Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
WTÍ. noyemSer KtKm-mcctTAnmfrzM ÜZ-,M- E5 MUNKASZERVEZES Lépési1 tartani „...A gazdasági hatékonyság növelésének egyik lantos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növelése ... célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok módszeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése.” (Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. decemberi, a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről hozott határozatából.) A gazdaságirányítási rendszer fejlesztésével és tökéletesedésével együtt járó önállóság nem csak a lelkiismeretesebb önkontroll alkalmazását, hanem a korábbi szervezettségi formák rendszeresebb ellenőrzését, felülvizsgálatát és korszerűsítését is megkövetelik. Bár a vállalati üzem- és munkaszervezés az adott egység belső ügye, a közügytől mégsem lehet elválasztani. Végső soron egész népgazdasági szinten elengedhetetlen követelmény, hogy a megkívánt mértékben, mindenütt növekedjék a vállalatok szervezettségi színvonala. Éppen ezért fontos, hogy ne csak a nagyvállalatoknál, hanem minden termelőegységnél, a legkisebbeknél is fokozott, az eddigieknél is nagyobb gonddal folytatódjék, felgyorsuljon, tökéletesedjen a szervező munka. A vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének első, legfontosabb lépése a személyi feltételek megteremtése. Az ezzel járó feladatok elvégzésére alkalmas vezető kiválasztása, a megfelelő munkatársak kijelölése. Nem mondhatjuk, hogy Szabolcs-Szatmár megyében bőviben vagyunk az olyan embereknek, akik egyik napról a másikra alkalmasak ilyen, sokirányú tudást igénylő feladatok ellátására. Mégsem helyénvaló, hogy a legtöbb helyen még mindig igazgatói státusz ez az állás, vagy legfeljebb valamelyik osztályra ruházzák át. Néhány nagyobb vállalatnál — konzervgyár, KEMÉV, Vörös Október Férfiruhagyár — önálló munkaköri feladatként van ellátva. Például a VOR korszerű munkaszervezési és normá- zasi módszereit érdemes lenne több, hasonló profilú megyei üzemnek is tanulmányozni. EMBEREK NÉLKÜL NEM LEHET munka- és üzemszervezési feladatokat megoldani, egy-egy korszerűsítésnél nem csak azt kell figyelembe venni, hogy milyen adottságokkal rendelkezik hozzzá az üzem. Van-e hozzá gép, berendezés, kapacitás, hanem milyen a munkaerő száma, összetétele, képzettsége. Az új Szatmár Bútorgyárban a jelenlegi, legnagyobb gond, hogy a gépek kezelésében még nem jártasok az emberek. Hiába a korszerű, modern, nagy kapacitású gépsor, ha az egyes átállásoknál értékes percek fecsérlődnek el. Mi sem természetesebb, hogy a második műszak indításánál a gépekhez olyan embereket tesznek, akik már jól begyakorolták ezt a munkát. Egy nagyarányú, több hónapon át tartó földmunkát indított nemrégiben megyénkben a Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat. Az előkészítést gondos szervezőmunka előzte meg, hiszen a mintegy negyvenmillió forint értékű földmunkához valóságos gépparkot, s hozzá embereket kellett biztosítani. Olyan embereket, akiknek érdekük, hogy a gépek minél többet dolgozzanak. Ezért került sor a csoportos elszámolás helyett az egyéni teljesítmények mérésére. Külön, az elvégzett munka arányában kap teljesítménybért a kotrógép kezelője és a tehergépkocsi vezetője is. Ugyanakkor a hozzá kapcsolódó földmunkáknál is minőségi és egyéb pótlékok alkalmazásával tették érdekeltté a dolgozókat a több és jobb munkában Az első, egy hónapi munka értékelése máris kiváló teljesítményekről számol be. AZ ÜZEM- ÉS MUNKASZERVEZÉSI FELADATOK ellátása során feltétlenül fokozott figyelmet kell fordítani mindenütt a dolgozók bejelentéseire, felszólalásaira, megjegyzéséire. Ezek elemzése, a megfelelő intézkedések megtételé soha sem legyen másodrangú kérdés. Megeshet például, hogy egy technológiai folyamat átszervezése folytán kevesebb kézmozdulatra van ugyan szükség, de ez pszichikai ellenállást vált ki a dolgozókból, s nem tudja növelni a teljesítményét. Ilyen problémák adódtak a cipőipari nagyszalagok üzembe helyezésénél megyénkben is. Már segítenek is rajta. Tagoltabb ciklusokkal, gyakoribb műveletváltással, vagy éppen tornával töltött, munkaközi szünetekkel. A szocialista-munkaverseny-mozgalom nem mond ellent az üzem- és munkaszervezás korszerűsítési törekvéseivel. Gondosan ügyelni kell azonban arra, hogy ez ne a termelés szervezetlenségének takarását szolgálja, hanem ellenkezőleg: megfontolt rendszerszemléletű tevékenységre épülve biztosítsa a hatékonyság növelését. A dolgozz hibátlanul munka- rendszer is csak akkor érheti el célját, ha jól szervezett a termelési folyamat. Például, ha nem gyáregységekben, külön- külön, hanem koncentráltan végeznek gyártáselőkészítést, kísérletezést, és felszerszámozást. Mi is lenne a MEZŐGÉP-pel, ha mind a tíz gyáregysége külön-külön vállalkozna komplikált szerszámok készítésére, s nem a központ látná el őket. Még a legjobban szervezett munkaverseny sem érne el ilyen körülménvek között eredményt. NEM ELÉG AZONBAN csak beszélni róla, hanem mielőbb fel kell tárni ezen a területen is a rejtett tartalékokat, hogy hasznosíthatók, továbbfejleszthetők legyenek. Mert az elvesztett pénz előbb-utóbb pótolható, ám az elfecsérelt, kihasználatlan idő azonban sohasem. ... Tóth Árpád A befejezés előtt óllé stDret haj-ájában még a ctmVérőnek is nagyon sok a dolga. Juhász Jőzsefné, a Mátészalka! Anaml Tangazdaság címkézője is serényen dolgozik, hogy minden szovjet expoitládára időben felkerüljön színes címke: „Vengerszkije, jabloki", azaz: magyar almák. (Hammel József felvétele) Olcsyaapáti édes gyermekei Azt a híres pénteket, — október tizennyolcadikét —, nem fogja elfelejteni sohasem már az egész falu, a termelőszövetkezet vezetői, de az ott dolgozó fiatalok sem. Délben jött a hír, hogy a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola több mint száz diákja több napra érkezik segíteni az őszi munkákban. Szászi Ilona KISZ-titkár kapta a feladatot: gondoskodjon nekik szállásról. Délután kettőkor indult el „kvártélyozó” kőrútjára és öt előtt már akár kétszáz fiatal is „el lett volna adva”. Mármint szeretettel várták szállásra, kosztra, „ gyermeknek” az olcsvaapáti családok, a termelőszövetkezet tagjai. Több, mint tíz nap telt el azóta. A fiatalok még mindig az olcsvaapáti közös gazdaság földjein dolgoznak. Igen eredményesen. Hírük van. Hogyan történt ez? Dél felé közeledik az Idő. A falu művelődési házában a terített asztal mellett szorgalmasan metéli a korai nagy vacsorához a levestésztát Balogh Istvánná, a szeszfőzde vezetőhelyettese, Szászi Gyuláné, a gázcseretelep vezetője, özvegy Kósa Lász- lóné, a főkönyvelőnő édesanyja vezet hozzájuk. Gyorsan kiderül, hogy mind a három családanya sok fiatal vendéglátója. Vegyük Kősáné beszámolóját először. Neki otthon már csak egy lánya ét Következésképpen öt Kislányt fogadott be, csupa matek-fizika szakos tanárjelölM Főiskolások a halárban & Három helyei! hat fiú & A prémiumrendszer M Diákvilág, sárban teket. Sztár Icát, Teremből, Pócsi Marikát, a leninvárosi származású kislányt. Varga Marikát Tiszadobról, Sziklai Erzsébetet Nagykállóból és a nyíregyházi Varecha Évát, aki megmutatja most megírt levelét: „Anyu, én ide lábon jöttem, de hazafelé gurulni fogok, úgy etetnek”. Balogh Istvánné a tésztavágás közben is kihúzza magát, úgy mondja: „Most hat fiam van. Hármat én szültem. Ezt a másik hármat örökre a szívembe fogadtam. Remélem, megérzik és viszonozzák”. A három sajat fiúból egyébként egy lengyelországi turnén van, Zoli, a másik a beregi ÉMV- ből jár haza esténként De van hely és jut szeretet a három vendégfiúnak is. A szó szoros értelmében széttépték, hazavitték a vendégmunkásokat gyerekeiknek, megjegyzik: „Azért szeretnek bennünket Meghívnak az esti műsoraikra. Tegnap este például a szerelmi lírával foglalkoztak. Nekik való. De nekünk sem ártott Valahogyan jobban megismertük a mi gyerekeinket is. Elvégre mégiscsak tanárjelöltek. ..” A beregi eső csorogni kezd. Néhány perc múlva meghozzák a gépkocsik a lányokat. Mert itt nem ijednek meg az esőtől. Ha nem esik, almát szednek. Amint rákezd, rögtön behozzák őket almahá- mozásra. A gyerekek úgy ugranak bele a jól előkészített munkába, mint akik a világ legtermészetesebb dolgának tartják, hogy ha már idejöttek dolgozni, mindig van valami munka. (Bár így volna másutt is!) Találkoztunk például Tóth -Juliannával, aki miskolci matek—fizika szakos és Ho- fi-paródiáival a hétfőn este megrendezett külön olcsvaapáti „Humorfesztivál” győztese lett Mert itt minden este van műsor. Vacsora után a fiatalok együtt maradnak a kultúrházban és nincs olyan nap, hogy ki ne találnának valami újat. És meghívják rá „édes mostoháikat”, a vendéglátó I ndulás előtt szólítottak le a kocsiról. Kiabálták a nevem, menjek azonnal. mert baj van. Mi a fene lehet? Persze, hogy ugrottam, mentem, s látom ám, itt áll az embergyűrűben szemlesütve J„ a táskája kinyitva. Sejtettem mi történhetett. Kezdtek nekem magyarázkodni, hogy így, meg úgy, nem tudunk rá vigyázni, nézzem csak mit csinált. J. hiába próbált szabadkozni, nem tudja, hogyan került a táskájába az a nyomorúságos gázpalack- nyomás-csökkentő. Mosolyogták, ugyan már kis naiv. mit képzel ez, ki ne tudná. hogy hiánycikk. Megfújta. hogy elpasszolja jó pénzért. Pillanatok alatt elvágta a részvétlenséget a brigádvezető. Masában azért forrt, fel szerette volna pofozni a fiút. Nem tette, elrángatta a többiek közül, ne bámulják. különben is majd a brigád elrendezi a maga módján. Tudja, mi fátylat vetettünk A nehezebb út a dologra. Várták, hogy a fiút kiebrudaljuk, elzavarjuk, megsemmisítve-meg- szégyenítve útilaput kötünk a talpa alá, s menjen isten hírével amerre lát. Nem, nem ezt tettük. Azt hallani kellett volna, amikor a brigád összejött, s megmosta a fejét. Elsüllyedt ott a szemünk előtt. És végül a brigád, tizennyolc ember mégis úgy döntött, marad J. közöttünk. Itt kell neki újra bizonyítania, hogy nem rongy ember, hogy bízni lehet és bízni kell benne. Hogy miért döntöttünk így? Ki ezért, ki azért. J. segédmunkásként dolgozik a brigádban. Bejáró. Most nősült nem régen. Egy gyerekük is van. Arra gondoltam. mi lesz vele, ha így kezdi az életet? Most az induláskor vágjuk el? Éppen elég volt végighallgatnia azt a fejmosást, amit a többiektől kapott. Nem fukarkodtunk a „neveléssel.” Nem az a négy-ötszáz forint izgatott bennünket, amitől elestünk, nem. Inkább a szocialista cím. Egyszer már feltornáztuk magunkat a bronzplakettig, s most tessék, fuccs lett az egésznek. Kezdhettük elölről. Nulláról indultunk. Tudja, itt nevelkedett közöttünk, együtt volt velünk. J. jóban rosszban. Most dobtuk volna el, amikor botlott? Vagy talán nem is botlott? Ki tudja, hogyan történt az egész. Mondom, nem is ez a lényeges, mert mi úgy vettük, megtörtént kész, de akkor itt maradsz a szemünk előtt, itt bizonvítsz, s minden nap szebenézel velünk is, a többiekkel is. Egy ideig heccelték a brigádot, de amikor a hencegőknek az arcába vágtam, talán ők mind valahányan makulátlanok, akkor hallgattak. Nálunk ez megtörtént, levontuk a tanulságot. Nagy árat fizettünk érte, mert tavaly kizártak bennünket a szocialista brigádok versenyéből is, de vállaltuk ezt is, megmutatjuk, hogy J.-bőí embert faragunk. Szerintem ez a kunszt, vállalni az egész kollektívának egy ember eltéveke- dését. Nincs igazam?! Az egyik öreg szerelő is azt mondta, maradjon, majd ő kezelésbe veszi. Saját sorsát idézte, hogy neki bizony tizenöt esztendeig ingázni kellett, míg itthon a Nyírségben otthonra lelt, s megnyugodott. Ö csak tudja, milyen veszélynek vannak kitéve azok a most induló fiatalok, akik a feketevonatok utasai lesznek, akiket az egyik munkásszálló kivet, a másik befogad. Nem. ne próbálja meg ezt J. Még akkor se, ha ellenük, a kollektíva ellen vétett. Nem hiszi el. m!* kénes bűzni most ez a fiatalember. Érzi, hogy bízunk benne, hogy befogadtuk, nem dobtuk el. Segédmunkás, de ma már a srácra rá merem bízni a legkényesebb melót is. Az öreg B. meg olyan jó hatással van rá, mintha az apja lenne, úgy neveli. Egyszer a brigád kiosztotta, de akkor aztán becsülete sen. Ezzel a magunk részéről befejeztük. Nem hány- torgatjuk fel neki állandóan, hogy miattad elestünk ettől, miattad szégyenkeztünk, miattad zárták ki a brigádot a szocialista címért a versenyből, meg mit tudom én. Merem mondani, az idén, ha értékelnek bennünket, ott leszünk az elsők között. Én bízom a sikerben. És abban is, hogy a szocialista címet elnyeri a brigád. De talán annak még inkább örülünk, hogy J. is ott lesz közöttünk. Lehet, hogy sokan nem értik. Akinek a szíve-esze helyén van, az érti is, tudja is. A nehezebb utat választottuk. Azt hiszem megérte. Farkas Kálmán családokat is. Régen vrtít Olcsvaapátiban ennyi kultúrműsor. Sok kislányt meglátogatott már a mamája, újságolják a gyerekek. De mind azonnal hazament megnyugodva. Mire az eső a cukorrépa- földekre ér, felpakolják a fürge gépkocsik a fiúkat is. Ök is jönnek almát hámozni. Velük Lippa István, a diákok KISZ-vezetője. Úgyis, mint harmadéves matematika-szakos, megbecsüléssel szól a Petőfi Termelőszövetkezet szervezőképességéről. Itt nem ingyen dolgoznak. Túl a vendégszereteten szigorú teljesítménybér van, méghozzá premizálva is. Aki kicsit teljesíti túl a normát annak száz, aki jobban, annak kétszáz, és aki nagyon, annak háromszáz forint prémium jár. Katona Márta, az egyetlen tanárképzős diák, aki „hazajött” a falujába, még büszkén említi, hogy külön a gumigyárból mindenkinek! hoztak gumicsizmát Átázott harisnya itt nem volt. Mandics Pista megemlíti, hogy a jó forró teát elfogvaszthatatlan bőségben viszik utánuk a mezőre minden nap. Tóth Józsefné főkönyve-: lővel csinálunk egy kis „gvorskasszát”. A fiatalok eddig belekerültek 25 000 forint ára kosztba a közösből és körülbelül negyvenezer forintnyi bért érdemeltek ki prémiummal együtt Viszont megmentettek a közös gazdaságnak egyébként veszendőbe menő négyszázezer forint értékű alma és több, mint háromszázezer forint értékű cukorrépát a többi munkájukról nem beszélve. Az együttes, november elsejei búcsúzásnál biztosan jóval egymillión felül lesz munkájuk értéke. Hogyne becsülnék meg hát őket!? Gesztelyi Nagy Zoltán Olvasónk írja TÖBBE KERÜL Évekkel ezelőtt leszerelték az automata villanykapcsolót a Széchenyi utca 17. számú bérház lépcsőházából. Azóta estétől reggelig ég a villany. A felesleges áramfogyasztás bizonyára többe kerül, mint egy automata kapcsoló, nem tudni mégis miért választja az ingatlankezelő vállalat a drágább megoldást? — kérdezi Krizsai Lajos a ház lakói nevében. 9
