Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

T974. november it KELCT-MAGYAR0RSZÁ8 T A testnevelés és sport jelenlegi helyzete Újsághír: Kedden a szabolcsi sportvezetők előtt előadást tartott Dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese a testneve- lés és sport jelenlegi hely­zetéről, időszerű kérdé­seiről. Az OTSH elnök- helyettesének előadását, majd a felmerült kérdé­sekre adott válaszát az alábbiakban foglaljuk össze. Ha a magyar testnevelés és sport jelenlegi helyzeté­ről ejtünk szót, elsőként kell említeni a magyar sportban 1B73 nyarán lezajlott vál- . tozást. Azt, hogy állami kézbe, a tanácsok irányítá­sa alá került a magyar test­nevelés és sport. Az átál­lás maga — a párt- és la­'s nácsi szervek gondos mun­kája nyomán — úi?y zajlott le, hogy a folyamatos mun­kában nem történt lényege­sebb visszaesés. A változás óta eltelt mint­egy másfél év jelentős alaphelyzetét teremtett. Hi­szen a sporttevékenység irá­nyítása nagyon jó lehető­séghez jutott azzal, hogy a tanácsokhoz tartozik. Hi­szen köztudott, hogy a ta­nácsok kiszélesedett társa­dalmi háttérrel rendel­keznek. Ennek köszönhető elsősor­ban, hogy a testnevelés és sport ügye ma már nem szűk, szakmai mederben zajlik. Jócskán kilépett eb­ből, s ma már egyre inkább pártpolitikánk, társadalmi életünk egyik jelentős al­kotórészének számít. Felvetődhet a kérdés, hogy Ilyen adott helyzetben mik az időszerű feladatok? A párt sportpolitikai cél­kitűzéseinek megfelelően elsőként a tőmegtestnevelés- ről kell szólni. Egyik leg­főbb feladat, hogy egyre inkább felkeltsük az igényt, az érdeklődést a tömegek­ben a sport, az egészséges és rendszeres testmozgás iránt. Ez igénykeltés, s a már felkeltett Igények jó és okos teljesítése viszont egész sor feladatot, tervszerű mun­kát követel. A feladat tel­jesítése érdekében újabb tömegsportformák kidolgo­zása válik szükségessé. El­sőként az atlétikai jellegű, összefüggő és évjáratos testnevelési forma kialakí­tására kerül sor. Ezt kö­vetően úszásban és gim­nasztikái jellegű sportfor­mákban kerül sor tömege­sítésre. Ez új testnevelési rendszerek részben kötele­ző — főleg iskolákban —, részben társadalmi jellegű­ek lesznek. Ez utóbbiak lehetnek házi-, helyi- és munkahelyi jellegű rendez­vények. Mindezek főcélja az lesz, hogy — lehetőséghez mér­ten korhatártól függetle­nül — a legszélesebb töme­gekben felkeltsék a rend­szeres, valamilyen fajta sportolás iránti vágyat. Nem lesz könnyű feladat! Nem, mert további társa­dalmasítást követel, s to­vábbi nagyon módszeres tudatformáló munkát. S e mellett még szembe kell néznünk azzal a reális ténnyel is, hogy a tömeg­testnevelés fellendítését nagvjából a jelenlegi anya­gi lehetőségek határai kö-. zott kell fejlesztenünk. Tény, hogy testnevelés és sport elképzelhetetlen léte­sítmények nélkül. Viszont az is teljesen érthető, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek adottak! Lehet-e így előbbre lép­ni 9 Határozott igennel fe­lelhetünk! Lehet, mert a helyi lehetőségek koránt sincsenek teljes egészében kihasználva. A meglévő lé­tesítményeket sokkal inkább igénybe kell venni, sokkal rendszeresebben mint ^ed­dig. S tömegtestnevelési' cé­lokra kevésbé létesítmény­igényes sportformákat is vá­laszthatunk, például a turiz­must, a kocogást, az erdei sétákat és erdei tornákat. S a valóban kevésbé munka­igényes, társadalmi .össze­fogással épülő kispályák is rendkívül jól hasznosít­hatók. Mindezek nem azt jelentik, hogy egyetlen fil­lért sem áldozunk majd az új évben tömegtestneve­lési célokra, újabb létesít­ményekre. Korántsem így lesz. Csupán arra kell szá­mítanunk, hogy a rendelke­zésre álló anyagiakat a leg­célszerűbben kell elkölte- nünk. Jelentősen megnövekedik a társadalmi tevékenység szerepe. A helyi ötletek, le­hetőségek, bizonyos sajátos helyi adottságok minden ed­diginél nagyobb lehetősé­geket kaprok. S mindezek­kel együtt az elkövetkező években jelentősen előbbre léphetünk a tömegtestneve­lés terén. Mert a jelenlegi legfőbb akadályt nem első­sorban a pályák, létesítmé­nyek hiánya jelenti. Sokkal inkább tudati okokra — oly­kor kényelmességre — kell hivatkoznunk. A magyar testnevelés és sport másik „főkérdése” a versenysport és az élsport helyzete. A versenysport leg­jobbjai, az élsportolók alkot­ják azt a minőséget, mely­nek nemzetközi viszonylatban helyt kell állnia. Mi a helyzet a magyar sporttal? Sokan akadnak, akik azt állítják, hogy a müncheni olimpia óta számos sport­águnk nem tudott előbbre lépni a nemzetközi mezőny­ben. A labdarúgás, az atléti­ka, a birkózás, az ökölvívás, a vívás és még egy-két sport­ág kapott ilyen «„minősítést” a közelmúltban. Sőt akadtak, akik az öttusa visszaeséséről is szóltak. Tény, hogy néhány sport­ágban világ-, vagy Európa­jellegű rendezvényeken n:m egészen úgy sikerült minden, mint azt szerettük volna. Mégis, az idei évben le­zajlott világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon szer­zett érmgk, értékes helyezé­sek- összességében nem fa nyújtanák olyan rossz képet. Emellett tény, hogy néhány ..jegyzett” sportágunkban stagnálás tapasztalható. Egyik-másik sportágban a nemzedékváltás okozta ezt, de tapasztalhatók formainga­dozások is... A magyar sportvezetés Ősz- szességében a minőségi sport jelenlegi helyzetét, az 1974. évi eredményeket nem tartja tragikusnak. Nem, mert túl­zottan többet nem is terve­zett. Az idei esztendő ugyan­is az 1976-os montreáli olim- piára való készülődés egyik munkaéve volt. Mind a váló- gatás, mind a versenyeztetés terén. Az új évben, 1975-ben már lényegesen koncentráltabb lesz az olimpiai felkészülési munka. A különféle sport­ágakban szűkített keretek na­gyobb. központi edzéslehető­séggel készülnek majd. Ennek megfelelően alakul a sportág differenciált fej­lesztése is. Az olimpiai egyé­ni és a kiemelt fontosságú sportágak jutnak komoly le­hetőséghez. Az atlétika, lab­darúgás. úszás, torna, stb sportágakról van szó elsősor. ban. Olyan sportágakat fej­leszt a magyar sportvezetés elsősorban, melyekben jó sze­replésre számíthatunk az olimnián, vagy amelyek vonzásuknál fogva nagy tö­megeket érdekelnek, s olva- nok melvek alaovető fizikai felkészültséget nvúitanak. Azt talán nem kell külön hangsúlyozni, hogy mindkét alapvető feladat — mind a tömegtestnevelés, mind a mi­nőségi sport fejlesztése — nagyon sok munkát igényel. Hiba lenne egyszerűen azzal ..kipipálni” a feladatok vég­zését; hogy ismerjük, tudjuk mit kell tennünk, s majd igyekszünk Ez kevés lehet. A sport iránvftásában be­következett változás kedvező alapfeltételeket teremtett. Azonban a kedvező feltételek mellett is folyamatos, jó munkára van szükség mind a tudatformálás, mind a szak­mai tevékenység terén. Bézi László Felüxabadnlási Sportlövészet: Körttélyessy Zsolt isméi hajnok líiipa-mérkőzések Győzött a Honvéd Tusséron. Kikapott hazai pályán a Kisvárda Szerdán újabb fordulóra került sor a labdarúgó Fel- szabadulási Kupában. A Tu­zsér hazat pályán fogadta a Budapesti Honvéd csapatát, s nagy küzdelemben egygólos vereséget szenvedett. A Kis- várdai SE hazai pályán nagy meglepetésre háromgólos ve­reséggel hagyta el a pályát a Jászberényi Lehellel szem­ben. A Záhony legyőzte Vác csapatát. BP. HONVED— tuzsEri medosz 1:0 (1:0) Tuzsér, 1500 néző, jv.: dr. Demeter. Bp. Honvéd: Kollár — Ke­lemen, Páncsics, Szűcs (Vi- rágh), Lukács, Pál, Kocsis, Pintér, Fehérvári, Kozma (Bartos) Weimper. Edző: dr. Lakat Károly. Tuzsér: Révész S. — Ré­vész Z., Tóth A., Szűcs, Ka- zuska, Tóth János, Hegedűs, Maczkó, Tóth József (Gyüre), Mártha, Révész D. (Révész B.). Edző: Birinyj József. A hazai csapat lépett fel támadólag, és már az első percben óriási gólhelyzet ma­radt kihasználatlanul. Macz­kó már csak a kapussal állt szemben, de közelről a .kapu mellé lőtt. A 9. percben jobb oldali hazai támadás végén Mártha az oldalhálóba lőtt. Jászberény: Vasas — Kar­kusz, Ambrusz, Kátai, Sár­közi, Haspu. Sántha, Lukácsi, Kelemen, Urbán, Bugyi. Ed­ző: Bíró István. Kisvárda: Molnár Z. — Marczi, Kovács M, Ráthy, Tóth B., Kulcsár, Szeregnyi, Nagy G. (Regőczi II,), Bács­kái, Turtóczki, Molnár J. Ed­ző: Oláh Tibor. 4. perc: Szeregnyi 20 méte­res szabadrúgását a jászberé­nyi kapus bravúrral védte. 9. perc: Sárközi indította Sánthát, aki egy csel után 10 méterről a kapu közeipébe lőtt, 1:0. 38. perc: Marczi ügyesen elment védői között, beadá­sát azonban Tóth 20 méterről jó helyzetben kapu fölé lőtte. 41. perc: Haspu labdájával Urbán kitört, de 10 méterről kapu mellé küldte a labdát. 60. perc: Marczi hagy lö­vését Vasas kapus szögletre hárította. 62. perc: Bugyi jő labdával indította Kelement, aki visz- szaj átszőtt csatártársához. Bugyi a kapus mellett a há­lóba helyezte a labdát, 2:0. 67. perc: Bugyi bal oldalról ívelt be a kapu elé, Sántha időben érkezett, és senkitől sem zavartatva Jött a hálóba, Budapesten az igen rangos — hat fordulós '— Ságvári Kupa légfegyveres versenyen immár másodízben szerezte meg a bajnoki címet Kört- vélyessy Zsolt. az MHSZ Nyíregyházi EVLK kitűnő versenyzője. A hat fordulón nyújtott át­lagteljesítménye 367 köregy­ség 40 lövésből. Eredménye 37 köregységgel jobb az aranyjelvényes szintnél. Ér­demes megemlíteni hogy eb­ben az évben már húsz alka­lommal érte el az aranyjelvé­nyes szintet és ő tartja ver­senyszámában az országos csúcsot is 378 köregységgel. Edzője gz ésedapja, dr. Kört- vélyessv József, ★ Az elmúlt évi jó tapaszta­latok alapján rendezte meg az MHSZ Nyíregyházi Építők Városi Lövészklub a „Nyír­egyháza felszabadulása” há­romfordulós sportlövészver­senyt. A közelmúltban meg­rendezett versenyen nyolc iskola 48 tanulója — egv csa­pat három lány- és három fiúversenyzőből állt — vett részt. Kiemelkedő teljesít­mény a lányok versenyében született: Horváth Edit és Székelyhídi Ibolya jóvoltából. A háromfordulós verseny el­ső fordulójáhak eredményei: Körtvélycssy Zsófi. Lányok, egyéni: 1. Horváth Edit (15-ös Iskola) 114* 2. Szé­kelyhídi Ibolya (12-es Iskola) 101, 3. Olmann Judif (1-es Is­kola) 98 köregység. Fiúk, egyéni: 1 Pavonaí András (11-es Iskola) 98, 2.. Turóczi Sándor (15-ös Iskola) 98, 3. Szegedi Tibor (10-es Is­kola) 88 köregységgel. Csapatban: 1. 15-ös Iskola 444, 2. 11-es Iskolá 380, 3. 1- es Iskola 344 köregységgel. Levlczky Zoltán RÖPLABDA: Járá§i §es*dü!ő és ifjúsági torna (Az első negyedórában meglepő volt a hazaiak bátor támadó játéka, meglepte nagy nevű ellenfelét. és ha egy kis szerencséje van gólt is szerezhetett volna.) A 25. percben Kozma köze­li lövését Révész kitűnő ref­lexszel hárította. A 33. perc­ben esett a mérkőzés egyet­len ég egyben győztes gólja. Kocsis bal oldali szögletrúgá­sát Pál c^z elalvó védők kö­zött juttatta a hálóba, 1:0. A 41. percben a felfutó Kele­men 25 méterről a jobb oldali kapufát találta el. A második játékrészben is­mét a hazaiak kezdtek job­ban. A 48. percben bal oldali szögletrúgáshoz jutottak a hazaiak, Mártha 5 méterről nagy helyzetben kapu fölé fe­jelte a labdát. A vendégcsa­pat kulturált játékával eny­he mezőnyfölényben játszott, a tuzsériak igen lelkesen küz­döttek, de a nagyobb rutin döntött. A 68. percben Kocsig 18 méteres kapáslövését Révész bravúrosan védte. A 84. perc­ben egyenlítési alkalmat sza­lasztott el a hazai csapat. A csereként beállt Gyüre a ka­pu előterébe cselezbe be ma­gát, de lövése hajszállal a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret. A találkozó a hazaiak újabb támadásával fejeződött be. Igen nagy érdeklődés előz­te meg a Honvéd játékát. Né­zőcsúcs született A hazai csa­pat ezúttal igen okosan ját­szott bátran támadtak és egy kis szerencsével akár a dön­tetlent is elérhette volna. A Honvéd ezen a mérkőzésen csupán annyit nyújtott, amennyi a győzelemhez ele­gendő volt számára Jók: Lukács, Fehérvári, Vi- rágh, illetve Révész S., Tóth Á,, Szűcs. Kovács György JÁSZBERÉNYI LEHEL— KISVÄRDAI SE 3:0 (1:0) Kisvárda, 100 néző, jv.: Koa&la. 3:0. Az erősen tartalékos hazai csapat mérsékelt teljesít­ményt nyújtott, és megérde­melt vereséget szenvedett ha­zai pályán. A vendégek végig igen lelkesen és nagy akarás­sal küzdöttek, helyzeteiket is kihasználtak­Jók: Veress. Sántha. Bu­gyi. A hazai csapatbői senkit sem lehet kiemelni. / Terebessy Attila ZÁHONYT VSC — VÁCI HÍRADÁS 3:2 (1:0). Záhony, 200 néző, vezette: Mizsei. A hazai csapat többet tá­madott és helyzetei alapján megérdemelten győzött. Gól­szerzők: Balázs (2), Szűcs. A Nyíregyházi Járási Röplabda Szövetség sike­resen rendezte a Serdülő és ifjúsági leány töplabdáesa- patok járási tornáját a Tisza- vasvári Gimnázium tornater­mében. Eredmények: Serdülő csapatok: Tisza­vasvári — Nyíregyházi 3-as iskola 25:17, 3-as iskola — Ibrány 9:27, Tiszavasvári— Ibrány 16:27. A mérkőzése­ket kétszer 10 perces játék- diővel rendezték meg. Végső sorrend: 1. Ibrányi Általános Isko­la, 2. Tiszavasvári Gimná­zium, 3. Nyíregyházi 3-a3 Általános Iskola. Ifjúsági csapatok: Ibrány — NY VSC 44:20, Tiszavas­vári —Venesellő 18:28, Ven- csellő — NY VSC 20:24. Ib­rány — Tiszavasvári 20:32, NY VSC—Tiszavasvári 24:28, Ibrány — Vencsellő 16:28. A mérkőzéseket kétszer 15 perces játékidővel rendezték meg. Végső sorrend: L Vencsellől Gimnázi­um. 2. Tiszavasvári Gimná­zium, 3. Ibrányi Gimnázi­um. 4. Nyíregyházi VSC. Gidófalvy Albert GÉPJÁRMŰ-1ULAJDONOSOK FIGYELMÉBE ! Értesítjük a gépjArmü-tulajdonosorat, hogy 1974. NOVEMBER ll-TÖL a gépjárműbárok felvételét és rendezését a megyében az alábbi helyeken végezzük: NYÍREGYHÁZÁN: Lujza u. 1. (VAGÉP autószerviz-telep, tel.: 11—450) ÜGYFÉLSZOLGÁLAT: pénteken 8—J5 óráig szombaton 8—12 óráig a hét többi napján 8—16 óráig MÁTÉSZALKÁN: Ságvári u. (Ip Szöv. autószerviz telepe) ÜGYFÉLSZOLGALAT: kedden és pénteken 9—12 óráig A gépjárműkárok bejelentését a káresettől számított 48 órán belül továbbra is az eddigi gyakorlat szerint ♦ % — vidéken bármelyik AB-fiőknál, — Nyíregyházán azonban csak a Lnjza a. 1. sz. alatti ■v kárrendezési helyen lehet megtenni. Az üzemképtelen gépjárművek kárfelvételét a károsult indokolt és külön kérésére — a kárszakértőink — a helyszínen is elvégzik. Állami biztosító SZABOLCS-SZATM \ I? MEGYEI IGAZGATÖSÄGA (14881

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom