Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

WT«. november 14 KKT.rr magtarorszA« 8 LÄPSZrLEN Kés k az ár... »Itt az ára, de sajnos, nem adhatom, mert még nem érkezett meg a számla, nem tudom az árát.” Rend­szeresen elhangzó válasz ez . nyíregyházi, Rákóczi utcai vas- és edényboltban. Alig pár napja éppen a tokák által várt vízveze­ték-csövekkel történt meg. Az áru ott volt, de nem adhatták el, mert nem tudták mennyit kérje­nek érte. Az egyik vidéki vásáriénak például másnap is be kellett utaznia a vá­rosba hogy megkaphassa a szükséges vízvezeték­csöveket. A Bethlen Gábor utcai vetőmagbolt már meg­kezdte a tavasszal szüksé­ges növényvédő szerek szál­lítását. hogy idejekorán ott legyen kéznél a boltban. A pol-akritox elnevezésű szert azonban — amelyből A Gobonafolvósűrló és feldolgozó VólL'at részére n megye legnagyobb ?00Q vogenos gabonatárolója épül Nyíregyházán. A mint~gy 75 millió forintos beruházás a jövő év vé­gén nyer befejezést. (Hammel József felvétele) tavaly egyáltalán nem volt — már közel egy hó­napja nem tudják elhozni, mert még ,nem „jött” meg az ára az AGROKER- bez. Az ember bosszankodik Nagyobb fegyelmet a közlekedésben! Az ok: a győri hajtás, az ittasság néha azon, hogy valami nincs a boltban, de aztán túlteszi rajta magát. Mond­ván: biztosan nem, vagy keveset gyártanak belőle, • majd lesz. Az azonban már fölöttébb bosszantó, hogy látja ott van az áru, van, eladó is, de mégsem lehet megvenni, mert,.. A Búza téri ÁBC-áruház- ban úgy segítettek ezen a problémán, hogy irányárat fizettettek a vásárlóval a répadarálókra. Négyszáz­harminc forint. Ha több lesz a számlán, akkor ír­nak a vevőnek, fáradjon be. fizesse ki a küjönböze- tet, vagy — ha olcsóbb — elküldik a fennmaradót. Egy áruról van szó. nem nagy tétel — megtehetik. Mit kezdjen azonban a vas­bolt a tonnás tételben ér­kező áruval, amelvet — talán — százfelé kell szét­aprózni? Vagy a vető­magbolt a néhány kilós té­telű növényvédő szerrel? A já áruellátás egyik fon­tos alapja a gyorsaság. Ez azanban nemcsak a szál­lításra, hanem az admi­nisztrációra Is vonatkozik. (tóth) 1 Hétszázhetvenegy szemé­lyi sérüléssel járó közúti bal­eset. Ennyi történt az év első három negyedében, amely közel tíz százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A számok a Közlekedésbiztonsági Tanács elmúlt heti ülésén hangzottak el, és az is, hogy az 1030 sé­rült ember közül negyven­négy meghalt, háromszázhat­vannyolc súlyos és hatszázti. zenyolc könnyű sérüléseket szenvedett. Ijesztőek ezek a számok, még akkor is, ha a halálos ki­menetelű balesetek száma néhány százalékkal csökkent, mert ugyanakkor 14 és fél százalékkal emelkedett a sú­lyos sérülések száma. Igaz, Nyíregyházán és a nyíregy­házi járásban a forgalom nö­vekedése ellenére is csökkent a balesetek száma, de a kis- várdai és mátészalkai járások nemcsak kiegyenlítették, ha. nem növelték is a rossz ará­nyokat. Az országos átlaghoz viszonyítva kimelkedően rossz megyénk baleseti át­laga és különösen rossz, ha figyelembe vesszük, hogy míg Hajdú megyében három, Szolnok megyében egy, Pest megyében a nyári nagy idegenforgalom ellenére is — 3 százalékkal csökkent a bal­Ai“m ningáiing}», A szülő és gyermek jogai — kot élességei Szinte naponta olvashatunk bírósági tudósításokat, ame­lyekből elvált szülők — néha szó szerint is — késhegyig menő harcáról értesülünk: kinél maradjon a gyerek, ki gyakorolja a szülői felügye­letet? Holott a családjogi törvény világosan kimondja: a bíróságnak a körülmények gondos mérlegelésével ügy (teli döntenie, hogy a gyer­mek és a társadalom érde­keinek figyelembevételével annál n szülőnél kell a kis­korút elhelyezni, akinél kedvezőbbek a feltételek a testi, értelmi és erkölcsi