Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-16 / 268. szám

rELET-MAGYARORSZÄO 1974. november if. 2 SztrájkmozgaSmak Franciaországban A francia kormány a rend­őrséget vette igénybe a pos­tások sztrájkjának letörésére. A belügyminiszter utasítására a rendőrség csütörtökön va­lamennyi vidéki városban el­távolította a postahivatalok­ból a sztrájkőrségeket, Párizs­ban pedig éjféltől kezdve rendőri osztagok veszik kö­rül a legfontosabb postai el­osztó központokat és tele­fonközpontokat. A sztrájkolok megfélem­lítésére tett rendőri intézke­dés országszerte nagy felhá­borodást keltett. A baloldali pártok és a szakszervezetek élesen tiltakoztak az alkot­mányban biztosítót szabad­ságjogokat sértő intézkedés ellen. A francia sajtó kom­mentárjaiban hangsúlyozza: a kormánynak ez a lépése még jobban kiélezi az amúgy is feszült szociálpolitikai légkört. A CGT és a CFDT pénte­ken délben felhívást intézett a közvéleményhez, hangsú­A hivatalos és baráti láto­gatáson Jugoszláviában tar­tózkodó magyar parlamenti küldöttség, amelyet Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának a tagja vezet, jugo­szláviai vidéki körútjáról péntek reggel visszaérkezett Belgrádba. Az Apró Antal vezette de­legáció pénteken a jugoszláv fővárosban, vezető személyi­ségeknél tett látogatást. Meg­beszélést folytatott Sztane Dolanccal, a JKSZ KB-el- nökséff Végrehajtó bizottsága titkárával az MSZMP és a zott. Nyugatnémet lap a chilei terrorról lyozva: a postaforgalom mi­előbbi helyreállítása érdeké­ben követelje a közvélemény a kormánytól a postásokkal való tárgyalások azonnali megkezdését, mert a tárgya­lások útján hamarosan meg lehetne találni a dolgozók érdekeinek megfelelő meg­oldást. A sztrájkmozgalom már napok óta tovább terjed a közalkalmazottak különböző kategóriái körében. Párizsban kedd óta sztrájkolnak a köz- tisztasági alkalmazottak, és a házak előtt egyre növek­szenek az el nem szállított szemétkupacok. Csütörtökön és pénteken országszerte sztrájkoltál^ a villamosmű­vek és gázművek dolgozói, a vasutasok szakszervezetei pe- dig bejelentették, hogy a vasút dolgozói hétfőtől négy­napos sztrájkba lépnek, mi- vei a kormány továbbra sem hajlandó tárgyalások útján rendezni a vasutasok égető szociális problémáit. JKSZ együttműködéséről, a kapcsolatok bővítéséről és a két pártot érdeklő kérdések­ről. Az eszmecserén kifeje­zésre jutott a két fél te’jes egyetértése a megvitatott kér­désekben. Az országgyűlés küldöttsé­ge Dzsemal Mijedics minisz­terelnökkel gazdasági kérdé­sekről, a magyar—jugoszláv gazdasági kapcsolatok bőví­téséről tanácskozott, Alek- szandar Grlicskovval, a JKSZ KB-elnökség végrehajtó bi­zottsága reszorttitkárával pe­dig a kéj pártot ég országot érintő kéfdéiSekről tanácsko­Lezárult a görög választási kampány Koreai jeeyzetek (2.) A chilei demokratikus sajtó teljes felszámolásáról, a jun­ta számára nem kívánatos új­ságírók és írók elleni meg­torlásokról ad képet az Un­sere Zeit santiagói különtudó- gítójának írása. A cikkíró sze­rint a fasiszta junta az ál­lamcsíny után azonnal be­tiltott 28 napilapot ég folyó­iratot, bezáratott számos nvomdát. valamint 40 rádió­állomást, amelyek akárcsak a legcsekélyebb mértékben is támogatták a népi egység kormányát. Kilenc újságírót meggyilkoltak, a sajtó legne­vesebb 50 ismert dolgozója még börtönben sínylődik, írók, művészek, rendezők, or­vosok százait kényszerítették emigrációra. A megjelenő újságok szi­gorú cenzúra alatt állnak és katonatisztek ellenőrzik a rádióadásokat. A junta cen­zúrája megtiltotta az or­szág politikai és társadalmi helyzetével. a koncentrációs táborokkal foglalkozó, hiteles tudósítások közlését. Az or­szágból kiutasítják a külföl­di polgári sajtó munkatársait is, ha a valóságnak megfele­lően számolnak be a chilei helyzetről. Karamanlisz ügyvezető miniszterelnök nagygyűlé­sével és Mavrosz volt kül­ügyminiszter tv-beszédével pénteken éste lezárul a gö­rög általános választások előti politikai küzdelem. Szombatra nem engedélyez­tek gyűléseket és beszédeket Jóllehet, 47 párt küzd a 6 milliónál több yálasztó vok- saiért és a parlamenti he­lyekért, valójában csak négy nagy politikai pártnak van tényleges esélye arra, hogy megosztozzék a képviselői mandátumokon. Az egyértelmű esélyesnek tekintett Karamanlisz első­sorban abból kovácsolt poli- tikai tőkét, hogy a junta bu­kása után a nemzet élére állt, és megmentette a káosz­tól, amellvel az ezredesek hétéves uralma és a ciorusi puccs nyomán kialakult hely­zet fenyegetett. Bár népsze­rűsége az első hetekhez ké- pest vitathatatlanul csökkent, bízik abban, hogy megszerzi a parlamenti helyek legalább 45 százalékát, és ezzel a re­latív többséggel egyedül ala- kíthat konnánvt. Az Egvesült Baloldal, a Gö’-ö« Kommunista Párt és az Eri A választási szövetsége, amekhez baloldali személyi­ségek és csonnrtok is c«-»tla­koztak. FI or akis z. a Oörög Kommunista Párt főtikára és Tliu. az elnöke vá­lasztásí beszédeiben világo­san jellemezte az ország vál­Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken fogadta Fer­nando Deleim Marija Lppes Vieira rendkíyüli és megha­talmazott nagykövetet, a Por­tugál Köztársaság első ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A nagykövet megbízóleve­lének átadásakor beszédében hangsúlyozta: — Portugália, miután ápri­lis 25-én lerakta a demokrá­cia alapjait, amelytől hosszú időn keresztül megfosztották, csak örvendezni tud, hogy megoszthatja a magyar nép­pel szavakban ki nem fejez­hető barátságát. Itt az idő, hogy az oly hosz- szú időn át elszigetelt Portu­gália a baráti nemzetekben társat találjon a békéhez és a világ népei közötti együtmű- ködéshez vezető úton. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva hangsú­lyozta : — Jólesett hallanom sza­vait, nagykövet úr, orszá­gaink most formálódó kap­csolatairól és arról a megbe­tozatlanul súlyos politikai és gazdasági helyzetét. Felhív­ták a figyelmet a független­séget és demokráciát veszé­lyeztető külföldi — elsősor­ban amerikai — beavatkozás­ra, a nemzetközi monopóliu­mok üzelmeire és a megol­datlan szociális kérdésekre Ciprus vonatkozásában az; egységes független állam helyreállítását, az idegen be­avatkozás megszüntetését kö­vetelték. A görög választások jel­lemző vonása, hogy a pártok politikája, programja, tevé­kenysége leginkább vezetőik személyén keresztül jut el a választókhoz. Vasárnap az urnákoz járuló szavazók te­kintélyes része elsősorban" nevekre adja le voksát és csak másodlagosan az általuk képviselt pártra. Különösen így lesz ez a két polgári oárt, az Uj Demokrácia és a Centrum esetében is. Ahogv az Athenian című angol nvelvű görö£ he+ílan ném minden irónia nélkül meg- állanítja, a konzervatív sza- vazók legnagyobb dilem­máin talán nem is az ország gazdasági és noh'tikai helv- zete és az abból kivezető út választása lesz., hanem az. ho£v Karama^1;szt vagv Mavroszt tartjak-e rokon­szenvesebbnek, amikor a vA- 1 ászt Wilkében a meg*eTelő cédulát a borítékba csúsz- tr"'k. csülésről, amelyet népeink egymás iránt éreznek. Egyet­értek önnel, hogy az április 25-i történelmi sorsforduló, arhei’y döntő vfiftbirásokát ho­zott a Portugál Köztársaság életében, az országaink és né­peink közötti barátság és együttműködés új távlatait nyitotta meg. Az Elnöki Tanács elnöke szívélyesen elbeszélgetett a nagykövettel, aki ezután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. ★ Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke pénteken fogadta Pier­re Dumas rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetet, Ka­nada új magyarországi nagy­követét, aki átadta magbízó- levelát. A megbízólevél át­adásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titká­ra, Nagy János külügyminisz­ter-helyettes, Nagy Lajos, a Külügyminisztérium protokoll - osztályának vezetője és Bo- hunka Gyula vezérőrnagy. Phenjani metró, Csoilima utca dem lakónegyede... Magnóliát és azáleát min­denütt látni Koreában. Fehér magnólia díszük a fővárosiak kedvelt kirándu­lóparkdombja, a Moranbcng lejtőin, ugyanott ibolya-ró­zsaszín azálea virít, akárcsak a hősök szobrai előtt, , fest­ményeken, filmeken, operák díszletein, a nagy embernek kijáró ti.szteletet hátalmas kosár azáleával jelképezik, azáleáról énekelnek, s lám, a néhány napja érkezett svéd Volvo személykocsi-szállít­mány minden egyes darab­ját gyönyörű azálea koszo­rúk díszítik a Kim ír Szén elnökről elnevezett téren, ahol ünnepi átadáshoz_ fel­sorakozott a kék színben csillogó autókolónia. Nemcsak a svédek, más nyugati ’ tőkés országok üz­letemberei is - fölfedezték Koreát. 'A Koreái Néni De­• b_ á ném is a legfrissebb sta­tisztika szerint — a világ szinesfém-termelé-ében elő­kelő helyet foglal el. Wolf- ramtermelése például a vi­lágranglista . ötödik helyén, közvetlen az USA után kö­vetkezik. Más fémek terme­lésében, pl. cink, vas, Anglia és az NSZK a „szomszédai”, barnaszén-termelésben T .en- gyelország, grafittermelés­ben pedig — a világon ne­gyedikként — a Szovjetunió nyomában halad. A japán megszállás idején az ország feudális berendez­kedésű gyarmat volt, az 1945-i felszabadulás után az északi országrész a szocializ­mus útjára lépett. A lendü­letes gazdasági fejlődést az 1950-ben kitört háború ve­tette vissza. A nagyvároso­kat majdnem Dórig rombol­ták az amerikaiak sorozatos terrortámadásai, az ipari üzemek többsége elpusztult, az öntözőrendszerek tönk­rementek. Ma, 29 évvel a felszabadulás és 21 évvel a panmindzsoni fegyverszü­neti megállapodás után fej­lett bányaipar, fémkohászat, gépipar és nagymértékben gépesített nagyüzemi mező- gazdaság jellemzi a KNDK gazdasági életét. A legszembetűnőbb váltó- zásokat természetesen a nagyvárosok, elsősorban Phenjan, az 1 200 000 lakosú főváros arculatán venni ész­re. Mint Csöng Csüng Gi, a minisztertanács elnökhe­lyettese elmondta, a fővá­rosban egyetlen ép ház ma­radt. ma pedig modern, sok­emeletes lakóházak és köz­épületek, széles sugárutak és körú,tak, busz-, troli- és metróközlekedés, szénen gondozott parkok teszik lát­ványosan vonzóvá a Tedong partján épült ősi várost. Metró. A Bong Hoa meg­állónál széliünk be, s tíz csőn (kb. egy forint) vitel­díj ellenében végigutazzuk a hat megállós vonalat. Aki a panmindzsoni és a szincso- ni háborús múzeumot látta, s egy életre magával viszi a pusztulás képeit, az bizonyá­ra káprázva szemlélődik a színes mozaikképekkel, szob­rokkal, ragyogó márványla­pokkal díszített állomáso­kon. Az elmaradhatatlan azáleacsükrok, kosarak, a nép harcát és összefogását ábrázoló mozaikképek itt is megtalálhatók. Az első néhány nap után viszonylag elfogadható kiej­téssel mondjuk vendéglátó­inknak és a felszolgálóknak, hegy karrrza hamnida (kö­szönöm szénen), m*-ua'nul- tük, hogy Korea az ő nyel­vükön Csoszon, s hogy a képjeleknek vélt koreai írás tulajdonképpen éppúgy be­tűírás, mint a miénk, s né­hány jel hasonlít is a latin­ra, például az I = i, H = é, O = ng. A többi — mond­ják kísérőink —, gyerekjá­ték. ök is gyermekkorukban tanulták meg, s még nem fordult elő, mióta az általá­nos és kötelező kilenc osztá­lyos oktatást bevezették (rö­videsen áttérnek a kötelező középiskolai oktatásra is), hogv valamelyik gverek ne tudta volna könovedén be­vágni a koreai ábécét... A metró végállomásról ki­jövet végigrohanunk a váro­son, megcsodállak a Poton- gang folvó hwiiáról a rekord idő alatt felépített Gsolüma sugárút nagyvárosi lakóháza­it, az új építkoTísoket. A Csőit ima egyébként — való­színű sokak számára ez nem úiség, de illik megie^^ez- nem — Korea csodál^+os táltos oaripáia. a legendás szárnyas ló szobra áll a fő­város egyik legszebb b»Wn, mozgalmakat. ér)ülpto’p=t, kozderpánvozéseket nevez­tek el róla,.. Következik: Kum Szong traktor és batáta Bertalan Lajoa GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszertöl a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 29. ösztönzésére egyletet alapítanak a párizsi magyar iparosok, akik tiszteletből az ő nevé­vel nyitják meg az alapító tagok névsorát. Bárhogy is nézzük Stancsics Mihály párizsi útját, legszebb, s legmélyebb élményét a Dänemark kávéházból vit­te magával. Immár következhet Ang­lia, a világ akkor legha­talmasabb és leggazdagabb országa. Stancsics külsejét a brit parton is meg­bámulják, míg számára egyéb bámulnivalók akad­nak Alig hisz a szemé­nek London magasfokú ci­vilizációja, eleddig elképzel­hetetlen jómódja láttán. E jómódban pompázó világ­város előnyeit a hazai vi­szonyokhoz képest utolér­hetetlennek ítéli. Megérti, hogy az Egyesült Királyság a hódítása mellett szerfölött sokat köszönhet a polgári szabadság jogainak ipari fej­lődésének, a kőszénen ala­puló gépi munka elterjedt­ségének Kénytelen elismer­ni maga előtt, hogy hazája, amelynek tisztuló jövőjét mindennél fontosabbnak , tartotta, soha nem vergőd­het akkora gazdagságra, mint a hatalmas Anglia. Am boldogabb igen is lehet­ne. Ha függetlenül sáfár­kodna szerényebb javaival, elegendő anyagi értéket és még több emberi elégedett­séget vallhatna magáénak, mégpedig oly módon, hogy szorgalomra, a szabadság és a közösség szeretetére kell nevelni a nemzetet. Londonnal, az angol vi­szonyokkal ismerkedik, de soha egyetlen pillanatra sem vonatkoztatja el a lá­tottakat a hazai tenniva­lóktól. Széchenyi a mágnás pozíciójából tette ugyanezt, kiváltságos társadalmi hely­zetének megfelelő környe­zetben. Stancsics a közem­ber látószögéből pásztáz­za végig az angol valóságot. Miként Párizsban, úgy Lon­donban is céltudatosan ke­resi a kapcsolatot az itteni magyar munkásokkal. Csakhamar felelevenednek a Dänemark kávéház csa­ládiasán jó hangulatú es­téinek londoni változatai. Itt már előrehaladottabb a munkások szervezettsége, kitűnően működő egyletük részben pótolja az otthont, részben az érdekképviselet eszköze. Stancsics remekül érzi magát Londonban, programja egyre bővül. Tapasztaló útját járva épp egy magyar származású szücsmester műhelyében időz, amikor levelet kézbe­sítenek neki hazulról. Kedvére hirtelen sötétség borul. Apát ennél ször­nyűbb hír nem érhet. Tu­dósítják, hogy kisebbik le­ánykája, vörhenyben meg­halt, fia és nagyobbik lá­nya ágybanfekvő beteg, felesége szintén gyengélke­dik, fizikailag megviselt, szomorú kedvében vigasz­talhatatlan. Haza, haza, amilyen gyor­san csak lehet! Útja két­ségbeesett, ziháló sietség Európán át. 1846 október végén érkezik haza. Nem úgy történt, ahogy remé­nye bátorította: ahelyett hogy az idő' gyógyulást ho­zott volna, fia is meghalt, felesége és egyetlen életben maradt gyermeke még min­dig beteg. Gyásza közben érkezik meg a Lipcsében kinyom­tatott Népkönyv, amelyben felvilágosítja olvasóit, ho­gyan törekedjenek szabad­ságra a zsarnoki hatalom ellen, hogyan küzdjenek eredendő emberi, polgári j agaikért, szemben a feudá­lis uralmi gépezettel. Alig került ki a Népkönyv a nyomdából, a „Hunnia füg­getlensége” közeli megjele­néséről is, értesítik. Nem tud igazán örülni a várva- várt eredménynek. Fájdal­ma eltompítja, gyermekeit siratja, szerencsétlen csalá­di életének rendbehozatala köti le inkább figyelmét. Megmozdul a rendőrség. Bizonyos, hogy titkos úton, a hazai cenzúra megkerülé­sével, a fennálló rend el­len nyílt izgatás, lázításra való felbújtás céljából nyomatta ki külföldön mű­veit. Üldözésére kész a hi­vatalos jogcím. Kossuth Lajos arra kéri levélben, sürgősen keresse fel, ha­laszthatatlan ügyben be­szélnie kell vele. (Folytatjuk) Átadta megbízólevelét Portugália első magyar* országi nagykövete Rekordidő c’n'l épült fel a phenjani Csoilima sugárút mo> Apró Antal tárgyalásai Belgrádban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom