Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

1074. november TI; Készül a marós, esztergályos Soron kívül egyetemre = , -• • ■------r-.T---.MT.il,,-.. .. ...-. Kongresszusi versenyben Hornyacsek László Kép: Beállítja a papírzsákgyártó gépsort. Naponta mintegy 40 vagon készáru hagyja el a nyíregyházi papírgyár raktárait. Dobozok, papírzsá­kok, a legkülönbözőbb alakú, méretű csomagoló anya­gok 24 szocialista brigád legkorszerűbb gépeken elő­állított munkái. Amikor a brigádok elhatározták, hogy pártunk közelgő kongresszusát még jobb munkatelje­sítményekkel köszöntik, megtette munkafelajánlását Hornyacsek László is maga és brigádja, a Május 1. brigád nevében. A társadalmi munkák, a kommunis­ta szombatok vállalásain kívül a Dogozz Hibátlanul mozgalomban kívántak részt venni, ugyanakkor ter­vük mennyiségi túlteljesítését is vállalták. A Hornyacsek László vezette Május 1. brigád mun­kája jelentősen segíti az egész gyár kollektívájának azt a célját, hogy 1974. évi tervüket december 10-ig befejezik. Áz időközbeni értékelések azt mutatják, hogy a vállalások megalapozottak voltak, amit a Má­jus 1. szocialista brigád 108,8 százalékos egyenletes teljesítése is bizonyít. Hőmmel József Román szakszervezeti küldöttség megyénkben Magasabb szinten A szó — minőség — egy­re többször csatlakozik a munkaverseny-mozgalom fo­galmához. Aki tanulmányoz­za a vállalati felajánlásokat, végighallgatja a szocialista brigádok alkalmi, vagy „fehérasztal-beszélgetéseit” maga is meggyőződhet er­ről. Valóban, e hónapok­ban megújhodásának le­hetünk tanúi: készülvén hazánk felszabadulásának harmincadik ' évfordulójára és az MSZMP XI. kong­resszusára országszerte tisz- tultabb és hatékonyabb, szervezettebb e mozgalom; a tartalom méltó kereteket talál. Nem túlzás megfogal­mazni: a munkaverseny minősége ma más, mint teg­nap és azelőtt. Ha csak ennyit mon­dunk érintjük ugyan a lé­nyeget, ám az oly fontos változás gyakorlati meg­valósulásáról még nem tel­jes a kép. Nem, hisz alig­ha érdektelen mindaz, ami a verseny lendületét, poli­tikai hatásait is motiválja: a társadalmi célok még so­hasem voltak annyira kö­zel a gazdaságiakhoz, mint most. Nézzünk talán két példát. Egyik nagyvállalatunknál, a külföldről származó alap­anyagok és váratlan drágu­lása miatt veszélybe került az export-kötelezettség tel­jesítése. A cég, megfelelően igazolva vétlenségét, part­nerénél kimenthette ma­gát, módosíthatták a szállí­tási szerződést. Ám nem ilyen egyszerű a helyzet a saját kollektívájával szem­ben. A csak mennyiségi termelést növelni szándé­kozó munkaverseny szin­tén komoly akadállyal ta­lálta itt szembe magát az anyagellátási gond miatt. Másik nagyüzemünk mun­kásait és vezetőit nem csu­pán a „megfelelő mennyi­ségben” követelménye ve­zette, amikor versenyszer- ződésüket fogalmazták. Jó és kevésbé jó példák egész sorát idézhetnénk, de erre nincs szükség, az össz­kép e nélkül is világos: nap­jainkban különös hangsúlyt kapott minden anyagtaka­rékossággal kapcsolatos te­vékenység. Hazánk nyílt gazdaságú ország, nemzeti jövedelmünk 40 százaléka a külkereskedelmi forgalom­ban realizálódik. Ilyen kö­rülmények között ben­nünket sem hagy érintet­lenül a világpiac változásai­nak néhány kíméletlenül negatív hatása, az alap­anyagok és energiahordo­zók drágulása. Bár a szo­cialista integráció, a Szov­jetunióval kialakított együtt­működés megóv bennünket a súlyosabb következmények­től, az alapanyagokkal, az energiával, a munkaerővel ökonomikusabban kell bán­nunk; ki kell használni minden olyan lehetőséget, amellyel adottságainkat ha­tékonyabban kamatoztat­hatjuk. Tisztultabb, hatékonyabb a versenymozgalom — ír­tuk az imént. Ezzel cseng össze a mozgalom minősé­gének javulása és az is, — hogy a munkaverseny- mozgalom a legfontosabb céljai közé sorolja a mi­nőségjavítást. Ennek követ­kezménye: az országszerte mind nagyobb lendületre kapó verseny élénkíti a munka- és üzemszervezést. Különböző új, hatékony kez­deményezések bontakoznak ki a minőség javítására, je­lenleg már több mint száz vállalatnál működik ered­ményesen a Dolgozz Hibát­lanul mozgalom. A kongresszusi, jubileumi verseny önkéntes és önte­vékeny résztvevői rátalál­tak a társadalmi célok megvalósulásához vezető útra. Fokozott figyelmet for­dítanak a minőségi követel­ményekre. A munkaverseny­ben a minőség célja nem más. mint annak az alap­vető emberi törekvésnek a kifejeződése: az ember tart­son lépést a világgal, hó­dítsa meg az önmaga szá­mára kívánatos és igé­nyelt szinteket. ML 3. ■Az égész ország örömmel fogadta azt az akciót, amely tavaly kezdődött és — a népszerűségen túl — igen nagy jelentőségű. Ugyanis, a műszaki egyetemek nappali tagozatára felvételt nyerhet­nek azok a szakmunkások, akik egyéves előkészítő tan­folyamon részt vesznek és a végén a sikeres záróvizsga az egyetemi, főiskolai felvé­telt jelenti számukra. Nagy lehetőség ez azoknak a fia­taloknak, akik nem rendel­keznek érettségi bizonyít­vánnyal, mégis szeretnének magasabb képesítést szerez­ni. Ez az egyéves előkészítő tanfolyam csak részben pó­tolja az érettségit, az igazi, elmélyült tanulást majd az egyetemen kezdik meg a hallgatók. A fővárosban és az ország néhány más váro­sában — például Kecskemét, Dunaújváros stb. — tavaly 160 hallgató járt ilyen tan­folyamra. Szorgalmukat és kitartásukat mutatják a számadatok: 90 százalékuk felvételt nyer és most első éves egyetemi, főiskolai hallgatók. V Jizenöt nagy lehetőséé; Az idén Nyíregyháza is bekapcsolódott az országos akcióba, öt nyíregyházi vál­lalat, a KEMÉV, az AKÖV, a SZÁÉV, a gumigyár és a HAFE három-három dolgo­zója tanul és készül a felvé­telire a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán min­den pénteken. Itt egész nap nyolc órájuk van. matema­tikából Pásztor István, fizi­kából Szombathy Miklós és nyelvművelésből Orosz Bé­la fősikolai tanárok tartják az órákat. Nemcsak a főiskolán fog­lalkoznak a hallgatók tanu­lással, hanem a vállalatuk­nál is segíti egy mérnök a hallgatókat és gyakorolják a feladatmegoldásokat. Min­den tantárgyból van patró- nusuk a vállalatnál. Emellett már a Műszaki Egyetem is számon tartja őket. Szom­bathy Miklós tanársegéd, a hallgatók fizika tanára tájé­koztat a tanfolyam munká­járól; — Majdnem minden pén­teken lejön valaki a Műsza­ki Egyetemről és előadást tart a hallgatóknak. Leg­utóbb Neuwirth Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem dékánhelyettese, az egész tanfolyam felelős vezetője járt itt. A résztvevők a sze­mináriumi foglalkozásokon