Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

rt?4. november 18. KELET-MAGYAR0RSZÄO B Válasz cikkünkre lilnt-e a családi életre nevelni? Vállalati érdek? Ma kísérlet, holnap általá­nos gyakorlat. Ez a „családi életre »nevelés” elnevezésű tantárgy az iskolákban. A (He­gyében a nyíregyházi 5. sz. általános iskola, a kislétai iskola, valamint a Kölcsey Ferenc gimnázium és szak­középiskola diákjai tanulják, nevelők előre felkészült cso­portja segítségével. A peda­gógusokon kívül orvosok és védőnők is részt vettek azon a pécsi konferencián, ahol sokrétűen viatták még az új tantárgy lehetőségeit és mód­szereit. Szerelem, házasság, csatád Igaz, hogy van egy 1U0 dia­képből álló sorozat, amely a szexuális-biológiai felvilágo­sítást segíti. A megbeszélések azonban világosan jelezték: a családi életre netieléé nem szűkíthető le csupán erre a területre. Mindez megalapo­zatlan, öncélú érdekességgé válik, ha nem egészül ki a családi életre hevelés irttel- lektuális, eszmei és érzelmi összetevőivel. Éppen ezért mindehhez a neveléshez tör­vényszerűen társulnak a ta­nítási órák, az olyan tantár­gyak, amelyek látszólag nem is e témával foglalkoznak. Ez teszi az egész kérdést izgal­massá, hiszen á biológia mel­lett, az osztályfőnöki órán kí­vül egy sor más tantárgy is alkalmat nyújt ahhoz, hogy a nevelő a gyermeket felkészít­se a jövőre, a legszebb hiva­tásra. A kiindulás — és ezt most az ország hatvan kísérleti is­kolájában a nevelők sokasá­ga a valóságba ülteti át —, hogy a marxista etika tt sze­relemtől elválaszthatatlan­nak tartja a házasságot és a családot. Ebből következik az is, hogy a szocialista erkölcr a több gyermekes család gon­dolatát, tényét támogatja. Ez a környezet nyújtja a legtöbb alkalmat arra. hogy közösségi jellegű személyiség nevelőd­jék, a lehető legmagasabb érzelmi telítettséggel. Mit kínálnak a tantárgyak ? Feltehetnők a kérdést: va­jon a történelem vagy az irodalom mit kínál a neve­lőknek? Lehet itt a családi élet problémáiról, mélysé­geiről beszélni ? Mi legyen a példa: egy-egy véres csalá­di dráma, ahol családok ir­tották ki egymást? Nos, éz túl cinikus, nézzünk néhány konkrétumot. Vegyük a feu­dális kort. Lovagi élet, lovagi erkölcs. Család, nő, szerelem osztálymeghatározására mind alkalmas lehetőség. Vagy a 19. század magyar történel­mének parlamenti vitái a polgári és egyházi házasság­ról, a kettősségről nem eleve kínálják a kritika alkalmát? De sorolhatjuk tovább a sok jó példát. Ott Vártnak a tör­ténelem kiemelkedő hdaiák- jai, a függetlenségi és ellenál­lási mozgalmak, a kulturális élet példamutató női szerep­lői. Ezek mind-mind olyan lehetőségek, amelyeket a ne­velő okosan hozhat példának arra, hogy a nő milyen fon­tos tényezője a történelem­nek, ha megfelelő erkölcsi emelkédéttSégét mondhatnak magukénak. Szinte önként kínálja ma­gát nevelőnek és szülőnek egyaránt az irodalom. Az epi­ka és líra területén egyaránt megjelennek a nőalakok. Ott vart Antigoné, a testvéri Sze­retet örök példája, Dante és Petrarca nőeszményei, Petőfi Jários vitézében az lluSka iránti szerelem tiszta szépsé­ge, Arany Családi körének meghitt melegsége, az Egri csillagbkbah Éva és Gergely egy életet átszövő emberi kapcsolata és hitvesi szere- tete. De figyeljünk oda Toldi Miklós édesanyja iránti ra­gaszkodására, Nyilas Misi mindhalálig tartó jóságának okára, a Hét krajcárban az anya és gyermeke közötti üde, játékos iZeretetré. A magyar és Világirodalom mindert nagy alakja valami­képpen áldozott művében a szerelem, a család, a férfi és nő közötti kapcsolat nemes ás tiszta gondolatának. Itt tehát elsősorban az érzelmi hatásokkal érhetjük el, hogy a gyermek, a fiatal a nemék kapcsolatát, á jövőt úgy érez­ze meg. amint az az erkölcs, a társadalom számára is kívá­natos, A műv°»xet is nevel Amikór azt mondjuk, hogy a képzőművészét megannyi alkotása 'az Irodalommal egyenrangúan szolgálja á csa­ládi életre való felkészítést, akkor ott kell folytatnunk, hogy a következő lépés rflár a szülő dolga. Miután minden iskolai tantárgy némileg di­rekt, szükséges a ftem any- nyira közvetett ráhatás. Ezek közül is elsősorban az otthon, a lakás. A lakás lehet szép, de szük­séges, hogy a szülők az ott­hon melegét teremtsék meg. Ne múzeumokat alakítsunk ki, hanem egy-egy intim la­kásrészlet, egy szép dekoratív fali díszítés, a virág, az édes­anya okos ízlésének megáhy- nyi munkája teheti az ott- ! hont egy életre elkísérő pél- ‘ dáVá. Nem a külső forma az, ! ami elsősorban maradandó, hanem az ebben a környezet­ben kialakuló melegség. Az otthon — ‘nem lakás! — fe­gyelmez, az egész család bel­ső életét normális keretek kö­zött tartja, a gyermek szá­mára saját otthonteremtésé­hez is követendő példát nyújt. Hiba lenne, há eközben el- feledkeznénk arról, hogy a lakás képzőművészeti alkotá­sain kívül a szép könyv, a jó zenét biztosító rádió és tévé, a család együttes meg­mozdulásai, a hyári élmé­nyeket megörökítő fényképék, filmek, a világ művészetét a lakásba belopó albumok együttes élvezete a szülő és gyermek Viszonyát eleve úgy alakítja, hogy az érzelmi és értelmi síkon egyaránt elve­zet á család megbecsüléséhez. C*ak együtt! Szó volt iskoláról, néhány önkényesen kiragadott példá­ról. Látható, hogy a nevelők­re igen nagy feladat hárul, ugyanakkor kiderül, hogy minden csődbe megy, há ezt nem támasztja alá példával és erőfeszítéssel a szülői ház. Hiába az iskolai óra minden példája, ha a gyermek otthon nem találja meg ugyanazt, amit hall az órákon. A szülők egymás iránti szeretete, mondhatjuk szerelme, az ott­hon becsülése és melegsége egészíthet! hsak szemléletes példákkal az elméleti okta tást. A szexuális felvilágosí­tásnál íehbt 100 diaRép az illusztráció. A tartós családi életre nevelés szemléltető esz­köze viszont csak az év 365 napján otthon pergő film, egy-egy család mindennapjai­nak valósága. így válik a ma tantárgya a höliiap valóságá­vá, így alakulnák gyermeke­ink számára a szépet és ne­mese1 hordozó családok. Bürget Lajos A Kelet-Magyarórszág ok­tóber 1-i számában Vállalati érdek? címmel írás jelent meg a HUNGAROFRUCT tu- zsérí hűtőháziról, ámelybeii bíráltuk a munkásáéi vétel néhány visszásságát. A cikk­re Kiss István hűtöházvezetÓ válaszolt. Többek között a következőket írta: „Hütőházunk munkaügyi előadójánál szeptember hó el­ső felében időszaki munkára jelentkezett Hutás Lászlóné és Máté Gyuláné, mindketten tornyospálcai lakosok. A fel­vételnél csak azok jelent­kezését fogadtuk el, akik a munkaszerződés tartama alatt vállalták, hogy szükség szerint, de a most folyó őszi idényben egy hónapig a HUNGAROFRUCT budaörsi hűtőházához is elmennek dolgozni, A feltételeket az említett dolgozók elfogadták. A kötelező orvosi Vizsgálat után, így került sor szeptem­ber 16-án a régi szokásnak megfelelően — még a mun­kaszerződés aláírása előtt -— munkába állásukra. A munka során, a fenti napon a késő délutáni órákbah munkaügyi előadónktól ér­deklődtem, hogy háhy fő felvételére került sor. Vála­szában — az újságíró állítá­sával ellentétben — elmond­ta, hogy e napön csak a két aanaszos dolgozó nő munkába állítására került sor, mivel a többi jelentkező nem vál­lalta a budaörsi kiküldetést. A munkára beosztott dol­gozók felől tovább érdeklőd­tem, tisztázódott, hogy neve­zettek kiskorú gyermekek­kel rendelkeznek, ami aka­dályét képezi — válla­lásaik ellenére —, annak, hogy Budaörsre elmenjenek akár egy napra is dolgozni Például Máténé gyermeke í) hónapos, de Hutásnénál sem jobb a helyzet, hiszen az új-. Ság is azt írja, hogy „Az al- | só tagozatos kislgg'ény vigyáz a másik háromra”. Egyéb­ként a cSalád létszáma 7 fó Az újságírónő állításával el­lentétben nem azért nem írtam alá munkaszerződésü­ket „mert sok a gyerek .. meg, hogy „vállalati érdek’’, hanem éppen a vállalat ér­dekét sértve döntöttem a dolgozó anya javára. Olyan anyától ugyanis, aki kiskorú gyermekekkel rendelkezik, nem A mongol nípi együttes Nyíregyházán a Mongol Állami Népi Együttes százhúsz táncosa, énekese és zenésze adott mű­sort hétfőn este a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Szín­házban. Nem mindennapi él­mény, hogy tízezer kilomé ternyi távolságból érkeztek hozzánk, népük évezredes hagyományokra épülő kul -órájából bemutatót adni és az élmény hem Is maradt alatta a várakozásnak. Az együttes műsora meg­lehetősen eltér attól, amit a magVar néző a népi együttes fogalmához köt. Az óriási te­rületen fekvő gyér lakossá­gú, színházzal alig-álig ellá­tott Mongóliában a népi együttes funkciója sokka! összetettebb jellegű, szinte mindenféle igényt ki kell elégítenie. így aztán a népi dalokon, táncokon kívül operarésZletéket. sőt kifeje­zetten ssztrád jellegű pro­dukciókat is láthattunk-hall- hSttunk. (Hozzá kell tenni azonnal: mindegyiket magas színvonalon.) Előadták fviharos tapstó) kísértén) öinicú bravúrszá­mát, a Pacsirtát. Égy tizen­éves zeneiskola* növendék ördöngős ügyességgel Bizet Cármenjé >ek parafrázisát játszotta xilofonon. Különös élmény volt Liszt romantikus zongorákulteményet a Sze­relmi áirhok-at egy mongol művész túláradóan érzelmes felfogásában hallani. Sőt, a külországban vendégszereplő együttesek ősi szokása sze­rint a Vendéglátó ország nyelvén is énekeltek. Varázslatos finomsággal hatott a lánykar tánca, vér­bőséget és keleties visszafo­gottságot váltogattak arany­nyal átszőtt tűzpiros, lila és kék ruháikban. Megkapott bennünket ZUfldUi. az euró naitól egészen eltérő hang kénzési technikával edőadó [ énekes. várható el és helytelen is volna követelni olyat, ami­nek ára a család megbomlá­sa. Sajnos, érről a munka­ügyi vezetőnk, aki maga is cs&ládoS. megfeledkezett. Nem volt munkájában kö- rültekintő s ezért figyelmez­tetésben is részesítettem. A fentiek alapján termé­szetesen nem járultam hozzá Hutásné és Máténé felvételé­hez. Ezt követően újság- írónő szeptember 25-én meg­kereste hűtőházunkat és munkaügyi vezetőnktől ér­deklődött az asszonyok el­utasítása ügyében. Munka­ügyi vezetőnk a beszélgetés után Szeotember 26-án fel­hívta a cikkírót a szerkesztő­ségben, de távolléte miatt véle beszélni hem tudott. Máténé azóta is dolgozik a mándokl átadó telepünkön, azonban Hutásné munkára nem jelentkezett, mert érte­sülésem szerint egv gyerme­ké beteg. Én nem kívánok ez ügyben paragrafusok mö­ge bújni, de az ügy és a mö­göttem levő hónapok, úgy ér­zem nem érdemelt meg olyan cikket, amely alkalmas — éppen munkám kezdetén — arra, hogy személyemét kedvezőtlen színben állítsa a közvélemény elé.” Megjegyzésünk: hem sze­mélyek, hanem egy szemlé­let ellen emeltünk szót az írásban. Távol állt a cikk szerzőjétől, hogy a tuzséri hűtőtláz vezetőjét kedvezőt­len színben állítsa a közvé­lemény elé. De a tény térty marad. Az a szokás, hogy előbb kerül sor valamely dol­gozó munkába állítására. * csak azt követően a munká- szerződés megkötésére, tör­vénytelen. Mindemellett a cikkben szereplő két asZ- szonV dolgozni szeretett vol­na, hogv jobb körülmények között nevelhessék gyerme­keiket. Nagyobb körültekin­téssel. megértéssel elkerül­hető lett volna az ügy ilyeh lezárása. Kiadványok •• Üzem tört énét Az évfordulók számvetésre késztetnek bennünket. Ezek a visszapillantások, összege­zések — ha eléggé alaposak, őszinték — többet adnak, mint a jól végzett munka tu­datát, vagy a hibákon való okulás lehetőségét. Minden­napi munkánk a szocialista építést szolgálja, hazánk gyarapodását mozdítja elő. Ez a megállapítás ma már közhelynek számít, de éppen ezért válhatott azzá, mert igaz, és mert. ezt át igazságot néni lehet elégszer hangsú­lyozni. Többet adnak azáltal !s a jubileumi visszapillantások, hogy még inkább a magun­kénak tudjuk azt, amit építet­tünk, a tulajdonos tudatával mondjuk magunkénak azt, ami a miénk már 30 éve: az országot, s behne szűkebb ha­zánkat; megyénket és a mun­kahelyeket, ahol dolgozunk. Amit jobban ismerünk, ahhoz erősebben is ragaszkodunk, hisz azt is tudjuk róla, hogy a mi munkánk is benne Vari, létrehozója Vagy gyarapítója volt a mi tevékenységünk is. Ezért /ah - ma még elég­gé fel nem if mert — jelentő­sége a honismereti mozga­lomnak s benne az üzemtör- ténet-írásnak, a munkahe­lyi krónikáknak. Ugyanis ezek az üzemi krónikák, év­könyvek, üzemtörténeti ta­nulmányok, brigádnaplók, a szocializmus építésének sajátos összegezései. Megyénkben is készt)1 már néhány ilyen jubileum krónika vagy gyártörténeti tanulmány, közülük egyné­mely megjelent nyomtatás­ban io. Sokkal több üzem, vállalat krónikáját, történetét lehetett volna már eddig is megírni, akár a különféle évfordulók okán. akár e munkák jelentőségének sze­repének felismerése révén. Hiányzott azonban eddig a mégyében egy olyan gya­korlati tanácsokat tartalmazó kiadvány, amely a honis­mereti ffiüiika eme ágának, az üzemi krónikaírásnak sze­repét» fontosságát }s segített volna ismertté tenni, s nein utolsósorban pedig kedvet ébreszteni ehhez a tevékeny­séghez. Ezért lehet örülni annak, hogy a Hazafias Népfront Szabölcs-Szatmár megyei bi­zottsága, a Móricz Zs;ginond mégyei könyvtár és a megyei művelődési központ — felszá- brdulásunk 30. évfordulója előtt — útmutatót jelentetett meg az üzemtörténeti adat- gyujáShez é« a8 üzemi króni­kaíráshoz, Tőkey Károly szer­kesztésében. A kiadványban a szerkesz­tő, több ’oldalról helyesen in­dokolja a megyebeli — régi és új alapítású —• üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek krónikája, története megírá­sának szükségességét. Nem törekszik eredetiségre. in­kább a már megjelent tanul­mányokra támaszkodik, ezek­ből idéz. némely helven bő­vebben is, mint feltétlenül szükséges lenne. Számos igeti hasznos tudnivalót gyűjtött össze a szerkesztő, azonban jó lett volna, ha az üzemtör­ténet témaköréit részleteseb­ben. de egyben tömörebben sorolja fel. ég ha kifejti azt is, hogy mi a minőségi kü­lönbség az üzemtörténet és az üzemi krónika, illetve a ket- lA között helyet foglaló üzemi évkönyv között s melyek a szintbeli követelmények egyiknél, másiknál. Erénye viszont, hogy bőséges szak­irodalmi jegyzéket közöl, vé­gezetül pedig az, hogv felhív- iá a figyelmet — a memríVeh elsőként — e honismo-eti te­vékenység hasznára, fontos­ságára. Seregi István t Ű tközben MÁR REGGEL egy lánc­talpassal kellett kimenni a színhelyre. Minden más jár­mű elakadt Volna. A pilóta, miközben gonddal kerülgeti azőkai a helyeket ahol előtt már a lánctalpasok is élákád tak, valahogyan arra terelt a szót, hogy vannak IgaZá művel* emberek, ákikkel szc lene érteni. Es még miód akad aki butának nézi a fa lusr embert. Nevetve me sélte. hogv a faluban vendég szerepelt nemrég sgv színjá szó együttes és a János Vitéz adta elő Tele is volt a néző tér. mer* a» idős. közbeeső lésben álló fálüsi óedaöógu- alaőóSnh megismertette Pe­tőfi világszép meséjét még gyermekkorukban. A daljá­tékot is megnéznék, äka minden héten. No, de mit mondjon az ember, ha lát­ja, hogy ez a Bagó hern * Hágó. Mást mond, másképp iselkedik mint az igazi. Ele­inte csak összenéztek az ém- >erek, aztáh suttogni kezdtéi- gymásrtak a véleményüket /égül, amikor ez így folyta­tódott, a fiatalabbak bizoftv nár egy-két füttyöt is elen- edtek. Akkor lement a füg- ;öny megjelent előtte á endező, megktfczönte a kö­zönség műértését és 5 tért. Ugyanis á Bagót meg- zemélyesítő színész hirtelé negbetegedett és h Írtéie- oeugrótt Valáki helyette Az előadás tovább folyt Most már a közönség teljes egyetértéssel és szeretettel kí­sérte az elég időg férfi ver­gődését. Ahol elakadt, súgtak is neki, egy-egy jobb résznél megtapsolták, előadás után megkínálták, ajándékokat is kapott. — Látja — fogja meg á ka­romat a fékező sofőr —, jól sikérült előadás lett belőle. Es mi mindnyájan tudtuk, hogy ezt áz előadás előtt kel­lett Vöina bejelentenie a ren­dezőnek. És fnár ott is vagyunk az IFA teherkocsinál, mélynek k'hű”ócóra érkeztünk. * v l’EA történetét nem me sélték, hanem előttünk tör­tént. Már NagyecSeden fel­tűnt, amikor a helyben gim­názium fázósan házatérő di­ákjaival beszélgettünk, högy egy felnőtt megjegyezte: „In­kább valami forró teát hoz­tak volná, mint golyóstollat, meg fényképezőgépet.” Vaján égy hamvadé tábortüzet ta­láltunk. amit az élelmes test­nevelő tanár rakatott diák­jaival. Igaz, hogy a munka melegít. De a burgonyasze­désnél néha várni kell a gép­re, guggólásznl, nem egyfor­ma hőt termel a mozgás a mátészalkai ipáritánulő-is- kola jobbára vasa« növendé­kei sincsenek úgy benne a munka ritmusában, mint aki évről évre ezt csinálja. Akárkivel kezdtünk be­szélni, mindenki a gyerekek teáját emlegette. Felnőttnek i*3 jár így egv traktor*. Egy asszony: „Ha ezeknek 8 gyerekeknek äz anyía meg­kérdezi este, mikor haza- nennek: mivé] kínáltak meg benneteket, mit válaszolhat? Ez a mi szégyenünk.” Egy vezető: „Mi is egyet értenénk ezzel, dehát nem volt, aki megfőzze.” A csattanót Tisza Miklós mezőőr rakta oda: „Tessék megírni az újságba, hogy én megfőzöm. Csak küldjék ki a hozzávalót,” Reméljük, így ig történt * A HwjuD barátságosan v; tágított be a baktaj autócsár­da ablakán estefelé. Az egyik iskola osztálya a lemezját­szót nyúzta. Szép tanulmányi kiránduláson voltak, láttát TiszacsécSét, Szatmárcsekét Tarpát. Már dolgoztak a föl deken és azóta ismét dolgoz nak. De hogy jött az eső, in­kább kirándulni mentek. Sze­rencséjük volt még a nap is kisütött rájuk aznap. Egy idős falusi felintett a pipájával a holdra. „Eső jesz. Mifelénk így mondják, ha így áll, lefelé. Azt mondják. csorgósra áll a bajusza, eső* rogni fog.” Egy pedagógus néni bírta hallgatni, közbeszólt: — Ez babona. Nem az dön­ti eh hogy áll, hanem, hogy milyen aZ Udvara, tudomá­nyos nevén az aureolája. Ha tiszta, akkor is mást jelent, ha párás, vagyis nagy az lidvar, akkor is mást. Szerintem nem íasz eső. És büszkén nézett szét. At idős falusi megköszönte a felvilágosítást, aztán elindult hazafelé, akárcsak valamen­nyien. Ahogy elindultunk, vseperésznl kezdett. Mire ha­zaértünk, csörgött. Reggel eS egész másnap zuhogott. így higgyen az ember a tu­dományban — gondolhatta embérüftk — ilyen rendkívü­li esztendőben. Geszlelyi Nagy Zoltán Új tantárgy —- rrgi gond

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom