Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
W74. november !1 KELET-MAGYARORSZAO é Válasz a válaszra Zebra Ez év nyarán, pontosabban június 19-én bíráló írás jelent meg lapunkban Zebra címmel. Arról volt benne szó, hogy Nyíregyházán, az Északi körút 14—18 és a 20 —24 számú sávházak közötti területet — amely egy ideig úgy tűnt, park lesz — az autósok parkírozó területnek tekintik és ezt a körúti járdán felfestett zebrával szentesítették is az illetékesek. A glosszára majdnem négy bónap múlva megkaptuk a választ a városi tanács műszaki osztályától, amelyből megtudtuk, hogy: „az ott parkírozó gépkocsik szabály- talanságrot követnek el. amikor a volt zöldterületet ilyen célra veszik idénybe.” Válaszommal egyidoben — hangzik tovább a levél — tnegke- keresem a Kertészeti és Parképítő Vállalatot és felszólítom arra, hogv az ciha- nvR^rolt területet á'lftsa helyre és a helyreállítás végrehajtása után tájékozassa a műszaki osztályt. Átiratom n^ldányát. megküldöm a T'^V-nak, hogv az Pl-gé- IHan, a lárdán létesítőt, illetve felfestett ?valové*k»lő-» helyei «zönjeese meg. Határidő: október 15. A levelek minden blzony- nyal szétrepültek. Megkaptuk mi is, feltehetően ugyanígy a Kertészeti és Parképítő vállalat, valamint a TAÉV A zebra azonban továbbra is megmaradt. A kocsik által kitaposott út tovább szélesedett. mert az esős őszi időkben „az első nyom” már Járhatatlan volt, így a gépkocsik a még meglevő füves területen közlekedtek. Eddig úgy tudtuk, mindkét említett vállalat a városi tanács műszaki osztályának felügyelete alá tartozik. Most úgy tűnik, mintha nem így lenne, mert az utasítást egyik vállalat Sem hajtotta végre és arról sincs tudomásunk, hogy az ott parkírozó génkocsik tulajdonosait — akik a műszaki osztálv szerint szabálytalanságot követtek el — bárki Is felolőssé-rre vonta volna. Ha tévednék és a vállalatokat mégis csak lehet utasítani, akkor m-gkérd-zzük: miért nem tud érvényt szerezni a műszók! osztály a hozott határozatoknak és miért engedi h°gv a feiOgvoi*»ta alá to-tozó vállalatok fölök hatját sem mozdítják a felszólításokra? Balogh József Egy gyár két üzeme (1 tervek Szabolcs megyére éf ilnsk Az EAG nyíregyházi és kisvárciai fejlesztései A Budapesti Elektroakusztikái Gyár ezelőtt négy évvel átvette a nyíregyházi UNI- VERSIL Vállalatot, majd ez év januárjától a Kisvárdai Bútor- és faipari Vállalatot. A két üzemmel a gyár létszámának mintegy harmada Szabolcsból kerül ki, az itt dolgozó több, mint ezer emberre a következő években még nagyobb feladatok várnak. Ezért kértünk tájékoztatást Budapesten Hartai András műszaki igazgatóhelyettestől az eddig eltelt idő tapasztalatairól, a gyáregységek beilleszkedéséről, valamint a további tervekről. Nyíregyházán az üvegtechnikai üzem híre már túljutott az országhatárokon. Az itt gyártott oktatási eszközökből Dél-Amerikába is exportálnak Ezért látszólag teljesen más profilt jelent az elektroakusztikai cikkek gyártása, azonban az EAG azon törekvéseivel, hogy az oktatás- technikában mind teljesebb legyen a gyártmányskála jól kiegészíti a kettő egymást. Az UNIVERSIL-ben négy év alatt sikerült megteremteni az elektromechanikai ipar alapjait. Ezt elősegítette az új csarnokok építése, amelyek révén évről évre növelni lehetett a termelést, így jövőre már tíz termák szinte teljes gyártását Nyíregyházán valósítják meg. Az UNIVERálL-ben ma már közel kilencszázan dolgoznak, s a2 üvegtechnika mellett egyre több fiatal — köztük Igen sok érettségizett — a komoly fizikai megterhelést nem jelentő, de annál nagyobb precizitást kívánó elektroakusztikai szerelésben vesz részt A tavaly befejezett Csarnok is a szerelőkanacités további bővítését teszi lehetővé, févlej Látszólag teljesen Idegen profilt vettek át Kisvárdén. Azonban az EAG gyártmányainak nagy részében kellenek faipari és műanyagipari kiegészítő, de néha fő szerepet is játszó termékek. Ezért — a külső kooperációk helyett — a gyár saját maga akarja a teljes berendezést készíteni, többek között olyanokat. mint a stúdiótechnikai berendezések, nagy teljesítmáEgy pohár tej A mezőgazdasághoz keveset értő embert mindig megragadja az, ha körbenézhet egy jól szervezett termelőszövetkezet telepein. Egy ilyen körút emléke azért maradt meg bennem nagyon mélyen, mert akkor ittam életem legjobban eső fél liter tejét. Rakamazon történt, a Győzelem Tsz tejházában, ahol egy inkább patikusnak tetsző fiatalember nyújtotta felém, egy bádogbögrében. Mint kiderült abból a tejből ittam, amelyet a nyíregyházi csecsemők kapnak, nap nap után. Jó tej volt, hideg, friss. Mindez azután történt, hogy Hanyik György elnök jóvoltából végigjártuk NDK-beli kollégáinkkal az istállókat, az elletőt. a borjúnevelőt, a hízó sőrék szállását, a tejelő tehenek modern állásait. Valahogy az út végén az a pohár tej arról győzött meg, hogy a végtermékek fogyasztásakor milyen keveset gondol a városi ember arra, ml minden rejlik mögötte, milyen változások mutatják egy új gazdálkodás útjait Termelési kultúra — mondhatnék röviden a lényeget. Korszerű üzem- és munkaszervezés. Jól megépített létesítmények, néhánv hozzáértő ember és kész. S valóban csak ennyi lenne? Beszélgetvén az állatgondozókkal, a technikusokkal elnökkel és párttitkárral kiderült, nem ilyen egyszerű a dolog. Az emberek fejében végbemenő változások jelentik a lényeget. Mert hiába minden modern gép, épület, hiába a legjobb fajta az állattenyésztésben mitsem ér, ha a veink foglalkozó ember nem nő fel az új feladatokhoz. A tsz párttitkára. Bereanvei Miklós nem dicsekszik, bár dicsekedhetne is, amikor megállapítja: minden eredmény forrása ott van az emberben, csupán teret kell adni ahhoz, hoav kibontakoztassák képességeiket Ezernyi ötlet jelzi a naDj apró munka közben, hogy lakatos és traktoros miként ú;'t annak érdekében, hogy az istállók higiénéje állandó leaven De ugorjunk egy nagyot: az állatenyésztők fáradsa- go+ nem ismerve böngészik a modern irodaimat, hogy a legjobb fajtát, a megfelelőbb keresztezést megtalálják. Nem restek addig keverni a takarmányt és tápot, míg ki nem találják azt az optimális aránvt. amelv a legjobb húst. és a lega trsabb hízást eredm4nvezi Ahosv ilvénkor mindig szokás: az egész csapat egy felfogásban rátáik ki-ki úgv adogat hegy mindig az kerüljön helvzetbe akinek kapura kell lőni. Nos, Rakamazon ez a termői-5»! kultúr* 37 á11 attenvésztésben azt eredményezi ma is hoav első észtéivé teie* márvánvosan erezett hús* világ- vis 'nvjathan 1® helytálló hizott marhát adnak a piacra. Ez a dnl«uk — morHhatné valaki ez a kötelesség Kétségtelen hogv ez a dolguk, de éppen a megvalósítás útja az, ami elis mérésre késztet. nyű hangláncok, oktatástechnikai és zajvédelmi berende- ek, vagy tolmácsberende- _ssel öszeépített zsőlyeszékek. Kisvárdán már az idén húsz- ezer hangsugárzó doboz gyártását vállalták. Egyik napról a másikra nem lehet megszüntetni például a bútorgyártást, azon- ban az Elektroakusztikai Gyárnak az a törekvése, hogy a gyáregység további korszerűsítésével, egy sor modern •gép beállításával megteremtse mielőbb a feltételeit annak, hogy a bútorok helyett magas fokú technikai gyártmányokat készítsenek, például oktatóasztalokat. Jelenleg a nyíregyházi és kisvárdai gyáregységek termelése, illetve a befejezett szerelésekkel együtt létrehozott érték megközelíti az évi 200 millió forintot. A következő években viszont ettől jóval nagyobb termelést szán a két gyáregységnek a vállalat. Javarészt nemzetközi szerződések függvénye, hogy az V. ötéves terv idején milyen fejlesztéseket tudnak megvalósítani, de a legóvatosabb becslések szerint is 1980-ig mintegy 80 milliós fejlesztést hajtanak végre a két szabolcsi üzemben. A vállalat számit a medve ipar. fejlesztési tárnom tására is, ugvan akkor vácija, hogy újabb százaknak teremt munkaalkalmat. Ez elsősorban Kisvárdára vonatkozik, ahol a terjeszkedésnek nagyobb lehetőségei vannak, több a szabad munkáskéz, de Nyíregyházán is van lehetőség a bővítésre. A két gyáregység között nagyobb kooperációt teremtenek, hiszen a szállítási távolság így a legrövidebb. Nyíregyházán már kialakult az a mag, amelyik alkalmas a magasabb technika fogadására is és a vezető garnitúra is megfelelő ehhez. Kisvárdán a speciális gyártást kell meg* tanulH. a jó vezetés mellett m^g továbbj erősítésre van szükség. A váll^M tudatosan előkészíti az szóképzést és a továbbképzést, hiszen a fejlesztési irányok olyanok, hogy a következő években csak a szabolcsi üzemek nagyobb arányú bővítésével tudnak számolni. Az Elektro, akusztikai Gyár által készített — nemzetközi kiállításo- kon és vásárokon díjnyertes — stúdiótechnikai, oktatástechnikai és zajvédelmi berendezések iránt nagy a ke- resiet a KGST országokon bejül, de a fejlődő országokban is. Ezt a piacot akarják kié- légíteni a szabolcsi fejlesztések révén. L,. B. Féltékenység Sokan szinte kizárólag a féltékenység egy sajátos csoportjára, a szerelmi, a házastársi féltékenységre vonatkoztatják a féltékenységet. Am ez korántsem öleli fel a féltékenység egészét. Hiszen ebbe belefér a testvérféltékenység úppen úgy, mint a barátokra való féltékenység, a karrierféltés, a sikerféltékenység. Bármelyik változatáról beszéljünk is. a magyar- kifejezés világosán utal arra, hogy a féltékenység és a félelem, a féltés igen s2oros kapcsolatban van egymással. Féltékenység nincs féltés nélkül. Csak akkor valósulhat meg, ha félünk valamitől, legtöbbször valami értéknek, valami számunkra nagyon fontos dológnak, tárgynak, érzelemnek, leginkább pedig egy hozzánk tartozó embernek az elvesztésétől. Vagy attól, hogy más valakinek jut, amit nágyon szeretnénk birtokolni. Leggyakoribb formája mégis a szerelmi féltékenység. Ez összetett lelkiállapot, egyenként még nincs is teljesen felderítve minden összetevője. A legfontosabbak: a vonzalom, a szeretet, a szerelem, a félelem, a féltés, a szorongás, a birtoklási vágy, ég az ellenszenv, sőt gyakran ennek .szélsőséges indulati formája. a gyűlölet is. Ahová Iípvps a jp^prtthpzo Jó megélhetést kínálnak Pályaválasztás — a tv spoítspqétel A televízió három egymást követő napon november 19- én, 20-án és 21-én mutatja be a nyolc adásra tervezett szak. maismertető filmsorozat első három filmjét. — Sorozatunk az Országos Pályaválasztási Intézet segítségével készül — mondja Hegyi István szerkesztő. — Az a célunk, hogy olyan szakmákra hívjuk fel a figyelmet, amelyekre napjainkban kevés a jelentkező^ azonban biztos jövőt, jó megélhetést kínálnak. A filmeket úgy készítettük el, hogy azok egyúttal mindig egy-egy munkás vagy szocialista brigád portréját is adják. Azt szeretnénk, hogy olyanok kedveltessék meg szakmájukat a fiatalokkal, akik a saját példájukat tudják felmutatni. Az első adásban egy fiatal kéziszedőt muP tatunk be, a Kossuth Nyomdából. A következő napon a Tiszai Vegyi Kombinát polietilén-gyártó üzeméből a Béke szocialista brigáddal ismerkedhetnek meg a nézők, illetve a vegyi alapanyag- gyártó szakmával. A harmadik napon egy 19 éves cipőkészítő lány munkahelyére, a Minőségi Cipőgyárba látogatunk el. Ez a leány a cipőgyártásnak szinte minden fázisát végig próbálta már, és most fiatalok csoportvezetője. A Pályaválasztási Intézet nemcsak az előzetes tanácsokkal segítette ennek a filmsorozatnak a munkáját, hanem a későbbiekben felméréseket végez az adások hatásáról. A megyei pályaválasztási Intézetek munkatársai a tanulókra tett hatást a fiatalok által kitöltött kérdőívekkel mérik fel, a szülőkkel és pedagógusokkal pedig interjúkat készítenek. Természetes ugyanis, hogy bár filmjeinket elsősorban a 14 éves, pályaválasztás előtt álló fiataloknak szánjuk, a szülők és a pedagógusok is jól teszik, ha megnézik ezeket a filmeket. — Mikor és milyen szakmák bemutatásával folytatják a sorozatot? — A sorozat folytatására a jövő évben kerül sor. Tavasszal ugyancsak egymás után következő napokon szeretnénk műsorra tűzni a növénytermesztő, az állattenyésztő, a kőműves, az ács és az üvegipari szakmáról szóló filmeket. A műsorszerkesztés gondossága lehetővé teszi, hogy ezeket az adásokat másnap délelőtt azok Is lássák, akik este nem nézhették. November 19-én este 0 órakor vetítik először a nyomdász szakmunkát bemutató filmet, majd másnap délelőtt 10,21 perckor megismétlik. A vegyipari szakmát ismertető filmre 2 án este ugyancsak 6 órai kezdettel, Illetve másnap 10,20 perckor kerül sor, végezetül 21-én 18,15 perces, illetve másnap 9,21 perces kezdettel a cipőgyártó szakmáról szóló film kerül vetítésre a televízióban. <m.) Sokan betegségnek nevezik, s különösen a féltékenykedésre nem hajlamos emberek kéiiSegbéVűnják, hogy a féltékenység egészséges lelki folyamat lenne. Ám az elvesztés reális lehetőségére fellépő féltékenység teljesen érthető, szinte törvényszerű lelki reakció. Ennek az érzésnek erősebb-gyengsbb formájával szinte mindenki megismerkedik. De amikor azt mondjuk, hogy vannak féltékenykedők, és nem féltékeny természetű emberek, el kell különítenünk az érzés két nagy csoportját. Az egyiknek van konkrét, reális oka. a másiknak nincs. Mindkét fajta féltékenység szinte az őrületig foko- zódhatik, de betegségnek csak a minden ieaz ok nélküli, gyötrő féltékenységet mondhatjuk. Ennek megszállottja nemesek mega szenved, hanem kínozza azt is, akit szeret, s akit ok nélkül vádol. Ez a sajátosság részben alkati, idegrendszeri adottságokból fakad, másrészt a rossz élettapasztalatok, a nem helyes irányú személyiségfejlődés során alakul ki. Szerencsésebbek és boldogabbak a nem féltékenykedők, viszont ezés^en bizonyos, hogy saját boldogtalanságukat készítik elő, akik mindenkiben riválisra gyanakszanak, állandóan apró bizonyítékok, leleplező adatok után kutatnak, s így szinte folytonosan ellenségesnek vélt környezetben élnek. Ez roppant megterheli az ember életét. A kilábalás, a gyógyulás nem könnyű. A legeredményesebb az ok nélküli féltékenykedés esetében a belátás, a „fölé emelkedés”. A lényegtelen, jelentéktelen, apróbb rivállzálásokhoz hozzá kell edződni. Ha érdemesnek tartjuk, össze kell szednünk minden értékünket, szellemi • és ért" ’ erőnket az értékes embertárs megtartására, vagy visszaszerzése érdekében. Ám az is előfordulhat, hogy tudomásul kell vennünk vereségünket, kudarcunkat. Ilyen esetek elviselésére is felkészülhetünk, hiszen az élet időnként feltételen ül gondoskodik arról, hogy ha csak sikereink legyenek... Az ilyen helyzetek elviselésére Önnevelésünk során éppúgy felkészülhetünk, mint arra, hogy a siker túlságosan a fejünkbe szálljon. A társadalomban magát feltaláló, éplelkű, önbizalommal teli ember könnyebben talál gyógyulást. ha netán mégis elkapná ez a különös betegség. A személyiség harmóniájának megőrzése fontos társadalmi érdek, ezért hárul nagy feladat a pszichológia új kutatási ágára, a gamoló- giára amely a külön nemű emberek páros kapcsolatainak lélektanával foglalkozik. H. V. A z igazgatónk már igazán túlzásba viszi tf dolgokat. A vezetési módszerei sok kívánnivalót hagynak maguk után. Nincs nap. hogy mi kollégák, ne tárgyalónk erről a munkahelyen. Egyszer már meg ké ne mondani az öregnek nyíl tan. egyenesen, hogy m, a vé leményünk. Igazságunk tudatában fel kellene világosítani a hibáiról. Igenám csakhogy ki mondja meg a főnöknek? Ki itáliaija a koc- kácatot. hogy kritikával lesse ezt a nagy tudású, tehetséges. de sok emberi cr'ir lósággal rendelkező, sértődő» érzékeny férfiút. Hosszú tő rengés után, titkos szavazás sál úgy döntöttünk, hogt Spanner Kálmán, ez a ke ménykötésű. karakán műsza ki rajzoló alkalmas lesz ar ra. hogy odaálljon az igazga tó elé é$ alaposan megmondta a magáét Ki mondja meg? igazgatónkhoz dóm neki... és megmoná — Szó sem lehet róla! — harsogta ingerülten Spanger, amikor tájékoztattuk a dolgozók döntéséről. — Pont én nyissam ki a számat? Nekem gyermekem van. én nem vihetem vásárra a bőrömet! — Jó. hát akkor mn*J meg az öregnek SortVai Ernő — döntöttünk egyhangú köz felkiáltással. Sortvai egyenesen a szenünkbe nevetett: — Majd bolond leszek kihívni magam ellen a sorsot Nekem családom van. Két tyermekem. Nem vághatok bele mindenbe hübelebalázs módjára. Keressetek egy más balekot! Teperdi Zsolt végig sem hallgatott bennünket: — En mondjam meg az igazgatónak? Én, akinek négy gyermekem van? Ez túlságosan kockázatos manőver, s mint tudjátok, én igazán nem ugrálhatok. Természetesen egyetértek azzal, hogy az igazgatónak meg kell mondani, fel kell világoslta ni arról, hogy helytelenek, an tidemokratikusak a vezetés módszerei, De erre a feladat ra olyasvalakit kell kiválasztani, akinek nincs gyermeke. Minden szem rám szege- dőtt. Nem volt menekülés. Nem tehettem mást, a kol lektiva kérésére elvállaltam, hogy másnap bekopogtatok az „Nehéz napom lesz holnap” — hajtogattam magamban idegesen, midőn benyitottam a lakásunkba. A feleségem csókkal üdvözölt, s máris tálalta elém az ínycsiklandó, aranysárga húslevest. — Miért rosszkedvű? — kérdezte aggódva. Pont moot., arm kor... — Amikor? — kiáltottam feszült érdeklődéssel. Irén boldogan mosolygott, aztán hozzám hajolt. és a fülembe súgott valamit. — Soha jobbkor! — öleltem gyengéden magamhoz Irént. Most már tőlem sem kívánhatja senki, hogy pont én mondjam meg az igazgatónak.™ Galambos Szilveszter