zárthelyi dolgozatokat írnak, majd télen egy hetet, nyáron pedig a vizsgák előtt, más­fél hónapot töltenek Buda­pesten. A tanulásnak ebben a nagyon intenzív szakaszá­ban méréseket, műszai vizs­gálatokat, kísérleteket vé­geznek a műszaki egyetem laboratóriumaiban. Ezután következik a záróvizsga és ez egyúttal az egyetemi fel­vételi vizsgát is jelenti. A hallgatók 304 órát foglalkoz­nak egész évben itt a tan­anyaggal, ehhez jön még a téli és a nyári kiegészítő ta- tulás, Pesten, nem beszélve arról az időről, amit a válla­latuknál a patronálóval és amit otthon töltenek a tanu­lással. Gondos felkészülés Elgondolkoztató az az adat, hogy az egész országban a 260 pályázó között mindössze 30—40 nő van, Nyíregyházán egy sincs... A lehetőség mellett is nagyon lényege » az a körülmény, hogy a család­nak is biztosítani kell a to­vábbtanuláshoz szükséges feltételeket. Ezt bizonyítot­ták a megkérdezettek is. Zink Mihály a Hajtómű és Felvonó Vállalatnál dol­gozik, szakmunkás, marós. Már tíz éve abbahagyta a ta­nulást, családot alapított, van két gyereke. — Talán eszembe sem ju­tott volna, hogy újra kezd­jem a tanulást, amikor a vál­lalati újságban olvastam er­ről a lehetőségről. Vissza nem térő alkalom nem lehe­tett kihagyni. A jelentkezés után a vállalatnál a 3 férő­hely egyikét én kaptam meg, most már a bizalmát is sze­retném megháláld. Otthon kilencen voltunk testvérek, nem tanulhattam tovább. Kimentem három évre dol­gozni az NDK-ba, ott ismer­tem meg a feleségemet, ő nyíregyházi, így kerültem Szabolcsba én is. A legelső célja, hogy az egyetemre bekerüljön. Ha sikerül végezni, üzemmérnöki diplomát kap és ott akar ma­radni a HAFE-nál. Addig azonban nagy gond a három­vagy ötéves távoliét a csa­ládtól, attól függően, hogy főiskolára vagy egyetemre veszik-e feL — Csak hétvégén tudnék hazajönni, de a feleségem mindent biztosít ahhoz, hogy tanuljak. Nélküle nem tud­nám ezt végigcsinálni. Verba József villanyszere lő a SZÁÉV-nél. Kisvárdán lakik és a Vulkánban dolgo­zik jelenleg. Brigádvezető, ö is nős, már van egy két és fél éves kislánya. — Nagyon szeretem a szakmámat, a villamosságot is úgy érzem, hogy magasabb szinten is tudnék ezen a te­rületen dolgozni. Ezért je­lentkeztem erre a tanfolyam­ra, hogy magasabb képes!- tést szerezzek. Irányító, vagy tervező villamosmérnök sze­retnék lenni. Én Is maradok a vállalatomnál, annyi segít- séget kapok' a tanulásban — tanulmányi szabadságot, munkaidő kedvezményt —, hogy az a legkevesebb, ha to­vábbra is itt dolgozom. Áldozatot lioz a család is — Otthon nekünk is közös áldozatvállalást jelentene az egyetem, de mint a feleségem mondja, ha már korábban nem sikerült tanulnom, most vétek lenne ezt a lehetőséget elszalasztani. Nem biztos, hogy még egyszer az élet­ben lenne ilyen alkalom a szakfnai továbbfejlődésre. Mátyás László az 5. szá­mú Volán Vállalat esztergá­lyosa. A családi körülményei úgy alakultak, hogy 1967- ben, amikor a szakmunkás bizonyítványt szerezte, szük­ség volt a keresetére és el­ment dolgozni. Majd ő is három évet töltött az NDK- ban, nemrég a vállalati új­ságból értesült a tanfolyam­ról. — En is szeretnék tájéko­zottabb, képzettebb lenni mű­szaki téren. A vállalatunk nagyon sok mindent ad, a tankönyveket is megveszik, egy műszakos munkára osz­tottak be, hogy délután és este tanulhassak. Otthon a szüleim is minden feltételt megteremtenek a tanuláshoz. A többi már csak rajtam múlik... Ezek a hallgatók, ha beke­rülnek az egyetemre, a je­lenlegi fizetésük 80—110 szá­zalékát kapják majd. Ebből fizetik a kollégiumot, a men­zát. Anyagilag tehát nem sokkal lesz alacsonyabb a jö­vedelmük a mostaninál. Nem is az anyagi szempont itt a döntő. Azok a fiatal fizikai munkások, akik — ilyen vagy olyan okok miatt — ko­rábban nem tanulhattak, most érett fővel ülnek be új­ra az iskolapadba és szerez­nek magasabb képesítést. Mert ami késik, az nem mú­lik, de örökké nem lehet er­re számítani. Be kell hozni a késést __ A Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár Megyei Tanácsának meghívására november 13-án háromtagú román szakszer­vezeti delegáció érkezett me­gyénkbe. A delegáció vezető­je Joan Dit, a Szatmár me­gyei Szakszervezeti Tanács elnöke; tagjai Emerie Czipisz, Szatmár Város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának tagja és Ileana Trif, a Szatmári Helyiipari Vállalat üzemrész­lege szakszervezeti gának az elnöke. A delegáció* a határon Kanda Pál, m SZMT vezető titkára és Tóth Géza, az SZMT titkára fo­gadta. A román delegáció tagjai itt-tartózkodásuk alatt ellátogatnak a megye tobt» üzemébe. Ismerkednek a munkások élet- és munka- körülményeivel, valamint * szakszervezetek tevékenysé­gével. Tóth Kornélia A tagság véleménye A TISZA VASVARI ALKA­LOIDA VEGYÉSZETI GYÁR pártbizottsági irodája egyéb­ként is ritkán csendes, de ezekben a hónapokban reg­geltől estig egymásnak adják a kilincset az emberek. A több mint háromszáz kom­munistát számláló gyárban tíz alapszervezetben készül­nek a közeli hetekben meg­tartani a négy évről szóló be­számoló taggyűléseket. Ter­vek, feljegyzések, beszámolók garmada halmazódik Szabó Mihály pártbizottsági titkár asztalán, a szekrénypolcokon. A párt legkisebb sejtjeiben, a pártcsoportokban már szá­mot adtak a kommunisták a négyéves tevékenységükről, véleményt mondtak a pártve­zetőség és a gazdasági veze­tés munkájáról, megtették ja­vaslataikat. A harcminchat pártcsoportból három—négy nem tartott még ülést. Két pártcsoportba tartoznak a gyár nyugdíjasak őket a la­kásukon keresik fel a párt- csoportvezetők,, hogy az ő vé­leményük se maradjon ki a taggyűlési beszámolóból. Az alapszervezetekben ezekben a napokban összesítették a pártcsoportülések tapaszta­latait. Az üzemi pártbizott­sággal egyeztetve elkészült a taggyűlések ütemterve. No­vember 15-től december 6-ig mind a 10 alapszervezetben megtartják a taggyűlést. Az első taggyűlést • hét péntekjén, a VlII-aa számú alapszervezet kommunistái tartják. Ennek az alapszer­vezetnek a munkaterülete a Kémia—5 termelőüzem. Az üzem önálló termelési terv­vel és bérkerettel dolgozik. Ez az önállóság megkönnyíti a beszámolóban a munka ér­tékelését. A már több mint egy hete elkészült beszámoló kollektív munka volt. Benne van a három pártcsoport- ülés véleménye, jelentést ad­tak a vezetőség reszortfelelő­sei, és beszámoltatták a tö­megszervezetekben dolgozó kommunistákat. A négy év termelésének alakulásáról az üzem vezetője adott írásos je­lentést a pártalapszervezet vezetőségének. A VIII-as alapszervezet tit­kára Pockai Lajos, nem kis büszkeséggel mutatja a be­számoló gazdasági részét Amig 1971-ben egy dolgozó háromszáznyolcvan kilogramm félkész gyógyszert állított elő, az idén már elérik az ezer­négyszáz kilogrammot. Igaz, közben volt műszaki fejlesz­tés és az üzem dolgozói is je­lentős újításokat végeztek. Az újítások közül négyet valósí­tottak meg, aminek az értéke több mint 10 millió forint. Az értékelt időszakban 27 száza­lékkal csökkentették az anyagköltséget Az üzemben négy szocialis­ta brigád dolgozik. Az elmúlt két évben — 1972 és 1973- ban — az üzemek közötti ter­melési versenyben a Ké­mia—5 mind a kétszer első lett Nem titkolják, az idén szeretnék elérni az élözem címet. Jelenleg a tervük túl­teljesítését rajtuk kívül álló ok — alapanyaghiány — hát­ráltatja. A beszámoló részletesen foglalkozik a párt belső éle­tével. Helyesen hivatkoznak az év végén készült pártbi­zottsági minősítésekre. Szá­mot ad a beszámoló a minősí­tésekben felvetett hiányossá­gok megszüntetéséről.' Pél­dául az egyik korábbi minő­sítés arra szólította fel az alapszervezetet, hogy javítsák a pártban a munkások ará­nyát Szó volt arról is, hogy nagyobb gondot fordítsanak a munka- és üzemszervezésre. Hatékonyabban segítsék a szocialista brigádokat és a munkaversenyt «-SfcWlfé' EZEKRE A FELTEVÉSEK­RE jó válasz, hogy a felvett hat párttagból öt munkás, és egy a műszaki. A felvettek között négy női dolgozó.' Az új tagok javították az alap­szervezet átlagéletkorát, hi­szen négyen harminc éven aluliak. Az alapszervezethez tartozó kommunisták valamennyien részt vesznek a tervszerű to­vábbképzésen. Igaz, a tanulás nemcsak a 25 kommunistára, hanem az egész üzemre jel­lemző. Az utóbbi három év alatt az üzem 130 dolgozójá­ból 110-en végeztek valami­lyen tanfolyamot, vesznek részt tömegszervezeti és ál­lami oktatásban. A beszámoló a hibákat sem hallgatja el. Mivel a gyár alapanyaghiánnyal küzd, többször szükség van arra, hogy a dolgozókat egyik munkahelyről a másikra át­csoportosítsák. Felveti a be­számoló, hogy ezt az átcso­portosítást, ha a jövőben is szükség lesz rá, szervezetteb­ben végezze a szakvezetés, idejében magyarázzák meg a dolgozóknak, hogy az intéz­kedésre miért van szükség. A fluktuáció csökkentése vé­gett többet foglalkozzanak a mezőgazdaságból, a háztar­tásokból belépő új dolgozók­kal. Az alapszervezetben sokai javult a rendezvények láto­gatottsága, a pártfegyelem. Amíg 1972-ben négy taggyű­lés volt határozatképtelen, az idén már csak egy taggyűlé­sen volt hiányos a meg­jelenés, ez is a nyári nagy szabadságok idején. A vezető­ség a beszámolóban a szerve­zeti élet továbbjavítására hívta fel a tagság figyelmét Nem csak a VIII-as alap­szervezet pártcsoport-ülésein, de máshol is elhangzott, hogy az összejövetelekről a gazda, sági vezetők hiányoznak leg­többször. Javítani kell a tag­gyűlések előkészítését ügy is, hogy a pártcsoportvezetők minden esetben előre ismer­tessék a tárgyalandó napiren­deket A BESZÁMOLÓ JÖNAK MONDHATÓ, hiszen kollek­tív munka volt, benne van az egész tagság véleménye Jól határozza meg a feladatokból és a hiányosságokból kiindul« va a következő időszak teen­dőit. A vezetőség előterjeszté­se jó alapot nyújt a péntek* taggyűlés vitájához CDh

Next

/
Oldalképek
Tartalom