Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

RELET-MAÖYARORSZAO tm. (mm* m. Nagy siker volt a PKP kongresszusa „A Portugál Kommunista Párt rendkívüli VII. kong­resszusának megtartása pár­tunk nagy sikere volt” — állapítja meg a párt köz­ponti bizottsága politikai bi­zottságának keddre virradó­ra nyilvánosságra hozott nyi­latkozata. A dokumentum többek kö­zött kifejti: A párt több ezer tagja vett részt a kongresszuson észak­ról és délről, a ‘szigetekről: a kongresszus előtti, több szá2 előkészítő gyűlés meg­annyi tanúiele annak, hoev a Portugál Kommunista Párt erős bázissal rendel­kezik a nemzet életében, fejlett a pártélet demokra­tizmusa. egységes mind a párt, mind vezetősége. — A kongresszus sikeres volt a jóváhagyott doku­mentumok politikai fontos­ságát. a párt előtt álló leg­fontosabb feladatok megha­tározását tekintve is. Ezek a legfőbb feladatok a követke­zők: Meg kell szilárdítani a szshadságiogokat. vissza kell szorítani a reakciót, foly­tatni kell a demokratizálást és a gyarmati rendszer fel­számolását, a gazdasági fej­lesztés érdekében biztosítani kell a gazdasági és pénz­ügyi stabilitást és el kell vezetni az országot a való­ban szabad alkotmányozó nemzetgyűlési választások­hoz. — A Portugál Kommunis­ta Párt megerősítette, hogy a nép és a haza szolgálatá­ban álló nagy nemzeti párt, és a szabadságjogok megvé­désének, a demokratikus Portugália megteremtésének nélkülözhetetlen tényezője. A PKP KB PB felszólítot­ta minden szervezetét és ak­tivistáiét, azonnal lásson munkához és a kongresszus határozatait fordítsa a gya­korlat nyelvére: mindenütt vitassák meg a jóváhagyott dokumentumokat, ismertes­sék meg a párt céljait a leg­szélesebb tömegekkel, moz­gósítsák a dolgozókat és a népet a határozatok megva­lósítására. „Kuba példát szolgáltatott...“ Mitterrand nyilatkozata „Kuba példát szolgáltatott a latin-amerikai népeknek. Most személyesen is meg­győződhettünk arról, hogy lakosai sikeresen építik az új társadalmat. Eddig Is Kuba barátai voltunk, de most méginkább azok lettünk” — mondotta Francois Mitter­rand, a Francia Szocialista Párt első titkára. A rancia politikus, aki Fidel Castro- nak, a Kubai Kommunista Párt első titkárának meghí­vására egy delegáció élén öt napot töltött a szigetország­ban, hétfőn este utazott el Kubából. A Francia Szocialista Párt küldöttségének látogatása élénk érdeklődést vallott ki Kubában. A havannai lapok és rádióállomások, elsősor­ban azt a szívélyes légkörű eszmecserét méltatják, ame­lyet Mitterrand folytatott Fi­del Castroval, először a fő­városban, majd Santiogo de Cubában. Idézik a hírmagya­rázók Mitterrahdnak azt a kijelentését: „Minden lénye­ges kérdésben azonos véle­ményen voltunk. Fidel Cast- róval való személyes talál­kozásunk még inkább meg­erősítette barátságunkat, pártjaink szélesedő kapcsola­tát”. Görög cáfolat Evangelosz Averoff görög hadügyminiszter hétfőn cá­folta azokat a török sajtóje- lentéseket, amelyek szerint az athéni kormány csapato­kat és hadianyagokat küldött Ciprusra. A miniszter nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hoey júli­us 15-e, a Makariosz elnök ’ 4. rendszerének megdöntésére irányult puccskísérlet óta nem küldtek újabb katoná­kat a szigetre, csupán a cip­rusi nemzeti gárdának az összeesküvésben részes tisz­tikarát váltották fel — lét­számban kisebb — tiszti egy­séggel. Kissinger md érkezik Moszkvába Kissinger amerikai kül­ügyminiszter szerdán hivata­los látogatásra Moszkvába érkezik és előreláthatólag a hét végéig tartózkodik majd a Szovjetunióban. Moszkva! értesülések szerint nz ameri­kai külügyminiszter szovje* kollégájával, Andrej Gromi- kóval a kétoldalú kapcsola­tok és a nemzetközi helyzet kérdéseinek széles körét kí­vánja áttekinteni Ó3 találkoz­ni szeretne Leonyid Brezs- nyevvel az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával is. Jóllehet az amerikai diplo­mácia vezetője az utóbbi három év folyamán mintegy féltucatszor járt már a szov­jet fővárosban, érkezését ez­úttal is nagy érdeklődés elő­zi meg, márcsak azért is, mert — most először — már a Ford elnök vezette új ame­rikai adminisztrációt képvi­seli. Ezzel összefüggésben bi­zonyosra vehető, hogy Kis­singer szóba hozza Gerald Ford és Leonyid Brezsnyev személyes találkozójának kérdését is. Véget értek a lengyel— norvég tárgyalások Kedden Varsóban befeje­ződtek a lengyel—norvég ple­náris tárgyalások. A tárgyalásokon P'ntr Ja- roszewicz lengyel és Trygve Bratteli norvég kormányfő elnökölt. A felek több évre szóló programot írtak alá a továb­bi gazdasági, ipari tudomá­nyos és műszaki együttműkö­désről. A lengyel—norvég tárgya­lások befejező aktusaként a két kormányfő aláírta a két ország gazdasági együttmű­ködésének hosszútava fejlesz­tési programjáról szóló meg­állapodást. Bratteli miniszterelnök és kíséretének tagjai ezt köve­tően megtekintették Varsót, majd Gdanskba utaztak. A norvég vendégek látoga­tása szerdán fejeződik be. A leszere’és vitája az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés X. szá­mú (politikai) bizottsága hétfőn megkezdte a leszere­lési témakör vitáját. Az ülé­sen felszólaló küldöttek a leszerelés feltételeit elemez­ve valamennyien rámutat­tak, hogy a nemzetközi eny­hülés és az államok közötti kapcsolatok normalizálása kedvező feltételeket teremt az olyan fontos problémák megoldásához, mint a fegy­verkezési hajsza beszünte­tése. Jakov Malik, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvi- selője hangoztatta, hogy a szovjet külpolitika egyik legfontosabb iránya époen a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért, a leszerelésért ví­vott küzdelem. Ennek fel­adatai tükröződnek a Szov­jetunió által előterjesztett konkrét javaslatokban. Köz­tük szerepel az az indítvány, amelyet az államok többsé­ge támogat, hogy hívják ösz- sze a leszerelési világérte­kezletet. A Szovjetunió kez­deményezésére az ENSZ- közgyűlés határozatot foga­dott el, amely tiltja az erő­szak alkalmazását a nemzet­közi kapcsolatokban, vala- mint a nujjlgáíi?. fegyver al­kalmazását. Az idén a Szovjetunió ■— folytatta Malik — újabb in­dítványt, egy nemzetközi környezetvédelmi javasla­tot terjesztett a közgyűlés elé. Ez a határozattervezet is megnyerte számos ENSZ- ta^éllam támogatását, amit jelez az is. hogy társszerző­ként csatlakozott a Szovjet­unióhoz, Afganisztán, Len­gyelország, Kenya, az NDK. Irak, Csehszlovákia, Szíria, Mongólia, Barbados és Bul­gária. Stanislaw Trepczynski, a lengyel külügyminiszter el­ső helyettese felszólalásában kiemelte az említett szovjet kezdeményezés időszerűsé­gét és fontosságát. TCORfÉGIA Kg orvégia 324 219 négy- * zetkilométer — ha­zánknál több mint három­szor nagyobb — területű, 4 millió lakosú ország Európa északi részén. Lakosságának 98,7 százaléka norvég, a töb­bi más skandináv és egyéb országokból vándorolt be. 872-ben a kis viking ki­rályságok egyesítésével jött létre Norvégia. 1262-ben Norvégia meghódította Iz- landot. 1319—63 között sze­mélyi unióban volt Svédor­szággal, 1380-tól 1814-ig perszonál unióban volt Dá­niával. 1450-től dán fennha­tóság alatt állt. 1814-től is­mét személyi unióban volt Svédországgal, amelynek az 1905-ös népszavazás vetett véget. A Norvég Királyság az első világháborúban semle­ges politikát folytatott. 1940. április 8—1945 májusa kö­zött német fasiszta megszál­lás ’alá' került, 1948-ban csat­lakozott a Mars hali-tervhez, 1949-ben belépett a NATO- ba, 1960-ban pedig az Euró­pai Szabadkereskedelmi Tár­sulatba (EFTA). A Közös Piachoz való csatlakozását az ország lakossága az 1972- ben tartott népszavazáson utasította el. Fejlett ioari- agrár ország, a foglalkozta­tottak harmada az iparban, 10 százaléka a közlekedés­ben és a távközlésben, 15 százaléka pedig a mező- és erdőgazdaságban tevékeny­kedik. A mintegy 2000 km hosz- szú tengerpartja és a vi­szonylag enyhe klíma elő­nyös kihasználása révén az ország egvik jelentős gazda­sági áea a tengerhajózás, és a halfeldolgozás. A társa­dalmi össztermék 50 száza­léka a bányászatból és az iparból származik, a mező- gazdaság 6, a közlekedés pe­dig 16 százalékkal járul hoz­zá. A gazdasági életben je­lentős a külföldi (amerikai, brit, svéd, stb.) tőke. 1965- ben kezdődött az Ekofiski-i tengeri szénhidrogénmező feltárása, amely az idén 9, 1980-as év elején várhatóan 50 millió tonna kőolajat és 45—50 milliárd köbméter földgázt ad. A közelmúltban kezdődött, meg az északi sarkkör körzetében a Vo- ring-platón egy új hatalmas szénhidrogénmező feltárása. A part menti selfben újabb kőolaj- és földgázmezők elő­fordulását feltételezik. Nor­végia jelenleg ismert kőolaj- készleteit 2,5 milliárd ton­nára becsülik. Ez a hatalmas energiava­gyon nemcsak gazdagságot, hanem gondot is jelent a „kékszemű araboknak”. Az országban jelenleg 22 000 vendégmunkás dolgozik, a nyolcvanas évek elején kb. 130 ezer új munkáskézre lesz szükség. Az ország jelenlegi külke­reskedelmi mérlege passzív, amelyet az olcsó víziért ergiá- val termelt alumíniumtömb, rotációs papír, valamint ez utóbbi időben a kőolajki­vitellel igyekeznek kiegyen­líteni. A magyar—norvég gazda­sági kapcsolatok egyenlete­sen fejlődnek, a magyar im­port 1972-ben 63,7, az idei év első felében 61,7 millió devizaforintot, az export ugyanezen időszakokban 75.5, illetve 52,5 millió devizafo­rintot tett ki. GERENCSÉR MIKLÓS: Ácsteszertől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 13. Mivel pénzét könyvekre költötte, szinte üres er­szénnyel érkezett Pestre. Sze­génysége az oka, hogy hosz- szadalmas huzavona után talál magának lakást a Józsefvárosban, a Víg utca végén, közel a piaristák it­teni iskolájához. Bezzeg jól jönne most a posztókabátba varrott néhány ezüst tal­lér! De hol van az már! A könyvek megszállottá lett. remeg a megszerzett kin­cseiért, inkább megvonja magától a falatot, de kevés­ke oénzén Pestre fuvaroz­tatja takaros kis könyvtá­rát. Nem fél a szegénység­től. csak tanulhasson. Ke­nyéren és szalonnán él. Mi­vel azonban ezt sem adják ingyen, elszegődik amolyan csicskás félének Greguska jurátushoz, vagyis jogász­gyakornokhoz havi három forintért és szállásért a Cu­kor utcába. Hiába rendel kezik sokirányú élettappasz- talattal, jóhiszeműségén minduntalan ráfizet. Alig rendezkedett be a konyhában cókmókjával, máris kezdőd­tek a kellemetlenségek. Köny- nyelmü fickónak bizonyult a jurátus, örökké csak a szó­rakozáson járt az esze, fű- nek-fának tartozott, s a bér­rel adósa maradt Mihálynak is. Ennek tetejébe kezdte széthordani könyveit. Nem volt más választás, kér- vallottan ott kellett hagyni a botcsinálta jogászgyakor- nokot minél hamarabb. így marad el még a sza­lonna is a kenyér mellől. Egy alkalommal épp szá­raz kenyeret majszolt új lakásában, amikor vendég nyitott rá. Egy német ci­pész. Kereste ismerősét, az előző lakót. Látva a parasz­tos külsejű, de hozzá képest feltűnően művelt fiatalember szorultságát, meghívta ott­honába leckeadásra két leánykája mellé. A fizetség napi egyszeri meleg étel. Mihály nagyobb jövede­lemmel is dicsekedhetett már ennél, de megtanulta becsülni a keveset. Hálásan igénybe vette a cipészmes­ter segítőszándékát, dere­kasan megszolgálta a napi ebédet, amíg tartott a tan­év. Sovány koszton, de an­nál izmosabb akaraterővel végezte el a gimnázium ha­todik osztályát. Elpusztíthatatlan derűlá­tással szövögette a szebbnél - szebb terveket. Alig várta, hogy elérkezzék a szünidő 1828-ban. Úgy tervezte, be­barangolja Veszprém me­gyét és megírja tapasztala­tait a „Tudományos gyűjte­mény” című folyóiratba. A nyitrai sikert akarta meg­ismételni komolyabb ered­ménnyel. Erkölcsi és pénz­beli elismerésre számított. Még annyi űtravalója sem volt, hogy száraz kenyéren tengesse magát, ezért felke­reste Székesfehérváron szol­gáló Juliska húgát, tíz fo­rintot kért tőle köl­csön. Alig fújta ki magát, jókedvű bizakodással vágott neki tulajdonképpeni úti cél­jának. Szokásához híven buzgón érdeklődik, ahol csak me* fordul. így elegyedett szóba Balatonfőkajáron egy módo­sabb gazdával. Szíves volt hozzá a gazdaember, szállást adott neki éjszakára. Ám reggel rossz fordulatra éb­redt. Kiderült, maga a köz­ség bírája tartotta fogoly­ként házában és a szíves bánásmód folytatása helyett Kenesey megyei hivatalnok elé vezették, mint holmi kö­zönséges csavargót. Faggatták, megfenyegették, hogy vasra verve hurcolják Veszprémbe ha vissza nem tér azonnal Pestre. Szabadulása érdé kében látszólag megfogad - ta a zord tanácsot, de esze ágában sem volt betartani. A legrövidebb úton át­ment Zala vármegyébe. Figyelhették, mert alig lépett a szomszéd megye földjére megint letartóztatták. Cipel­ték Rohonczv alispán elé, aki azért járta a környé­ket. hogy szorgalmazza a gyűjtést a nemesek között az új zalai vármegyeháza épí­tésére. Az alispán, egyúttal királyi tanácsos is, így a méltóságos titulus dukálna neki. Stancsics Mihály meg váltig tekintetes uramnak szólítja. Hasztalan figyel­meztetik az ispán kísérői, hogy éljen a kötelező meg­szólítással, kitart a tekintetes megszólítás mellett, mond­ván, hogy a megyei elöljá­ró alispáni minőségben van jelen, nem pedig királyi ta­nácsosként. Makacssága ez esetben haszonnal jár. Ro- honczy nem, szeretné, ha hiúságon érnék tetten, ezért beéri a dorgálással és hara­gosan elkergeti a feleselő deákot. Mihály vissza sem néz, újra Veszprém vármegyében lerem, a Balatonfőkajáron kapott lecke ellenére. Be­veszi magát ismerős biro- lalmába, a sűrű Bakonyba végzi a dolgát, amiért fon­tosnak tartotta ezt az uta­zást. Helyreállt kedéllyel ha­lad faluról falura, bizonyos abban, hogy remek anyagot gyűjt megírandó tanulmá­nyához. Egy este Zirctől északnyugatra, Borzaváron fogad szállást, az iskolames­ternél, aki egyúttal szabó és kocsmáros. Remekül ki­piheni magát. A legjobb hangulatban sétál át Zircre, és kivételes fényűzésre bá­torodik: jó ebédet rendel a fogadóban. Amikor fizetni akar az erőgyűjtő táplálko­zás után, döbbenten tapasz­talja, hogy egy árva garasa sincs. Mély álma közben ki­rabolták. így omlik össze szempil­lantás alatt a nagy ábránd irodalmi sikerről, anyagi talpraállásról. Ehelyett, ma­rad a tíz forint adósság Ju­liska húgának, meg a teljes kilátástalanság. De nem len­ne Stancsics Mihály, ha beadná derekát a balszeren­cse miatt. Veszteségéért az­zal kárpótolja magát, hogy „szellemi javakat gvűit foly­tatódó pesti tengődésében. Szenvendélyesen beleássa ma­gát Rousseau Társadalmi Szer­ződés című munkájába, en- iek nyomán kap kedvet a ‘öbbi francia haladó elme ta­nulmányozására. Miközben végzi a gimnáziumot, filozó­fiát is tanul. Eltökéli, bir­tokába jut a francia nyelv­nek olyan fokon, hogy gond nélkül megérthesse a forra­dalmi gondolkodók műveit. (Folytat; uöj

Next

/
Oldalképek
Tartalom