Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-08 / 235. szám
WT4 október S. fTELET-fflÄGYARÖRSZ Af? f Kötődés Mikszáth Kálmán írja epük elbeszélésében, hogy a szülőfalu, a szülőváros utána jön az embernek, mint a kísértet és hívja haza maga után. Hogy megnézze a házat, ahol született, a házat, amely lehet, hogy idegen ember tulajdona már, de szívesen látja egykori lakóját. Hogy bejárja az erdőt, az utcát, hogy bebarangolja az iskolát, ahol évtizedek múltán is valami sajátos érzés keríti hatalmába az embert, ha átlépi a küszöböt. A legutóbbi napokban több hírt olvashattunk arról, hogy a szülőfalu és a szülőváros nemcsak emlékeivel, hanem intézményesen is utánajön az embernek. Szentesen például külön újságot nyomtatnak azoknak a lokálpatriótáknak, akik más országrészekben élnek. Ebben minden hónapban közreadják a szűkebb pátriában történt eseményeket a legújabb terveket, elképzeléseket, hogy az örömökön és gondokon mind többen osztozhassanak. Hasonló kapcsolatot tart övéivel Sopron, Pécs, Szambathely és Szeged városa is. „Nehéz lenne hirtelenjében összeszámolni — írta a rádiónak egy zalai hallgatója —, hogy az Egerszegen nemrég felavatott skanzen építéséhez, tervezéséhez, hány Göcsejben nevelkedett és most másutt élő, kutató tervező szolgáltatott ötleteket, javaslatokat...” Vannak megyei példák is. A négy évvel ezelőtti árvíz pusztításának minden nyomát eltüntették a Sza- mosközben. Ezen a területen ötezer házat, vagyont, reménységet sodort el az ár. Alig van ember az országban, aki ne járult volna hozzá közvetve vagy közvetlenül, önkéntes munkával vagy forintjaival Szamosköz újjáépítéséhez. De a környékről elkerült patrióták is sokat segítettek. Közöttük egy magas rangú honvédtiszt, aki valahol a Dunántúlon teljesít szolgálatot, és aki az utóbbi három évben minden szabadságát szülőfalujában töltötte. Ha kellett, szakipari munkát végzett az újjáépülő házaknál, ha úgy hozta a sor, betont kevert, csatornát ásott. És a maga módján nagyon sokat segített a jónevű pesti orvos is, aki negyven éve egy fehérgyarmati vályogházból indult el, hogy meghódítsa a tudományokat, és amikor bajba jutott szűkebb pátriája, négy hajléktalan gyereket fogadott magához. Vannak tettek, amelyekből nagy alkotások nem születnek ugyan, forint értéküket kifejezni sem lehet, s mégis gazdagabbá, szebbé teszik az életünket Ezek közé sorolhatjuk az egészséges lokálpatriotizmust is. Cseng a szerkesztőségi telefon: egy kiállításra hívják az újságírót; olyan kiállításra, amely néhány sort — vagy talán még annyit sem — kaphat a lap hasábjain, pedig mögötte tíz vagy száz ember önzétlen munkája, a szülőfalu, a szülőváros hagyományainak a gondra ápolása, a közjó szolgálata húzódik meg. Leveleket hoz m posta, bennük hasznosítható javaslatok, ötletek. íróik «i«m kémek érte jutalmat, csak egyszerűen használni akarnak velük a közösségnek, elsősorban annak a fe- 1 írnak, a városnak, a kerületnek, ahol valaha éltek vagy ma is élnek. AM igazán szereti a szőkébb pátriát, az sohasem tad elszakadni tőle. Akkor is jelentkezik, ha külön nem kérik erre. ‘Tartsuk számon, ébresztgessük ezt a nemes szándékot, j — A kombáfnosverseny legjobbjai Tízezren a hólesődéért A Nyíregyházi Konzervgyárban több mint ezer ember dolgozott vasárnap, a kommunista műszakon.. f A Nyírségi TESZÖV-néS értékelték az idei kenyérgabona-betakarítási verseny eredményeit, ötvenegy termelőszövetkezetből 181 kombájnra vett ebben részt. Az október 7-én rendezett ünnepségen értékelték a learatott terület és az elcsépelt mennyiség alapján kialakult sorrendet, és átadták a 3000- től 5000 forintig terjedő jutalmakat a legjobbaknak. Bar ácsi János, a TESZÖV önkormányzati bizottságának elnöke és Markai László titkár a kővetkezőknek nyújtott M atrjona Fjodorovna, az anyósom hozzánk költözött. Azelőtt falun élt, fejőnő volt. Nyugdíjba ment, és felköltözött hozzánk, hogy vigyázzon az unokákra. Olyan anyós, mint a többi: egyszerű, falusi, dolgos és tudnivágyó öregasszony. Nyugodtan, csendesen éldegél köztünk. Napközben boltba jár, ebédet főz, sétál a gyerekekkel az udvaron. Városi levegőt szív, és a régmúltról mesél nekik, a nehéz asszonyi sorsról. üsténként pedig tévét néz, vagy előa :ásókra jár az olvasóklubba. Minden anyós látogatja ezeket az előadásokat a házban. Kibodroz- zák a hajukat, kicsípik magukat, beülnek a klubba, megtárgyalják, ki mibe ölét pénzjutalmat és oklevelet: Nagy Ferenc Vaja, Béke Tsz, Kiss Béla Kántorjánosi, Vörös Csillag, Ésik János, Nagykálló, Virágzó Föld, Katona János Szabolcsbáka, Búzakalász, valamint a vele egy csoportban dolgozó Katona Gyula, Oláh József és Kelemen József; Láczó Gyula Nyírgyulaj, Petőfi Tsz, Kiss János ugyancsak a nyírgyulaji tsz dolgozója. Érdemes megjegyezni, hogy az első helyezett Nagy Ferenc 285 hektárról 7015 mázsa gabonát takarított be. tözöti, meghallgatják m előadást, tájékozódnak. Nem tetszett nekik, hogy anyósom nem úgy öltözik, ahogy ők. Mindenfélét kezdtek beszélni róla. Nem illik ilyen ruhákban járni, hiszen nem kislány már, idős asz- szony; és úgy öltözik, mint egy Brigitte Bardot. A fiataloknak is rossz példa. De hogy engedi meg neki ez a Galuskin (ez én vagyok), — hogy meri rábízni a gyerekeket?. .. Az udvaron nem hagyják nyugodtan keresztülmenni. Kinevetik. Már az én hátam mögött is susmognak: „Ez a Brigitte Bardot veje.” Mitrofanics, a házmester újabban már nem is köszön. Amint meglát, ráköp a seprű nyelére, és hippinek estiAz elmúlt szombaton és vasárnap ismét kommunista műszakokat tartottak a megyeszékhely üzemei, intézményei_ melyeknek bérét felajánlották a bölcsődék fejlesztésére. Az eső ellenére, több, mint tízezer ember indult ezen a két napon munkába — gyárba, üzembe, ipari és mezőgazdasági szövetkezetbe, hivatalba, intézménybe —, hogy a munkahelyen, vagy másutt segítse a soron következő sürgős munkákat, hozzájáruljon a nemes célhoz. Ezen a két napon csaknem egymillió forinttal járult hozzá Nyíregyháza lakossága ahhoz, hogy a legkisebbek jelen és jövő nemzedéke bölcsődei elhelyezési gondjait, mielőbb megoldhassa a város. Viszonozol* a segítséget Szombat, húsipari vállalat. A bejáratnál gépkocsivezetők, szerelők, gépkocsi kísérők összesen huszonnyolcán — már reggel hat órától keverik a maltert Hordják a kész habarcsot vakoláshoz, a műszaki iroda már tető alatt levő helyiségeibe. Nem fogott ki a szünet nélkül szemerkélő eső a Ku- kucs Kornél főmérnök által vezetett műszaki brigádon sem, amelynek tagja a rendész, az üzemszervező, a piackutató, « belső ellenőr. Nem éppen testhezálló feladat nekik az ócskavasgyűjtés, de bőrig ázva is kedvvel dolgoztak. „Már négy gépkocsi ócskavasat gyűjtöttünk.” A tölteléküzemben dolgozik'- Bárány Istvánná Bujról jár be, de szívesen jött ezúttal is. — Nekem két As féléve® a kislányom. Tavasszal viszem bölcsődébe. Igaz ott, helyben, de olyan mindegy az, hogy hol viszonozza az ember az állam segítségét. A többiek a sajtot készftfk, a szalonnát pácolják, hogy —- mint mondták — gyűljön a pénz, mert az itteniek közöl is sokan várnak bölcsődei helyekre. Jól jött a gyárnak is Munkatermekké alalnfíteSt át szombaton az irodák, a tanácsterem, de még az ebédlő is a BEAG Uniyersil gyárában. A kommunista műszakra ezen a napon hét- százan jöttek. —- Gabriella, a kislányom — mondja Homa Józsefné, a föl. Még a munkahelyen is tudomást szereztek róla. Iván Sztyepanovics hivatott: „Mi folyik nálatok otthon, Galuskin? Fogd kézbe az ügyet! Jelezték nekem...” Valahogy mindig az anyósok okoznak kellemetlenségeket az embernek. Pedig egyszerű falusi öregasszony. És hogy elbánt velem!... Véget kellett vetni az örökös szóbeszédnek. Éjjel, amikor már mindenki aludt, felkeltem, és szép csendben levágtam egy keveset anyósom ruháinak az aljából. Úgy, hogy térden felül érjenek. Járjon hát úgy, ahogy mások! (Lityeratumaja Gazéta.) Fordította: Rép&si Györgyéé Jósa András munkabrigád vezetője, — a Vécsei közi óvodában van most is. A brigádban kinek a gyereke, kinek az unokája van bölcsődében, vagy óvodában. — Mi most várjuk a második gyereket — „jelentkezik” mindjárt a gyárrészlegvezető. A kistanácsteremben mérlegedényeket csomagolnak a műszakiak, az adminisztrátorok. — Alig győztem felhordani nekik az árut — „panaszkodik” Rudi Zoltán fenntartási üzemvezető. — A gyárnak le nagy segítséget jelent ez a kommunista műszak — mondja Bu- ji Ferenc gyárvezető. — A közel nyolcvanezer forint értékű, átutalásra kerülő munkabérért igen fontos és nagyértékű szovjet és perui exportszállításokat tudunk határidőre elszállítani. A Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatnál a délelőttiek munkájába beleszólt az időjárás: Sajnos, Ilyen Időben cem lehet kerítést festeni a szabadban magyarázza Takács Lajos igazgatási osztályvezető — kénytelenek voltunk átcsoportosítani a brigádot Munka azért akadt hiszen a hamarosan átadásra kerülő új szociális épület bútorai megérkeztek. Egy brigád helyett kettő végezte el a rendezkedést Szárítószekrények, lengés- csillapítók, diesel-motorok hengerperselyei készültek folyamatosan a forgácsolóban és a szereidében a VAGÉP- nél. Egy kis plusz — túl a segítség felajánlását — itt is elkelt, mert a rapszódikus anyagellátás miatt van némi késés. A KEMÉV-nél a Vasvári Pál utcai minigarzon lakásoknál, a Tünde utcai telepen pedig a tmk és a segédüzemek dolgozói végeztek munkát szombaton. — Tartottunk tőle, hogy esni fog — magyarázta Lácz László, a pártszervezetek csúcstitkára — így mindenütt belső munkát szerveztünk. Az asztalosok például a terven felül vállalt Sóstói úti kórházhoz készítették a nyílászárókat, a téemkások pedig a téli általános gépszemle előkészítéséhez láttak. Ezren az almáskertben Munkások, diákok, a járási pártbizottság munkatársai és kiskatonák — számuk közel járt az ezerhez —szüretelték az almát vasárnap a Kemecsei Állami Gazdaság kertjeiben. A nyíregyházi 5-3« Volán gépkocsivezetőit, szerelőit, adminisztratív dolgozóit a Hegedűs-kerben találtuk. Munkakedvüket nem szegte a délelőtt állandóan, szemerkélő eső sem. A Zrínyi Ilona aranykoszorús szocialista brigád tagjai egyenként öt mázsa alma szedését határozták el. — Meg is lesz, — mondta Rácz Gézáné a női szocialista brigád vezetője. — Eddig már százhúsz ládát szedtünk tele. Különben is érdekelve vagyok. Nekem is nagyon nagy segítség volt a bölcsőda A Nyíregyházi Konzervgyárba ezeregyszázan jöttek be a kommunista műszakra. Az egyik csoport almát tisztított, puding készítményhez. Az „Augusztus 20” szocialista brigádban többen családtagjaikkal együtt érkeztek. Van a gyárnak kismama műszakja is. A három gyerekes családanya Veres Sándomé segédmunkás mondja: — A bölcsődei, óvodai gondokat. mi kismamáit érezzük a legjobban. A gyár fémcsomagoló üzemében hatvanan dolgoznak. Itt az üzemvezető a legjobban teljesítő munkást külön háromszáz forint jutalomban részesíti. A szakszervezeti bizottság megszervezte a gyerekek őrzését is. Amíg az édesanyák és az édesapák dolgoztak, a gyerekek gondos felügyelet mellett életkoruknak megfelelően meseolvasással, társas játékokkal, tévé-ovi nézéssel töltötték az időt.-r- , „így nyugodtan dolgozhatok“ A Papíripart Vállalat nyíregyházi gyárában négy- száznegyvenen teljesítettek kommunista műszakot. Húszmillió forint értékű árut raktak vagonba. Lombár Miklósné háromgyerekes családanya, a vállalat kiváló dolgozója: — Minden háztartásnak, fgy a városnak is megvannak a gondjai. Közéjük tarté^ zik a kevés bölcsődei hely\ Nekem is két gyerekem van. Az egyik még kicsi. Most is itt van a gyári óvodában — (itt jegyezzük meg, hogy a város valamennyi bölcsődéje és óvodája fogadta a gyerekeket vasárnap is) — így nvugodtan dolgozhatok. Segédmunkás vagvok. Nekem is segítenek, hogy járhassak a gyáron belül szervezett szakmunkásképzőbe, örömmel jöttem a kommunista műszakra. Sigér Imre, Tóth Árpád és Elek Emil riportja A brigád édesanyja A mátészalkai almatároiö Hámán Kató szocialista brigádjának históriája Bori nénivel egy kicsit elszorítja az edzett krónikásszívet is. A brigád tagjai fiatalok és a KISZ-szervezet szocialista megőrzésre vette át a gépsort. Ez azt jelenti, hogy vigyázni kell rá. De a legserényebb munka közben sem feledkeznek meg Bori mamáról, akit ők fogadtak édesanyjuknak. A patronálás, fiatalok és idősek pártfogása amúgy sem idegen a szálkái almatároló brigádjainál. Több ilyen esetet is meg lehet tudni De ez valahogyan más. Úgy kezdődött, hogy Bori néni, teljes nevén Keme- neczki Györgyné magányosan maradt, hogy a férje meghalt. Nem is csoda, hogy nincsen hozzátartozója, valamennyi rokonát túlélte. Bizony, nagyon rideg lett a Ságvári Endre utca 49. szám alatti kis lakás. A nyugdíj sem sok. Hetvenévesen még a bevásárlás is nehezére esik egy munkában eltöltött élet után. így fedezte fel a brigád, hogy itt nem pusztán anyagi segítséget nyújthatnak, hanem valami mást is, amit csak ők tudnak meg való;.,-i- ni. Adják a gyermeki szere- tetüket, mintha a mama egy népes család feje volna, akitől tanácsot kémek. Az idős asszony megkapja a város segélyét. A gondozónő is jár hozzá rendszeresen. De ez mind kevés neki Hiszen annyira szereti, ha van kivel beszélni Úgy gondoskodnak neki figyelmes hallgató arcról, csillogó szemű figyelemről, ahogyan csak az igazi édesanyáknak szoktak szerető gyermekeik. Eleinte felváltva jártak hozzá, segítettek főzni, bevásárolni Aztán valaki kitalálta, hogy van egyszerűbb megoldás is. Miért ne hordhatna ételt az üzem konyhájáról? Azóta Bori néni minden délben megjelenik az ételhordójával az alma tárolóban és így nemcsak reggel vagy este, hanem napközben is találkozhat „gyermekeivel”. A tipegő kis öregasszony fel virul, kiegyenesedik, amint meglátja az övéit. Vékonyné, a brigádvezető még azt is gondosan megvizsgálja, jól ellátták-e mindennel, amS keli Ez a figyelmesség, M» lön jólesik a fogadott édesanyának. Érti ő már ezt m kedves csalást és mosolyog rajta. Milyen ravaszak ezek a fiatalok! De nem járnak túl az eszén! Van neki akkora szíve, hogy mindet vissza tudja szeretni És nem árulunk el titkot, hogy a konyha sem fukarkodik. Egy ilyen apró néninek úgysem kell egyszerre sok étel. Úgy van az megrakva, hogy jut belőle vacsorára is. A gyermektelenül megöregedett Idős asszonynak » legnagyobb ajándékot adták, amit csak lehet: egy igazibb, második életet (gesztelyf) Új híd a Szamoson A tervek szerint 1976-ra megépül a csengeri új Sza- mos-híd. Mint ismeretes, az 1970-es árvíz során a 20 ezer tonna teherbírású híd pillérjei megsérültek, és azóta a híd állandóan süllyed. A 10 millió forintos beruházással készülő 350 méter hosszá híd földmunkálatait a közelmúltban befejezték, s hamarosan megkezdődik a cölöpV. KLIMOVICS: Nyugdíjasok divatja Kommunista műszakok Nyíregyházán
