Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-03 / 258. szám

MT4. november S. KELET-MAGYARÖRS2AO Munkakör, szabadnap beosztás, Kertes házak negyede Mintalap óteíep Nyíregyházán A téeszekben dolgozó anyák kedvezményei Kérheti-e egy terhes anya fáradékonyságára hivatkozva, hogy termelőszövetkezete he. lyezze könnyebb munkára? Kötelesek-e orvosi vizsgálat­ra elengedni a téeszben dol­gozó várandós anyát? Milyen kedvezmények illetik meg azokat az alkalmazott és té- esztag édesanyákat, akik 14 éven aluli gyermekeket ne­velnek? Ilyen, és ehhez ha­sonló kérdések nap mint nap felmerülnek. Ezért néhány alapvető rendelkezést az alábbiakban ismertetünk. Nem szabad a termelőszö­vetkezetben dolgozó nőt a terhessége negyedik hónapjá­tól kezdve, a szoptatás 6. hó­napjának végéig olyan mun­kakörben foglalkoztatni, amely egészségére, vagy mag­zatának fejlődésére káros, nem szabad beosztani meg­erőltetéssel járó -fizikai mun­kára, éjszakai munkára, vagy túlmunkára. Ha a téesznek nincs megfelelő szállítóeszkö­ze, a terhes anya olyan mun­kahelyre sem osztható be, amely lakásától három kilo­méternél nagyobb távolságra van. Ha a szülész-nőgyógyász szakorvos azt írásban java­solja, akkor a téeszben dol­gozó nő részére egészségi ál­lapotának megfelelő beosz­tást kell biztosítani. A fen­tieknek megfelelően foglal­koztatott terhes anya munka után járó részesedése nem le­het kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért átlagrészesedése, (átlagkere­seté) volt. A terhes nő terhes­ségi orvosi vizsgálaton való részvételét amennyiben a ter­hességi szakrendelés a mun­kaidővel egybeesik — a ter­melőszövetkezet a munkaidő- beoszfás módosításával, vagy egyéb módon, más lehetőség hiányában — átlagrészesedés (átlagkereset) térítése mellett, munkaidőben is köteles biz­tosítani. A szövetkezetben alkalma­zottként dolgozó, tehát mun­kaviszonyban álló anyák ez év január 1-től a rendes sza­badságukon felül minden 14 éven aluli gyermekük után fizetett szabadnapra jogosul­tak. Egy gyermek után két, két gyermek után öt, három vagy ennél több gyermek után kilenc fizetett szabad­napra jogosultak. Tehát a munkaviszonyban álló anya részére — függetlenül attól, hogy vállalatnál, intézmény­ben, vagy szövetkezetben dol­gozik — a 14 éven aluli gyer­mek után fizetett szabadnap jár. A rendelkezés,, ugyan­így érvényes a termelőszövet­kezet tagjaként dolgozó édes­anyákra, ha az előző évben — vagyis 1973-ban — legalább 250 tízórás munkanapot dol­goztak. E rendelkezés alapján járó fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelem­be vételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra való jogosult­ság utoljára abban az évben áll fenn, amelyben a gyermek a 14. életévét betöltötte. Ez a rendelkezés ez év július 25-én jelent meg, azonban a terme­lőszövetkezeteknek 1974. ja­nuár 1 napjától kell alkal­mazniuk. A fent ismertetett rendelkezés értelmében nem­csak a munkaviszonyban lé­vő, hanem a tagként dolgozó anyákat is megilletik a fizetett szabadnapok, ha az elmúlt évben a 250 tízórás munka­napot ledolgozták, és legalább egy 14 éven aluli gyermekük van. Kocsis Éva I OROG AZ IDEGEN „Divatba jött” megyénk A WÍRTOURISl mérlege A tavasz és az ősz az ide­genforgalmi szakemberek szerint a kollektív kirándu­lások, a nyár inkább az egyéni programok időszaka Turistaszezon Beszélhetünk-e egyálta­lán turistaszezonról ebben az esztendőben? Megyei ide­genforgalmi hivatalunk, a NYIRTOURIST ideiglenes, szezon utáni számvetése sze­rint egyértelmű igen a vá­lasz. Több volt a munkájuk, mint bármikor eddig. A NYIRTOURIST június 31-re teljesítette éves idegenfor­galmi, hivatalosan költség- vetési tervét, így az év vé­gével 50 százalékkal na­gyobb eredményre számíta­nak a tavalyinál. Ebben minden benne van, hiszen az iroda az idén 13 féle szol­gáltatást nyújtott helyi, ha­zai és, külföldi ügyfeleinek, a menetjegyek árusításától a valutabeváltásig, a megye­vagy országjáró kirándulá­sok szervezésétől a helyi és belföldi szállásfoglalásig. Kuriózumként említsük meg itt a kisvárdai lovasiskolát is, amely iránt elsősorban a külföldiek körében nagy az érdeklődés. Társasutak A társasutak számában 25 százalékos a növekedés az előző évihez képest. Aktív szerepet vállalt a NYIRTO­URIST is a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában: dél- iengyel körút címmel tíz 5—5 napos társasutazást szervezett Rzeszów—Eperjes átvonalon. a lengyel, illetve • szlovák testvérváros meg­ismertetésére. Ugyanennyi lengyel turistacsoportot lá­tott vendégül az idegenfor­galmi hivatal Nyíregyházán. Lengyel látogató ennél jóval több volt: még legalább tíz csak átutazó szervezett cso­port töltött itt 1—3 napot, és sok volt az egyéni turista is. Ugyannyira, hogy ezen a nyáron Sóstó amolyan ki­sebb lengyel kolóniává vált. Egy kis túlzással, de mond­ják: gyakran több volt a lengyel szó, mint a magyar... Sósló fendósíorgalma A NYIRTOURIST sóstói vendégforgalma az idén 150 százalékkal nőtt. Az ötven személyes Fenyves turista­házat már április közepén megnyitották és üzemelt ok­tóber közepéig. Május 1-én kezdte teljes szezonját a 80 ágyas Igrice nyaralófalu, amit tavaly a szezon végén adták át rendeltetésének Soha nem volt ilyen jó a kempinghely kihasználtsá­ga sem, mint éppen ezen a nyáron, Olykor a vendéglá­tóipari vállalat Krúdy-szál- lóinak szobáiban helyezte el másutt már nem férő vendé­geit a NYIRTOURIST. Vi­szont időszakonként a hiva­tal adott át bizonyos ágy­számot az Igrice faluban SZOT-üdültetés céljára. (A tanárképző főiskolán, a sós­tói Svájci-lakban, illetve az Igrice faluban üdülő SZOT- beutaltaknak turnusonként 3 kirándulást szerveztek, .rogy megismerkedhessenek me­gyénk tájaival, műemlékei­vel.) Sóstón, illetve Nyíregyhá­zán kívül Kisvárdán a mo­telben, és ugyanott, vala­mint Záhonyban, Tiszává*­váriban, Nyírbátorban fize­tővendég szolgálata útján ad kényelmes szállást az ide­genforgalmi hivatal a vendé­geinek, akik megyenézőbe, látogatóba, vagy éppen vala­mi meghatározott program, megyei vagy országos ren­dezvény résztvevőjeként ér­keznek hozzánk. Egyre több ilyen rendezvény „közremű ködője”, társ-szervezője a NYIRTOURIST. A nyírbáto­ri zenei napoknak például első számú jegyterjesztője országszerte, sőt, Csehszlová­kiából is vannak állandí ügyfeleik erre az eseményre iWegyfi rendezvényeit , Ezenkívül a Nyírség1 ősz, a lovasturák, az idén a lengyel hét, a nemzetközi repülőmodellező verseny, a Magyarországi Utazási Iro­dák Országos Szövetsége többnapos tanácskozásának és egy sor hasonló rendez­vénynek a résztvevői a NYIRTOURIST vendégei voltak. Szeptember végéig 52 ezer vendégnapot tarta­nak nyilván. Ez annyit je­lent mintha 52 ezer ember töltött volna egy-egy éjsza­kát megyénkben, csupán az idegenforgalmi hivatal szál­láshelyein. (Ez negyede az 1973. évi megyei összesített adatnak!) Persze nemcsak egynapos látogatóink voltak és vannak. Tekintélyes azok­nak a száma, akik egy-két hetet, nyári szabadságukat töltötték itt. S nem kevés az olyan vendégük sem, aki nem is először! Kezd „divatba jönni” lát­nivalókban gazdag, szép me­gyénk. Szabolcs-Szatmár, (kádár) A szaporódó és egyre ma­gasabb házakkal épülő lakó­telepek mellett minden vá­rosnak megvannak a maga földszintes negyedei. Sokan vannak, — nem is csak az idősebb korosztályból — akik különálló, kertes, egyszintes családi házra esküsznek. Akik úgymond szeretnek a magukéban lakni. Nyíregyházán is rövid né­hány esztendő alatt fölépült egy ilyen földszintes lakóne­gyed Borbánya előtt, a déli ipartelep szomszédságában, s egyre terjeszkedik a Ságvári telep, a város északnyugati szélén. Mostanában már egy­re nehezebb volt házhelyhez jutni. A kíslakásépítésre alkal­mas negyedekre kitűzték a képzeletbeli „megtelt” táblát. A városi tanács és az OTP megyei igazgatósága együtt­működésével orvoslást nyert a hosszabb idő óta húzódó, megoldatlan telekprobléma. A tanács közel hatszáz csa­ládi ház építésére alkalmas rendezett, parcellázott terüle­tet adott át az OTP-nek ér­tékesítésre a Ságvári telepen. A városrendezési tervben ki­jelölt terület a Szélső bokori út és a Szirom utca között húzódik, ahol az első ütem­ben nyolc utcát nyitnak 222 házhely értékesítésével. Mi­előbb szeretné ezt az OTP megkezdeni, még a télen, hogy akiknek a telekvásárlá­si szándékuk komoly és az építkezés sürgős, ázok az adásvételt, valamint az enge­délyek és az anyagok beszer. zését tavaszig elintézhessék. Itt épülhet már tavasztól a XX-as számmal jelölt új la­kókörzet, s nem is akármi­lyen! Országosan is mjnta- számba menő, mintalakóte­lep. Ez a közőhaj, a városi ta­nácsé és az OTP-é. Remélik, — hisszük _, megnyerik eh­hez az út tulajdonosokét is. Hogy egy kicsit más, színe­sebb, esztétikusabb legyen ez a telep, mint a többi hasonló, a bizony már unalmas, sá­tortetős, az utcára két ablak­kal tekintő házaival. Persze az óhajhoz, a szándékhoz al­kalmas kislakástervek is kel­lenének ; változatos, célszerű és tetszetős, a kivitelezési át­lagárakat mégis figyelembe vevő kislakástervek! Mert külön téma lehetne, hogy az ebből a célból újra és újra ki­írt országos, illetve megyei tervpályázatokra beküldött, a luxusigényeket is túlszolgáló terveket kinek és főleg minek készítik a tervezők?! A minta jelleghez az OTP hozzáadja, megelőlegezi tisz tességes telekár ellenében a közművesítést. Az év végére a nyolc leendő utcában elké­szül a portalanított út, s a villany- és vízhálózat építé­sét is befejezik tavaszra. A tanács pedig a tereprendezé­sen kívül a felszíni csapadék­víz elvezetését vállalta magá­ra. A szennyvízcsatorna ugyanis e területnek csupán egy résztét 'érinti (de nem terheli közművesítési költ­ségként a családi házak épí­tésére adott telkeket), azt, amely közel van a telek cent­ruma építésére kijelölt terü­lethez. Itt épülnek a közin­tézmények; iskola, óvoda, üz­letek, ÁBC-áruház, szolgálta­tóbolt., stb. S mellettük, két. szintes, négy lakásos társas­ház formában száz munkásla­kást épített az OTP a közéit ipartelep gyárai dolgozóinak. Számítások szerint egy—két éven belül hozzálátnak a ki­vitelezéshez. De ezt megelő­zően a jövő év végén a Szi­rom utca felőli óldalon lévő további házhelyek értékesíté­sét is megkezdik. Van olyan elképzelés, sőt, tárgyalásokat is folytatnak annak érdeké­ben, hogy majd a földgázve­zetéket Is „kihozzák” ide. <k. e.) A tárgyalóteremből A nyírtéti bál A nyírtéti bált május 18-án rendezték. Nemcsak a falu­ban, hanem a környező köz­ségekben is kint volt a pla­kát, így néhányan átmentek szórakozni. Székelyből például a 17 éves Körösi László, aki mielőtt elipdult otthonról ivott egy kis sört, majd a nyírtéti kocsmában ismét sört, de ezt csak a pálinka utáni kísérőnek. A bálba Nyírturáról is át­mentek néhányan, köztük a 20 éves Tóth László, és öccse a 18 éves Tóth János, ök is iszogattak már barátaikkal, de vettek még egy fél liter pálinkát is, hogy a bálban se szomjazzanak meg. Mikor a tánc megkezdődött Tóth László táncolni ment, öccse pedig aki ekkorra már berúgott, — elaludt egy szé­ken. Tóth László egy ismerős lányt kért fel, aztán mikor lekérték tőle egy másik túrái fiú kérte vissza. Az állandó kérés, visszakérés miatt ösz- szevesztek a nyirturai és a nyírtéti fiúk és elcsattantak az első pofonok. A verekedés nem tartott sokáig, mert egy nyírtéti fiú, Rubóczki Sándor közbeavat­kozott és szétválasztotta őket. Ekkor Körösi László is köz­beszólt, 6 persze a nyírturaiak oldalán, és hívta Rubóczki i menjen ki vele. Mielőtt azon­ban kimentek, kiszedte bőr­dzsekijéből a tőrkést, és azzal támadt Rubóczkira. Megszúr­ni nem sikerült, de alaposan megverték egymást. Meglátta ezt Rubóczki bátyja, aki a közelben állt, és mivel a tőrt is látta, öccse segítségére sie­tett. Csapkodott Körösi felé, aki nagy erővel megszúrta. Ekkor többen is közrefogták a tőrrel hadonászó Körösit, de egy önkéntes rendőr oda­ment és kihozta a támadók gyűrűjéből. Eközben az udvaron sem volt béke. Hruska Ferenc 19 éves nyírtéti lakos ment neki egy nyírturai fiúnak, aki a támadók elől a bálterembe ment. Itt Hruska ismét neki­támadt, de ekkor már nem egyedül, hanem Forgony Já­nos 19 éves barátjával együtt. A bálnak félhárom körül lett vége. A nyírturaiak kö­zül hárman gyalog indultak de megbeszélték a két Tóth- tal, — akik kerékpárjukért mentek egy udvarba —, hogy majd együtt mennek haza. Ebben az időben indult el a kultúrházból egy hattagú tár­saság is, köztük Hruska Fe­renc és Forgony János is. Mi­kor utólérték Tóthékat, rá­juk akartak támadni, de a társaságban lévő asszonyok megakadályozták a vereke­dést. Hruska és Forgony nem nyugodtak ebbe bele, karók­kal szerelték fel magukat és egy sarkon várták a nyírtu- raiakat. Mikor azok odaértek, rájuk támadtak Tóth László azonban kicsavarta Hruska kezéből a karót és ő támadott. Hruska és Forgony elfutott, a két Tóth utánuk. Az egyik kapu előtt megláttak egy fér­fit, akit Tóth János leütött, aztán bement az udvarba, s egy asszonyt is leütött. A megyei bíróság dr. Len­gyel István tanácsa Körösi Lászlót és Tóth Jánost em­berölés bűntettének kísérleté, ben, Tóth Lászlót súlyos testi sértésben, Hruska Ferencet és Forgony Jánost társtettesként elkövetett garázdaságban mondta ki bűnösnek. Körösit két év és nyolc hónap, Tóth Jánost három év; Tóth Lász­lót 10 hónap, Hruska Feren­cet hat hónap és Forgony Já­nost három hónap szabadság- vesztésre ítélte. Körösit egy, Tóth Jánost két évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. Körösinek a fiatalkorúak börtönében, a többieknek börtönben kell letölteniük büntetésüket. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, 8 a vádlottak és védői enyhíté­sért fellebbeztek. Ibatagh)-? Nyíregyháza, Mező utca. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom