Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-29 / 279. szám
2 KEMrf-toAGYAncmssAe L. Brezsnvnv és G. Ford laEálhozójának Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a Minisztertanács, miután megvizsgálta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke 1974. november 23— 24-1 Vlagyivosztok környéki találkozójának eredményeit, teljes egészében jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét és a találkozó fontos politikai eredményeit. Az eredmények, amelyek a békés egymás mellett élés elvén alapuló szovjet —amerikai kapcsolatok további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek, fokozottan ösztönzik a nemzetközi enyhülés elmélyülését a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítését és konstruktív módon hozzájárulnak a világbéke megszilárdításához. A találkozón sokoldalú és konstruktív véleménycserét tartottak a szovjet—amerikai kaocsolatok alaovető problémáinak széles körében. Üj- ból bebizonyosodott, hogy a két hatalom igyekszik maradéktalanul és teljes terjedelmében megvalósítani azokat a kötelezettségeket, amelyeket az 1972—74-es évek során aláírt okmányok rögzítenek — mindenekelőtt a szovjet— amerikai kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló okmány, a nukleáris háború elhárításával kapcsolatos megállapodás, valamint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával összefüggő bizonyos intézkedésekről hozott megállapodás. Ez a fő feltétele annak, hogy tovább haladhassanak a két ország népei érdekében — a szovjet—amerikai kaocsolatok fejlesztésé-- nek útián. Az SZKP J5B Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a Minisztertanács megállapította, hogy haladás történi a szovjet— amerikaj kapcsolatok különösen fontos irányzatában: a nukleáris háború, és általában a háború keletkezése elleni biztosítékok megteremtésében. A hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai közös nyilatkozat igazolja a Szovjetunió és az Egyesült Államok szándékát, hogy hosszútávú megállaDodást kössön ebben a kérdésben. A felek megállapodtak: a megállapodás előkészítését minél előbb befejezik azzal, hogy 1975-ben aláírható legyen. Nagy jelentősége van annak a megállapodásnak is, hogy az 1995-ig szóló új SALT- egyezmény a felek közötti egyenlőség és az azonos színtű biztonság elvén alapszik. A Szovjetunióban nagyra értékelik ezeket a megállapodásokat, amelyeknek megvalósítása fontos lépés lesz a tartós békéhez és a népeik biztonságához vezető úton. A szovjet—amerikai közös közlemény kifejezi azt a készséget, hogy a béke és a eredményeiről biztonság érdekeinek megfelelően előmozdítsák a legsúlyosabb és egyelőre még rendezetlen politikai problémák megoldását. Ennek a képiéi általi közös gyakorlati meg- vaiusuasa tovaooi eloreiepest jelent a nemzetközi leszult- seg enymcesenek utján. A Szovjetunió fontosnak tartja azt a ténye, hogy a felek leszögeztek: minőén erejüket latoa vetik anaa.: ér- uekeoen, nogy az ítiioZ Biztonsági f'anucsának Üsd. számú határozata, a közei-keiati népek — koztuk a palesztin ncp — törvényes erdeinek figyelembe vetele, az auott térség auamai függetlenségi jogának elismerése alapjan előmozdítsák a Közel-Kelet igazságos és tartós hétteje kulcskérdéseinek megoldását. Hangsúlyozták, hogy minél elóbp fel kell újítani a genfi konferencia munkáját, amely fontos szerepet hivatott betölteni a közel-keleti békés rendezésben. Leonyid BreSShyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke első találkozója, amelynek során konstruktatív módon megvitatták a szovjet—amerikai kapcsolatokat —, beleértve a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatokat — érintő kérdések széles körű komplexumát, tükrözte azt a törekvést, hogy biztosítsák a szovjet—amerikai kapcsola. tok szakadatlan és folyamatos fejlődését, visszafordíthatatlanná tegyék ezt a folyamatot. A vlagyivosztoki találkozón elfogadott okmányok jó alapul szolgálnak az ez irányú további lépésekhez. Az SZKP KB Politikai Bi. zottsága, a legfelsőbb tanács elnöksége és a minisztertanács aláhúzta: az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke legutóbbi tárgyalásainak eredményei újból meggyőzően tanúsítják, hogy a két ország népei és a világbéke érdekében, a szovjet-amerikai kapcsolatok kedvező iránvú fejlesztésének szempontjából ’gyakorlatilag milyen nagy jelentőségűek a rendszeres szovjet—amerikai csúcstalálkozók. A szovjet nép, amely egy- ötetűen támogatja a párt lenini külpolitikáját, a Vlagyivosztok környéki találkozót úgy tekinti, mint újabb jelen, tős lépést az SZKP 24. kongresszusán kidolgozott békeprogram megvalósításában. A szovjet nép nagyra értékeli a tárgyalások eredményeit és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának személyes hozzájárulását ehhez az ügyhöz. A Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikájának sikerei arra lelkesítik a szovjet népet, hogy újabb nagy tetteket vigyen véghez az ötéves terv teljesítésében, újabb eredményeket érjen el a kom. munista társadalom építésében: segítik a békeszerető erőket a tartós békéért és a népek biztonságáért vívott harcban. Befejeződött az RKP kongresszusa Nicolae Ceausescu főtitkár űjjáválasztásával, valamint a párt új vezető szerveinek megválasztásával csütörtökön délután véget ért a Romár Kommunista Párt négy napon át tartott XI. kongresszusa. A Központi Bizottság megtartotta első plenáris üléséi s ezen megválasztotta a Végrehajtó BoüüVaj Bizottság 2 tagját és 13 póttagját. A bi zottsáe rendes tagjainak so rábar öt helyen van változó a korábbihoz képes* az eddig5 tagok közül kimaradi lor '■'-heorghe Maurer, Maxim Berghianu. Florian Da- naloche, Constantin Drágán és Gheorghe Stoica, s helyükre bekerült Emil Bobu, Cornel Burtica, Gheorghe Oprea, Ion Patan és Iosif Uglar. A titkárság tagjai: Stefan Andrei, Cornel Burtica, Gheorghe Pana, Dumitru Popes- cu, Iosif Uglar és Ilié Verdet. Itt a korábbi helyzethez képest annyi a változás, hogy üggyel csökkent a titkárság ’ étszáma, nem választották Íjjá Gere Mihályt, aki azonban megmaradt a Végrehajtó Politikai Bizottság póttagjának. A kongresszus — Nicolae Ceausescu rövid zárszava után — az Internacionalé hangjaival ért véget Magyar vezetők üdvözlő távirata Jugoszlávia vezetőihez Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a kővetkező táviratot intézte Joszip Broz Titóhoz, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökéhez és Dzsemal Bijedicshez, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökéhez: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tertanácsa nevében szívélyes üdvözletünket küldji^ és őszinte jókívánságainkat fejezzük ki önöknek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának és elnökségének, a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak és a baráti Jugoszlávia szocializmust építő népeinek nemzeti ünnepük alkalmából. Nagyrabecsüléssel tekintünk azokra az eredményekre, amelyeket Jugoszlávia népei a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetésével elértek hazájuk politikai, gazdasági és Ittiliu- rális életének fejlesztésében, a szocialista építőmunkában. Üdvözöljük Jugoszlávia erőfeszítéseit a béke ‘ és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért, a balaüásért folytatott harcban. Meggyőződésünk, hogy pártjaink és országaink barátsága és együttműködése, amelynek a közös célokért folytatott harc képezi alapját, a jövőben is eredményesen fejlődik, és hasznosan szolgálja a béke, a haladás, és a szocializmus ügyét, népeink sokoldalú kapcsolatainak további erősödését. Bz E’nSki Tanács BáviSzlti távirata ?z albán népi gyűlés elnökségéhez A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából az alábbi táviratot intézte az Albán Népköztársaság népi gyűlése elnökségéhez: Nemzeti ünnepük, Albánia felszabadulásának 30. évfordulóján üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és az albán népnek. (Folytatás az 1. oldalról) vélik felelősségét. Közéleti- ségre nevelnek. rendtai- tás szellemében készített házirendek az ifjúság, a szülők és a tanárok véleményét egyaránt tükrözik. Megyénk valamennyi gimnáziumában és csaknem mindén szakközépé iskolájában áttértek a vertikális KISZ-szervezeti formára. A tapasztalatok jók, a szakmunkásképzők is bevezetik az új formát. A gondokat sem hallgatja el az értékelés. Tovább lehet és kell szélesíteni a jogok és kötelességek megfelelő összhangját. Erősíteni szükséges a tanulmányi fegyelmet. Fokozni kell a fiatalok politikai-közéleti aktivitását, az iskolai nevelés hatékonyságát. A diákparlament szekcióüléseken — gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkástanulói szekciókban — folytatta munkáját. Itt az előkészítő bizottság ajánlásait vitatták meg a fiatalok. Az érettségi új minősítési Kívánjuk, hogy az albán nép további sikereket érjen el a szocializmus építésében, hazája felvirágoztatásában. A nemzeti ünnep alkalmából táviratban üdvözölte albán társszervezetét a SZOT, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Nők Országos Taná\a és az Országos Béketanács. lamint a „Világnézetünk alapjai” tantárgyat. Kérik: hassoA oda az ÄIB, hogy a különféle utazási irodák ne kapcsolják össze az utakat kötelező étkezéssel, mert azok nem diákzsebekhez méretezettek. A szakmunkástanulóknak az építőtábor egy részét számítsák a kötelező nyári -gyákörkríhoz. A megyei diákparlament a szekcióülések után ismét plenáris ülést tartott. Itt beszámolók hangzottak el a szekciók munkájáról, interpellációkat terjesztett elő több küldött. Az ezekre adott válasz után a diákparlament megválasztotta azokat a küldötteket, akik az országos diákparlamenten képviselik Szabolcs-Szatmár megyét. Hatan a szakmunkástanulókat, öten a gimnazistákat, hárman pedig a szakközépiskolásokat képviselik az ország nyilvánossága előtt Jugoszlávia nemzeti ünnepén A JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, népeinek november 29-i legnagyobb nemzeti ünnepét sckan a fel- szabadulás évfordulójával tévesztik össze. Történelmi tény azonban, hogy bár a nácik által megszállt európai országok népei közűi a jugo- szlávok az eisők között fogtak fegyvert á hitleri „új rend” ellen, Jugoszlávia teljes felszabadulására legutoljára került sor. A délszlávok földjén az ellenség elkeseredetten, szinte az utolsó töltényig harcolt és csak 1945. május 15-én, vagyis hat nappal a hitleri Németország hivatalos kapitulációja ''után tette le a fegyvert. November 29-én a köztársaság napját ünnepük Jugoszláviában. Olyan évfordulóról emlékeznek meg, amely két történelmi dátumhoz kapcsolódik. Mindkettő annak a hősi ellenállási harcnak a során nyerte el a történelmi jelzőt, amelyet a jugoszláv népek a hitlerista megszállók és csatlósaik ellen vívtak 1941—45 között. Röviddel azt követően, hogy a német hadigépezet 1911 áprilisában lerohanta Jugoszláviát, amelyet a korrupt királyi rendszer szinte védtelenné tett, a Jugoszláv Kommunista Párt a megszállók elleni fegyveres harcra szólította fel a tömegeket. A párt irányításával futótűzként terjedt a felkelés, s a gomba módra felszaporodott partizánalakulatok tevékenysége nyomán egy új európai hadszíntér nyílt meg, •amely a nácik és szövetségeseik 20—25 hadosztályát kötötte le állandóan. A FELSZABADÍTOTT TERÜLETEKEN — megyényi nagyságú, vagy ennél kisebb „szabad szigetek” tucatjai — a ngjjj hatalpm szervái alftr. kultak meg, s ezekig-nőtt ki 1942 ; tavaszán a forradalmi parlament csírája, a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács (AVNOJ). Második ülésére a boszniai Jajce városkában került sor 1943. november 29-én. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv KP első titkára, a népfelszabadító hadsereg főparancsnoka tartotta a beszámolót a fegyveres küzdelem állásáról. Ezt követően a 208 delegátus olyan fontos határozatokat hozott, amelyek megvetették az új Jugoszlávia alapjait. Kimondta, hogy a jövendő államnak demokratikus, szövetségi alapokon kell nyugodnia. Végül — Tito vezetésével — ideiglenes kormány felállítását határozta el az AVNOJ. Nem egészen egy évvel később a forradalmi kormányzat szervei már Belgrádba költözhettek, amelyet az előnyomuló szovjet hadsereg harcosaival vállvetve szabadítottak fel a partizánok. 1945. november 29-én pedig az újonnan megválasztott al- kotmányozó nemzetgyúfs egyhangúlag a monarchia megszüntetésére, a köztársaság kikiáltására szavazott. AZ ÚJJÁÉPÍTÉS KESERVES MUNKÁJA a maga módján nem kevesebb áldozatkészséget követelt a tömegektől, mint a felszabadító háború. Ma már jogos büszkeséggel tekinthetik át építőmunkájuk nagyszerű sikereit a jugoszláv dolgozóle. Az egykori paraszti ország immár ipari-agrár állammá alakult át. 1947-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem tavaly négy és félszer volt nagyobb, az ipari termelés pedig ezalatt hétszeresére emelkedett. Űj városok, lakások százezrei épültek feL Az 1965-ben életbe lépett gazdasági reform lendületet adott a termelékenység növekedésének, az áruválaszték bővítésének. A továbbiakban azonban a gazdaság fejlesztésének túlfeszítése, s ennek kísérő jelenségei, a beruházási tőkehiány és az inflációs tendenciák jutottak kifejezésre. Jelenleg az ország ezek felszámolását célzó átfogó stabilizációs program megvalósításán fáradozik. Nagy segítséget nyújtanak ebben a tavasszal elfogadott új alkotmány és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége májusban megtartott XI. kongresz- szusának útmutatásai. AZ UTÓBBI MÁSFÉL ÉVTIZED során hazánkat és Jugoszláviát a baráti együttműködés egyre több szála köti össze egymással. Rendszeressé váltak vezetőink les- mágasább színtű találkozói; legutóbb ez év tavaszán Tito elnök volt Kádár János vendége. Gazdasági árucserénk volumene az idén eléri majd a 180 millió dolláros összeget Élénk a kishatárforgalom, s mindkét országból turisták százezrei látogatnak el a szomszédba. Az Ideát élő délszláv ajkú lakosság és a* odaát élő magyar kisebbség egyenrangú családtagként boldogul hazájában és a két ország közöti híd szerepét tölti be. Egy okkal több ez, hogy nemzeti ünnepükön baráti jókívánságainkat fejezzük ki a szocializmust épltd déli szomszédainknak. P. ▼. rendszerébe kérik bevezetni a „jól megfelelt” meghatározást, mivel a mostani „mer felelt” a jelestől az elégségesig mindent egy kategóriába mos össze. Az Oktatási Minisztériumhoz fordul kéréssel a megye fiatalsága: az iskolai kötelező olvasmányok megfelelő példányszámait, az ifjú szakmunkások önképzéséhez megfelelő olcsó műszaki könyvsorozat megjelentetését kérik. A rendtartás bővítését javasolják: a vertikális KISZ-szervezeteket patronáló tanárok feladatkörét is rögzítse a rendtartás. A szakmunkástanulók kifogásolják, hogy nem minden szakmában rendeznek szaktárgyi versenyt; hogy az Iskolatelevízió adásai között nincs a szakmunkástanulóknak, szakközépiskolásoknak szóló. Az Állami Ifjúsági Bizottsághoz Is szól a parlamenti határozat: kérik, tegyék lehetővé, hogy igen kivételes esetben, jó közösségi munkáért kollégista tanuló is kaphasson tanulmányi ösztöndíjat, s hogy a szakmunkásképzőkben vezessék be a fakultatív nyelvoktatást, vaGERENCStR MIKLÓS* Ácsteszértől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 4a A kis jövevény megint leányka lett. Eszternek keresztelték. Az anyának sok megszégyenítő pillanatot kellett kiállnia. Nem védekezhetett, nem felelhetett meg a sértésekre. Hallgatott, amig hallgathatott. De a rendőrségen válaszolnia kellett a kérdésre: ki az apa? Fogcsikorgatva bár, de azt felelte, hogy egy beszállásolt katona. Ezzel békén- hagyták. Nem úgy a körülmények, a hosszú várakozás, Táncsics Mihályt. Nyolc esztendőt töltött már el élő halottként, nyolc esztendő óta csak éjszakánként merészkedett elő friss levegőt szívni. Meddig fog még tartani? Közel volt a döntéshez, hogy önként feladja magát, amikor 1857-ben általános amnesztiát hirdettek. Végre előbujhatott rejtekhelyéről. A rendőrség nem tudott beletörődni, hogy nyolc éven át csúffá tették tekintélyét. Eddig kötelességszerűen tekintették üldözendőnek Táncsicsot. Most, miután nem foghatták el, féktelen gyűlölettel viseltettek iránta kincstári hiúságból. Ágyukat elöntötte a vér, ha csak a nevét hallották. Bosz- szúból lélegezni is alig engedték Táncsicsot. Naponta kihallgatásra parancsolták, vég nélkül faggatták, hol bujdosott, kikkel állott ösz- szeköttetésben, kiktől kapott segítséget. Amikor nem boldogultak a kihallgatásokkal, adóhátralékkal zaklatták: — követelték rajta az adót arra az időre, amely alatt háza, telke az állam kezén volt mellékbüntetés ként! Mindegy, a hátralékot ki kellett fizetni. Jókai Mór szerény gesztussal, feltűnés nélkül kiegyenlítette a diktált tartozást. Most bezzeg nem kellett unatkoznia Táncsics Mihálynak. Azt sem tudta, merre kapkodja a fejet ** záporozó zaklatások közepette. Nem szűnő rosszindulatát azzal toldotta meg a rendőrség, hogy valóságos vesztegzár alá helyezte. Nem volt szabad elhagyni a várost. Rövidesen kiderült, a hatalom részéről szó sincs a Táncsics iránti engedékenységről. Bármihez kezdett, mindenben iparkodtak lehetetlenné tenni, akár nyíltan, akár burkoltan. Lapot akart indítani a falusi lakosság számára. Nem engedélyezték. írásait rendre visszautasították a szerkesztőségek. Kényszerből álnevet vett fel, Andorlaki Máté néven próbált kiadni tankönyveket, mivel a saját nevén szereplő valamennyi könyvét betiltották. Úgy látszott, Andorlaki Máténak sikerült áttörnie a kordont. Töb új tankönyvét kinyomatta, már a kötészetben voltak — itt csapott le rájuk az önkény. Az utolsó példányig mindet elkobozták. (Folytatjuk! . * »V ■*«. i K- -
