Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
Napjaink Számvetés Talajjavítás fűrékzporral A cs illagfürt reneszánsza Politikai életünk jelentős eseményei kezdődtek az elmúlt hét péntekén. Városunk 202 pártszervezetében adnak számot az év végéig arról a munkától, amelyet Nyíregyháza hatezer kommunistája végzett az utóbbi négy esztendőben. Gyári munkások, pedagógusok, üzemi dolgozók és termelőszövetkezeti tagok, az egészségügy területén dolgozók és vasutasok, pénzügyi emberek és tanácsi alkalmazottak készültek a pártéletnék e nagy eseménysorozatára már jóval a taggyűlések megkezdése előtt. Méltán mondhatjuk, hogy a kommunistáknak e fórumait olyan tanácskozások előzték meg, amelyek illőek az alkalomhoz, amelyek őszinte és kritikus légkörben folytak, s amelyek feltették a koronát arra az igen jelentős munkára, amely az elmúlt négy esztendő pártéletét jellemezte. A pártcsoportüléseii tartalmi összegzése még most van folyamatban. Annyit azonban már is megállapíthatunk, hogy valamennyi pártcsoportban az eddigieknél is jobb volt a megjelenés aránya. A párt legkisebb sejtjeiben dolgozó kommunisták aktivitását mutatják ugyan a számadatok, de közel sem képesek visszaadni azt a hangulatot, amely ezeket a megbeszéléseket jellemezte. Négy év termelő munkája, a vállalatoknál, intézményeknél és hivatalokban végzett tevékenység került terítékre a csoportok értekezletem. Már a pártcsoportvezetők felkészülése is bizonyította, hogy komolyan veszik a megbízatásukat, s azt nem valamiféle öncél, hanem a munkahelyi tevékenység javítása szándéka vezeti. Úgy adtak számot az elmúlt 48 hónapról, ahogy az kommunistákhoz illik: kritikusan és önkritikusan szóltak az eredményekről, a problémákról és jelölték meg az elkövetkező időszak feladatait. A napokban kezdődött és most folyó taggyűléseken az eddigieknél is sokkal ltöny- nyébb a dolguk a pártvezetőségeknek. Ha ugyanis ezeket a beszélgetéseket megfelelő figyelemmel kísérte, ha jól ötvözték a" vezetőség beszámolóiban a párttitkárok véleményét és javaslatait, akkor azzal már nyert ügyük van. Szerencsés négy évet hagyott maga mögött a város és így természetesen eredményes munkáról számolhatnak be pártszervezeteink túlnyomó többségében. Nyíregyházán is megállapíthatjuk, hogy alapvetően teljesítettük a X. kongresszus és a városi pártértekezlet határozatait. Büszkék vagyunk erre a tényre. Jogos a büszkeség az alapszervezetek többségében is, hiszen ezeknek a szerveknek a kommunistái nem kis részt vállaltak az eredményekből. Pártunk vezető szerepe erősödött a város minden munkahelyén. Ennek olyan pozitív következményeire utalhatunk a többi között, mint például a termelés nagyarányú növekedése, a munkások jövedelmének emelkedése, a munkásszemlélet erősödése minden területben. Városunk pártszervezetei nagy munkát végeztek az eltelt időszakban, s ez a taggyűléseken napirendre tűzött kérdésekből is jól kitűnik. Semmiképpen nem lehet azonban azt állítani, hogy most már — szép és nagy eredményeink tudatában — nyugodhatunk a babérokon. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a meglévő gondjainkat és problémáinkat. Ezek’ közül sokat említhetnénk, de most csak azokról szóljunk, amelyek az élet- és munkakörülményeinket közvetlenül befolyásolják. Sok üzemet adtunk át, és nagyon sok anyagi jóval gyarapodtunk. Iskolákat nyitottunk meg, lakások ezreit adtuk át, javítottuk a város közműellátottságát és a többi. Ám az eredmények mellett nem kevés a szorító gondunk. Még mindig problémánk a lakás, a foglalkoztatás. Lehetne több az üzemek műszakszáma. Még sok a nehéz fizikai munkát végző ember, még kevés a szakmunkás, még baj van a dolgozók képzésével és továbbképzésével. Még kevés az orvos, zsúfollak a rendelők és a kórházi osztályok. A dolgozó szava sem érvényesül még mindenütt a kívánalmaknak megfelelően. Egy azonban biztos: pártszervezeteink ina sokkal erősebbek, mint bármikor ezelőtt A mostani taggyűlések is biztosítékai annak hogy ez után is sok minden történik azért hogy az eljövendő esztendőkben is azzal álljunk a város lakosságának színe elé: megtettünk mindent ami rajtunk múlott. K, J> \ MEGYE NEVÉNEK EMLÍTÉSÉRE a legtöbb ember az almára, a burgonyára, a dohányra gondol. Némileg ez érthető is, hiszen az említett kultúrák nagy több- ségét valóban itt termelik. Sok múlik az itt lévő közös gazdaságok szorgalmán, de igen sok múlik azokon is, akik a múltban, a jelenben a tudományos kutatás eszközével szorgoskodnak és igyekeznék a termelési hozamok növelésén. Ennek a kutatásnak az egyik jelentős műhelye a Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet Nyíregyházán, a sóstói erdő szomszédságában. A hivatalos megalakulás ideje 1955. április elsején volt a megyében működő kisvár- dai, gyulatanyai nemesítő, valamint a nyíregyházi és újfehértói termesztőtelepek összevonásával. Az első dátum azonban, ahonnan a kutatás, a kísérletezés kezdetét számíthatjuk, sokkal régebben, 1929-ben volt. Westsik Vilmos — ma Kossuth-díjas akadémikus — a Mezőgazdasági Kamara közreműködésével alakította ki első 50 holdas kutatási bázisát, mert változtatni akart a mostoha körülmények között végzett egyoldalú növénytermesztésen, növelni akarta a terméseredményeket. Ekkor alakította ki a vetésforgót — parlag—burgonya-rozs — amely ma, 45 év múltán is megvan. Ugyanebben az időben Tomyospálcán, Eszenyi Jenő gazdaságában egy, akkor még jelentőségében aligha felmérhető siker született: Teichmann Vilmos elkészült élete fő művével, a Gülbaba burgonyával. A burgonyanemesítő telep alapjait még 1922-ben lerakta és 1929-re elkészült a nemesítés. A Gülbaba azóta állandó forgalomban van és a szakemberek véleménye, hogy egyetlen olyan burgonyafajta a világon, amelyik közel fél évszázada köztermesztésben maradt. * GÜLBABÁN KÍVÜL Teichmann Vil- " mos több, mint egy tucat burgonyafajtát nemesített ki: Margit, Gondűző, Aranyalma, Eszenyi nemes rózsája, Szeszöntő, Wohltmann gyöngye, Krüger gyöngye, Nemesített Ella, őszirózsa és a korai sárga fajtákat. De nevéhez fűződik a Kisvárdai rózsa, a Kisvárdai fehér virágú édes csillagfürt, a Homoki • napraforgó, a Homoki lucerna és a Szöszös bükköny klnemesitése is. Mind olyan fajta, amelyik a savanyú, gyenge talajon is megterem, sőt jó termést ad, a nyírségi, vagy akár a szatmár-beregi terület gyenge talajerő állapotának is megfelel. 1955-ben a Mezőgazdasági Minisztérium egységessé szervezte a kutatómunkát, ekkor jött létre a kutató és termesztő telepekből az intézet, A közös cél a * gyenge termőhelyi adottságok között olyan agrotechnikai kutatások kidolgozása, amely jó termést biztosít, továbbá új fajták, új eljárások kidolgozása. Szükség volt erre az átszervezésre, az egységes irányításra, hiszen a mezőgazdaság szocialista átalakulása új követelményekkel lépett fel a mezőgazdasági kutatással szemben ég erre a különálló kutatótelepek sem anyagilag, sem létszám tekintetében nem voltak felkészülve. A kísérleti intézet feladata lett a szabolcsi táj fő növényeinek — burgonya, homoki lucerna, csillagfürt, rozs, szöszös bükköny, napraforgó — nemesítésén kívül a gyümölcstermesztés telepítéstechnikai módszereinek, a talaierővisszapótlás, illetve fenntartás, homok és kötött talajok agrotechnikájának, az üzemszervezés és a mezőgazdasági gépesítés fejlesztésének tudományos módszerekkel történő kutatása, valamint az elért eredmények nagyüzemekben való alkalmazási lehetőségeinek kidolgozása. i NÖVÉNYTERMESZTÉSI OSZTÁLY ^ dolgozta ki például a savanyú homoktalajok megjavítását, a zöldtrágya hatékony alkalmazását, a kötött, agyagtalajok mélyművelését, de az intézet érdemei közé tartozik, hogy kikísérletezték a homoki lucernát, amely minden más hazai fajtánál bővebb termést ad, hogy a naprafoi'gó már nem szegélynövény, hanem a nagytáblás tei-melése az elterjedt. A kisvárdai fajta például homok talajon azonos olajmennyiséget ad mint a legjobb külföldi fajták a kötött talajon, mert bár olajtartalma kevesebb, de a bővebb termés kiegyenlíti a különbséget. Az intézet tovább folytatja a kísérleteket a rozzsal is, bár ennek nagyüzemi termesztése az intenzív termesztés során kisebb területre szorult vissza megyénkben is. Szöszös bükkönyből jelenleg inkább fajtafenntartást végeznek, a csillagfürt azonban reneszánszát éli. Jelentős eredményeket ért el a talajművelésben, a talajjavításban az intézet agrotechnikai osztálya. A szatmár-beregi részen 15 éves kutatómunka után megkezdődött a melioráció, a mélyítő művelés, az altalajjavítás. Igaz, ez költséges művelet, de a tapasztalatok azt mutatják: 1—2 év alatt megtérül a befektetés és a munka hatása 5 évig jó. Sok gondot okozott annak eldöntése: érdemes-e a homokot mélyművelni? Az intézet munkatársai 60 centis műveléssel próbálkoztak ép az eredmény: csak ott érdemes és gazdaságos, ahol a talajban valami más hiba is van, például egy kovárványos réteg, amely nem engedi át a vizet. 1K ÍSÉRLETEK FOLYTAK és folynak a folyékony és szilárd műtrágyák alkalmazásáról is. Korábban csak a szilárd műtrágyázást alkalmazták a termelő gazdaságok, a kísérletek során azonban kiderült, hogy a tömény ammónia olcsóbb és hatékonyabb. Igaz, a tömény ammónia speciális tárolást, gépeket igényel, de mivel ilyen állapotban a gyártás közepén jön létre, kevesebb munkával állítható elő. Gyorsan — azonnal — felvehető állapotba kerül, sok talajkártevőt elpusztít és öntözéssel is kijuttatható. Talajjavítási kísérleteik elsősorban a homok talajok kötötttebbé tételére irányulnak, ami olyan anyagok bedolgozását jelenti, amelyek megkötik a vizet, aszályos időben is tovább tartják a nedvességet. A kötött talajok javításához mészkőport alkalmaztak, és ennek hatására a mélyebb fekvésű részekben nagy kálciumtartatmú anyag jött létre, amelynek felhasználása hasznos. Kutatások folynak a fürészpor talajjavító hatásának kísérletezésére is, ennek különös jelentőséget ad az, hogy megyénk faipari üzemeiben évente 100 000 köbméter fürészpor gyűlik össze. Ettől és a perlit felhasználástól komoly eredmények várhatók. J ELENTŐS AZ A SEGÍTSÉG, ame- lyet az Agrotechnikai Kutató Intézet munkatársai a termelési rendszerek kialakításában, a szakmai tapasztalatok átadásában végeznek. Szakmai vizsgálatokkal, szaktanács- adásokkal segítik az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, bemutatókat rendeznek, ahol a mezőgazdasági szakemberek megismerkedhetnek az intézet eredményeivel. Balogh Józse! Burgonya szerológiai vizsgálat az intézetben. Köszönet A ievöfe | .jártunk XI. kongresszusét, limeftik1 tteisssk* badulásanak 30. évfordulója tiszteletére széles körű szocialista munkaverseny bontakozott ki országszerte, így városunkban is. A kezdeményezéseket összehangolva fordultunk felhívással városunk valamennyi dolgozójához, hogy egyik legsúlyosabb gondunk megoldásában segítsenek: kommunista műszakok tartásával járuljanak hozzá a bölcsődei helyek bővítéséhez. A kommunista műszakokat októberben tartották városszerte. Sikere a kedvezőtlen időjárás ellenére felülmúlta várakozásunkat, a résztvevők száma meghaladta a tizenötezret. Dolgozóink ezzel bebizonyították, hogy szeretik városukat, munkahelyüket, készek egymásért, a közösségért dolgozni. Reméljük, a jó munka eredményeként — tanácsi segítséggel — mintegy ötven gyermeknek tudunk viszonylag rövid időn belül bölcsödéi helyet kialakítani. t Nyíregyháza város párt- és állami szervei, társadalmi és tömegszervezetei nevében kérjük, tolmácsolják köszönetünkei mindazoknak, akik a kommunista műszakokban részt vettek. Külön köszönetét mondunk párttagságunknak, akik személyes példamutatásukkal járultak a sikerhez. Köszönjük a szocialista origádoknak, a kommunista műszak valámeny- nyi résztvevőjének a szorgalmas és lelkiismeretes munkát. Kérjük, ezután is vegyék ki részüket szívvel, lélekkel a közös erőfeszítésekből. A közös összefogás megsokszorozza erőinket, az így végzett munka eredményei olyan élményt jelentenek, amelyek formálják dolgozóink szocialista gondolkodását, erősítik a városért érzett felelősséget, egészséges lokálpatriotizmust alakítanak ki.” A levél címzettjei a nyíregyházi vállalatok és intézmények vezetői, s akik aláírták: az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága. Jól emlékszünk még azokra az októberi hétvégékre, amikor — bár szemerkélt az eső, hideg szél fújt — a gyárak, a hivatalok dolgozói korán reggel felszálltak az autóbuszokra és indultak a környező mezőgazdasági üzemekbe, főként almát szedni, de más mező- gazdasági munkában is segédkezni. Emlékszünk azokra is, akik ugyanúgy blokkoltak a gyár bejáratánál szabad szombatjukon, mint máskor, s folytatták ott a munkát, ahol pénteken abbahagyták. Az akkori híradásokból kitűnt: senkit sem kellett kétszer megkérni, aki tehette, örömmel vállalkozott a nemes feladatra, hogy ereje és képessége szerint járuljon hozzá a megyeszékhely bölcsödéi hálózatának bővítéséhez. Aztán emlékezhetünk annak az igazgatónak a szavaira is, aki őszintén elmondta: az önként vállalt kommunista műszak jól jött a termelési feladatok elvégzéséhez is, tehát nemcsak a városnak, hanem az üzemnek is haszna lett belőle. Nyíregyháza több mint száz gyárában, üzemében, intézményében és hivatalában vállalkoztak arra, hogy eleget tesznek a felhívásnak. Annak ellenére, hogy nem mindenütt sikerült a legtökéletesebben a kommunista műszakok megszervezése, mégis örömmel mondhatjuk: jelentős a siker. Az akkor végzett munka bérét a dolgozók valamennyien felajánlották bölcsődék építésére, s az üzemek jó része eleget is tett a befizetési kötelezettségének. A legutóbbi kimutatás szerint már jóval több, mint egymillió forint gyűlt össze a városi tanács OTP-nél kezelt számláján, de a befizetések tovább folytatódnak. A cél, hogy ötven gyermek bölcsödéi elhelyezését oldjuk meg, már önmagában is szép. ötven családot, jórészt munkáscsaládot érint ez; olyan édesanyákat, akik bölcsödéi hely híján ma még nem vállalhatnak munkát; vagy olyanokat, akik kora hajnalban kelnek és sietnek az autóbuszhoz, hogy csöppségeiket a város másik, távolabb eső részén lévő bölcsődébe még munkakezdés előtt elvihessék. Azok érzik igazán ennek a mostani társadalmi összefogásnak a nagy értékét, akik korán reggel fájó szívvel keltik mély álmukból az apróságokat. Ők már tudják; a mi társadalmi összefogásaink korántsem formálisak, különösen nem akkor, ha azokat jó célok szolgálatába állítjuk. Nyíregyházán nem az első eset volt ez az októberi, hogy a lakosság segítségét kérte a párt, a tanács. Immár szép hagyománnyá vált városunkban az összefogás, amely néha csupán járdát jelent egy utcán, vagy néhány száz facsemetét az addig kietlen városrészen. Megtörtént már, hogy sokkal nagyobb horderejű kezdeményezés járt sikerrel. Az egész ország felfigyelt a korábbi években megnyilvánult összefogásra, az óvodák fejlesztéséért. Külön öröm, hogy ez á tömegméretű megmozdulás éppen azokban a napokban, hetekben történt, amikor Nyíregyháza felszabadulásának 30. és örökváltságának 150. évfordulóját ünnepeltük. Nemcsak az ünnepek, hanem a hétköznapok is több okot és lehetőséget kínálnak a jövőben is az ilyen nemes cselekedetekre. Nem az egyes emberek ötven-száz forintjaiból zárkózik fel csupán Nyíregyháza az ország jelentősebb települései sorába, de az is igaz, hogy ezek a látszatra kis összegek jelentősen hozzájárulnak a hiányok pótlásához. S amit számokkal nem lehet mérni: a közösen végzett munka a jövőben is erősíti valamennyii ikben a városszeretetet, táplálja a bizakodást, hogy szép terveink nemcsak óhajok maradnak. A. % i I i i I i t 1 i i
