Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-20 / 246. szám
to KELET-MAGYARORSZAG — VASÁRNAPI MT5LI.BKUPP TP74. október to Balogh Zoltánné Papp Lászlóné Hírnév és hétköznapok Évente jelentős értéket termelnek a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet ügyes kezű lányai-asszonyai, melynek többsége világhírnevet növel. Négy év alatt jelentősen növekedett a szövetkezet partnerkapcsolata, piaca. Tipikus nőüzem ez 1971-ben negyedszer tüntették ki a Kiváló szövetkezet címmel. Itt is készülnek a kommunisták a négy esztendő munkájának értékelésére. Tudni illik: itt minden fillér lányok-asszonyok munkájából ered. Ezért talán egyszerű is a képlet. Balogh Zoltánné elnök: „Négy év alatt sokat fejlődtünk. Szövetkezetünk dolgozóinak létszáma 1500. Ebből 1100 a bedolgozó. Munkaterületünk több megyére terjed ki, Nyíregyházától Beregdarócig, Paszabtól egészen Furtáig. 1970 óta 300 nődolgozóval gyarapodott munkáslétszámunk. Uj üzemházat építettünk Nyíregyházán a Széchenyi és á Malom utcán. E két beruházás 13 millióba került. Ezekkel lényegesen javult a nők munkakörülménye. Jelenleg 104 lány tanulja a szakmát saját jól felszerelt tanműhelyünkben. Uj részleget szerveztünk Furtán és Derecskén, ahol főleg a blúzokat készítjük. Erről többet tud mondani Kissné elvtársnő, ő a főreferense.” Kiss Viktorné, a furtai részleg vezetője: „A hímzett blúzok 80 százaléka külföldre készül, 180 lány-asszony, bedolgozó készíti és 30- an itt a központban. Körülményeink jelentősen javultak az üzemházak felépítésével. Van fürdő-öltöző, ebédlőnk. Baloghné: „Kissné, mint sokan mások, bedolgozóként kezdte a munkát, még takarítást is vállalt, nem szégyellte, s közben tanult, elvégezte a közgazdasági technikumot és a marxista—leninista esti középiskolát is. És közben két gyereket is felnevelt. Háromszor volt kiváló dolgozó. Megérdemelte.” Pomázi 'Gyula párttitkárhelyettes: „Párt- szervezetünk taglétszáma 31, ebből 26 a nő. Ez évben vettünk fel 4-et. a múlt évben nem volt felvétel, azelőtt 2. Megítélésünk szerint sokkal több gondot kellett volna fordítanunk a pártépítő munkára. Elhanyagoltuk a nők politikai képzését-nevelését is. Ezt Igyekszünk pótolni az idén, amikor önálló marxista—leninista esti középiskolát szerveztünk az üzemben. Van 19 szocialista brigádunk, idén 21-en kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, ebből 19 a nő.” Papp Lászlóné varrónő: „Nekünk nőknek nagyon sokat jelent, hogy van üzemorvosunk. Nagy szükség van itt az azonnali segítségre, mert sok a kismama is.” Baloghné: „Most 78 kismamánk Tan. őket abban kívánjuk segíteni, ha visszajönnek, lehetőleg ugyanarra a munkahelyre kerüljenek. Régi vágyunk egy kismamaüzem megépítése. Tervezzük, segítséget ígértek hozzá illetékesek, reméljük valóra is váltják.” Tóth Ferencné művezető: „1951-ben bedolgozóként kezdtem. Az utóbbi négy esztendőben szinte teljesen megváltozott minden, kicserélődött a gépparkunk is, új, modern gépeket vásároltunk az NDK-ból.” Baloghné: „Négy évvel ezelőtt bizony ennek alig a felét, 15 milliót ha termelt. Hasonló a helyzet a többi üzemrész esetében is. 1970-ben a szövetkezetnek az összes terme* lési értéke 40 millió forint volt. 1974-ben a tervezett 70 millió, de reméljük több lesz.” Tóthné: „Nálunk a kötöttkonfekcióban a hozzám tartozó mintegy 90 nő esetében 1970- ben úgy 1500—1600 forint körül volt, most 1800—2200 között. Vannak akik ennél többe' keresnek.” Baloghné: „És meg kell említeni a nye reségrészesedést is. Tavaly például 8 milli 656 ezret osztottunk szét.” Valami már történt annak érdekében is hogy a nők szakképzettségének a megszerző sét, s majd előléptetésüket is biztosítsák. Ezért azonban s.ok pluszmunkát kell vállalni a nőknek a családban, az üzemben. Áldozat nélkül kevés és nehéz az előrejutás. így lehetett művezető Tóthné is. Az ő műszakjában 2—2 nő lett szalagvezető, 4 a szakközépiskolát végzi és marxista—leninista esti középiskolába is járnak. Kissné 1970-ben lett részlegvezető. Sokat tanult, nála egy asszonyból lett meós, egy másikból csoportvezető, s most 4 nő tanul szakközépiskolában. Milyen gondokat oldanának meg a legsürgősebben ? Baloghné: „Mindenek előtt a kismamaüzemet. Utána a szakképzést, politikai képzést.” Pappné: „Szintén a kismamaüzem mellett szavaznék. Azért is, hogy ne kelljen esetleg azoknak elmenni innen, akiknek szakmájuk van.” Kissné: „Ha tőlem függne, megoldanám a bedolgozók gyerekgondozási segély ügyét.” Pomázi: „Nincs egy ifjúsági klubunk, nincs helyiség.” Minden bizonnyal sok-sok eredmény van még, amiről nem esett szó Gond is akad bőven. Ezek is helyt kapnak a pártvezetőség beszámolójában. Farkas Kálmán Nem a ház ura.™ Napjaink férjideálja A táplálékszerző-védelmező családfővel kor három év múltán eleve hátránnyal kelkezdődött pár százezer évvel ezelőtt. Ez a hu- dek... lemaradok. Viszont most még tanulha- szadik századig annyiban módosult, hogy im- tok, főiskolát végzek levelezőn... Ebben nagy már nem vadat-halat, hanem pénzt szerzett a segítségemre van a férjem — biztat, támo- ház ura — abból tartotta nejét s kis család- gat. ját (vagy nagy családját). — Az én férjem soha nem megy el va1974-ben Magyarországon az asszonyok sárnap délután egyedül... Amikor meccs van, kétharmad része dolgozik — ő is keres. Meg- együtt indulunk el, sétálunk, beülünk a változott tehát a helyzet — az anyagi függés cukrászdába, s ő csak utána megy a pámegszünt. Meg kellett változnia a férjideál- lyára... Mi aztán elébe megyünk. nak is... — Nagyon érdekli a politika a férjemet , Engem kevésbé, és mégis sokat tudok róla — mindig elmond egy—két dolgot, beszélgetés Erzsébet huszonegy éves gépíró. tünk. így — bár nem egyforma az érdeklő— Egyelőre nincs szándékomban a féjhez dési körünk — mégis jól megvagyunk, menés. Elképzeléseim viszont vannak... Amikor azt mondom: modern férjet akarok — nem a külsejére, hanem a felfogására gondolok. Egyenrangúak legyünk a házasságban, az ott- a férj fogalma önmagában értelmetlen honi munkában, a gyerek nevelésében, értelmi _ férj csak a fele valaminek: a házaspár és érzelmi színvonalban... nak. Ideális férjet csak ideális feleség melBengyel Gyuláné huszonöt éves elektro- lett találhatunk. És — ahogy mondani szoktechnikai szerkesztő. ták — a férj olyan, amilyenné a felesége ne— Három és fél éves házasok vagyunk. véli... Vagy mégsem? Nálunk megoszlik az otthoni munka — közösen végezzük. A mosogatástól kezdve a takarí. tásig. Gyerekünk még nincs — de ha lesz, a _ Kell ám a nevelés a férfiaknak... Ax pelenkamosást sem fogja restellni a férjem — én férjem például egyedüli gyerek volt — ezt biztosra veszem... alapos változást jelentett neki, hogy a házasJánvári Sándorné huszonnégy éves varró- ságban meg kell osztani a terheket™ Nem ia dai dolgozó. szokott bele egyhamar! — Idén álltam ismét munkába a gyermekgondozási szabadság után. Kivettem a három évet. Négyéves házasok vagyunk. Jókora különbség van ám — ha az asszony nem dolgozik, a\ férjek könnyebben mondják: te úgyis egész nap itthon vagy, van időd mindent elvégezni... És az asszony Végzi. Hudák Józsefné harmincegy éves, szintén varrodában dolgozik. — Én még csak három éve vagyok dolgozó nő — addig otthon voltam. Tizenegy éve vagyok férjnél, két gyerekünk tíz- és nyolcéves. Én magam csodálkozom a legjobban... Most nyolcórai munka után éppúgy elvégzem az otthoni teendőket, mint amikor egész nap csináltam... És még szabad időm is van! A különbség oka: mióta dolgozom, a férjemmel közösen végzünk nagyon sok mindent... ★ liNQV I 9 Egy nemrég Budapesten tartott UNESCO- konferencián hangzott el: tizennégy keleti és nyugati' országban végeztek felmérést — a Szovjetuniótól az USA-ig. Az eredményhez nem kell kommentár: megállapították, hogy a dolgozó asszonyok a háztartási munkára négyszer annyi időt fordítanak, mint férjeik... A férjekről esvén szó kikerülhetetlen, sőt, sokszor egyetlen téma: a házimunka. A karikatúrák gyakori témája a bevásárló, mosogató, gyereket nevelő férj. Mert, ugyebár, milyen nevetséges a bevásárlószatyrot cipelő, gyereket óvodába vonszoló férfi — hát, ha még takarít, gombot varr vagy neadjisten főz... A komikum forrása — legalábbis ügy érezzük — a cselekvés és végzője közötti elleniét. Mert kérem van olyan, hogy női munka és férfimunka.... Ha két férfi él együtt egy albérletben — egészen természetes, hogy megfelezik a takarítást és egyebeket. Ha megnősülnek — bekövetkezik egy sajátos változás.... Akkor már lesz női és férfimunka. ★ — Mosogatni például egyikünk sem szeret — mégis csinálni kell, Mát közösen végezzük. Férfimunkát csak annyiban ismerek, hogy van nehéz munka és könnyebb munka. — De én azt hiszem, a jó férjre nem. csak az jellemző, hogy házimunkát végez... Ez csak agy oldal.... — Én például azt várom a leendő férjemtől, hogy ő legyen a talpraesettebb, tájékozottabb, tudjon intézkedni, mondjuk, hivatalos 'igyben... ! — Szerintem jobb, ha a férfinak van magasabb beosztása, fizetése. Ha az stabilabb... Hiszen, ha gyerekünk lesz, s én kiveszem a gyermekgondozási' szabadságot, ak— Én azt hiszem, a „nevelés" Inkább kölcsönös csiszolódást, lassú egymáshoz idomulást jelent... Sokat változtunk házasságunk tizenegy éve alatt — most már ismerjük a másik gondolatait is. — Én az tartom: ne a másikat akarjuk megváltoztatni erőnek erejével! Ismerjük fel a súrlódási felületeket... és önmagunkat neveljük. Ha ez kölcsönös, akkor nem lesz hiba™ ★ Beszélgetésfoszlányokat rögzít ez az írás — véleményeket, elképzeléseket. Ha e vélemények nem Is mindig egyeznek teljesen, kicsengésük azonos: a férjek szerepe megvál- zott. Nem a ház ura, hanem a házaspár egyik tagja, nem a család mindent eldöntő feje, hanem a közös gondokat megoldani akaró férfi. Egy férjet is megkérdeztem — véleménye alapvetően egyezett az asszonyokéval. Egy megjegyzése különösen megmaradt emlékezetemben. — Ne a férfira nézzen fel a felesége™ Egymásra nézzenek fel! Valami mégis hiányzik az eddig elirsoffidottakbóL Mindössze egyszer fordul elő az érzelem szó. Ügy tűnik, mindenki természetesnek vette: a jó férjre az is jellemző, hogy szereti a feleségét... Csupán az egyik asszony tett egy megjegyzést: — Minden asszony örül ám, ha valami apró figyelmességgel, virággal vagy mással meglepik, ha férje nem feledkezik meg a házassági évfordulóról, születésnapról™ Bz nagyon sokat jelent! Tamcrvölgyi György Lovasok. (Soltész Albert grafikája) Tóth Ferencné Kiss Viktorné
