Kelet-Magyarország, 1974. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-01 / 256. szám

HZ MSZMP SZABOLCS SZ&TMÁR MZGYÍI BIZOTTSÁGA-ÉS A MEGYD tiNiCS LAPJA Egészségügyi fejieszlési kwcejaél fogait! el a megvei tanács Újabb 1700 kórházi ágy — Bo/ül a bölcsödéi hálózat — Gondoskodás az idős emberekről Segítség az orvoshiány leküzdésére KXX1 RV FOLT AM. 85«. SZÁM ARA : 80 FILLER 1*7*. NOVEMBER 1, PÉNTEK Bsfe'exőd'ek a magyar -lengyel tárgya’*-ik Losonczi Fá! hazautazott Varsóból Közös közleményt adlak ki a magyar áramfő látogatásáról Losonczi Pál lengyelorszá­gi hivatalos baráti látogatá­sának utolsó napján, csü­törtökön délelőtt a LEMP KB székházában találkozott a lengyel párt- és állami ve­zetőkkel. A szívélyes és ba­ráti légkörben lefolyt meg­beszélésekkel befejeződtek a magyar—lengyel tárgyalások, amelyről közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Lo­sonczi Pál hivatalos, baráti látogatásra hívta meg a Ma­gyar Népköztársaságba Hen­riik Jablonskit, a Lengyel Népköztársaság elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Az Elnöki Tanács elnöke, felesége és kísérete délután repülőgépen elutazott Varsó­ból. Losonczi Pál Ferihegyre érkezése után nyilatkozatot adott a sajtó munkatársainak. — Sok kellemes élménnyel gazdagodva tértünk haza négynapos lengyelországi lá­togatásunkról" — közölte, majd elmondta: — Erre a látogatásra Hen­ryk Jablonskinak, a Lengyel Népköztársaság államtanácsa elnökének 1972 novemberé­ben Budapesten tett láto­gatása viszonzásaként ke­rült sor. Külön örömünkre szolgált, hogy a Lengve! Néoköztársaság újjászüle­tésének jubileumi évében történt utazásunk, abban az időben, amikor a testvéri lengyel nép ünneoi megem­lékezéseken összegezi az el­múlt 30 éves fejlődés nagy­szerű eredményeit, a Len­gve! Egyesült Munkáspárt VT kongresszusa és I. orszá­gos nártkonferenciája hatá­rozatainak teljesítését. — A lengyel vendéglátók által összeállított program jó lehetőséget biztosított ar­ra, hogy ipari, mezőgazdasá­gi és kulturális létesítmé­nyek megtekintése során ta­lálkozhattunk a lengyel tár­sadalom különböző rétegei­hez tartozó emberekkel munkásokkal, parasztokkal, az értelmiség különböző képviselőivel. — Mély benyomást tett ránk az a fejlődés, amelyet a Lengyel Népköztársaság­ban tapasztaltunk. Őszinte elismerés illeti a lengyel nép hősi erőfeszítéseit, ame­lyekkel a hitleri fasizmus által lerombolt országát az elmúlt 30 év alatt gazdasá­gilag fejlett, virágzó szocia­lista or'záRgá változtatta. — A kétoldalú kapcsolata­ink áttekintése során azt tapasztaltuk, hogy a népe­ink közötti hagyományos barátság örvendetesen fej­lődik és mindinkább szocia­Puja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön délelőtt a Külügyminisztériumban fo­gadta dr. Carlos P. Romulót, a Fülöp-szigeti Köztársaság külügyminiszterét, majd megkezdődtek a két külügy­miniszter közötti hivatalos tárgyalások. A megbeszélé­seken részt vett Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. lista tartalommal telítődik az élet minden területén. A magyar és a lengyel minisz­terelnök legutóbbi találko­zóján kialakult elhatározá­sok — amelyek nagy jelen­tőségűek kapcsolataink fej­lődése szempontjából rend­ben megvalósulnak. — A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit azonos módon ítéljük meg a lengyel elvtársakkal, és közös cél­jaink megvalósításáért együtt tevékenykedünk a nemzetközi élet különböző területein. — Utunk során Lengyel ­ország-szerte mindenütt me­leg barátsággal fogadtak bennünket, ami meggyőzően kifejezte a lengyel néonek a magyar nép iránti szerete- tét, megbecsülését. A láto­gatás, úgv gondolom, jó szolgálatot tett népeink ha­gyományos barátsága ügyé­nek, — fejezte be nyilatko­zatát Losonczi PáL dr. Kós Péter, a Külügymi­nisztérium főosztályvezető­je és dr. Kázmér Zsigmond főosztályvezető-helyettes. A Fülöp-szigeti tárgyaló de­legáció tagja Luis Morenco- Salcedo, a Fülöp-szigeti Köz­társaság párizsi nagykövete és Felipe Mabilangen nagy­követ a külügyminiszter személyi kabinetfőnöke. (MTI) Merrkezdödfek a magyar— Füföp-szigeti kü ügyminiszter' tárgyalások 91 elkezdődött a MIOSZ Uoz^inióse Felszólalt a vitában Győri Imre, a Központi Bizottság titkára Csütörtökön a budapesti pártbizottság oktatási igaz­gatóságának épületében megkezdődött a Magyar Új­ságírók Szövetségének két­napos közgyűlése. Az elnök­ségben foglalt helyet Győrt Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Grósz Károly, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának vezetője. Várkonyi Péter államtitkár a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. Katona István, az MSZMP KB tag­ja, a Népszabadság főszer­kesztője, Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, Komját Irén, a ■ MUOSZ alelnöke, Király András, a szövetség főtitkára, Kimmel Emil, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszerve­zetének főtitkára, Vas Imre a művészeti dolgozók szak­szervezetének főtitkára Részt vett. a tanácskozáson Jiri Kubka. a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitká­ra, és Oleg Zaglagyin, a HÚSZ titkára. Barcs Sándor, a MUOSZ elnöke, az MTI vezérigazga­tója tartott megnyitót. A szövetség választmánya a legutóbbi közgyűlés óta el­telt őt esztendő munkájáról írásos beszámolót készített, amely átfogó képet nyújt a bel- és külpolitikai újság­írás helyzetéről. Király And­rás a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében ki­emelte: mindaz, amit az új­ságírás adhat, amivel gazda­gíthatja társadalmi életün­ket, — politikánkat szol­gálja. A továbbiakban Garam József, a szövetség ellenőrző bizottságának elnöke ismer­tette a bizottság jelentését a MUOSZ gazdálkodásáról majd Eck Gyula, az etikai bizottság elnöke terjesztette a közgyűlés elé a bizottság jelentését. Gyurkó Géza, a MUOSZ alelnöke beszámolt a szövetség alapszabályainak módosítására vonatkozó ja­vaslatokról. Ezután meg­kezdődött a vita. A vitában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Győri Imre bevezetőben tolmácsolta a közgyűlésnek, a sajtó, a rádió, a televízió, a tömegtájékoztatás minden dolgozójának az MSZMP Központi Bizottsága üdvöz­letét. Többek között a követ­kezőket mondotta: — A szocialista újságírók megtisztelő feladata, hogy tollal, mikrofonnal, kamerá­val és fényképezőgéppel hi­teles képet adjanak népünk munkájáról, elért eredmé­nyeinkről, terveinkről, célja­inkról, és azokról a gondok­ról, problémákról Is, ame­lyek különféle okokból — olykor nehezítik, lassítják előrehaladásunkat. Ez ugyan állandó feladata a sajtónak, de a következő hetekben, hónapokban erre megkülön­böztetett figyelmet kell for­dítanunk — mondotta. golytottl t, 8. »Mit—) Csütörtökön délelőtt tartotta soron következő ülé­sét a megyei tanács. Megjelent a tanácskozáson dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Aczél György, egészségügyi miniszterhelyettes. A tanácsülésen előterjesz­tést vitattak meg Szabolcs- Szatmár megye egészségügyi helyzetéről és hoszú távú fej­lesztési koncepciójáról. A napirendhez Gyúró Imre ta­nácselnök-helyettes fűzött kiegészítést. Az elkészített dokumentumban és a szóbeli kiegészítésben jelentős he­lyet kapott az a fejlődés, ami megyénk lakossága egészség- ügyi helyzetében történt a felszabadulás óta. Az eltelt időszakban a kedvező élet- és munkakörülmények közvetle­nül, vagy közvetve hatottak a lakosság egészségügyi állapo­tára. Visszaszorultak a ha­gyományosan nagy szerepet játszó fertőző betegségek. Még 1960-ban is mintegy 9 ezer tbc-s beteget tartottak nyilván megyénkben, ezzel szemben 1983-ban ezeknek a betegeknek a száma alig ha­ladta meg a kétezret. Har­minc év alatt a csecsemő- halandóság 131 ezrelékről, 36 ezrelékre csökkent. Megyénk lakosságának jelentős anyagi vállalásával jó ütemben fej­lődött a körzeti orvosi ellá­tottság. A tárgyi feltételek — lakás, rendelő — biztosításá­val a felszabadulás előtti 65 működő körzet helyett, ma 218 körletre oszlik a megye. A fejlődés különösen az el­múlt tíz évben gyorsult meg, amikor a megye településein több mint 100 orvosi lakást építettek, vagy alakítottak át. A fekvőbeteg-ellátás érde­kében jelentős intézmény­hálózat fejlesztést valósítot­tak meg Szabolcs-Szatmár­iban. Ma 828tf kórházi ággyal rendelkezünk az, 1945 évi 1218-cal szemben. Az imponáló fejlődés ellenére a tízezer la­kosra jutó kórházi ágyszám tekintetében mégis országo­san az utolsó helyen állunk. Annak ellenére, hogy Fehér- gyarmaton új kórház épült, bővült a vásárosnaményx kór­ház, és felépült az új nyíregy­házi tbc-intézet, új pavilono­kat kapott a megyei kórház, mégis igen nagy a zsúfoltság a nyíregyházi megyei és a mátészalkai kórházakban. A járóbetegek szakorvosi ellá­tására az új rendelők egész sora létesült megyénkben, de a szakrendelések helyzete még a kórházakénál is hát­rányosabb. Rendkívül nagy a túlzsúfoltság. Elmélyült mun­kára, és kultúrált kiszolgálás­ra a jelenlegi helyzet nem ad lehetőséget. Rontja a szakmai ellátás színvonalát, hogy 40 szakorvosi állás betöltetlen megyénkben. Jelentős előrelépés történt az anya. és gyermekvédelem, ben. Kialakul a szülőotthonok hálózata. Ma már a szülések több mint 95 százaléka intéz­ményekben zajlik le. Közis­mert megyénk kedvező népe­sedési aránya. A szülések számának további emelkedé­se várható, emiatt bővíteni szükséges a kórházak szülé­szeti és nőgyógyászati osztá­lyait. A felszabadulás előtt megyénkben a bölcsődéket egyáltalán nem ismerték. Ma 1928 csecsemőt tudunk böl­csődei gondozásba venni. Az orvosok száma 30 év alatt megháromszorozódott, mégis a jelenlegi ellátottsági szinttel megyénk országosan az utolsó helyen áll. Ez azt is jelenti, hogy az itt dolgozó orvosok igénybevétele az át­lagosnál sokkal magasabb. Az utóbbi években megszűnt az orvosi létszámcsökkenés. Ezt elősegítette a már említett élet- és munkakörülmények javítása, társadalmi ösztöndí­jak létesítése. 1973-ban 7* társadalmi ösztöndíjas orvos­tanhallgatója volt megyénk­nek. Az egészségügy távlati tér. vét a megyei tanács által Jó. váhagyott településhálózat fejlesztési tervvel összhang­ban az Egészségügyi Miniszté. rium által rendelkezésre bo­csátott irányelv figyelembe vételével készítették el. A távlati tervek elkészítésével lehetőség nyílik arra, hogy a települések egészségügyi fej­lettsége olyan mértékű le­gyen, amely megfelel az adott település kategóriájának. A járóbeteg-ellátás javítására 1990-ig 67 orvosi körzet fej­lesztését szabja meg az irány­elv. Ez megfelel az utóbbi másfél évtized fejlesztési ütemének. A terv szerint a körzeti orvosok munkájához az eddiginél jobb feltételeket teremtenek. Mivel a körzeti orvosok tevékenységében egyre nagyobb szerepe lesz az idős, betegek gondozásá­nak, célszerű lesz a körzete : négyes egységét (orvos, védő­nő, orvosirnok, körzeti ápoló) kibővíteni házi szociális gon­dozónői állással. A távlati terv idején legalább 14 fő­foglalkozású üzemi orvosálk * megszervezésére van szük­ség. A legégetőbb rendelőintéze. ti gondokat figyelembe vét« a nyíregyházi rendelőintézet korszerűsítése és bővítésa már folyamatban van, a mo. tészalkai rendelőintézet kor­szerűsítése és bővítése az ötö­dik ötévds tervben válik va­lóra, a Vásárosnaményi ped ? Í980 után realizálódhat. A fekvőbeteg-ellátás javí­tása érdekében 1970-től 1973- ig mintegy 600-zal növekszik a kórházi ágyak száma. A* irányelvek szerint a követke­ző 15 évben mintegy 1700 ággyal bővül a megyében lé­vő kórházak ágyainak száma. (Folytatás a 8. oldalai ) MeoféoL íájMs: s az irökváltsfg Uj, állandó kiállítás a Jósa András Múzeumban Az Ifjú Zenebarátok kóru­sának énekével (Gebri József vezényelt) kezdődött tegnap délelőtt a nyíregyházi Jósa András Múzeumban a Sza- bolcs-Szatmár megye fel- emelkedése és a Nyíregyhá­za örökválfcsága című kiál­lítások ünnepélyes megnyi­tója. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték az első emeleti nagytermet Németh Péter mb. múzeumigazgató kö­szöntötte a megye és a me­gyeszékhely megjelenj párt- és állami vezetőit, a két test­vérváros, Ungvár és Eperjes jelenlevő képviselőit és a múzeumbarátokat. Szabó Ferenc, a városi ta­nács általános elnökhelyette­se megnyitó beszédében örö-" mét fejezte ki, hogy a Törté­nelmi Társulat tudományos emlékülése, az emlékoszlop felavatása és az ünnepi ta­nácsülés után immár a ne­gyedik jelentős eseménnyel történik megemlékezés a 150 évvel ezélőtt megkötött örök- váltság-szerződésre és a vá­ros felszabadulásának 30 éves jubileumára. — Nevezete® sorsforduló hónapja október Nyíregy­házának — mondta az el­nökhelyettes. — A két idő­pont véletlen egybeesésének csak örülni tudunk, annál is inkább mivel az egész világ sorsát megfordító Nagy Ok­tóbert juttatja eszünkbe. Méltatta a polgári fejlő­dést lehetővé tevő örökvált- ság történelmi jelentőségét, és rámutatott, hogy igazi, forradalmi fejlődést csak 1944 októbere hozott, amely a pusztító háború végét és a sacöalistsi lejtődé*, azóta már eleven valósággá lett le­hetőségét jelentette. Befejezésül köszönetét mondott a kiállítás megren­dezéséért a Jósa András Mú­zeum kollektívájának, a Munkásmozgalmi Intézet és a Megyei Levéltár munka­társainak és minden közre­működőnek. A kiállításnak az örölcvált- ságot felidéző része Nyíregy­háza újratelepítésétől a szerződés megkötését köve­tő évekig mutatja be a város életét, eredeti okmányok, a jobbágyságtól a polgárosodá­sig tartó időszakban hasz­nált tárgyak tanúbizonysá- gávaL A felszabadulási kiál­lítás erőssége a kitűnően szemlél tető f otódok umen ­táció, amely a háború vég­napjaitól jelenünkig végig­kíséri a megye gazdasági és társadalmi életének örver - detesen sok és pozitív irá­nyú változását. Mindkét ki­állítást a megértést és a tör­ténelmi gondolkodást segítő, felirat, grafikon, ábra il­lusztrálja. A teremben ezzel a meg­nyitóval állandó kiállítás ka­pott otthont, amely azonban még nem befejezett. 1976- ban a megyeszékhellyé nyil­vánítás centenáriumán újabb dokumentumokkal bő­vítik. Világtakaréksssági nap’74 Csütörtökön délután Nyír­egyházán a konzervgyárban tartotta meg az Országos Ta­karékpénztár megyei Igaz­gatósága a világtakarékossá­gi nap megyei megnyitóját A megnyitón részt vettek a párt-, tanács-, szakszervezet népfront és a társadalmi szervek megyei képviselői, a meghívott vállalatok vezetői A konzervgyár központ' ebédlőtermében megrende zett félévszázados jubileum ünnepségen beszédet mon­dott Gulyás Emilné dr-, a Hazafias Népfront megyei titkára. Méltatta a viiágta- carékossági nap jelentőségét elemezte a megye lakossá­eredményeit. Közölte, hogy ma már a megye lakosságá­nak megtakarítása elérte a 2 milliárd 300 millió forin­tot, s a takarékoskodás! kedv változatlan. Ezt igazol­ja, hogy csupán az elmúlt két hét alatt 35 millió fo­rinttal nőtt a lakosság meg­takarítása — takarékbetét* könyvben. Ezt követően a konzerv­gyár dolgozói részére kia- lott s hibátlanul megfejtett rejtvények tulajdonosai kö­zött az OTP és a MÉSZÖV ajándéksorsolást rendezett Az ünnepséget követően a vendégek eszmecserét foly­tattak a pénztakarékosság továbbfejlesztéséről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom