Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-15 / 267. szám
4 «ÉELET-MAGYARORSZAC? ,§74. nove»(t>er «T*--------------------------4 I Újdonságok + Tudományos kutatások Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Gépek sárban A? őszi és tél elejei idő» szak elsősorban azért teszi évente próbára az ekkor időszerű mezőgazdasági munkákban részt vevő gépeket, és működtetőiket, mert! ha több csapadék hull, egyre nehezebbé vélik mozgásuk a földeken, mégpedig annál inkább, minél kedvezőtlenebb szerkezetű és fekvésű a talaj, Egymást követik a megcsúszások, rosszabb esetben be (s ássák magukat a gépek úgy, hogy szinte mozgásképtelenné válnak. Annak az összefüggésnek az alapján, hogy minél jobbak a tapadási — és ennek megfelelően a vontatási — viszonyok, annál nagyobb a tapadóerő, ami viszont szilárd testek között — mint a talaj és a gépek esetében is *— jórészt a futófelületek érdességétől függ. A gumiabroncsok ismert felületi bordái minél nagyobbak, annál jobban segíthetik a kanasz- kodást a talajban. Különösen, ha középtől ferdén kifelé haladó iránvba kéoezik ki őket egymástól különállóan, mert így valósággal öntisztítók is, Kinvomódik közülük a sár, ha úgy szerelik fel, hogy a „V” alakú bordák hegye a kerék felső részén előre, azaz a kerék forgási iránvában mutasson. Még hatásosabban kapaszkodhatnak a talajba a felületből kiálló, ék alakú kapaszkodó tüskék, amelyeket nálunk is felszereltek régen a vaskerekes traktorokra. Egyes országokban most tüskékkel ellátott gyűrű, vagy keréktárcsa formájában ismét feltűntek, amelyek szükséges esetben egyszerűen felszerelhetek. maid levehetők. Azzgl a megoldással is próbálkoznak, hogy csak akkor emelkedjenek -. ki. ». Jjfliy kodo tüskék az ágyazatukba ha megsüllyed az. egyáfrkéP' szokásos kiképzésű gumikerék. Mégpedig olyan mértékben és addig, ameddig szükséges a megkapaszkodáshoz, utána ismét visszahúzódnak az ágyazatukba, elkerülve ezzel a felesleges talaj-- vagy útburkolat-szaggatást. Változatlan önsúlynál, terhe1 esnél és felületkiképzésnél a földfelszínre felfekvő, vagyis a tapadó felület növelése csökkentheti a csúszásveszélyt- A felfújható gumikerekeknél például azért írnak elő a szántóföldön haladáshoz alacsonyabb gumlnvomást. mert ennek betartása mellett a laposabb giimbbrtmcs lobban hozzá tud tapadni a földfelszínhez. Emiatt igyekeznek növelni a kerekek átmérőjét és mégln- kább a szélességét, amivel növekszik a felfekvő, megtapadó kerékfelületrész. Ugyanez érhető el # kettős kerekekkel, vagyis ha a meghajtott kerekekre, akárcsak ideiglenesen pótkereket szerelnek fel. A* eredeti kerékkel megegyező, és egyébként pótkerékként használt kerekek helyett azért lehet előnyösebb az úgynevezett rácskerekek felszerelése, mert ezek önsúlya rendszerint kisebb, és a rácsfelüle- tük miatt különösen jól kapaszkodhatnak a földfelszínen. Ezenkívül úgy is készülhetnek. hogy bizonyos mértékig kisebb a kerekeknél az átmérőjük, és így csak akkor érnek a talajfelületre, amikor valóban szükségesek, mert megcsúsztak, kezdik beásni magukat a kerekek. Szükségtelenül tehát nem riövelik a tapadást. Az psszkerékhajtás Is nagyon előnyös lehet többek között a csúszásveszély csökkentésére. Ekkor ugyanis a teljes súly a hajtott kerekekre esik, és ezek nagyobb talajfelületbe kapaszkodnak. Ily módon előnyösebb az olyan pótkocsik és esetleges munkagépek használata, amelyek kerekei gz erőgép erőleadó tengely- csonkjáról, vagy saját erőforrásukból áttétellel meghajtást kapnak. Ez úgy oldható meg legegyszerűbben, hogy emeny- nyiben eltér az egyes kerékpárok mérete, kicserélik azonos méretűre és ezeket sebességváltóból kimenő erőleadó tengelyről kardántengellyel meghajtják. Mivel a jelértleg általánosan alkalmazott jároszerke- jetejc közijl a lánctalpasnak 'yi^ynylag a legnagyobb a 'elfekvő felülete, esúszásve- ■'szetynef kétségtelenül a lánctalpas gépek használhatók a legsikeresebben. Ezért követhető, ami már korábban bevált a gabona aratásánál. h >v az erősen felázott talajú területeken a lánctalpas rizskombájnokat állítják a betakarítási munkába. Ami pedig már a jövő lehetősége, a légpárnás gének, amelj’ek várhatóan a mező- gazdaságban is általánossá válnak, de minden bizonynyal csak hos’zd idő múltán. A légpárnás gépek mindenekelőtt azért Ígérkeznek előnyösnek, mert bármllven talajállapotnál szinte korlátlanul képesek majd mozogni. K. I. A kukorica fuzáriumos fertőzése Napjainkban a fuzárium nemcsak a növénytermesztőknek okoz gondot. A rossz időjárás következményeként egyes penészgombák S fuzárium elszaparodtak és fertőzik a kukoricát. Az idei őszi esős időjárás miatt a kukorica érése és betakarítása késik. Számolnunk kell egyes helyeken a nagyobb volumenű fuzárium fertőződéssel. Mivel a betakarításig erős éjszakai lehűlések Is előfordulnak, a fu- záriummal fertőzött kukoricában toxin Coki képződhetnek. A fertőzött kukoricát az egészségestől elkülönítve kell tárolni. A fuzáriummal fertőzött kukorica nem alkalmas takarmányozásra, főleg a sertéseket veszélyezteti. amelyeknél hormonális zavarokat idéz elő. Főleg ott tud nasv problémát okozni, ahol iparszerű telepek vannak. Felmérést végeztünk a dimbrádi Petőfi Termelőszövetkezetben és a következőke* állapítottuk meg" Hatvan hektáron termelünk kukoricát a KITE rendszerén belül. Vizsgáltuk a fuzárium fertőzöttségét és nálunk a fuzáriumra legérzékenyebbnek találtuk az OSSK—218-at. A legkevésbé érzékeny az MVSC 580-as. Az MVSC 580-as még a legéretlenebb! A területen sok helyen víz áll. A esuhéleve- lek jól borítják a csövet, nem adnak lehetőséget a nagyobb fertőződésre. A szárak (MVSC 5B0-as) szilárdan állnak, Olyan csövet, amely egyharmad részéig fertőzött lenne, az MVSC 580-as faltánál nem találtunk. Az MVSC 380-as 5—8 százaléka fertőzött. a cső egvharmadáig. A fuzárium fertőzésnek meggátolásában sokat segítene a gyors betakarítás. A magasabb (S8-—30. százalék! víztartalom miatt a szárító kapacitása kétharmadára csökken Sok a törött szem is. amelv szintén a csapadékos ősz kcjvetkezménve Mivel a technológia végső Tépése a szárítás, így termelőszövetkezetünk kedvező helyzetben van. mert saiát szárítóval rendelkezik. A fuzárjófoxóz’sra leíérzékenvebbak a sertéset- és a baromfiak ezért a fny.árí,,mmal fertőzőt* kukoricát h’zómarba hizlalására célszerű használniTakács Bertalan, Dombrád, Petőfi Mg. Tsz. A Sőrszentmlhályi Állami Gazdaság üvegházi kertészetében ősszel és télen sem csökken a munka intenzitása. Néhány napja megkezdték a csiperkegomba szedését. A paprika és paradicsom után — melyből az idén több millió forint nyereség származott - most a gomba is jó jövedelmet ígér. Képünkön: szedik a gombát az üvegházban. (MTI fotó - Jászai Csaba felvétele) Zöldségtárolás pincében, árokban, prizmában A zöldségfélék táplálkozásunkban jelentős szerepet töltenek be, ezért igen fontos, hogy télen is minél nagyobb választékuk álljon rendelkezésünkre. Ezért aki kartjében zöldségféléket is termeszt, ne sajnálja a fáradtságot, igyekezzen belőlük minél töhbet tátplni. Még a késő ősszel, fagyok előtt leiáectett;- jól-• kifejlett'-, paprikákat is néhány hétig eltarthatjuk, ha pincében kissé nedves homok között tartjuk. Száraz, jól szellőztethető, 1—5 C fokú pincében, vagy veremben tárolhatjuk ládában, vagy polcokon a káposztát, tiszta, kissé nyirkos homok között rétegezve a karalábét, a sárgarépát, zellert, petrezselymet, téliretket, céklát. Alapos átválogatás után a gyökérzöldségek leveleit úgy távolítsuk el, hogy szárukból 1—2 cm-es csonk maradjon. Majd e részükkel kifelé fordítva két sorban egymással szemben, vagy egy sorban a fal mellett űgv helyezzük el őket. hogy ne érjenek egymáshoz. A sorra annyi homokot szórjunk, hogy befedje a gyökereket. A sorokat kb. méter magasságig célszerű készíteni. A káposzta feléket megtisztítva helyezzük egymásra. A gondosan kiválogatott vörös- és fokhagymát száraz, fagymentes helyen szétterítve, esetleg már fűzérbe kötve tárolhat- juk. A tél folyamán a zöldségféléket jó néhányszor válogassuk át. nehogv a rothadó példányok az egészségeseket is tönkretegvék. Akinek nem áll rendelkezésére pince, az árokba, vagy prizmába is tárolhatAz árkot magas helven készítsük, ahonnan a téli csapadék majd könnven lefolyhat. Az árok félrn“ternyi széles és an cm mélv legven. s a kiásott földet az árok szélén döngöljük le. A káposztát, kelkáposztát, karalábét gyökérrel e<ynitt szorosan egymás mellé téve, a gyökérzöldségeket homokba rétegezve helyezzük az árokba. Maid az árok tetejét tiszta deszkával borítsuk le, s erre szalmát, kukoricaszárat rakjunk. Erősebb hideg őséiért, ézt még. 30—,40. cm ..ivastagi főiddel takarjuk. Az árkot'mindig csak fagymentes napon bontsuk ki, s egyszerre nacvobb mennyiségű — egy-két hétre való — zöldséget szedjünk ki, majd utána rögtön gondosan takarjuk vissza, nehogy a betárolt zöldségek áthüljenek. Amennyiben prizmát készítünk, ezt is magasabb helyre tegyük. Az alapja kh; méter széles legven. A föl- det simára alakítsuk ki, s középen egészen vé"ig helyezzünk el egv léc vagy deszka szeli őzorácsot. Ez- után jellegzetes prizma alakban tegyük rá a zöldségféléket vagy a burgonyát. Végül a terményt úgy takartuk le 15—20 cm magasan földdel ho^v a prizma ge’-ince szabadon maradion. Ide azonban tervünk egász-^ges ku- korjcakévéket, nehogy a prizma beázzon. A toynvmy befülledését, rothadását úgy kerülhetjük el. ha tes nnnoVon ezt eltávolítva Té1en gimd^san fiöveitek a hőmérséklet alakulását és amikor —C fokos fagy jf.Tor.fkezne. fél rn^^re nö- a prizma földtakqré- ,fát a cfpriueet iq horftpnk be földdel. A p]kerüié^ére arouT-torj a felső gQrin pRH «g-voTr-n ő TnóT. yR«*V VÓVort v esőkul Vét méterenk°nt köívpT.zünk el un. szellőző kfí ~tőf. A betárolt termén voVet többnvir0 márejus vádon a tarthatni el liven mádon A nvirmát csak eWor bnnt- suk ki. ba az <a<*4sz fn^rn^k- merm";ságet fel akarjuk használni. Marátok iaoácsaija GYÜMÖLCSFÁK ÜLTETÉSE A gyümölcsösnek kijelölt terület talajmunkáinak elvégzése után sor kerül az ültetésre. Felmerül a kérdés: az őszi vagy a tavaszi ültetés eredményesebb-e? Egyértelmű a válasz: az őszi jobb, mert a téli hónapokban lehullott csapadék, hó vagy eső, a talajt véglegesen megülepíti, kitölti a gyökerek közötti hézagokat, s a gyökereket körülveszi. Bekövetkezik a talaj és a gyökér közötti természetes állapot. Ehhez a folyamathoz sok vízre és időre van szükség. így a beiszapo- lodott gyökerek a talaj tavaszi felmelegedésekor fejlődésnek indulnak és alkalmasak lesznek a tápanyag felvételére. < Ezzel szemben a tavasszal ültetett oltványoknak, ha nincsen bőséges tavaszi csapadék, kedvezőtlenebb a helyzetük. A gyökerek és a talaj között nem jön létre a kívánatos kontaktus (érintkezés). A gyökérhez a rögök miatt nem tömődik a talaj. Ilyenformán a vizet, valamint a tápanyagot egy ideig nem tudja fölvenni. Ezzel szemben a felmelegedett levegő a fa kérgén, felbőrén keresztül vizet von el. Beállhat a fonnyadás. Ezt a hátrányos helyzetet, csak öntözéssel hidalhatjuk át. A tavasszal ültetett oltványokban a nedvkeringés későbben indul meg. A tavaszi ültetés eredési százaléka a fenti okok miatt általában gyengébb szokott lenni az őszi ültetésnél. Miután a hajtások későbben indulnak fejlődésnek, rövidebb lesz a növekedési idő is. Ne ültessünk viszont őszszel, ha a talaj arra nem alkalmas. Különösen alkalmatlan az agyag,- vagy agyagos talaj; ha Ültetéskor a sok eső miau elveszíti morzsálékos- ságát. Ne ültessünk ősszel akkor sem, ha az oltványok tűi későn, már a fagyok beállta után érkeztek. Ezeket az oltványokat vermeljük és á ver- melést szalmás trágyával takarjuk, illetve védjük* meg a téli fagyok ellen. A túl kései ültetésre (december) az őszibarack és a dió gyökerei érzékenyek, illetve a fellazított talajban megfagyhatnak. OLTVÁNYOK kiszedése A VERMELÖBÖL Ültetés előtt az oltványokat ki kell szedni a vermelőbői úgy, hogy a törzsük el ne törjön. Kihúzáskor közép- tálon fogjuk és magunk felé húzva „nem meggörbítve’’ emeljük ki. így a gyökereket borító földréteg meglazul és az oltvány könnyen kihúzható. A kiszedett oltványokat megvizsgáljuk és a gyökérgolyvás, gvökérpené- szes oltványokat félretesszük. Csak annyi oltványt szedjünk ki egyszerre, amennyit 1—2 ‘ óra alatt el tudunk ültetni. GYÖKÉRMETSZÉS Az oltványok gyökerét ültetés előtt űgv metsszük visz- sza. hogy a gvökérzetről csak a törött, zúzott, sérült, beteg részeket vágjuk le. az egészséges részig. Rövidíteni a gyökereket ok nélkül nem szahad, mert minél navvobb gyökérrei ültetünk, annál biztosabb az p.-p'lés és az erő- telies kezdeti feitűdés. A metszlap mindig merőleges legyen (ne ferde), mert így kisebb sebet ejtühk, ami hamarabb gyógyul. Metszéskor a vékonyabb gyökereket kíméljük. AGYAGPÉPEZÉS A pépezés kettős célú mozzanat, mert egyrészt közvetlen talajt és nedvességet biztosítunk a gyökereknek, másrészt a gyökerek ideiglenes fertőtlenítését és védelmét is elvégezzük. Erre a célra a telepítés helyén, vagy a vermelő közelében nagyobb gödröt készítünk, vagy egy kádat süllyesztünk a földbe. Ebben vízzel agyagos földből olyan pépet készítünk, amelv jól kenhető, illetve jól tapad. A vízben oldjuk fel előzőleg a gyökér fertőtlenítéséhez szükséges anyagokat. 100 liter vízhez adjunk 20 dkg higanyos csávázószert. Pajor ellen elegendő, ha ültetés után a gyökérfeletti talajra hintjük a Basudont (1 evőkanálnyit) és azt sekélyen a talajba kapáljuk. ÜLTETŐLÉC HASZNÁLATA A pontos telepítésnek nélkülözhetetlen eszköze az ültetőléc. A géppel forgatott területen az ültetéshez 120, a gödörásással forgatott területen pedig 200 cm-es ültetőlécet használjunk. A léc két végén és közepén készítsünk bevágást, ezek segítségével tudjuk ültetéskor a szükséges segédkarókat kicövekelni (a két végén). Ültetéskor a segédkaró közé helyezve a lé« középső pontja jelzi az ültetendő oltvány helyét. AZ ÜLTETÉS MÉLYSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA Igen fontos, hogy abba a mélységbe kerüljön az oltvány gyökere a talajba, aho-i gyan a faiskolában volt, kivéve a laza homoktalajokat, amelyekben’5—6 cm-rel mélyebben lehet ültetni. Kötöt- tebb és nyirkosabb talajokban a mélyre ültetett oltvány nem fejlődik kellőképpen, esetleg csúcsszáradásos lesz és elpusztul. AZ ÜLTETÉS KIVITEL»; LEZÉSE Az ültetést megelőzően az oltványokat külön műveletben kirakjuk az ültetés helyére. Az ültetést két ember végzi. Az ültetöléc középső bevágását a fa helyét jelző karóhoz illesztjük és az ültetőléc két végéhez segédkarókat szúrunk. Ekkor a fa helyét jelző karót eltávolítjuk és kapával vagy ásóval akkora gödröt készítünk, amekkorában a gyökér kényelmesen elfér. A gyökeret a gödörbe helyezve, az ültetőlécet a két segédkaró közé tesszük. Az oltvány gyökerét, miután az pontos helyére került morzsalékos földdel félig betakarjuk. Az egyik ültető ember a törzset fogva az oltvány fel és le mozgatásával azt rázogatja, hogy a föld a gyökerek'közé is becsurogjon. A másik ültető közben a földet folyamatosan húzza a gyökérre. Amikor a gyökér már nem látszik ki, az ültetőléc kiemelhető és a két ültető ember egyszerre, és egyenletesen megtapossa a földet. A gödör teljes behúzásával az ültetőd befejezést nyert. Tavaszi ültetés esetében az első betaoosás után a gyökerekre bőséges vizet öntünk (be’szanoliuk). s csak azután húzzuk be a gödröt. Inántsy Ferenc Pénzügyi Intézkedések a mezőgazdaságban Az energiahordozók világpiaci árának az utóbbi években bekövetkezett tartós emelkedése indokolja, hogy a többi vállalathoz hasonlóan a mezőgazdasági üzemek termelési költéseiben is érvényesüljenek 1975. ianuár l-től a már meghirdetett új termelői árak. A Mirúszter- tanáei határozata alapján az ebből származó költségnövekedés döntő részét az állami költségvetés kiegyenlíti. A mezőgazdasági üzemek 1075. évi energia-felhasználásának az áremelkedéssel ösz- szefüggő költségnövekedésre térítést kaonak. Ennek mértéke az 1973. évi tényleges üzem- és tüzelőanyag felhasználás a'apján számított árkülönbözet összegéig terjedhet. Változatlanul jelentős segítség, hogy a behozott műtrágyák, növényvédő szerek, fehérjetakarmányok világpiaci árának emelkedését az állami költségvetés semlegesíti. Ezzel nyugodt gazdasági feltételeket teremt a mezőgazdasági nagyüzemek számára. A termelékenvség növekedése. a ráfordítások nagyobb hatékonysága, a folyamatosan növekvő jövedelem lehetővé tette, hogy 1975-től 10 százalékkal felemeljék a mezőgazdasági földadót és a termelőszövetkezeti jövedelemadót. Az 1975. évi tervfeladatok megvalósításához — a tervben szereplő fejlesztésekhez és személyi jövedelmek realizálásához — szükséges pénzügyi eszközök és jövedelmek így is rendelkezésre áUnak maid. Az állami gazdaságok által fizetett nyereségadó a termelőszövetkezeti jövedelemadó többletének megfelelő mértékben ugyancsak emelkeb dik.
