Kelet-Magyarország, 1974. december (34. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-15 / 293. szám
ISC' Mi wan a münkaltŐtiWben ? ^*r***~~\ Mások érdekét védi ® ®» — Síire munka ut&n hazaérek, * gyerekek már otthon várnak. Ott ülnek a reka- mén sorban, mint négy madárfióka, és olvasnak. Hát, van a kacagó, szülő nyakába ugró gyerektől nagyobb boldogság a világon? Rájuk gondolva könnyebb a munka, gyorsabban telnek a nehéz percek, tartalmasabb az élet Dolgozunk becsülettel és megvan mindenünk. A férjem az Állami Biztosító alkalmazottja. Kétszobás tanácsi bérlakásban lakunk. Kocsink van. Ha jó az idő, visszük kirándulni a gyerekeket A harmadik munkakőnyv Szabó Zoltánná munkaügyi esoportveze- sető és a szakszervezeti osztálybizottság gazdasági felelőse. Munkahelye a Szabolcs-Szat- már mégyeí Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat nyíregyházi almatárolója. Kilencszáznegyvenhat dolgozó — köztük hatszázötven n3 — munkakönyvét kezeli és intézi a munkába állás és kilépés minden gondját-baját Valamennyi adminisztrációval járó szakszervezeti üggyel — nem beszélve a szóbeliekről — hozzá fordulnak. Dolgozó társaik kérésére nemet mondani nem tűd. Különösen a nagycsaládosokkal érez együtt Amikór ráköszöntünfe, kissé meglepődik, mert hivatalos időben éppen társadalmi munkába vállalt kötelezettséget, segélyezési kérelmeket rangsorolt. Hivatali munkája mindig példásan rendben. A munkakönyvek a páncélszekrényben és az asztalán szinte vigyáz- állásban sorakoznak. A dolgozókat — még a vándormadarakat is! — sajnos náluk még ma Is vannak — mind ismeri. Az utóbbiak közül hánynak szeretné megfogni a kezét és helyes útra vezetni! Egy hatszáz forintos munkakönyvét vesz a kezébe. A harmadik munkakönyv a hatszázforintos, amelynek gazdája már kettőt elnyűtt, Azaz a „gazda” olyan sokszor változtatott munkahelyet — egy munkakönyv huszonegy munkahelyváltozást képes eltűrni —, hogy csak új könyvben lehet folytatni a beírásokat. Milyen sorsok tárulkoznak a hasonló munkakönyvekben? Szabóné tudja, nem egynek a gazdájával mint hivatott szakszervezetis többször szót vált. De az is jelleméhez tartozik, hogy erről úgy hallgat, mint a munkakönyvbe írt betűk, melyek szintén hallgatagon hordozzák gazdájuk összes kölöncét, a botrányhősködést, a gyermektartási díj fizetése előli szökdösést, a sokszori válást, a lányok „könnyű” pénzszerzési bukásainak a nyomait és másokat. Segítség a nagycsaládosoknak Beszél viszont kedvenceiről, a nagycsaládosokról, akiknek segélyt talpa! ki. A szociális juttatásért, bölcsödéi férőhelyért, mi- kuláscomagért képes fáradtságot nem ismerGyöre Imr@s örfeo dala Te arcod mását hordoztam éjszakámban és napomban, hordtam valahány dolgomban. Elemészt engem a bánat, elemészt teutánad, elemészt engem a szomjad, számban kavicsok csikorognak, vergődnék pántos karodban, nem ölelsz, derekam beleroppan. Vagyok: érted felövezve, talpig lemeztelenedve. Homlokomon pecséted tüzes nyomai égnek, két karom gyűrűiében hiányod lobog sötéten. Mintha valamit ölelnék, emléked vissza-ölel még, könnyed csöpög arcomra, mint olvadt gyertva faggyá bőröm csontig lemarja, helvében meekeményül, így öntesz talpig viaszba, így leszek élő gyertya. ve pe-etat Akkor őröl igazán, ha $81 tehet. Az a nagycsaládos édesanya, aki megkapja a gyerekek számától függő fizetett szabadnapokat, meg a pótszabadságot, nem is sejti, hogy van a vállalatnál egy ember aki a munkakönyveket átlapozva, a személyi adatokat egyeztetve számolja össze a szabadságos napokat Precizitását jelzi, hogy a tévedéseket még a legzürösebb munkakönyvek esetében is a minimálisra csökkenti. Azt, hogy huszonhét szakszervezet! bizalmival dolgozik és havonta tizennyolc ezer forintot árul bélyegből, csak úgy mellesleg említi. Azzal sem dicsekszik, pedig igazán okuk lenne rá, hogy a szakszervezeti osztály- bizottság szeme állandóan rajta van a dolgozó kismamákon. Terhességük negyedik hónapjától könnyű munkára — címkézés, pa- pirSimogatás, papírválogatás, zsákjávítás — osztják be őket. Törődnek a szaznegyyenhat gyermekgondozási segélyen lévő fiatalasz- szonnyal is. Ezt mind természetesnek veszi. Csúcsidőben ötig Pedig ezenkívül még ott van a családja. A gyerekek ellenőrzőire például csak vasárnap jut ideje. Apropó: az idő? A nágygyer- mekes családanya ideje? Hogyan osztja be? Reggel hatkor kel. őszi szezonban ötkor. Elkészíti a reggeliket. Költi a családot. Míg a család elkészül, ő is rendbe teszi magát. A gyerekek teljesén önáUóak. Mosdanak, íésülködnék, öltöznek. Szekrényeikben a ruhát este előkészíti, a többi már az ő dolguk. A legnagyobb ■iáhy már betöltötte a tizennyolc: évét. Szakmunkás. A legkisebb hároméves, öt még öltöztetni, etetni kell. Ebbe a férje segít. A kicsit a mami-viszi óvodába. Negyed nyolcra mindig bent van a munkahelyén. Délután négy óráig dolgozik. Csúcsidőben ötig; A gyerekek a házi munkába besegítenek. Az ovist hazaviszik. Tanulnak, játszanak, olvasnak. A mami így találja őket. Délután öttől házimunka, vacsorakészítés, mosás, meg ami jön sorba. A gyerekek korán fekszenek. Szabóné úgy szervezi az otthoni munkát, hogy naponta legalább kát óra jusson a televízió nézésére. A szülők este tízkor térnek nyugovóra. Családi versengés Hobbyja is van. Bélyeget gyűjt A szép sorozatokat sohasem hagyja ki. örül, mert egyik lánya örökölte ezt a hobbyját A családi versengés legtöbbször a keresztrejtvény fejtésében hág a tetőfokára. A boldogság meg akkor, amikor a legkisebb lányát emlegeti. Ilyenkor azt Is elfelejti, hogy közbe-közbe fiút is akartak... C bigéi1 !n;re Lánvok, asszonyok Gáváről, Veneseílőrő! ’ „Aranyecset” és lehetőség T AjrtTLAS, HOmOset SW5»AKOZAS: van-« lehetősége erre a nőknek, ha igen mennyire, és hogyan élnek vele. Például az alant, megszólaló lányok, asszonyok, gávaiak, vencsellőiék* Iván Mihályné Lesenyei Márta „Család” című műve. Merronatteffi. WSsM suesBBéfcfb? DtmArrSÉffraC Pestre vagy legalább Miskolcra. Ápolónő szeretnék lenni, hogy valakinek szüksége legyei», rám. i Kristóf Mihályné: # — Ezen a néven mindenki ismer, Gáva- vencsellőn, az országban is sokan, azonban úgy, hogy Kamarási Klára. Apám, anyám a vegyesipari szövetkezetnél dolgozott, ily módon 12 éves koromtól egészen 1973-ig állandó résztvevője voltam a KISZÖV országos szavalóversenyeinek. Háromszor kerültem országos döntőbe, két vers volt a legkedvesebb a rengeteg közül, amelyeket édesanyám (könyvelő) rendezésében megtanultam. Váritól a Kelet felől és Juhász Ferenc költeménye: Babonák napja csütörtök, amikor a legnehezebb. Amikor 1971-ben leérettségiztem Nyíregyházán, rögtön haza kerültem. Binó Ferenc, a nagyközségi pártbizottság jelenleg} titkára volt akkor a művelődési. ház igazgatója. Nem tudom, mit látott bennem, de megbízott az ifjúsági klub vezetésével. Akkor volt klub. Éjszakába nyúló, késhegyig menő politikai viták, találkozók írókkal, művészeikkel (Bara- nyi Ferenc és Bodor Tibor látogatására emlékszem legélénkebben), pedig hát helyünk is alig akadt. Most több, mint kéne. A Dessew- ffy-kastélyban, ahol a művelődési központon kívül még a pártbizottság az általános iskolai napközi, a könyvtár és. a mozi székhelye van. Egy ifjúsági klub is működik, teljes felszereléssel. Klubvezetőt idáig még nem sikerült találnunk. A klubszoba afféle étjáróház, ahová a fiúk bejárnak pingpongozni, a lányok pedig megbeszélik, hogy hova menjenek innen. A kézimunka-szakkör hetenként tart foglalkozást Természetesen mind a húszán nók inkább harmincon felül. A pódiumszínpád tagjai gimnazisták, kivétel nélkül lányok. A kamarakórus tagsága is, Dankóné Csősz Erzsébet vezényletével. A bábcsoportot Kiss Zoltánná fiatal balsaí tanítónő irányítja. Most ért véget egy tánctanfolyam, kilencvennyolcán ropták a vizsgabálon, többnyire leánypárok. Na, nem mondom a íótószajckörbe majdnem mind fiúk járnak. Valószínűleg az agrárklubban is férfitöbbség lesz, most alakul. A Kerülő Ferenc festőművész vezette képzőművészeti körben fele-fele a nemde megoszlása. A könyvtár 7000 kötetes, körülbelül ennyi Gávsvencséllő lakossága, * ehhez képest elképesztően alacsony a beiratkozott olvasók létszáma: 450. A könyvtárvezető Hudák Dezsőné személyében maga is a női nemet képviseli. Két éve lettem a művelődési központ igazgatója, népművelői szakképzettségem nincs, marxizmus-leninizmus " esti egyetemre járok. Férjem vízvezeték-szerelő, jelenleg sorkatona, ha hazajön véri az asztalt, hogy majd ha leszerel, lesz itt ifjúsági klub. Szalka Gizella: — Négy éve, hogy kikerültem az általánosból, a vegyesipari szövetkezet szabászrész- legánél dolgozom. Betanított munkás, szalagon. Általában boltozok, néha vendlizek. Még jók az idegeim ahhoz, hogy rájuk menjen, hogy minden nap nyolc órán keresztül ugyanazt a néhány mozdulatot ismétlem. Jobb lenne, persze, ha váltva csinálnánk a szalag tizenkét—tizenhárom műveletét, de az a kereset rovására menne. így megvan a havi 1300— 1400. Sőt, amikor a holland export bejött még 2000 is. A betanításon kívül, amióta itt vagyok, egyszer hívtak továbbképzésre. Jelentkeztem, el is kezdődött, de nem tudom, miért, abbamaradt. A vencsellői gimnázium levelező tagozatára már fölvettek, de. a szüleim kerekén kijelentették, hogy Sem mászkálhatok át más faluba. Akkor még Gáva önálló volt. Kultúrfelelős van a szövetkezetnél, nem tudom, hogy hívják. Olvasni imádok, Winetou a kedvencem, meg az Aranyecset és A Nap szerelmese. Egy festőről szól. Hogy is hívják? Amíg volt Gáván művelődési ház, sokat bejártam. A vencsellőiben is voltam már, amikor itt szerepelt a Gemini meg a Corvina. A Montmartre-i ibolyát is láttam. A tánc az egyetlen, ami felold, magával ragad Az ember csak hajladozik, szinte magától röpül a bokája. Ahogy a zene diktálja és Szakács Balázs, a szövetkezet néntáncegyüíte- sének vezetője. Most Bujra készülünk a „Röpüli páva!” területi döntőjére. A tűzoltó szertárban próbálunk.. mert a kulturális helyiséget valami asztalosmunkára vették igénvbe Ideiglenesen. A tánccsoportban eredetileg fiúk is voltak, de kettő bevonult katonának, a másik kettőt pedig, akik a vencsellői cipész ktsz-nél dolgoztak váltott műszakban, a vezetőség nem engedte át a próbákra. Tgv Teán Vtáncokaí tamilunk, őszinte legvek’ Ném ikarok sokáig Gáván maradni. Nem. Nyíregyházára sem mennék Apám bátvám onnét ingázik és ingadozik haza minden nap a konzervgyárból másfél órai döcőgés után * A bőrdíszműveseknél vagyok az Egyet» értés brigádban. Ez a vegyesipari szövetkezet legrégebbi szocialista brigádja a kilenc közül, már az arany fokozatot is elnyertük. Nagyon meglepett, hogy az idén nyárön engem választottak z hőbizottság elnökének, de ez ia ügy jött magától, mint a többi. Tsz-tag voltam, növényápoló még az egyesülés előtti . gávai gazdaságban, A szövetkezés annyiból ; állt' abban az időben, hogy megkaptuk a magunk részes tábláját, és dolgozott mindenki látástól vákulásig. Egyszer a tanítónő odabi- ;cikhzett hozzám, és kérdi, nem lenne-e kedvem elvégezni azt a három osztályt, ami a nyolcból még hátravan. Kisebb gondom is nagyobb vólt ennél, de olyan kedvesen hívott, hogy ráálltam, pedig á kisebbik fiam akkor volt kétéves, a nagyobbik meg kilenc, így jártam ki a hatot, hetet, nyolcat. 1967-ben jöttem át a vegyesiparhoz. Ez sem kultűrkom- binát. de az ember lánya legalább együtt van a többivel, érzi, hogy törődnek vele, és ezért ő is törődik a többivel, Mert itt azért mégis szerveztek kihelyezett általános iskolai tagozatot, el is végezték tizennégyen. A szakmunkásvizsgára előkészítő tanfolyam, amit Gizik« mondott, igaz, hogy abbamaradt, de csak azért, mert Fekete Balázsné, a bőrdíszmönész- . leg vezetője, hosszabb ideje beteg, amíg meg nem gyógyul, nincs anyagismeret-oktató. A kulturális helyiségben tény, hogy most az asztalosok dolgoznak, de ez gazdasági érdek; nincs más megoldás, tél van, hol száradjon c lakkozott bútor? Felhúzták már az űj csarnokunkat, majd csak megoldódik ez i®. Magamróí még? Férjemet aki megmaradt isz-tagr.ak. nővéremet .és a szomszédunkat is rábeszéltem, hogy fejezzék be az általános iskolát fin, minthogy két esztendeje párttag vagvok most a marxista középiskolát végzem. Zoli fiam itt lákatos nálunk, levelezőn mezőgazdasági szakközépiskolába jár. A kicsi nem valami jc tanuló, de nagyon szeret olvasni. Ha panaszkodnak a gyerekes asszonyok, hogy s munka és a család is épp elég, hogyan maradjon Idő művelődésre: Igazat adok nekik. Nekem sera volt több időm, Keresztes Sarolta; Ajánlhatnám tonen a vencsellői Sz»2 badság Tsz-ből riportalanynak. Jászi János állatgondozót és három lányát. Az egyik IS van a tsz-irodán, a másik az AFÉSZ-néi, *s harmadik az Állami Biztosítónál Nyíregyházán. Vagy Vatamány Gusztáv főállattenyésztS feleségét, aki két pici baba nevelése meneti végez szakiskolát. Vagy Barnák Terit, a gépírónőnket: özvegy apja, és öccse háztartásán vezeti, most készül szakközépiskolai érettségire. Pájer Máriát, Gál Ferencnél, Tilmana Mihálynét, kit mondjak még? A tsz ilye» szempontból nem kicsinyes, 300 ezer forint! az évi kulturális alapunk, és figyelünk ráj hogy valóban kulturális célokra használják. Hogy én? A helybeli görög katolikus pap lánya vagyok, nyolc gyermeke közül a hetedik. Az első, Szilárd, kanonok Nyíregyházák Ferenc vegyészmérnök. Zsóka papné Alsóreg» mecen, kiállító népművész. Kató művezető! Budapesten a Filaxiánál. Gábor görög paw Kislétán. Mária 1 számi tógép-sepecialista ko* gazdász. Aztán következtem én. Dénes öcsém agrármérnök a tiszaberceli tsz-néL Érettség! után azonnal tsz-hez kerültem, előbb Kenézlőrk 68-ban ide. Egy év alatt elvégeztem a képestté:* könyvelői taníolyamot, utána, elkeseredésemben, amiért nem vettek fel a mérlegképe* tanfolyamra, a felsőfokú pénzügyi és számviteli szakiskolára jelentkeztem. Ez sikerült! Hét félévig tartott, plusz még egy év, mert az intézményt időközben főiskolai rangra emelték! elvégeztem hát a különbözetit is. így lettem okleveles üzemgazdász. A tsz-be!í munka még hagyján lett volna, de nagyanyámra, apámra, aki súlyos, hosszú betegség után, sajnos,; meghalt: én viseltem gondot. Beosztásom egy éve: megbízott főkönyvelő. A marxizmus-leninizmus esti egyetem hallgatója vagyok; Hobby? Régóta levelezek angolul egy tokicá lánnyal, reméltem, hogy kimehetek Japánba: Készültem kocsit venni, jogosítványt szereztem, de az utóbbiakról ne is beszéljünk. A főkönyvelői megbízatásomról lemondok, a marxista egyetemet abbahagyom, Japánba ázt hiszem sohasem jutok el, volánhoz sem hiszem., hogy ülhetek. Nemrég kaptam meg az úi szemüvegemet. Tizenegy dioptriás. Még kettő van hátra. Az orvosoknak, már a nyíregyháziaknak. fogalmuk sincs mi a haja a szememnek. Tálán egyszer pihentetni kellene. 4L Szabó János *r *