Józsefig Egészség, fizetés, Btermarendezés Érdekvédelem az UNIVERSIL-bea J1
