Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

. iZ MSZMP SZABOLCS SZATMAJI MÍGW BIZOTTSÍGÁ lS A'MEGYEI TÍNÁCS LAPJA ivJ XXXI PVFOLTAM. 230. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1974. OKTOBER 2, SZERDA A barátság és eg dokumentuma Hat napon át az egész ország Moszkvára és L.eningrádra figyelt. Kádár János vezeté­sével magyar párt- és kormányküldöttség járt a Szovjetunióban a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak nagyrabecsült vendége­ként. A magyar közvélemény a televízió, a rá­dió és a sajtó közvetítésével ennek a hivata­los baráti látogatásnak minden mozzanatát nyomon követhette. Tapasztalhatta, hogy Leonyid Brezsnyevvel az élén a vendéglátók — párt- és állami vezető személyiségek ép­pen úgy, mint üzemek, intézmények dolgo­zói vagy a moszkvai, leningrádi utca járóke­lői — mélyről fakadó baráti érzelmekkel, a szovjet emberekre olyannyira jellemző ter­mészetes melegséggel vették körül a magyar nép küldötteit. Így aztán ez a látogatás nem­csak politikai, a hivatalos ügyek szempont­jából volt páratlanul gazdag, hanem érzelmi vonatkozásban is. Kifejezte a magyar és a szovjet nép, a két testvérpárt, a két szocia­lista ország legteljesebb együttérzését, teljes összehangoltságát, testvéri kapcsolatait. Ezért emelhette ki a küldöttséget kísérő magyar újságíróknak adott nyilatkozatában Kádár János, hogy bár „a két ország nagy­ságrendje nagyon is különböző” minden szempontból egyenjogú, megbecsült barát­ként kezelnek bennünket, s a szovjet embe­rek számára „ugyanolyan értékes és drága a szovjet—magyar barátság, mint nekünk a magyar—szovjet barátság". A két párt- és kormány vezetőinek leg­magasabb színtű találkozói kiváló alkalom­mal szolgáltak arra is, hogy kicseréljék vé­leményüket a kétoldalú kapcsolatok állapo­táról csakúgy mint a nemzetközi kérdésekről. A látogatás és a tárgyalások eredményei' összegező közös közlemény fontos dokumen­tum: nemcsak a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálja a két párt és ország né­zeteinek és álláspontjainak teljes egységé1 valamennyi megvitatott kérdésben, hanem eligazítást ad magyar és szovjet főhatóságok­nak, vállalatoknak, intézményeknek és min­den rangú és foglalkozású dolgozónak is az együttműködés fejlesztésének teendőire. A kiinduló megállapítás, amely mintegy az eddig megtett utat is értékeli az, hogy „magas színvonalúak a két országnak a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet minden te­rületére M. erjedő testvéri kapcsolatai”. Ez' a megállapítást a közös közlemény a továb­biakban részletezi, s egyben jelzi azt is, hogy Ilyen úton kívánatos tovább haladni. „Ha­tékonyabbá váltak — hangsúlyozza a közle­mény — a két ország helyi párt- és társadal­mi szervezeteinek, mi üsztériumainak és fő­hatóságainak. megyéinek és városainak kap­csolatai”. A kapcsolatok fejlesztésének, az együttműködésnek ez a — mondhatnánk — „decentralizálása” kétségtelenül hatásosabbá, elmélyültebbé tette a munkát a különböző szinteken. Behatóan foglalkoztak a tárgyaló part­nerek a gazdasági kapcsolatokkal. Az olyan nyersanyagban szegény ország számára, mint hazánk, a mai energiává] ságos világban hat­ványozott jelentősége van a közös közlemény azon megállapításának, amely a két népgaz­daság most készülő ötéves terveinek össze­hangolására ösztönöz, különösen a fűtőanyag- és energiatartalékok további kiaknázása cél­jából. Ugyancsak kölcsönösen hasznos és a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja az a megjegyzés is, hogy a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció szé­lesítésére közös intézkedéseket kell tenni. A gazdasági természetű iránymutató megállapítások közül még kiemelkedők a közös közleménynek a szocialista integrációs program fejlesztésére vonatkozó pontjai. Ál­talában hangsúlyt kapott a magyar—szovjet tárgyalásokon a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató nemzetközi együttműködés külön­böző területeinek és módozatainak vizsgála­ta. Ilyen együttműködésre hív fel a közös közlemény a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozásában, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásában. A tárgyaló felek elhatározták azt is, hogy szé­lesítik a két külügyminisztérium, valamint a két párt központi bizottsága közt a külpoli­tikai konzultációkat és munkatalálkozókat. „Az MSZMP és az SZKP — hangoztatja a közös közlemény — nagy jelentőséget tulaj­donít a kommunista és munkáspártok regio­nálisan és világméretekben végzett közös munkájának. !a két párt megerősíti készsé­gét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorla­ti lépések megvalósítását.” A közös közlemény végül részletesen foglalkozik a két pártnak a napirenden lévő nemzetközi kérdésekben vallott, minden te­kintetben teljesen egybeeső, egységes állás­pontjával. A nemzetközi enyhülés politiká­jának térhódításában oroszlánrésze van az SZKP, a szovjet állam erőfeszítéseinek, amely az SZKP XXIV. kongresszusán elfoga­dott békeprogram átültetése a gyakorlatban. A tárgyalásokon is kifejezésre jutott, s a kö­zös közlemény is megerősíti, hogy az MSZMP, a magyar kormány és egész né­pünk minden erővel támogatja ezt a politi­kát, eleget tesz internacionalista kötelessé­gének és lehetőségei szerint hozzájárult ah­hoz a nagy erőfeszítéshez, amelyet a Szov­jetunió, az SZKP fejt ki a világ békéjéért, biztonságáért és a társadalmi haladás győ­zelemre juttatásáért. A magyar—szovjet barátság kiemelkedő hat napja volt a párt- és kormányküldöttsé­günk szovjetunióbeli látogatása. Most a szovjet—magyar barátságnak és együttmű­ködésnek dolgos hétköznapjai következnek. Ezekhez erőt, lendületet ad mindaz, amit küldötteink a Szovjetunióban tapasztaltak. Nemes János Losonezl Pál Borsod megyében Kedden kétnapos látoga­tásra Borsód megyébe érke­zett Losonezl Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Miskolcon a megyei tanács székházában a megye veze.ői fogadták dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első tit­kárának üdvözlő szavai után dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke adott tájékoz­tatást Borsod iparának és mezőgazdaságának helyzeté­ről, fejlődéséről, az oktatás és az egészségügy terén elért eredményeiről, a lakásépítke zések és a beruházások hely­zetéről. A tájékoztatón ott volt Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára, Varga Gabomé, az országgyűlés al- elnöke, a Borsod megyei ta­nács elnökhelyettese, továb­bá Drótos László a Miskolci Városi Pártbizottság első tit­kára, Rózsa Kálmán, a Mis­kolci Városi Tanács megbí-' zott elnöke és Hegyi Imre, országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titká­ra. A tá;éfcoetett> ?>■**» te fő­nöki Tanács elnöke a megye és Miskolc párt- és állami vezetőinek társaságában a nagy miskolci építkezéseket tekintette meg. Felkereste áz új diósgyőri városközpontot, megtekintette a napi 60 ton­na kapacitású korszerű ke­nyérgyárat, majd a győri-ka­pui úgynevezett összekötő vá­rosrészben a több mint 39 egységből álló szolgáltató há­zat, A városi körséta utolsó állomása a II. Rákóczi Fe­renc könyvtár volt. Több munkaalkalom, kedvezmények A nő- és az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatait értékelték a napokban Nyíregyházán, a mezőgazdasági termelő-, az ipari-, és a fogyasztási szö­vetkezetek szövetségeinek ve­zetői. Megállapították: az MSZMP Központi Bizottsá­gának 1970 februári határo­zata óta mindhárom szövet­kezeti ágazatban jelentősen javult a nők és a fiatalok élet- és munkakörülménye. A termelőszövetkezetek többsége ma már hideg-me­leg vizes fürdővel, öltözővel, rendelkezik. Több tsz ad munkaidő-kedvezményt nő­tagjainak, fizetett szabad­szombat, vagy szabadnap formájában. Alapvető fela­datnak tartják a vezetők a nők folyamatos foglalkozta­tásának megoldását. így szervezésükben a nők télen a konzervgyáraknak és a házi­ipari szövetkezetnek vé­geznek bérmunkát, valamint hagymát, burgonyát csoma­golnak, ládát készítenek. Je­lentős segítséget nyújtanak a szövetkezetek a gyermekin­tézmények építéséhez is. A Tisza menti tiz-ek például 1971-től napjainkig 6,7 mil­lió forintot fordítottak erre a célra. Az ipari szövetkezeteknél tovább nőtt a nődolgozók száma. A Nyírség Ruházali Szövetkezet Kemecsén új üzemegységet alakított ki, a Tiszavasvári Építő- és Szol­gáltató, valamint a Vásáros- naményi Vegyesipari Szövet­kezet pedig motortekercselő üzemet hozott létre, így újabb 200 szabolcsi lány és asszony kapott munkaalkal­mat. Csengerben labdagyártó üzem épül, ahol 80 nő dol­gozhat majd. . Sokat tesznek az ipari szövetkezetek a nők szakmai képzése terén is. Ed­dig 407 főnek adtak lehetősé­get a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzésére. A fia­talok kulturális szórakozásá­ra, sportolására minden év­ben jelentős összeget fordíta­nak, 1973-ban például 300 ezer forintot. Az ÁFÉSZ-ek üzletpoliti­kai tervében kiemelt feladat a nők háztartási munkájá­nak megkönnyítése. Jelenleg 15 szövetkezetnél az élelmi­szereket előre meg lehet ren- ■ dein!, s azt kívánságra "ház­hoz szállítják. Növelték a félkész- és késztermékek vá­lasztékát is, valamint évente több háztartási kisgépkiál­lítást rendeznek. Az étter­mek kedvezményeket adnak az előfizetéses ebédhez és va­csorához, valamint családi rendezvényekhez. A nők to­vábbtanulását munkaidő­kedvezményekkel, költség- vállalással segítik. Ennek eredményeként az elmúlt ok­tatási évben több, mint hat­száz női dolgozó vett részi szakmai képzésben. Az iskolai évek megkezdé­se előtt az ÁFÉSZ-ek rend­szeresen segítséget nyújtanak a három, vagy többgyerme­kes családoknak. Az idén például a Vásárosnaményi ÁFÉSZ 62 ezer forintot for­dított ilyen célra. A fiatalok továbbképzésére 12 szövet­kezetnél hoztak létre ösztön- díjalapot. Jelenleg 51 tanuló részesül ösztöndíjban, átla­gosan havonta 400 forintot kapnak. Magasabb vezetői beosztásban 26 fiatal tevé­kenykedik, 182-en pedig kö­zépvezetői beosztásban dol­goznak. «M» Megnyílt a múzeumi hónap Párt- és tanácsi vezetők, társadalmi és tömegszervezeti képviselők, pedagógusok, diá­kok, szakmabeli érdeklődők, lelkes ügypártolók, múzeum­barátok gyűltek össze tegnap délelőtt a nyíregyházi Jósa András Múzeum első emeleti folyosóján a XIII. múzeumi és műemléki hónap ünnepé­lyes megnyitójára. A vendégeket dr. Németh Péter megbízott igazgató kö­szöntötte, majd dr. Trog- mayer Ottó kandidátus, a sze­gedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója méltatta a múzeu­mi hónap és az ezt elindító két kiállítás nem mindennapi jelentőségét. Beszédében emlékeztett rá, ■ \T'.< hogy Szabölcs-Szatmár megye múzeumainak októbere vi­lágakció része, hiszen a mú­zeumi hónap évről évre való megrendezését annak idején az UNESCO indította el. Utalt a múzeumok három évtized alatt alapvetően meg­változott szerepére: régiség- és ritkasággyüjtő helyekből tudományos műhelyekké let­tek, a történelmi elemzés és a nemzeti önvizsgálat tükrei­vé. Meghitt eseménye volt a megnyitónak a 85. születés­napját ünneplő nyugalmazott múzeumigazgatő, a jeles nép­rajztudós, dr. Nyárády Mi­hály köszöntése, akinek sok évtizédes, r máig , is hatékony "•»• ■-,f *; ■ t- ■ ■ '■ 11 munkásságán* ár. Brdén Sándor etnográfus emlékezett meg. A két kiállítás, az úgyneve­zett neolitikus forradalom Méhtelekről előkerült 7000 éves tárgyi leleteit bemutató terem, és a másik Geszteréd és Rakamaz honfoglalás kort vezérsírjainak fegyvereit, méltóságjelvényeit, dísztár­gyait a nézők elé táró anyag szemléletesen bizonyította a megynyitó közönsége előtt; hogy központi megyei múzeu­munk munkatársai elmélyült tudományos munkát végez­nek, és tevékenységük szerves része, hogy a munka eredmé­nyeit minél több emberrel megismertessék. A FÖLDEKRŐL JELENTJÜK A silóbetakarító' befejezése előtt vannak a baktalórántházi Úttörő Tsz-ben. A siló kitűnő takar­mányt jelent a szövetkezet szarvasmarha-álloitányának. (Hammel József feiv.) ........ t *■* J * -w* - - . .. . . . .• j > . ... ...* A kisváráéi Rákóczi Tsz ez évben <50 heWen termel burgonyát A burgonyatermést egészében n*> tiiláteres szellőztetésé nagybotot es ertdszetrei tárolják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom