Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

_ WAcrfAitoKSioiie itBWnfe It % Vita az ENSZ-ben nr-» m,n;.y>,«rr m... f ■■ . ., ■—, -r, Szocialista országok a ciprusi kérdés rendezése mellett A szocialista országok az ENSZ közgyűlésén ismét ki­fejezésre juttatták a Ciprus körüli reakciós mesterkedé­sek okozta aggodalmukat Azt az őszinte törekvésüket, hogy minden módon elősegí­tik a válság mielőbbi rende­zését Ciprus szuverenitása, függetlensége és területi sérthetetlensége szigorú tisz­teletben tartása alapján. Ma­gyarország, az NDK és Len­gyelország delegátusai kö­vetelték, hogy szűnjék meg Cipruson a külföldi katonai intervenció, vonjanak ki min­dért külföldi csapatot és ka­tonai személyzetet a .sziget- országból, állítsák helyre az alkotmányos rendet. A szocialista országok de­legátusai hangsúlyozták, hogy a ciprusi alkotmányos rend helyreállítása és a két kö­zösség békés együttélésének szavatolása a ciprusi nép bel- úigye, amelyet külső beavat­kozás nélkül megoldhat és aneg is kell, hogy oldjon. Ugyanakkor a ciprusi válság nemzetközi vonatkozásai, mint amilyen a külföldi in­tervenció megszüntetése és a csapatok kivonása. Ciprus szuverenitásának biztosítása —az ENSZ-től erőfeszítése­ket követelnek. Más országok képviselői is támogatták azt a szovjet ja­vaslatot, hogy az ENSZ ke­retei között össze kell hívni a Ciprussal foglalkozó nem­zetközi konferenciát a Biz­tonsági Tanács tagjai, vala­mint Ciprus, Görögország, Törökország és más országok, egyebek között az el nem kötelezett államok részvéte­lével. Nicosia: A ciprusi lapok a ciprusi kérdésnek az ENSZ közgyűlésén való megvitatása kapcsán köszönetüket fejezik ki a Szovjetuniónak azért a támogatásért, amelyben Cip­rus népét részesíti a függet­lenségért, szuverenitásért, és országa területi sérthetetlen­ségéért vívott harcában. A insatflémet kormány a moszkvai tárgyalásokról A nyugatnémet kormány pozitívan értékeli a moszk­vai tárgyalások eredményeit, ^melyek az 1970-ben kötött szerződés szilárd alapjára épülnek — fejtette ki pén­teki sajtóértekezletén Klaus Bölling szövetségi kormány­szóvivő. Mindezekről Schmidt kancellár hétfőn tájékoztatja majd egyrészt az ellenzék vezetőit, másrészt a nyugat­berlini szenátust. A szóvivő szaval szerint $ moszkvai intenzív tárgya­lásokon „többet értek el, mint ahogyan egy ideig fel­tételezték”. Az eredménye­két Bölling négy pontban összegezte: 1. a nyugatnémet —szovjet gazdasági kooperá­ció eljövendő lehetőségeit meggyőzően illusztrálja a szovjet területen épülő nuk­leáris erőműről létrejött elvi megállapodás. ötmilliárdos létesítményről vari szó. amelynek konkrét részletei­ről már a közeljövőben tár­gyalni fognak a szakembe­rek. 2. A még aláíratlan szerző­désekről újabb tárgyalások kezdődnek az elkövetkező hó­napokban. A nyugati,émet kormány arra törekszik, hogy Nyugat-Berlint bevon­ják ezekbe a szerződésekbe. 3. A szovjet—nyugatnémet kooperációs egyezmény szá­mos lehetőséget kínál a gaz­dasági együttműködés meg­javítására, amely mindkét fél «lényére az elkövetkező évek­ben fokozatosan történhet meg. 4. Az 1970-ben kötött szer­ződés — ez nyilvánvalóvá vált valamennyi moszkvai megbeszélésen — szilárd alap, amelyen továbbfejlőd­het az eredendően összefüggő gazdaság) és politikai együtt­működés, és új minőségű kapcsolatok alakulhatnak ki a két állam között Kérdésekre válaszolva Böl­ling elismerte, hogy Nyugat- Berlin vonatkozásában nem aZÓrlóS'Ví.zrfvjef és a nyugat­német álláspont. Jogi állás­pontját a két fél továbbra Is fenntartja, ám ez nem zárja ki a gyakorlati megállapodá­sok lehetőségét. „A dolgok mozgásba jöttek” — 'dézte a szóvivő Genscher külügymi­niszternek a televízióban csü­törtökön elhangzott szavait — és a két fél szakértői az elkövetkező hónapokban azon munkálkodnak maid, hogv a gyakorlati részkérdésekben közös megoldásokat ta­láljanak, kifejezte reményét, hogv tavaszra elkészülnek a különféle bilaterális szerző­dések. Kiemelte Bölling a szemé- ’yes kapcsolatok fontosságát Mint megjegyezte, a szovjet vezetők meggyőződhettek ar­ról. hogv Petirnidt és Gen­scher komolyan veszik, amit mondanak és itv módon a szovjet—nyugatnémet pár­beszédben megtörténhetett a politikai alap megerősítése. Korrupcióellenes botrány Déi-Vietnantáau Thieu nagyszabású tisztogatást kampányt szervez Több, mint 70 sérült áldo­zata van a korrupcióellenes mozgalmak csütörtöki saigord tüntetése ellen végrehajtott rendőrattaknak. Tíz sebesült állapota súlyos. Közöttük van a saigoni parlament két ellenzéki képviselője is. A saigonj rendőrök több budd­hista papot is megsebesítet­tek. A csütörtöki tüntetés szét­verése okozta feszült légkör­ben került sor pénteken Sai­gonban a Diem-diktatúra bu­kásának , megünneplésére. Thieu elnök félórás rádióbe­szédben jelentette be, hogy nem mond le. Durván tá­madta a különféle korrupció- ellenes mozgalmakat, azt ál­lítva, hogy céljuk a felfor­gatás, a „nemzeti egység sza- botálása”, „a nép és a fegy­vere® erők harci szellemének aláásása”. A lakosságot fel­szólította, hogy tartsa magát távol az ellenzéki szerveze­tektől és közölte: katonai erő­vel fog fellépni a közrend megbontói ellen. Thieu kijelentette, még, hogy a korrupcióellenes har­Koze*-Kelet esst „mélyebb kampánnyá’’ kívánja átszervezni, melynek ürügyén — mint szavaiból kitűnt — nagyszabású tiszto­gatást tervez végrehajtani. Végezetül homályos Ígérete­ket tett arra, hogy a saigoni nemzetgyűlés még november­ben foglalkozni fog a sajtó- törvény é® a politikai pártok működését szabályozó tör­vény reformjával. Ford amerikai elnök a Di­em-diktatúra bukása alkal­mából Saigonba címzett üd­vözlő táviratában támogatá­sáról biztosította Thieut Ford. szó szerint a követke­zőket írta: „az amerikai nép továbbra is támogatni fogja a Vietnami Köztársaság kor­mányát és népét az agresszió­nak való ellenállási akaratá­ban és a tartós, és igazgságos békére való törekvésében”. Thieu beszéde és Ford táv­irata nem győzte meg a sai­goni ellenzéki mozgalmakat. A buddhista szerzetesek pén­tekre, a katolikusok szombat­ra tüntetést hirdettek a Thieu-diktatúra megbukta­tásának jelszavával. Négyoldalú találkozó a palesztin kérdésben Francia—izraeli ellentétek Beirat: Egyiptom, Szíria, Jordánia és a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet vezeiői rövidesen négyoldalú talál­kozót tartanak politikai és * katonai stratégiájuk össze­hangolása céljából — jelenti Beirutból a Reuter, ammani hivatalos körökre hivatkozva. Az idézett források szerint már megkezdték Husszein jordániai király, Szadat egyiptomi, és Asszad szíriai elnök, valamint Arafat, a PFSZ vb elnöke találkozójá­nak megszervezését Jeruzsálem: Jól értesült izraeli politikai körö­ket idézve jelenti a Haarec című lap, hogy Iz- zae! tájékoztatta Washing­tont, miszerint sem közvet­lenül, sem közvetve nem hajlandó a Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezettel tár­gyalni. Ilyen értelmű üzene­tet küldött Rabin izraeli mi­niszterelnök Ford amerikai elnöknek és Állón izraeli külügyminiszter Kissinger amerikai külügyminiszter­nek. New York: Jeruzsálem! Je­lentések szerint az Izraelben tartózkodó Sauvagnargues francia külügyminiszterrel foiyteísott - egyik; megbeszélé­sen AHqa izraeli,.. külügymi- hisztér leplezetlen ingerült­séggel említette Sauvag­nargues beiruti ta­lálkozóját Arafattal, a PFSZ végrehajtó bizott­ságának elnökével. Az izra­eli külügyminiszter odáig merészkedett, hogy azt állí- I tóttá, Franciaország közel- j keleti politikája fokozza a ! térségben az új háború ve­szélyét. Elégedetlenségét fe­jezte ki az izraeli külügymi­niszter amiatt is. hogy Fran- caiország kormány® állást foglal a Biztonsági Tanács azon határozatainak teljesí­tése mellett, amelyek az izra­eli csapatok kivonását írják elő az 1967 júniusában meg­szállt arab területekről. A francia miniszter visszauta­sította az izaraeli fél vádas­kodásait Nem lehet sem Franciaországot, sem politi­káját elítélni,' hiszen nem mi teremtettük a Palesztinái problémát — hangsúlyozta. GERENCSÉR MIKLÓS* Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregény® ia Mint annyiszor, most is a csalódások kellős közepébe érkezik. Ahova tekint, ahova lép, csupa akadály, tanítvá »yofc pedig sehol. Oktatási bi zonyítvány nélkül lélegzete’ is alig vehet. Ilyen bizo nyítványt pedig csak a bé esi egyetem magyar tanára Márton József adhat. Igény felen külseje láttán ez elő szőr félreismeri, aztán met valósággal elképed nyelvé szeti felkészültségétől. At íől fél, hátha elorozza elő le tanítványait, ezért csupár a bizonyítványt adja ki magynehezen, de egyéb se­gítséget nem hajlandó nyújtani. Hosszú hetek múlnak, el­foglaltság sehol. Működé­sié különben is rendőrségi engedélyhez kötik. Jelentke­zésekor igen nyájasan vi­selkednek vele, már-már mézesmázosan. Két dolog nyilvánvaló lesz előtte. Az egyik, hogy életét a bécsi rendőrség a legtüzetesebben smeri. méghozzá gyermek­koráig visszamenőleg. A má- -iik, hogy a legszívélyesebb hitegetések ellenére sem íajlandók neki működési mgedélyt adni. A várakozás 'étéiből hónapok lesznek, ki­tavaszodik, Stancsics pedig tyugodtan éhen halhatna, ha Győrött élő gombkötő iccse nem küldene számá­ba néha-néha pár forintot Mindennek ellenére szívósar reménykedik a szerencsében nem akar Bécsből mozdul­ni, ha már egyszer elszánta magát az ott-tartózkodásra. Makacs böjtölése közben ér­kezik a hír az 1838-az pesti jeges árvízről. Borzalmas volt az ár pusztítása, de ha lehet, a hír a valóságnál is nagyobbnak tüntette fel. Jel­lemző Stancsics őszinte kö­zösségi elkötelezettségére, hogy nyomora, kilátástalan- sága ellenére késedelem nélkül intézkedik Bécsből. Bontsák ki elvermelt bur­gonyáját osszák szét rá­szorulók között. Sokkal bol­dogabb a tavalyi kitűnő ter­més miatt, mintha vagyont kapott volna a burgonyá­ért. Végre kellemes üzenet ér­kezik hozzá. Akkor legalább azt hitte, hogy az üzenet egyenesbe igazítja megfe­neklett sorsát. Barátja, Ku­nos® Endre hívta Pestre ál­landó cikkírónak áprilisban indítandó, „Természet” cí­mű lapjához. A leendő fő- szerkesztő tisztességes hono­ráriumot helyezett Ifi látásba. Stanesíes megragadja a fé­nyesnek ígérkező lehetősé­get, fellélegezve távozik Bécsből. ahol egyetlen ma­gyar leckét sem adott Eleinte büszke magára, hogy szerkesztőtárs lehet egy űj lapnál. De rövid a boldogsága. Mintha valóban sorscsapásokra szemelte vol­na ki a végzet nem képes kilábalni a bajok seregéből. A lap anyagi gondokkal küszködik, elvi ellentétek miatt kell késhegyig menő vitákat folytatni Kunoss Endrével. „Pest és környé­ke” című cikkében szól a veszély ellen, hogy az or­szág szíve teljesen elnémete- sedik. ha nem történik el­lenintézkedés. mire Csató Pál irgalmatlanul megtámadja a pozsonyi „Századunkéban. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Megsokallva a szerkesztőségi balszerencsé­ket lemondott megbízatá- ! sáról. Végső mentségéhez, az Orczy-kert meletti egy hold földjére menekült, új­ra kezdte a kertészkedést. ÖFoüytä tjuitt EFTA: kapcsolatépítés Kelet felé Helsinki Impozáns kong­resszusi negyedében, Dipoli- ban kezdte október 31-én fél évenként esedékes ülés­szakát az EFTA, a nyugat- európai szabadkereskedelmi társulás miniszteri tanácsa. Az EFTA céljai már lét­rehozásának pillanatában, 1960-ban egy kicsit mások voltak, mint a Közös Piacé: az egymás közötti ipari vám­határok leomlottak, kifelé azonban az államok olyan vámpolitikát folytattak, ami­lyent akartak, ellentétben a Közös Piaccal, amely egy­séges vámfallal bástyázta magát körül. A másik nagy különbség, hogy a mezőgaz­dasági termékek piacát nem egységesítették, a mezőgaz­dasági importot nem sújtot­ták nagy illetékek, mint az EGK-ban, így az EFTA-or- szágokal például sosem kel­lett „marhahúsháborút” vív­ni. Arról sem volt szó, mint a Közös Piac esetében, hogy a tagállamok átruházzák szuverenitásuk egy részét valamiféle közös szervre. Az EFTA azonban min­dig magán viselte az ideig- lenésség bélyegét, sokan amolyan mesterséges „brit konstrukciónak” tekintették, a Közös Piacon kívülreked- tek dacszövetségének, Lon­don ugródeszkájának a Közös Piacba. A britek 1963-ban és 1967- ben kétszer is ered­ménytelenül kísérletet tet­tek a közös piaci csatlakozásra. London ki­lincselése végül sikerrel járt, a közös piaci Hatok 1969-i hágai értekezlete zöld utat nyitott a brit kérelemnek, s ez alapvetően megváltoztat­ta az EFTA életét Dánia, amelynek kereskedelme oly­annyira függött Angliától, szintén kérte csatlakozását a Közös Piachoz. Nem volt ilyen egyértel­mű Norvégia helyzete: Osló sokáig habozott, féltette me­zőgazdaságát a nyomasztó köaösa piaci versenytől, s a népszavazás végülis nemet mondott a csatlakozásra. Nagy-Britannia és Dánia 1973. -januári kilépése hét tagországra olvasztotta az EFTA-t: attól számítódik a szervezet „második élete”. A Hetek (Svájc, Svédország, Ausztria, Portugália, Nor­végia, Izland és a társult Finnország) egyenként sza­badkereskedelmi megállapo­dásokat kötöttek a Közös Pi­accal, amelyek előirányoz­zák az ipari vámok 1977-ig történő fokozatos lebontá­sát, de az EFTA tagjai to­vább munkálkodnak a ke­reskedelmet torzító akadá­lyok eltüntetésén. Az EFTA-országok egysrJ» között is a vámon kívüli akadályok minél teljesebb lebontására törekszenek, hi­szen az ipari termékek for­galmát vámok általában már nem nehezítik. Érdemes megjegyezni, hogy éppen a közelmúlt napokban az. EFTA gyógyszeripari ellen­őreinek küldöttsége tett láto­gatást Magyarországon. Ha­zánk bejelentette ugyanis csatlakozási kérelmét az EFTA égisze alatt létrejött szerződéshez, amelynek tag­jai kölcsönösen elismerik & gyógyszeripari termékek bel­ső ellenőrzési rendszerét. Látszólag talán kevésről van szó: a gyakorlatban viszont gyógyszerexportunk ezáltal sok millió forinttal növe­kedhet. Nem kell tengernyi bizonylatot kiállítani export esetén, nem követelnek az importőrök újabb és újabb vizsgálatot, ami nagyon meg- ■ nehezíti kivitelünket. Magyarország az EFTA jó­formán minden tagjával élénk kereskedelmi kap­csolatokat tart fenn. Nem elhanyagolható piac ezt a negyvenmillió lakost szám­láló szabadkereskedelmi társulás a világ össz-export- jának 7,2, importjának 9,3 százalékát adja. Finnország­gal fokozatosan szabadke­reskedelmet építünk ki, Ausztria hagyományosan jó kereskedelmi partnerünk. Svájcban is nagyok a lehe­tőségeinek (ezt bizonyította eredményes részvételünk m nemrég lezajlott két svájci vásáron), a norvég minisz­terelnök hazánkban tárgyalt a gazdasági kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséről, Portu­gáliában a fasiszta rendszer megdöntése kedvező lehető­ségeket teremtett a kapcso­latok fellendítésére. Rabeus, az EFTA főtitkára a Duna menti országok bécsi Eu­rópa! * Intézetében tartott elő- adásában rámutatott: nagy leu hetőségek nyílgak a szocialis­ta országokkal kapcsolati k kiépítésére. „Nemcsak a Kö­zös Piac, hanem az EFTA is fontos kereskedelmi partner re lehet a szocialista orszá­goknak” — mondotta a főu titkár. S végül idézzük as EFTA egyik kiáltványából Masnata svájci professzor nemrég megjelent cikkét! „Ha a Közös Piac nincs tel­jes tudatában felelősségé-: nek semmi sem áll annak út­jában, hogy az EFTA tegyen kezdeményezéseket a szocia­lista országokkal fennálló kapcsolatok szorosabbra fű­zésére”. Boronkay Tamás Koszigin Kírgiziában Aiekszej Koszi gin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke, aki a Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság és » Kirgiz Kommunista Párt megalakulásának 50. évfor­dulója alkalmából tartózko­dik Frunzeban, pénteken megkoszorúzta a Lenin • em­lékművet és azt a* obeüsa»: két, amely emléket állít * kirgiziai szovjet hatalomért vívott harc hőseinek. A jubileum tiszteleté-« „barátság fasort” ültettek. A minisztertanács elnöke Is el* ültetett egy fiatal fácskát. Társadalmi segítséggel gyorsul a szállítás (Folytatás as 1. oldalról A szőlőszüret Szabolcsban évről évre nagyobb feladat Már 78 százalékánál tarta­nak. A gyümölcsszüret gya­korlatilag befejeződött. Bár azért az 500 vagon alma. amely a még szüretelendő 312 hektáron a fákon van, nem kis érték. Érdemes elsőnek el­végezni. A megyei élelmiszer-gazda sági operatív bizottság e he ti ülésén közölték a megje ént vezetőkkel a párt Köz ponti Bizottságának köszöne lét a hallatlanul nagy mun­káért, amit a mezőgazdaság dolgozói ét a társadalom moz­gósította diákok, dolgozóit] katonák végeznek a termés megmentéséért A néphadse­reg képviselői újabb gépeket és katonákat vezényeltek a legnagyobb szükséget szen­vedő területekre. Megérkez­tek segítségül a szovjet ka­tonák újabb csoportjai és kö­zölték, hogy gépeikkel eovoti addig dolgoznak megyénk­ben. amíg szükség van rájuk. Nagyon nehéz október volt, ie az emberi helytállá« és együttműködés erősebbnek bizonyult eddig mint a rend­kívüli időjárás. Minden bi­zonnyal így lesz a ‘ovábbi is­mét derűsebbnek ígérkező napokban is. (gna)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom