Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-23 / 248. szám
RELET-MAÖYARORSZAO tm. (mm* m. Nagy siker volt a PKP kongresszusa „A Portugál Kommunista Párt rendkívüli VII. kongresszusának megtartása pártunk nagy sikere volt” — állapítja meg a párt központi bizottsága politikai bizottságának keddre virradóra nyilvánosságra hozott nyilatkozata. A dokumentum többek között kifejti: A párt több ezer tagja vett részt a kongresszuson északról és délről, a ‘szigetekről: a kongresszus előtti, több szá2 előkészítő gyűlés megannyi tanúiele annak, hoev a Portugál Kommunista Párt erős bázissal rendelkezik a nemzet életében, fejlett a pártélet demokratizmusa. egységes mind a párt, mind vezetősége. — A kongresszus sikeres volt a jóváhagyott dokumentumok politikai fontosságát. a párt előtt álló legfontosabb feladatok meghatározását tekintve is. Ezek a legfőbb feladatok a következők: Meg kell szilárdítani a szshadságiogokat. vissza kell szorítani a reakciót, folytatni kell a demokratizálást és a gyarmati rendszer felszámolását, a gazdasági fejlesztés érdekében biztosítani kell a gazdasági és pénzügyi stabilitást és el kell vezetni az országot a valóban szabad alkotmányozó nemzetgyűlési választásokhoz. — A Portugál Kommunista Párt megerősítette, hogy a nép és a haza szolgálatában álló nagy nemzeti párt, és a szabadságjogok megvédésének, a demokratikus Portugália megteremtésének nélkülözhetetlen tényezője. A PKP KB PB felszólította minden szervezetét és aktivistáiét, azonnal lásson munkához és a kongresszus határozatait fordítsa a gyakorlat nyelvére: mindenütt vitassák meg a jóváhagyott dokumentumokat, ismertessék meg a párt céljait a legszélesebb tömegekkel, mozgósítsák a dolgozókat és a népet a határozatok megvalósítására. „Kuba példát szolgáltatott...“ Mitterrand nyilatkozata „Kuba példát szolgáltatott a latin-amerikai népeknek. Most személyesen is meggyőződhettünk arról, hogy lakosai sikeresen építik az új társadalmat. Eddig Is Kuba barátai voltunk, de most méginkább azok lettünk” — mondotta Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára. A rancia politikus, aki Fidel Castro- nak, a Kubai Kommunista Párt első titkárának meghívására egy delegáció élén öt napot töltött a szigetországban, hétfőn este utazott el Kubából. A Francia Szocialista Párt küldöttségének látogatása élénk érdeklődést vallott ki Kubában. A havannai lapok és rádióállomások, elsősorban azt a szívélyes légkörű eszmecserét méltatják, amelyet Mitterrand folytatott Fidel Castroval, először a fővárosban, majd Santiogo de Cubában. Idézik a hírmagyarázók Mitterrahdnak azt a kijelentését: „Minden lényeges kérdésben azonos véleményen voltunk. Fidel Cast- róval való személyes találkozásunk még inkább megerősítette barátságunkat, pártjaink szélesedő kapcsolatát”. Görög cáfolat Evangelosz Averoff görög hadügyminiszter hétfőn cáfolta azokat a török sajtóje- lentéseket, amelyek szerint az athéni kormány csapatokat és hadianyagokat küldött Ciprusra. A miniszter nyilatkozatában hangsúlyozta, hoey július 15-e, a Makariosz elnök ’ 4. rendszerének megdöntésére irányult puccskísérlet óta nem küldtek újabb katonákat a szigetre, csupán a ciprusi nemzeti gárdának az összeesküvésben részes tisztikarát váltották fel — létszámban kisebb — tiszti egységgel. Kissinger md érkezik Moszkvába Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik és előreláthatólag a hét végéig tartózkodik majd a Szovjetunióban. Moszkva! értesülések szerint nz amerikai külügyminiszter szovje* kollégájával, Andrej Gromi- kóval a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet kérdéseinek széles körét kívánja áttekinteni Ó3 találkozni szeretne Leonyid Brezs- nyevvel az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával is. Jóllehet az amerikai diplomácia vezetője az utóbbi három év folyamán mintegy féltucatszor járt már a szovjet fővárosban, érkezését ezúttal is nagy érdeklődés előzi meg, márcsak azért is, mert — most először — már a Ford elnök vezette új amerikai adminisztrációt képviseli. Ezzel összefüggésben bizonyosra vehető, hogy Kissinger szóba hozza Gerald Ford és Leonyid Brezsnyev személyes találkozójának kérdését is. Véget értek a lengyel— norvég tárgyalások Kedden Varsóban befejeződtek a lengyel—norvég plenáris tárgyalások. A tárgyalásokon P'ntr Ja- roszewicz lengyel és Trygve Bratteli norvég kormányfő elnökölt. A felek több évre szóló programot írtak alá a további gazdasági, ipari tudományos és műszaki együttműködésről. A lengyel—norvég tárgyalások befejező aktusaként a két kormányfő aláírta a két ország gazdasági együttműködésének hosszútava fejlesztési programjáról szóló megállapodást. Bratteli miniszterelnök és kíséretének tagjai ezt követően megtekintették Varsót, majd Gdanskba utaztak. A norvég vendégek látogatása szerdán fejeződik be. A leszere’és vitája az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés X. számú (politikai) bizottsága hétfőn megkezdte a leszerelési témakör vitáját. Az ülésen felszólaló küldöttek a leszerelés feltételeit elemezve valamennyien rámutattak, hogy a nemzetközi enyhülés és az államok közötti kapcsolatok normalizálása kedvező feltételeket teremt az olyan fontos problémák megoldásához, mint a fegyverkezési hajsza beszüntetése. Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selője hangoztatta, hogy a szovjet külpolitika egyik legfontosabb iránya époen a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért, a leszerelésért vívott küzdelem. Ennek feladatai tükröződnek a Szovjetunió által előterjesztett konkrét javaslatokban. Köztük szerepel az az indítvány, amelyet az államok többsége támogat, hogy hívják ösz- sze a leszerelési világértekezletet. A Szovjetunió kezdeményezésére az ENSZ- közgyűlés határozatot fogadott el, amely tiltja az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokban, vala- mint a nujjlgáíi?. fegyver alkalmazását. Az idén a Szovjetunió ■— folytatta Malik — újabb indítványt, egy nemzetközi környezetvédelmi javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. Ez a határozattervezet is megnyerte számos ENSZ- ta^éllam támogatását, amit jelez az is. hogy társszerzőként csatlakozott a Szovjetunióhoz, Afganisztán, Lengyelország, Kenya, az NDK. Irak, Csehszlovákia, Szíria, Mongólia, Barbados és Bulgária. Stanislaw Trepczynski, a lengyel külügyminiszter első helyettese felszólalásában kiemelte az említett szovjet kezdeményezés időszerűségét és fontosságát. TCORfÉGIA Kg orvégia 324 219 négy- * zetkilométer — hazánknál több mint háromszor nagyobb — területű, 4 millió lakosú ország Európa északi részén. Lakosságának 98,7 százaléka norvég, a többi más skandináv és egyéb országokból vándorolt be. 872-ben a kis viking királyságok egyesítésével jött létre Norvégia. 1262-ben Norvégia meghódította Iz- landot. 1319—63 között személyi unióban volt Svédországgal, 1380-tól 1814-ig perszonál unióban volt Dániával. 1450-től dán fennhatóság alatt állt. 1814-től ismét személyi unióban volt Svédországgal, amelynek az 1905-ös népszavazás vetett véget. A Norvég Királyság az első világháborúban semleges politikát folytatott. 1940. április 8—1945 májusa között német fasiszta megszállás ’alá' került, 1948-ban csatlakozott a Mars hali-tervhez, 1949-ben belépett a NATO- ba, 1960-ban pedig az Európai Szabadkereskedelmi Társulatba (EFTA). A Közös Piachoz való csatlakozását az ország lakossága az 1972- ben tartott népszavazáson utasította el. Fejlett ioari- agrár ország, a foglalkoztatottak harmada az iparban, 10 százaléka a közlekedésben és a távközlésben, 15 százaléka pedig a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedik. A mintegy 2000 km hosz- szú tengerpartja és a viszonylag enyhe klíma előnyös kihasználása révén az ország egvik jelentős gazdasági áea a tengerhajózás, és a halfeldolgozás. A társadalmi össztermék 50 százaléka a bányászatból és az iparból származik, a mező- gazdaság 6, a közlekedés pedig 16 százalékkal járul hozzá. A gazdasági életben jelentős a külföldi (amerikai, brit, svéd, stb.) tőke. 1965- ben kezdődött az Ekofiski-i tengeri szénhidrogénmező feltárása, amely az idén 9, 1980-as év elején várhatóan 50 millió tonna kőolajat és 45—50 milliárd köbméter földgázt ad. A közelmúltban kezdődött, meg az északi sarkkör körzetében a Vo- ring-platón egy új hatalmas szénhidrogénmező feltárása. A part menti selfben újabb kőolaj- és földgázmezők előfordulását feltételezik. Norvégia jelenleg ismert kőolaj- készleteit 2,5 milliárd tonnára becsülik. Ez a hatalmas energiavagyon nemcsak gazdagságot, hanem gondot is jelent a „kékszemű araboknak”. Az országban jelenleg 22 000 vendégmunkás dolgozik, a nyolcvanas évek elején kb. 130 ezer új munkáskézre lesz szükség. Az ország jelenlegi külkereskedelmi mérlege passzív, amelyet az olcsó víziért ergiá- val termelt alumíniumtömb, rotációs papír, valamint ez utóbbi időben a kőolajkivitellel igyekeznek kiegyenlíteni. A magyar—norvég gazdasági kapcsolatok egyenletesen fejlődnek, a magyar import 1972-ben 63,7, az idei év első felében 61,7 millió devizaforintot, az export ugyanezen időszakokban 75.5, illetve 52,5 millió devizaforintot tett ki. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszertől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 13. Mivel pénzét könyvekre költötte, szinte üres erszénnyel érkezett Pestre. Szegénysége az oka, hogy hosz- szadalmas huzavona után talál magának lakást a Józsefvárosban, a Víg utca végén, közel a piaristák itteni iskolájához. Bezzeg jól jönne most a posztókabátba varrott néhány ezüst tallér! De hol van az már! A könyvek megszállottá lett. remeg a megszerzett kincseiért, inkább megvonja magától a falatot, de kevéske oénzén Pestre fuvaroztatja takaros kis könyvtárát. Nem fél a szegénységtől. csak tanulhasson. Kenyéren és szalonnán él. Mivel azonban ezt sem adják ingyen, elszegődik amolyan csicskás félének Greguska jurátushoz, vagyis jogászgyakornokhoz havi három forintért és szállásért a Cukor utcába. Hiába rendel kezik sokirányú élettappasz- talattal, jóhiszeműségén minduntalan ráfizet. Alig rendezkedett be a konyhában cókmókjával, máris kezdődtek a kellemetlenségek. Köny- nyelmü fickónak bizonyult a jurátus, örökké csak a szórakozáson járt az esze, fű- nek-fának tartozott, s a bérrel adósa maradt Mihálynak is. Ennek tetejébe kezdte széthordani könyveit. Nem volt más választás, kér- vallottan ott kellett hagyni a botcsinálta jogászgyakor- nokot minél hamarabb. így marad el még a szalonna is a kenyér mellől. Egy alkalommal épp száraz kenyeret majszolt új lakásában, amikor vendég nyitott rá. Egy német cipész. Kereste ismerősét, az előző lakót. Látva a parasztos külsejű, de hozzá képest feltűnően művelt fiatalember szorultságát, meghívta otthonába leckeadásra két leánykája mellé. A fizetség napi egyszeri meleg étel. Mihály nagyobb jövedelemmel is dicsekedhetett már ennél, de megtanulta becsülni a keveset. Hálásan igénybe vette a cipészmester segítőszándékát, derekasan megszolgálta a napi ebédet, amíg tartott a tanév. Sovány koszton, de annál izmosabb akaraterővel végezte el a gimnázium hatodik osztályát. Elpusztíthatatlan derűlátással szövögette a szebbnél - szebb terveket. Alig várta, hogy elérkezzék a szünidő 1828-ban. Úgy tervezte, bebarangolja Veszprém megyét és megírja tapasztalatait a „Tudományos gyűjtemény” című folyóiratba. A nyitrai sikert akarta megismételni komolyabb eredménnyel. Erkölcsi és pénzbeli elismerésre számított. Még annyi űtravalója sem volt, hogy száraz kenyéren tengesse magát, ezért felkereste Székesfehérváron szolgáló Juliska húgát, tíz forintot kért tőle kölcsön. Alig fújta ki magát, jókedvű bizakodással vágott neki tulajdonképpeni úti céljának. Szokásához híven buzgón érdeklődik, ahol csak me* fordul. így elegyedett szóba Balatonfőkajáron egy módosabb gazdával. Szíves volt hozzá a gazdaember, szállást adott neki éjszakára. Ám reggel rossz fordulatra ébredt. Kiderült, maga a község bírája tartotta fogolyként házában és a szíves bánásmód folytatása helyett Kenesey megyei hivatalnok elé vezették, mint holmi közönséges csavargót. Faggatták, megfenyegették, hogy vasra verve hurcolják Veszprémbe ha vissza nem tér azonnal Pestre. Szabadulása érdé kében látszólag megfogad - ta a zord tanácsot, de esze ágában sem volt betartani. A legrövidebb úton átment Zala vármegyébe. Figyelhették, mert alig lépett a szomszéd megye földjére megint letartóztatták. Cipelték Rohonczv alispán elé, aki azért járta a környéket. hogy szorgalmazza a gyűjtést a nemesek között az új zalai vármegyeháza építésére. Az alispán, egyúttal királyi tanácsos is, így a méltóságos titulus dukálna neki. Stancsics Mihály meg váltig tekintetes uramnak szólítja. Hasztalan figyelmeztetik az ispán kísérői, hogy éljen a kötelező megszólítással, kitart a tekintetes megszólítás mellett, mondván, hogy a megyei elöljáró alispáni minőségben van jelen, nem pedig királyi tanácsosként. Makacssága ez esetben haszonnal jár. Ro- honczy nem, szeretné, ha hiúságon érnék tetten, ezért beéri a dorgálással és haragosan elkergeti a feleselő deákot. Mihály vissza sem néz, újra Veszprém vármegyében lerem, a Balatonfőkajáron kapott lecke ellenére. Beveszi magát ismerős biro- lalmába, a sűrű Bakonyba végzi a dolgát, amiért fontosnak tartotta ezt az utazást. Helyreállt kedéllyel halad faluról falura, bizonyos abban, hogy remek anyagot gyűjt megírandó tanulmányához. Egy este Zirctől északnyugatra, Borzaváron fogad szállást, az iskolamesternél, aki egyúttal szabó és kocsmáros. Remekül kipiheni magát. A legjobb hangulatban sétál át Zircre, és kivételes fényűzésre bátorodik: jó ebédet rendel a fogadóban. Amikor fizetni akar az erőgyűjtő táplálkozás után, döbbenten tapasztalja, hogy egy árva garasa sincs. Mély álma közben kirabolták. így omlik össze szempillantás alatt a nagy ábránd irodalmi sikerről, anyagi talpraállásról. Ehelyett, marad a tíz forint adósság Juliska húgának, meg a teljes kilátástalanság. De nem lenne Stancsics Mihály, ha beadná derekát a balszerencse miatt. Veszteségéért azzal kárpótolja magát, hogy „szellemi javakat gvűit folytatódó pesti tengődésében. Szenvendélyesen beleássa magát Rousseau Társadalmi Szerződés című munkájába, en- iek nyomán kap kedvet a ‘öbbi francia haladó elme tanulmányozására. Miközben végzi a gimnáziumot, filozófiát is tanul. Eltökéli, birtokába jut a francia nyelvnek olyan fokon, hogy gond nélkül megérthesse a forradalmi gondolkodók műveit. (Folytat; uöj