fejlődésre. Azt is kevesen tudják, hogy ha a szülő köteles a gyermes eltartásáról gondoskodni, ak­kor ez a gyermek oldalán, mini a gyermek joga jelent­kezik ás igényli, hogy el­tartsák. Modern jogrendünk — a rövid utalások is bizonyít­hatják — szakított azzal a régebben szentesített, első­sorban a vasvoni közösségre alapozott családjoggal, amely­ben az apa személvében szinte korlátlan hatalom Összpontosult. A köztudatban azonban még kevéssé élnek a kor­szerű jogalkotás gondolatai. Például az, hogy társadal­munkban nem lehet kizáró­lag a család magánügye a gyermeknevelés. Ez kívánja meg, hogy a szülőt és gyer­meket összefűző természetes­nek tűnő szeretet-érzelmi kapcsolatot, vitás esetekben, jogi normák is szabályozzák. Az élet egyre szélesebb kö­rét fogják hálóba a közösség és az egyén érdekeit védő, szabályozó okos jogi formu­lák. Ezért szükséges — kor­mányhatározat is szorgal­mazza — a széles körű, jogi ismeretterjesztés, a jog- propaganda. A közelmúltban jelent meg a Házi jogtanács­adó első kis füzete, a Vá­sárlók jogai, s most a Szülő és gyermek jogai-kötelességei című. A sorozat szerkesztői — számítva a közönség ta­nácsaira, kívánságaira is — sikerre) törekednek arra. hogy a tudnivalókat rende­leteket, törvényeket okosan csoportosítva, a jogban járat­lan nagyközönség számára is érthető fogalmazásban kö­zöljék azokat esetek száma, addig nálunk 9,3 százalékos volt az emelke­dés. Mint már annyiszor, ez év első háromnegyedében is a motorkerékpárosok okozták a legtöbb, száznyolcvanhat balesetet. Százhatvannágy esetben a személygépkocsi-ve­zetők, százötven esetben a kerékpárosok és negyvenkét esetben a tehergépkocsi-ve­zetők okozták a balesetet. Hogy miért a motorosok és személygépkocsi-vezetők ve­zetnek e szomorú statisztiká­ban, arra minden bizonnyal elfogadható magyarázat a tolakodás! hajlam, a gyors irányváltoztatási adottságok gyakori és szabálytalan, má­sokat zavaró kihasználása. A kerékpárosok szabályszegé­sükkel 150 közlekedési bal­esetet okoztak. Igaz, ők van­nak a legtöbben. A balesetek okait vizsgál­va kiderült, hogy a legtöbb balesetet, — százötvenkettőt — a gyorshajtás, kilencven­hatot az áthaladási elsőbbség meg nem adása és kilencven. egyet a szabálytalan kanya­rodás okozott. Különösen szembetűnő, hogy az elmúlt év hasonló időszakához vi­szonyítva a legnagyobb mér­tékben, 26,2 százalékkal a szabálytalan kanyarodás okozta balesetek száma nőtt. Hetvenhatról kilencvenhatra emelkedett az elsőbbség meg nem adása miatt bekövetke­zett balesetek száma. Csaknem huszonöt száza­lékkal növekedett azoknak a baleseteknek a száma, ame­lyeket az ittas járművezetők okoztak. Közülük hatvanhá­rom kerékpáros, hatvan mo­torkerékpáros, huszonkettő gyalogos, tizenöt személygáp- kocsi-vezető, tizennégy lovas­fogatú volt, de feltűnő, hogy három esetben autóbuszveze­tő is okozott ittasan balese­tet. Külön szót érdemel, hogy a gyalogosok által okozott bal­esetek többsége Nyíregyháza és Kisvárda belterületén tör­tént, s az okozók között na­gyon sok a gyerekkorú, illet­ve a hatvan éven felüli sze­mély. A Közlekedésbiztonsági Ta­nács ülésén szó volt azokról az eseményekről is, ame­lyeket a balesetek meg­előzésére, csökkentésére végeztek a KBT tag­jai. A nyár óta 35 előadáson kilencezer ember, köztük sok gépjárművezető és iskolás gyerek hallgatott KRESZ- előadásokat, egyhetes tovább, képző tanfolyamon vettek részt a közlekedési úttörő járőrcsoportok vezetői-, Ra- kamazon táboroztak a kiváló úttörő közlekedési rendőrök, KRESZ elméleti versenyt szerveztek a Volán-telepeken, megyei autós KRESZ elmé­leti és ügyességi versenyt szerveztek, amelyen a járási első helyezettek vettek részt. Megrendezték a Fáy András- emléktúrát, amelynek része­ként Kisvárdán ügyességi és elméleti verseny volt. KRESZ elméleti versenyt rendeztek Nyíregyházán a városi isko­lák közlekedési úttörői ré­szére és újjászervezték a „Vezess baleset nélkül” ver­senymozgalmat. „Közleked­jünk helyesen” címmel kiállí­tást tartottak Nyíregyházán és több nagyközségben, amelynek anyagát közel hu-, szonötezren tekintették meg, Ebben az időszakban jelent meg lapunkban a „Mindenki közlekedik” rejtvénypályázat, amelyre több mint tizennégy­ezer megfejtés érkezett és ké. szül az iskolás tanulók részé­re egy közlekedési szabály­magyarázó anyag. Elhangzott: az utóbbi évek­ben tett intézkedések is ke­vésnek bizonyultak, ezt mu­tatja a balesetek számának állandó növekedése. Az el­nökség tagjai éppen ezért úgy foglaltak állást, hogy meg kell szigorítani az ellen­őrzést és a kerékpárosok ese­tében sem szabad már meg­elégedni a figyelmeztetéssel, súlyos bírság kiszabására van szükség. (balogh) November 11.-én hétfőn délelőtt tartotta szokásos ösz- szejövetelét a nyíregyházi vá­rosi művelődési központ iro­dalmi stúdiója. Raticó József előterjesztése alapján a soron lévő feladatokról és progra­mokról döntöttek. Megálla­podtak abban, hogy novem­ber 26-án, kedden délelőtt stúdiói összejövetelen a kis- várdai Szőllősi Zoltán most megjelent verseskötetét elem­zik, melyet ez alkalommal Takács Péter ismertet. Megállapodás született as irodalmi stúdió és a megyei művelődési központ „vers­mondó műhely”-ének együtt­működéséről is. Az együttmű­ködés eredményeként havon­ta egyszer, első ízben decem­ber 15-én, Élő Folyóirat for­májában jelentkeznek a me­gye vers- és irodalomkedvelő közönsége előtt, terveik sze­rint a Szaboles-szálló presz- szójában. Az 1974—75 évi programban Szőllősi Zoltán új kötetének, a megyei fiatal írók, költők decemberre vár. ható Antológiájának és Szi­geti György készülő köteté­nek bemutatása szerepel. November 7-e előestéjén a Nagy Honvédő Háború idejé- ről sugározta a tévé az utób­bi évek egyik legsikeresebb ilyen tárgyú színművét, Borisz Vasziljev történelmi rekvi- emjét, a „Csendesek a hajna- lok-”-at, a Mikroszkóp Szín­pad előadásában. Jó műsor­választás volt. A szovjet ka­tonalányok háborús megpró­báltatásainak és hősiességé­nek emléket állító darab erőssége a figurák mesteri egyónesítésében (ami a vi­szonylag sok szereplőt te- kintve nem is olyan könnyű feladat) és kezdeti békés mindennapjaik, majd meg- próbáltatásaik történetének emberközeli megrajzolásában rejlik. A megindító törté­netet Komlós János alkal­mazta magyar színpadra, s lglódi István rendezte meg ötletesen, modern eszközök­kel, kiváló színészvezetéssel. A szereplők közül külön em­lítést érdemel Gera Zoltán remeklése a látszólag feszes és darabos, valójában meleg emberségű törzsőrmester sze­repében. Az elmúlt bét nagy érdek­lődéssel várt új magyar té- véjaték-bemutatója, a Swift örökbecsű regényéből készült szatíra, a „Gulliver a törpék országában” volt. Az előzete­sen felcsigázott érdeklődés mind a klasszikus műnek, mind a tévés megjelenítés várható technikai csodáinak, trükkjeinek szólt. Nos, ez utóbbiban nem is csalódtunk. A technika segítségével min­dent híven láthattunk is, ami Swift teremtő képzeletéből született, s ami mondaniva­lójának keretet és színteret adott. Álmélkodásunk múltám azonban óhatatlanul az ere­deti mű mondanivalóját vár­tuk. a szatirikus meséből ki­hallani — ami persze nerr is olyan mese, hanem a Sv korabeli Anglia hatalmi szonyainak filozofikus bírála­ta. Éhből viszont már némi­leg kevesebbet kaptunk a vártnál. Valahogyan a törté­nés, a cselekménykeret meg­jelenítése felé csúszott el a tévéjáték, a dialógusokat nem éreztük eléggé mélyen ár­nyaltnak, s mintha a szatíra sava-borsa is kevesebb \ lett volna. Talán kevesebb epi­zód feldolgozásával többet lehetett voln^ adni a képér- nyőn a swifti mű mélyebb ré­tegeiből. De mindezzel együtt is nem mindennapi és értékes tévéfilm volt, melyet a kí­sérletező kedvű Rajnai And­rás alkalmazott televízióra és rendezett nagy mesterség­beli tudással. Mellé jegyez­hetjük a bravúrus munkát végző Abonyi Antal vezető operatőr nevét is. A szerep­lők közül legjobban tetszett Káldy Nóra császárnéja, So- mogyvári Rudolf hadügymi­nisztere és Káló Flórián kincstárnoka. Kevésbé sza­tirikus alakításnak vél; ik Sinkó László elnézően ked­ves Gulliverjét és Inke László kissé bumfordira vett császárfiguráját. Merkovsrky Pál fllilJilM MELLETT SÁMSON, Rideg Sándor­nak ez a regénye is — ha­sonlóan a tizenöt évvel előbb, a 30-as évek közepén írott Tűzpróbához — erősen ön­életrajzi. Ezért is oly közvet­len erejű benne az egykori mezőgazdasági cseléd urat, gazdagparasztot, csendőrt gyű­lölő hangja, a tizenkilences volt vöröskatona osztályhar­cos indulata, a munkásmoz­galomban csiszolódott társa­dalomkritikai szemlélete. A népmeséi hősök bátorságát bíró Sámson megköveteli gaz­dáitól az emberséges bánás­módot, önérzetes tartását sem' a vagyon csábítása, sem az erőszak fenyegetése nem lá­gyítja. Igen jó választás volt erre a karakterre Agárdi Gá­bor. A szegénység vágyainak népmeséi hajlíthatatlanságú képviselője kelt életre az ó kissé száraz tónusú hangján, amely mégis nagyon sokféle érzelmet képes kifejezni. Ugyanilyen sok színnel írta epizódfiguráit is Rideg Sán­dor. Ezért oly kiváló színé­szekre bízta a rendező, Balázs János ezeket a szerepeket is, mint Bihari József (Szántai), Kiss Ferenc (Apa), Pártos Erzsi (Anya), Mészáros Ági (Bír óné). TANULSÁGOS TÖRTÉ­NET. A Zsebrádió Színház kétszereplős, groteszk játékát Ewa Szumanska írta. A len­gyel írónő minidrőmája Sza- konyi Károly Adáshiba című színművének témájához ha­sonló alaphelyzettel a társa­dalom atomizálódására fi­gyelmeztet, semmivel sem de­rűlátóbb befejezéssel. Érde­mes volt ezt a múlt évben bemutatott darabot megismé­telni Psota Irén és Márkus László játéka végett is. A há­zaspár televíziónézés közbeni adásról adásra ismétlődő és ezért untig unott, nemcsak az érzelmi közönyt éreztették, hanem a paradox módon ez­zel együtt érvényre jutó — gyilkossági kísérletben tetőző — hisztérikus ingerültséget is egymás iránt. TÓTÉK. Lehetséges, hogy valaki már túiérzékeny erre a világszerte sok helyen ját­szott Örkény István-darabra. Többször láthatta a tévénéző, film is készült belőle, most pedig a Harminc év magyal drámái című sorozatban a Rádiószínház }s bemutatta, Szinetár Miklós rendezésé­ben, részben megváltozott szereposztással. Amikor a műsorfüzetben megláttam a szombat esti adások között, első érzésem az idegenkedés volt, többször láttam a színművet, néztem a filmet is, így nem igen hittem, hogy ez alkalommal többet fogok kapni, mint eddig. Tévedtem. Örkény ebben a munkában — darabja rádióra alkalma­zásában — a színművet szin­te megújította. Tömörebb és dinamikusabb lett a darab. A SZOVJET KULTÚRA HETE. Lehetetlen minden műsorról írni, ami a héten ebben a keretben elhangzott Inkább csak annyit róluk, hogy mind az irodalmi, mind a zenei program változatos, tartalmas volt. Jó lenne azon­ban, ha máskor az ilyen hét alkalmával az ismétlésre ér­demesek mellett több újat adnának, mint ez alkalom­mal, főleg a fiatal szovjet írók műveiből. S nemcsak összefoglaló bemutatást, mint a Kilátó egyébként érdekes — ismétlésben adott — össze­állításában hallottuk Pillan­tás a szovjet irodalomra cím­mel, hanem önálló nagyobb műveket. Seregi kiviül flKEPERNYofjTiiTl ■> “iTij wwwiWlieiMSfl Az irodalmi stúdió ülése Tudósítónktól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom