Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

MT?. oktÓSer iS. KBLET-MAGVÄRORS2A« C Az AFÉSZ-ek a kistermelőkért P facsemetével, palántával, vetőmaggal segítenek It l ízezer vagon árut vásárolnak megyénkben ii Vágóliidakkal sejt ik a helyi ellátást A fogyasztói szövetkezetek élelmiszer-gazdálkodási tevé­kenységéről beszélgettünk a MÉSZÖV termelési-értékesí­tési osztályán Karádi István­nal. A fogyasztási szövetkeze­tek gazdálkodásában jelentős szerepet játszik az élelmiszer­gazdasági tevékenység is. Ez abból adódik, hogy a megye összes területének 23 száza­lékát egyéni, kisegítő és ház­táji gazdaságom képezik. A földterületből való részesedé­sükhöz viszonyítva igen je­lentős az előállított termelési érték nagysága. Pl. a megye szarvasmarha-állományának több, mint 50 százaléka, a ser­tés 60 százaléka, a baromfi több, mint 80 százaléka a kis­termelő gazdaságokban ta­lálható meg. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy a nagy­üzemi termelés mellett nem hanyagolható el a kisgazda-. Ságok, kisállattartók termelé­se sem. Tevékenységüket a fogyasztási szövetkezetek, va­lamint a termelőszövetkeze­tek segítik. Az ÁFÉSZ-eknek fontos érdekeltségi feladata a kistermelők tagjai munkájá­nak támogatása, a termeiés segítése, és az értékesítési le­hetőség biztosítása. . Érdemes megemlíteni, hogy a kistermelők többsége pél­dául a burgonyatermelésnél ragaszkodik a hagyományos fajtákhoz, mint például a gülbaba, kisvárdai rózsa. Itt komoly problémát jelent, hogy a termelőket nem tud­ják ellátni megfelelő minősé­gű termelő burgonyával. A háztáji gazdaságoknál nincs hagyománya a korai zöldségtermesztésnek. Bár jelentősége évről évre növek­szik, a termőterület öt év alatt megduplázódik. Az AFÉSZ-ek által felvásárolt zöldségféleségek 1970-hez vi­szonyítva jelentősen megnö­vekedtek. A gyümölcstermelés 80 szá­zalékát az alma képezi. Az el­múlt évben például 12 ezer vagon alma termett a kis­gazdaságokban. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium en­gedélye alapján 18 ÁFÉSZ kapott engedélyt a sertésvá­gási és feldolgozásra. Ez jelentősen befolyásolja a ja­kosság húsellátását. A ház­táji gazdaságokban a barom­fitermelésben nagy tétel nem szerepel. A kedvező árak ha­tására a házinyul-tenyésztés- bea van jelentős javulás me­gyénkben. 1973-ban 24 vagon mennyiséget vásároltak fel az ÁFÉSZ-ek. A húsellátás to­vábbi javítása érdekében ser­téstenyésztő szakcsoportokat szerveztek a szövetkezetek. Állami és a SZÖVOSZ tá­mogatásával 3 megye terüle­tén hat ÁFÉSZ létesített köz­ponti palántanevelőt, ahol a lakosság részére szükséges palántákat és a primőr zöld- „ ségek egy részét termelik. Megtervezték az ÁFÉSZ-ek a kistételű zöldségfélék felvá­sárlását is. Minden községben egy kijelölt bolt végzi kistéte- lekben a zöldségfelvásárlást. A gyümölcstermelés terüle­tén a rekonstruk^Jós felada­tok elősegítése érdekében bő­vítik az ÁFÉSZ-faiskola le­rakatok számát is. A több, mint 10 ezer vagon áru felvásárlása megköveteli, hogy a raktárkapacitást is bővítsék. Az V. ötéves terv időszaka alatt a technikai színvonalat lényegesen javí- tani kívánják. Farkas Pál „Felaiaiéríefi44 Egy újabb felmérésnek lehettek tanűj a nyíregyházi ak. Ä közelmúltban diáklányok és diákfiúk csengettek be esténként a lakásokba. A fiatalok zavart, vagy lám­palázas bemutatkozás után a lényegre tértek, elmond­ták, hogy felmérni jöttek. A Volán Vállalat megbízásá­ból szeretnék megtudni hogy a kedves lakó, illetve utas társadalmunk melyik rétegéhez tartozik. Az átadott nyomtatványon húzzuk alá, hogy értelmiségi, munkás, vagy „egyéb” pályán dolgozunk-e? Többen szégyeltük megkérdezni, hogy erre miért van szükség? Az értelmi­ségeiknek a közlekedésről alkotott véleménye talán na­gyobb esetleg kisebb súllyal esik latba? Arra is kért bennünket a felmérő, hogy javaslata­inkkal, észrevételeinkkel segítsük elő a megyeszékhely tömegközlekedésének javítását. Esetleg írjuk meg a vál­lalatnak ezeket. Jó. hogy ilyen figyelmes a vállalat. De olvasóink lapunkban számtalanszor megírták, különbö­ző fórumokon elmondták, hogy mi a véleményük a köz­lekedésről. Kora reggel a buszmegállóban ácsorgó álta­lános iskolások is tudják, hogy jelenleg csak úgy lehe javítani a városi közlekedésen, ha több autóbuszt von­nak be a forgalomba és a buszvezetők valamennyien igazodnak a menetrendhez. Más lenne a vélemény a tudományos igényű vizsgálatokról, tervezésről — ez kell. De jó kérdések nélkül formáiig az egész. (nábrádl) FILMJEGYZET Illumináció Filmlátvány és gondolati­ság — látszólag egymásnak ellentmondó fogalmak. Való­jában szó sincs feloldhatat­lan ellentmondásról: a mo­dern filmművészet története egyre gyakrabban bizonyítja, hogy a rendező a képek nyel­vén is megfogalmazhat bo­nyolult igazságokat, elvont tételeket, filozófiai következ­tetéseket. Fellini Nyolc és fél qímű drámája — noha vi­zuális ereje magávalragadó — egy életérzés pontos tük­re; Bergman alkotásait a mozgalmas sztori mellett a gondolati tartalom avatja él­ménnyé; Andrej Tarkovszkij vásznán — emlékezzünk a monumentális Rubljovra — a társadalmi mozgás lényege elevenedik meg. A lengyel iskolának, mely elsősorban Andrzej Wajda fellépésével biztosított ma­gának rangot és elismerést, a virtuóz formanyelv és az absztrakció összekapcsolása az erőssége. A hullám a hat­vanas évek közepén-végén kiapadni látszott, most azon­ban újabb tehetségek buk­kantak fel, akik friss mon­danivalóval és imponáló szakmai tudással felvértezet­ten készítenek filmeket. Kö­zéjük tartozik Krzysztof Za- nussi, az Illumináció rende­zője (nálunk korábban Köz­játék és Ritka látogató című drámáit vetítették). Az Illumináció első pillan­tásra mai „karriertörténet­nek” látszik; valójában sok­kal több és lényegesen tar­talmasabb annál. A mese rétegeit felboncolva vilá­gunk alapkérdései tárulnak fel előttünk: az érvényesülés, ■ beilleszkedés, a belső har­mónia megteremtésére irá­nyuló törekvések mögött az aktuális problémák egész sora sűrűsödik. A cselekmény ilyenformán csak külső bu­rok; a lényeg a magatartás különféle próbatételeiben és a nézetek sorozatos kon­frontációiban rejlik. A címbeli fogalom, az il­lumináció, amint azt egy professzor szakszerű ma­gyarázata bizonyítja — olyan állapot, képesség és ugyan­akkor elhivatottság, amikor a legalkalmasabbak vagyunk a valóság tényeinek felisme­résére. Franz, akivel végig­bolyongjuk a hétköznapok útvesztőit, szinte állandóan ebben a sokszázfokos lázban ég, mert szenvedélyesen ke­resi az igazságot és semmi­lyen áldozatot nem sajnál annak érdekében, hogy „in­tellektuális kedvtelésének” hódoljon Az Illumináció fő­hőse ugyanakkor korántsem magánakvaló szobatudós, szűk látókörű és elefántcsont­toronyba húzódó ember: szinte minden érdekli, ami az eleven élettel kapcsolatos. Zanussi kissé szabálytalan magánélet körvonalait vá­zolja fel. Franz együtt jár egy lánnyal, majd családot alam't, a hagyományos nor­mák azonban nem neki va­lók. Makacs megszállottsá­gában, hogv semmi se té­ríthesse el választott útjától. elhagvia feleségét és gverekét — később azonban, miután végtonaóbálta a tudománv. a filozófia, a vallás különféle kérdéseit, és válaszait, meg­nyugvással és szinte a böl­csek kövének birtokában visszatér szeretteihez. Krzysztof Zanussi valósá­gos akadályversenyt futtat a folyton új szellemi izgalma­kat kereső Franz-cal. A ro­konszenves fiatalember elő­ször fizikus hallgató. Később — az anyagi gondok miatt —■ megpróbálja a kétkezi mun­kát is: kísérleti alany, majd beteggondozó egy kórház­ban. Kalandozásai során el­jut a hermiíák kolostorába s meggyőződik arról, hogy az istenhit voltaképpen önámí­tás, a szerzetesek nem a té­nyek előtt hajtanak térdet- fejet, hanem bálványt imád­nak. A különböző érdekszfé­rákba való bekapcsolódás ki­tűnő lehetőséget teremt a lé­nyegi tapasztalatok megszer­zésére: ebben a szüntelen is­merkedésben, a nézetek és gondolatok vibráló körfor­gásában — mint valamiféle kohóban — formálódik a jellem, s alakul ki a végső következtetés. A film nézőit bizonyára Madách zárótételé­re emlékezteti Franz konk­lúziója: Zanussi a küzdelem értelmét bizonygatja. Igazat kell adnunk neki s azt is ér­deméül tudjuk be, hogy ezt az igazságot, mely voltakép­pen a progresszív emberiség régi igazsága, jellegzetesen mai környezetben, friss je­lenségeket bemutatva vizs­gálja. Az Illumináció — noha játékfilm — dokumentum­betéteket, interjúrészieteket is tartalmaz. Ezek az eoizó- dok meglehetősen „sűrűek”; a műre mindvégig a szokat­lanul mély elvonatkoztatás jellemző. Stanislaw Latallo, Franz megszemélyesítője (nem hivatásos színész!) tö­kéletes illúziót kelt .szerepé­ben. Tetszett a mű fésfilet- lensége. egves betétek mes- rendezetlensége (a felvételi vizsaa. az agyműtét stb.). Különös alkotás, kitűnő al­kotás Máltán nyerte el az 197? legjobb lengve! filmje” címet és a rangos locarnói fesztivál díjait. (veress) ‘ Üzemi lapokban ofvasfuk számol-bízottéig munkájá­ról, a szabolcsi látogatás ta­pasztalatairól. Interjút közöl Katona Lajossal, a NEB me­gyei elnökével arról a vizs­gálatról, amelyet városi-já­rási népi ellenőrzési bizott­ságok és a KISZ közösen végzett az ifjúsági törvény végrehajtása érdekében. No­Szocialista szerződést kö­tött a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat és a Szabolcs megyei MÉK — az exportalma-szállítások meggyorsítására, eredmé­nyes lebonyolítására. Ezt a szerződést mutatja be első oldalon a fogyasztási szövet­kezeti mozgalom megyei lapja. A téli alma átmeneti tárolásához ad hasznos ta­nácsokat Karádi István írá­sa. A bejső mechanizmus korszerűsítő17üzem- és munkaszerve helyzetét vizsgálták a Tiszaioki ÁFÉSZ-nél. A tapasztalato­kat Nagy János osztályve­zető összegezte a lap hasáb­vember 1-én adják át a kis­várdai Öntödei Vállalat Di- samatic öntödéjét, ameiv a fiatalok üzeme lesz. Erről nyilatkozik az üzem leendő dolgozója. Riportot közöl a lap a MEZŐGÉP egyik ifjú- sági brigá diáról, ameNnek tagjai esztergagépek felújí­tásával foglalkoznak. A Balkányi Állami Gaz daság dolgozóinak lapja rész ­letesen beszámol a rossz időjárás akadályozta beta­karítási munkák helyzetéről, jain. Az arcok közelről so­rozatban Knoll Jánosnét, a nyírbátori „könyvbizomá­nyost” mutatja be az újság­író. Negyedévig tartó keres - kedelmi és vendéglátóipari napok kezdődtek október 1- én Szabolcs-Szatmárban. A három hónap során divatbe­mutatókat, kiállításokat, vá­sárokat rendeznek és meg­szervezik a szakácsok, cuk­rászok, felszolgálók megyei versenyét is. a földeken dolgozók me,gfe­szített munkájáról. Foglal­kozik a lap a kongresszusi munkaversennyel, melynek keretében brigád vezetők mondják el véleményüket a felajánlásokról. Érdekes ol­vasmánya az újságnak a Balkány nagyközség történe­tét bemutató sorozat, amely­nek legújabb ré-ze a felsza­baduláskori Balkányról ad hű képet. A lap portrésoro­zata egy ifjú kertész­szakembert mutat be, aki brigádjával a budalaposi al­máskertben évek óta nagy­szerű eredményeket ér el. A Keletmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat lapja folyamatosan tájékoz­tatja az olvasót a kongresz- szusi munkaversenyek ered­ményeiről. A havi értékelé­sek szerint nem panaszkod­hatnak a KEMÉV dolgozói, eddig valamennyi értékelés kedvező tapasztalatokról ad számot. Lácz László párttit- kár, Varga András szakszer­A Szabolcs-Szatmár me­gyei ipari szövetkezetek me­gyei szövetségének lapja a „Dolgozz hibátlanul!” moz­galom jelentőségéről és ta­pasztalatairól közöl vezér­cikket. A nő- és az ifjúság­politikai határozatok végre­hajtásának tapasztalatairól tárgyaltak legutóbbi ülésü­kön a mezőgazdasági terme­lő-, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek szövetségének megyei vezetői. A tanácsko­zás eredményéről olvasha­tunk a lap harmadik olda­lán. Az ipari szövetkezetek az utóbbi időben több gon­dot fordítanak a kulturális életre, ezt bizonyítja a baktalórántházi népi tánco­sok nyilatkozata is. Nyíregy­házán rendezték a IX. orszá­gos szövetkezeti fotókiállí­tást. A kiállítás színvonalá­ról, hasznosságáról írta le véleményét Szabó György. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lapja több oldalas beszámolót kö­zöl a vállalat 25 éves jubi­leuma alkalmából rendezett ünnepségről „Meghatározó részesei vagyunk megyénk fejlődésének” címmel. A ,,Skerül-e az átadás” című írás a kisvárdai úi öntöde, a Disamatic-öntőrendszer épí­tési-szerelési munkáiról szól. Az építők vállalták, hogy a decemberi határidőt előre­hozva november elsején megtartják a műszaki át- adást. E felajánlást Kisvár- da felszabadulásának har­mincadik évfordulója tiszte­letére tették. Az üzemi aka- démia feladatairól számol he egy másik írás. Ez éviién tizenhét szakmában indítot­tak továbbképző tanfolya­mokat — több, mint hatszáz szakmunkás vesz részt eze­ken. Másfél száz közénveze- tő — művezetők, techniku­sok — részvételével indult meg az üzemi akadémia magasabb szintű kurzusa. összeállította: Kolláth Adrienn« vezeti titkár a mozgalmi élet időszerű feladatairól írt az Építők lapjában. A párt- vezetőség a közelmúltban tárgyalta a vállalati káder­munkát, az ebből adódó fel­adatokról számol be a párt­tagoknak és pártonkívüliek- nek a „Feladataink a káder­munkában” című írás. Kere­kes Gyula villanyszerelő bri­gádja — a KEMÉV kiváló brigádja. Apafán kereste fel őket az újságíró, munkájuk bemutatása alapján a bri­gád közösségi életéről is sok­mindent megtudunk. A MEZŐGÉP Vállalat lap­ja első oldalon tájékoztat arról, hogy a vállalat I—III. negyedévi tervét — a kong­resszusi vállalásokkal növel­ve — túlteljesítette. Koordi­nációs tanácskozást rendez­tek a vállalat párttikárainak részvételével a MEZOGÉP- nél. A tanácskozáson a vál­lalat káder- és személyzeti munkáját tárgyalták meg. A tiszavasvári gyáregység Béke szocialista brigádja a közel­múltban vette át az Orszá­gos Béketanács legmagasabb kitüntetéséi, a békeplakettet. Riportban mutatja be a lap a tizenkét tagú brigád hét­köznapjait. Hírül adja az újság azt is, hogy munkavé­delmi negyedévvé nyilvání­tották a hátralévő három hónapot a vállalatnál. Vala­mennyi gyáregységben film­vetítéssel egybekötött mun­kavédelmi ankétot szervez­nek, a negyedév végén meg­rendezik a munkavédelmi vetélkedőt is. A KISZ megyei bizottsá gának tájékoztatója beszá­mol a közelmúltban me­gyénkben járt delegációtól kapott információk alapján a Kárpátontúli területi Kom­Új könyvek A Szépirodalmi Könyvki­adó a Darvas József művei sorozatban megjelentette a nemrég elhunyt író egyik ko­rai regényét, melynek címe Elindult szeptemberben. Ugyancsak a kiadó gondozá­sában látott napvilágot Koró­da Miklós: Bolondok tornya, az Olcsó Könyvtár sorozat­ban pedig Lion Feuchtwan- ger Simone című regénye, melyhez Pók Lajos írt utó­szót. Királyhegyi Pál: • Csak te! És ők címmel megjelent kötete újabb karcoiatait, no­velláit, valamint A becsület nem szégyen című komédiá­ját tartalmazza. TJrbán Ernő riportkötete, a Világunk va­rázsa is most került a köny­vesboltokba. Harmadik kia­dásban jelent meg Gergely Sándor könyve, az Acrem fickó és a Hidat vernek cí­mű regényekkel. Üjból meg­jelent Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony című történel­mi regénye, a Diákkönyvtár­ban pedig Az aranyember. A Déry Tibor munkái sorozat­ban két kötetben látott nap­világot híres regénye A befe­jezetlen mondat. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó is több érdekes újdonsággal jelentkezett. A népszerű Búvár zsebkönyvek sorozatában jelent meg Pa- tay László: Vadak című kö­tete. Halász Zoltán érdekes Útikönyvének a címe: Képes­lapok Amerikából Kovács Ágnes válogatta és szerkesz­tette, Reich Károly illusztrál­ta a második kiadásban meg­jelent szép meséskötetet: Icinke-picinke a címe és óvo­dásoknak tartalmaz népme­séket. Ismét megjelent Gár­donyi Géza Egri csillagok cí­mű történelmi regénye; a Grimm mesék válogatása, Mikszáth Kálmán könyve, A beszélő köntös; Palotai Boris örök harag című könyve, mely gyerekeknek írt törté­neteket tartalmaz, Würtz Ádám illusztrációival. Va­lentin Katajev: Hétszínvirág című meséjét Hincz Gyula illusztrálta. A Műszaki Könyvkiadónál jelentek meg — második, ja­vított kiadásban — a sze­mélygépkocsi-vezetői vizsga tesztkérdései; Frölich János szakkönyve Hidegkötések az elektronikában címmel került a könyvesboltokba. Az Akadémiai Kiadó a Nyelvtudományi értekezések sorozatban jelentette meg Kemény Gábor: Krúdy kép­alkotása című könyvét. Ugyanebben a sorozatban adták ki Havas Ferenc: A magyar, a finn és az észt nyelv tipológiai összehason­lítása című füzetet, továbbá egy vaskos kötetet, Jelentés­tani statisztika címmel. Ez a magyar nyelvészek második nemzetközi kongresszusának előadásait tartalmazza. Érde­kes kultúrtörténeti doku­mentum Szemere Gyula most megjelent nyelvészeti tanul­mánya, Az akadémiai he­lyesírás története 1832—1954. Pór Anna műve, Balog Ist­ván és a XIX. század elejé­nek népies színjátéka, az Irodalomtörténeti füzetek so­rozatában került kiadásra. A nyelvtanulók munkáját segí­ti a sokadik kiadásban meg­jelent Német—magyar kézi­szótár és a két kötetes nagy Német—magyar szótár, mindkettő Halász Előd szer­kesztésében. A népszerű mi­niszótárak legújabb kötete Havas Lívia Magyar—német miniszótára. A Terra gondo­zásában jelent meg a Ma­gyar-bolgár (bolgár—ma­gyar) útiszótár. Két fontos ipargazdasági mű is napvilá­got látott. Az egyik Mód Aladárné—Kozák Gyula: A munkások rétegződése, mun­kája, ismeretei és az üzemi demokrácia a Dunai Vasmű két gyárrészlegében, a másik Kiss Tibor: A szocialista nemzetközi vállalat. (KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom