Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

« 1974. november 29. KBLET-MAGYARORSZAO s Könnyűszerkezet — exportra in M ásfél milliárdos program Megnyílt a Jósa András-emlékszoba A könnyűszerkezetes építési technológia meghonosítása és elterjesztése a negyedik öt­éves terv kiemelt programja. 1975-ig 1,6 mil­liárd forintot fordítanak megvalósítására, eb­ből 550 milliót állami támogatásból. Az öt­éves terv végére csaknem másfél millió négy­zetméter alapterületű épület létesül ezzel a technológiával. Az ötödik ötéves terv idő­szakában az épületek 20 százaléka könnyű- szerkezetből készül. A könnyűszerkezetes épület elemeit elő­re gyártják — a vázat legtöbbször alumínium­ból vagy acélból — és ezeket változás nél­kül a helyszínen szerelik össze. Könnyebb te­hát az építéshez felhasznált anyag, és köny- nyebb, mert gyors a szerelési munka is. A könnyűszerkezetes építésnek elsősorban azo­kon a területeken van jövője, ahol a rövid építési idő ellensúlyozza az egyelőre még viszonylag magas költséget, tehát mezőgaz­dasági, ipári épületeknél, raktáraknál, hűtő­házaknál és bölcsődék, óvodák, iskolák, öl­tözők, fürdők, tornatermek esetében. Nagy szerepet vállal ebben a program­ban a Fémmunkás Vállalat. Szabadalmuk alapján — amelyet a Tervezésfejlesztési és Típustervezö Intézettel közösen dolgoztak ki — évi 100 ezer négyzetméter egyszintes csar­noképületet szerelnek. Hozzájárulnak tehát a hazai gyártóbázis kiépítéséhez is, amellett pe­dig nemrégiben vásárolták meg a francia Fillod-cég licencét, amelynek alapján elsősor­ban középmagas, kommunális épületeket emelnek majd. Ez szolgált alapul a Thököly úti KONSUMEX-székház építéséhez is. Meg van tehát a lehetőség a rendszer elterjesztéséhez. Ez hozzájárul majd ahhoz is, /hogy a könnyűszerkezetes épületek a hagyo­mányosnál olcsóbbak legyenek, hiszen nagy tételben kevesebb pénzért lehet elemeket gyártani, mint egyedi megrendelésre. Ezek egyébként igen változatosak lesznek, mert az acélvázhoz négy—ötféle külső borítót és belső válaszfalat vásárolt a Fémmunkás. A vállalat az idén több mint négymillió rubel és egymillió dollár értékű terméket ex­portál, ebből egymillió rubelért a Szovjet­unióban létesülnek könnyűszerkezetes csarno­kok. Az NDK csaknem kétmillió rubel ér­tékben rendelt alumíniumajtót, ablakot. A KGST-beruházásban létesülő uszty-ilimi cel- lulozkombináthoz öt csarnokot építenek 36 ezer négyzetméter alapterületen. A csarnok elemeit egyébként egymáshoz csavarozzák majd, mert a szibériai éghajlat miatt nem le­het hegeszteni. Varsóban felépítettek egy könnyűszerkezetes ABC-óruházaL Algériában 300 nap alatt tizenegy épületet létesítenek az 1975-ös afrikai olimpiai játékokra. Varga Zsuzsa Ünnepség a nyíregyházi múzeumban Ptevált a körzetesítés A megyei múzeumban felavatták a Jósa András emlékszobát. (Elek Emil feltétele) Nagyszekeres példát mutat (Tudósítónktól) A nagyszekeres! tanács az országban elsők között kör- zesített óvodát, az igazgatási területéhez tartozó négy köz­ség — Nagyszekeres, Kis­szekeres, Zsarolyán, Nemes- borzova gyermekei számára. Az óvoda Kisszekeresen van, az átalakított és modernizált régi iskola épületében. Há­rom csoporban négy óvónő, három dajka biztosítja a magas színtű nevelést a gyermekeknek. A legnagyobb problémát, a közlekedést, az e célra rend­szeresített iskolabusz végzi, melyben minden ülés bizton­sági övvel van felszerelve. Ez menetrendszerű pontossággal viszi és hozza az óvodásokat a dajkák kíséretével,, a köz­ségek több pontján létesített gyülekezőhelyekről az óvo­dába és vissza. A vállalkozás tehát újsze­rű, pedagógiailag is, mert le­hetővé teszi e kis községek gyermekei részére a több cso­portos képzést. Ismeretes, országosan a nagyobb váro­sokban, községekben az óvo­dai ellátottság 60—70 száza­lékos, ezzel szemben a mi esetünkben 95 százalékos. Ami pedig a gyermekek szál­lítását illeti, technikailag is korszerű és egyedülálló. Nem csoda tehát hogy Iz­gatottan várta az első szülői értekezletet valamennyi ér­dekelt — a jelenlevő tanács­elnök, párttitkár, Iskolaigaz­gató, óvónők, dajkák, busz­sofőr, valamint a megjelent 65 szülő. A község vezetői vázolták azokat az erőfeszítéseket, amit erkölcsileg és anyagilag tettek, és további támogatá­sukról biztosították az óvo­da dolgozóit. A szakmai ve­zetők ismertették az óvoda pedagógiai célját és jelentő­ségét, az ott folyó munkát, a napirendet A szülők hozzá- szólalásaiból többnyire az elégedettség fejeződött ki, bár a szavakból kicsendült, nem volt könnyű a kezdeti nehézségeket, problémákat áthidalni se az óvodai sze­mélyzetnek se a szülőknek. Öröm, hogy két hónap után zökkenőmentes a kis óvodá­sok szállítása, az óvodai fog­lalkozások és a gyermekek­kel való törődés, a szeretet az óvónők, dajkák részéről a legtökéletesebb. A 12 hozzászólás között volt ígéret a szülők^észéről Is, hogy társadalmi munká­ban szebbé, otthonosabbá te­szik az óvodát kézimunkák­kal, virágokkal és egyéb szükséges felszerelési tárgy- gyal, tavasszal pedig a játék­udvar további kiépítésében fognak segíteni. Ez alkalom­mal megalakult a szülői munkaközösség is, melynek elnöke kisszekeresi, a továb­bi három községből pedig el­nökhelyetteseket választot­tunk. Valamennyi gyermek szí­vesen tölti napját az óvodá­ban, és a szülők Is nyugod­tan végezhetik munkájukat. Az óvoda utáni vágyat, azzal való megelégedést bizonyítja, h°gy a lelkes szervezés ered­ményeképpen a kezdeti lét­szám 73 volt, jelenleg 85 — írja levelében Géhl András- né NágyszekeresrőL Tudományos tanácsko­zással folytatódott csütörtö­kön Nyíregyházán a megyei Jósa András Kórház jubileu­mi ünnepségsorozata. Dr. Berényi Pál főorvos elnökle­tével zajlottak az előadások, amelyek elsősorban a kórhá- zati gyakorlaton alapuló di­agnosztikával, egyes jellemző betegségek gyógyításának módszereivel foglalkoztak. Tíz magas tudományos igénnyel elkészített referá­tumot vitattak meg a sza- bolcs-szatmári kórházi és körzeti orvosok. ' 'A'*'déíel8tti 'program kere­tében, az 'ülésszak után ke­rült sor a múzeumban Jósa András emlékszobájának a felavatására. A megnyitó al­kalmával elhangzott minisz­teri köszöntő foglalkozott a kiváló orvossal és tudóssal. Dr. Schultheisz Emil a kö­vetkezőket mondta: — „A Kislétán orvoskodó nagyapa, Jósa István bizonyára nem mert gondolni sem arra, hogy unokája egykor a megye kór­házalapítója lesz, s arra sem, hogy a hálás utókor róla ne­vezi el Szabolcs-Szatmár leg­fontosabb gyógyító központ­ját” E gondolat köré csoporto­sul a múzeumi emlékszoba is, amely a nagyapától az unokáig három nemzedék életén át mutatja be a Jósa- család tevékenységét, az em­berért, a gyógyításért kifej­tett tevékenységét, közműve­lődést segítő szolgálatát. Ezt fejtegette megnyitójában dr. Németh Péter, a múzeum igazgatója is. A megnyitón részt vettek a megye és Nyír­egyháza város párt- állami vezetői, a kórházi jubileu­mon részt vevő vendégek, a művelődési és egészségügyi élet képviselői. A jól rende­zett kiállítás intim környe­zetben ad képet Jósa András egyéniségéről, a kort messze meghaladó érdeklődéséről, hallatlan energiájáról. Az emlékszoba megnyitá­sa méltó része volt a kórház jubileumi ünnepségének, és hosszú idő után megfelelő emléket állított a múzeum és a kórház névadójának. A nap igen fontos esemé­nye — az emlékező ünnep befejező aktusa — volt a ta­nárképző főiskola pinceklub­jában megtartott kerekasz- tal-beszélgetés, melynek ren­dezője az Országos Műszer­kat. Minden utolsó hónap keddjén időszerű bel- és külpolitikai, békemozgalmi, közgazdasági, pedagógiai, közművelődési, egészségügyi témájú előadásokat tartanak. Megalakították a kertbará­tok klubját. Városszépítési és tisztasági versenyt hirdettek. Parkosítási, virágosítási, fa­ültetési verseny hirdetésére is sor kerül. Ki ültet több fát, cserjét, rózsatövet, virá­got utcájában, háza előtt? A lakóbizottság területén is meghirdetik a „Nyolcóra társadalmi munkát Nyíregy­házáért” akciót. Ha ezt más kerületek is magukévá ten­nék a városban — írja — ha csak tízezren vennének részt a városban ebben az akció­ban, nyolcvanezer órát je­lentene, aminek pénzben ki­fejezett értéke közel egy­millió forint. Levelében Lengyel Ádám kifejti azt is. hogy milyen sokat tesznek az úttörők Nyíregyházáért. de még több lehetőség van. A város úttörői által szervezett tár­sadalmi munkaakriók mel­lett nagyon szén feladatnak tartaná, ha minden úttörő- csapatnál megalakulnának a kereskedelmi Vállalat volt. A kórházigazgatók, főorvosok és körzeti orvosok a megren­dezett kiállítás alapján foly­tathattak mélyreható eszme­cserét a magyar műszerin ír és kereskedelem képviselői­vel azokról a műszerek-ől, berendezésekről, laboratóriu­mi eszközökről, készülékek­ről, gyógyászati segédeszkö­zökről és bölcsődei berende­zésekről, amelyek a mai kor­szerű egészségügy nélkülöz­hetetlen tartozékai. Dr. Uray György, a kórház igazgató főorvosa és Kun Imre, az OMKER igazgatóhelyettese vezette a beszélgetést, ame­lyen elhangzott többek kö­zött a kívánság: minél több olyan eszköz álljon az orvo­sok rendelkezésére, amely megkönnyíti a vidéken dol­gozók' munkáját, a gyors di­agnosztizálást, a legfonto­sabb vizsgálatokat. A kétnapos jubileumi ese­ménysorozat részvevői ezt követően kegyeletes emléke­zésül kirándultak Nagykálló- ba, hogy megtekintsék az ál­landó orvostörténeti kiállí­tást, és adózzanak az egykor ott működő nagy magyar or­vos, Korányi Frigyes emlé­kének. környezetvédő úttörőőrsök, rajok, amelyek virágot ültet­nek, locsolják a füvet, védik a parkot. A városszépítés egyébként is nagyszerű lehetőséget kí­nál a KISZ és az úttörőmoz­galom számára. A csoportos, közösségi munka megszeret­tetésének ez is az egyik for­mája. Levelében javaslatot is tesz: amikor majd a Bocskai és az Inczédi sor utcáinak találkozásánál (az Inczédi ház helyén) felépül az a ha­talmas toronyház, amelynek földszintjén különböző szol­gáltató egységek (posta, gyógyszertár, orvosi rendelő, stb.) működnek, akkor gon­doljanak arra is a tervezők, hogy itt szükségesek bizo­nyos közművelődési intéz­mények is, mint fiókkönyv­tár, ifjúsági klub, körzeti klub, öregek (nyugdíjasok) klubja, tirpákmúzeum, stb. A három őszi ünnen és majd a három tavaszi ün­nep: március 15., már-ivs 21., és április 4. tiszteletére tett felajánlásunk juttatta ezeket eszünkbe és kíván­koztak e sorok papírra. Olvasónk írja : Kellemes hétvését Ifjúsági vetélkedők, 5,Jeles napok66 Most már nyilvánvaló, hogy csapadékban és vetélkedők­ben gazdag ősz köszöntött ránK. November 29-én, pén­teken 15 órakor a megyei Móricz Zsigmond könyvtár nyitja meg a sort. Kérdés-fe­lelet játékára várja a felső ta­gozatos gyerekeket. Félórával később — 15,30 órakor — kezdődik az Állami Déryné Színház vendégjátéka a Mó­ricz Zsigmond Színházban a „Ma éjjel megnősülök” című színdarabbal. 17 ótától a III. kerületi Korvin Ottó klub az 1975. évi programot vitatja meg Ugyanitt 17,30 órakor az eszoerantisták találkoznak nyelvtanfolyamukon. Kissze­V. keres klubkörrvvtárában a „Bi­ológiai pokolgép” című könyv alánján a kluhtagok arról vi­tatkoznak: milyen lehet a jö­vő társadalma. Fehérgyar­mat Nagyközségi Járási Mű­velődési Központja délután 3 órától várja vendégeit először 15 órai kezdettel Rab Zsu­zsa költő, műfordító rendha­gyó irodalomórájára. 18 óra­kor és 20,30 órakor a Fonog­ráf együttes koncertjére. 30-án, szombaton a nyírte­leki Martos Flóra Klub 17 órakor sakkszimultánt ren­dez, a nyíregyházi néptánco­sok klubja a „Jeles napok” sorozatban ugyancsak ebben az időben a pásztormüvészet- tel ismerkedik. Erzsébetek és Katalinok után most az Andrásokon a sor. Tiszalök művelődési háza a nyugdíja­sok klubjában játékos klub- foglalkozáson tartja meg András-napi köszöntőjét. Vasárnap — december 1-« — slágere a Mátészalkán fél- kilenckor, Nyíregyházán 10 órakor kezdődő „Szabolcsi ifjúság 74” területi vetélke­dő. Mátészalkán a Hotel Szat­máriján, Fehérgyarmat, Vásárosnamény, Nyírbátor, Mátészalka járás és Máté­szalka város 10 csapata, — Nyíregyházán a megyei mű­velődési központban Nyír­egyháza és Kisvárda járás, Nyíregyháza és Kisvárda vá­rosi csapatai mérkőznek meg a megyei döntőbe Jutásért. Fehérgyarmaton az ifjúsá­gi klubban 17.30 órakor és 20 órakor bizonyára nagysze­rűen fognak szórakozni azok, akik elmennek Muzsay An­dor előadóestjére. Téth László Lakóbizoífság a városszépítésért A Nyíregyházán választott lakóbizottságok megalaku­lása óta eredményes munkát fejtenek ki a városszépítés érdekében. Sokan kapcsolód­tak be a lakóbizottságok munkájába, s ezzel a közéle­ti tevékenységbe is. Erről tanúskodik dr. Lengyel Ádám levélte is, amelyet szerkesztőségünkhöz küldött, s amelyben többek között a következőket írj a: Nyíregyháza város 18-as számú lakóbizottságának ve­zetősége és az itt lakók kö­zössége a XI. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulá­sának 30. évfordulója tiszte­letére indított városszépítő mozgalomhoz csatlakozik, s erre hívja fel városunk lakó­bizottságait, városunk min­den dolgozóját. Célunk, hogy lakóhelyünk, környezetünk, városunk tiszta, szép és vi­rágos legyen. A 18-as számú lakóbizott- ■ág — amely a Bocskai út Tncrédi sor körzetében mű­ködik — 1974—75 évi orog- -amjából idéz: a lakóbizott- '•ág vezetőcége u"’r>nta gyű­lést tart, ahol megbeszélik a lakosságot érintő problémá­«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom