Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-16 / 242. szám

* KELET-MAGYARORSZAO P szocialista országok r ('szervezeteinek ta­vwícskozása Budapesten Kedden délelőtt Budapes­ten megkezdődött a szocialis­ta országok nőmozgalmi ve­zetőinek háromnapos tanács­kozása, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kuba, Lengyelország, Mon­gólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság nőszövetségeinek képviselői vesznek részt. Közöttük van Valentyina Nyikolajeva-Tyereskova, a szovjet nőbizottság elnöke, a világhírű űrhajós. A nemzet­közi demokratikus nőszövet­séget Fanny Edelman, az NDN főtitkára képviseli. A vendégeket a Magyar Nők Országos Tanácsa nevében Erdei Lászlóné, az MNOT el­nöke üdvözölte. Erch Honecker Nytrára látogatott Az NDK Erich Honecker vezette párt- és kormány- küldöttsége kedden ellátó- gatott a szlovákiai Nyitra városába is. A delegáció tag­jai látogatást tettek egy me­zőgazdasági termelőszövet­kezetben, felkeresték a nyitrai mezőgazdasági fő­iskolát és találkoztak a vá­ros dolgozóinak képviselői­vel. (Folytatás az 1. oldalról) hogy következetesen to­vábbvigyük ezt a politikát, amelynek nemcsak gazdasá­gi, hanem mondhatnám, még nagyobb mértékben po­litikai jelentőséget is tulaj­donítunk.” Leonyid Brezsnyev a to­vábbiakban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok­ban még mindig egész sor diszkriminációs törvény van érvényben, amelyek a Szov­jetuniót sújtják. Ezek a tör­vények, amelyek még a hideg­háború korszakában szület­tek, akadályozzák a szovjet áruk exportját és megha­tározott mértékben korlá­tozzák az amerikai expprt finanszírozásának lehetősé­gét, az amerikai áruk szállí­tását. ..Az amerikai szállítá­sok finanszírozását szolgáló hiteleket hol engedélyezik, hol meghatározatlan időre befagyasztják. Természetes, hogy a folyamatosságnak ez a hiánya nem kedvez az üz­leti kapcsolatok stabilitásá­nak. Végeredményben mind­ez csökkenti az amerikai cé­gek versenyképességét kül­kereskedelmi vállalataink többi partneréhez képest.” B’-ezsnvev hangoztatta, hogy a Szovjetunió szempontjá­ból teljesen helytelennek és elfogadhatatlannak tűnnek azok a kísérletek, amelyek a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését olyan, a Szovjet­unióval szemben támasztott követelésektől teszik függő­vé, amelyeknek semmi kö­zük a kereskedelmi-gazdasá­gi kapcsolatok szférájához, s amelyek teljes mértékben az Egyesült Államok bel- ügyét jelentik. Brezsnyev kijelentette: a szovjet fél továbbra is derű­látó és változatlanul úgy véli, hogy a két ország kö­zötti üzleti kapcsolatok táv­latait a tényleges gazdasági és politikai érdekek fogják meghatározni, nem pedig egyes személyek és szűk politikai csoportok önző számításai. » Moszkvában kedden meg­kezdődött a szovjet—ameri­kai kereskedelmi és gazda­sági tanács második ülé­se. A tanácskozás után tar­tott sajtóértekezletén Wil­liam Simon amerikai pénz­ügyminiszter hangoztatta hogy kormánya a Szovjet­uniót és az Egyesült Álla­mokat természetes kereske­delmi partnereknek tekinti, abban a meggyőződésben, hogy gazdaságuk méretei és fejlettsége egyaránt az együttműködést diktálja. ROBERT BALLANGER: a baloldal egysége fennmarad A baloldali pártok összekö­tő bizottsága keddre kitűzőt-: ülésének elmaradása széles­körű visszhangot keltett. A jobboldal; sajtó természete­sen arra igyekszik felhasznál­ni ezt az alkalmat, hogy — mint az Aurore — a baloldali egység hamaros felbomlását jósolgassa. A politikai megfi­gyelők többsége azonban úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nem várható ezzel kapcsolat­ban „drámai fejlemény”, in­kább olyan „családi vitáról" van szó, amely az álláspon­tok tisztázását és — mint az FKp kívánja — a baloldali egység magasabb szintre eme­lését szolgálja. Robert Ballanger, a nem- zetgyül.Vi kommunista kép­viselőcsoport elnöke kijelen­tette: nem hisz abban, hogy válság támadna most a bal­oldalon belül, és szilárd meg­győződése, hogy a baloldal egysége fennmarad. Robert Fahre, a baloldali radikáli­sok elnöke hangsúlyozta, hogy pártja változatlanul ragasz­kodik a baloldal egységének fenntartásához. Szocialista körökben rámu­tatnak, hogy a keddre kitű­zött. de a szocialista párt ál­tal lemondott csúcstalálkozó megtartására most már csak előreláthatólag október vé­gén, vagy november elején kerülhet sor, mert Mitterrand csütörtökön K’i^ába utazik és csak a hó végén tér vissza Párizsba. Nincs kizárva azon­ban, hogy az összekötő bizott­ság — alacsonyabb szinten — időközben ülést'tarthat majd a későbbi „csúcstalálkó-ó” előkészítésére. A Wafergate-per új fefgerrsénye Ehrlichman Nixont vádolja Kedden, a Watergate- nagyper tárgyalásának máso­dik napján szenzációt keltett John Ehrlichman védőügy­védjének megnyitó nyilatko­zata, amelyben Nixon volt elnök egykori belpolitikai fő­tanácsadója nevében kijelen­tette, hogy védencét „rászed­te a főnöke, aki történetesen az USA elnöke.” John Ehrlichman a szintén vádlottak padján ülő H. R. Haldemannal együtt a volt elnök legközvetlenebb mun­katársa volt és tavaly áprili­si kényszerlemondásuk alkal­mával Nixon úgy jellemezte: mindkettőjüket, mint a két legkiválóbb tisztviselőt, akit „valaha is szerencsém volt megismerni.” Erhlichman most egész védelmét Nixon megvádolására alapozza. Vé­dőügyvédjének keddi nyilat­kozata szerint Nixon „megté­vesztette, félrevezette John Ehrlichmant, hazudott neki, kihasználta a Watergate-bűn- palástolás egész időszakában, hogy ily módon takargassa saját tevékenységét és, saját nyakát mentse”. A védőügyvéd állítása sze­rint Ehrlichman ismételten fel akarta tárni a tényeket, de a volt elnök azt minden eset­ben elutasította és megaka­dályoz ta. A vád képviselője már megnyitó nyilatkozatában vi­lágossá tette,' hogy a Monst- re-per központi figurája a távol lévő volt elnök lesz, aki betegségére hivatkozva felmentést kért tanúként va­ló kihallgatása alól. A perben elhangzó vádakat illetően a volt elnök eleve büntetőjogi mentséget élvez, miután kényszerlemondása után 30 nappal, szeptember 8-án Ford elnök teljes és feltétel nélküli kegyelemben részesí­tette elődjét az elnöksége idő­szakában elkövetett vagy esetleg elkövetett bármilyen törvénytelenségekért. Az el­nöki kegyelemre vonatkozó kérdésekre egyébként Ford elnök e hét csütörtökjén fog válaszolni a képviselőház il­letékes jogügyi albizottsága előtt. John Dean volt elnöki jog­tanácsos, aki a nyilvánosság előtt elsőként vádolta meg Nixont, kedden délután (Jje- lyi idő) a vád koronatanúja­ként megkezdi tanúvallomá­sát. Dean kihallgatása előre­láthatólag hetekig tart majd. GERE.'iCStR MIKLÓS: Ácsteszertől a halhatatlanságig Táncsics Mihály életregénye 7. Ami megtörtént, az már a múlté, kár lenne hosszasan rágódni a megváltozhatatlan miatt. Űzte a mesterségét, él­te a legények életét, amúgy parasztosan. Mert hiába ta nult ipart, önként és ölöm­mel számította magát a pa­rasztok közé. Viseletében is hasonló maradt hozzájuk, mindössze a vállát verdeső ha'át vágatto rövidre. Mindenki bizonyosra vet­te. hogy Acsteszér egy ügyes takáccsal gazdagodott. S ek­kor Kokas iskolamester utódja. Kugler József me­gint segédtanítónak nívta Stancsics Mihályt. Ajánla­ta takácssegéd vágvai kel­lős közepébe talált. Mert bármilyen serénven ügyes­kedett a szövőszéken Mihály, tántoríthatatlan rajongója maradt a könyvnek, az isko­lának Sietett vissza felnőtt feijel a gverekekhez. örökre hátat fordítva frissen tanult mes- te-ságének. A narasztj sors­tó1 elbotozfák A szövőszék­től -oess7ebbre tekintő vá gya1 -salogo+Mk ol Amt Íven mértékben kö­zelít Mihály a teljes felnőtt korhoz, úgy válnak mind szi­lárdabbá a világról való né­zetei. Megérlelődnek benne az erkölcsi alapelvek, ame­lyekből aztán tapodtat sem enged egész életén át. Egyik ilyen alapelve, hogy min­denki végezze el teljes tudá­sa és szolgalma szerint azt, amire vállalkozott így is cselekedett segédtanító hi­vatásában. Nem így a mester, Kugler József, aki éppen a szóra­kozásai miatt fogadott he­lyettesítőt. Csak úgy. mint elődje. 5 is szenvedélyesen vadászott a plébános ösztön­zésére. Ha pedig nem volt alkalmas az időjárás az ap­róvadak hajszolására, ven­dégeket fogadott, vagy maga járt vendégségbe. Rosszallot- ta ezt Mihály, de szólni nem szólhatott miatta. Annál he­vesebb tiltakozásra fakadt, amikor gazdája megköve­telte tőle a falopást az ura­sági erdőből. Gyermekkorá­ban mindössze kétszer lo­pott — egvszer letépte a ví­zimolnár violáit, másodszor a kovács gyöngyházbetétes bicskáját vágta zsebre, míg a lovukat patkolta. Annyira bántotta ez a két kis tolvaj- lás, hogy erősen megfogad­ta- soha, semmilyen körül­mények között nem nyúl a máséhoz. Most pedig a föl­desúri tulajdon rendszeres dézsmálására akarta rászo­rítani az iskolamester. Bár­mennyire rajongott a taní­tásért, s bármennyire ra­jongtak érte a gyerekek, megköszönte Kugler József Iránta való jóságát és ké­sedelem nélkül kilépett szol­gálatából. Am a tudásszomj egyre olthatatlanabbul hatalmaso­dott el rajta. Csak az isko­lamestertől hjdegedett el, az iskolától annál kevésbé Eltökélte magában, hogy el­méjét kipallérozza, akkora műveltségre tesz szert, amek­korával senki előtt nem kell szégyenkeznie. Főképpen a latint akarta elsajátítani, hogy a klasszikus nyelvis­meret birtokában hozzá­férhessen a számára eleddig megközelíthetetlen irodalmi és bölcseletbeli művekhez. Nagy eltökéltsége közepette gondolt ugyan a lebirhatat- lannak látszó anyagi és tár­sadalmi hátrányaira, mégis szinte a csodákba bízva re­mélte. hogv átverekszi ma­gát az akadályok sűrűjén, s addig meg nem pihen, amíg a kellő tudás birtokába jut­va elérkezik legfőbb vágyá­hoz, a képesített tanítói, il­letve tanári hivatáshoz. Merész tervei cseppet sem állottak arányban pillanat­nyi helyzetével. Hála a kör­nyéken máris elterjedt jó hírének, a Kugler Józseffel kötött egyezség felmondása után rögtön elszegődhetett segédtanítónak a gannai is­kolamester mellé. Eleinte itt is nagyon jól ment a dol­ga. Kényeztették, dédelget­ték, szíves szóval, váloga­tott falatokkal. Különösen Stasszer plébános úr része­sítette kitüntető bánásmód­ban. A gyanútlan Mihály szerfölött örvendett szeren­cséjének, amit az iskolában való kifogástalan munkával iparkodott meghálálni. Mun­kája közben mohón érdeklő­dött a könyvek iránt. Azt a néhány jelentéktelen ka­lendáriumot, vallásos köny­vet, ami volt a faluban, na­pok alatt kiolvasta. Még a német nyelvűekkel is meg­birkózott valahogy. Az isko­lamester szemmel láthatóan idegenkedett mindenféle ol­vasmány iránt. Annál máni- ákusabban foglalkozott mu­zsikával. Rövid türelmi idő után egyre komolvabban zak­latta segédtanítóját, hogy si­etve tanuljon meg valamely hangszeren játszani. Mihálv szénen énekelt, de a zenét nem kedvelte annvira, hogy maga is űzze. pláne olyan mániákusan, mint ahoav az iskolamester. Nem is állt kö­télnek. (Folytatjuk) Maghalt Rusznyák István akadémikus Kedden, 85 éves korában elhunyt Rusznyák István aka­démikus, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a Szegedi, majd a Budapesti Orvostudományi Egyetem bel­gyógyászati klinikájának volt igazgatója, a Kísérleti Orvos- tudományi Kutató Intézet nyugalmazott Igazgatója. Rusz­nyák István orvosprofesszort a Magyar Tudományos Akadé­mia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézked­nek. * i Rusznyák István halálával világszerte elismert tudóst, a legnagyobb magyar orvos- professzorok egyikét, népünk és társadalmunk jobb életé­ért dolgozó közéleti szemé­lyiséget vesztettünk el. A ti- zes évek elején került a Ko­rányi Sándor által vezetett budapesti belklinikára, ahol előbb díjtalan gyakornok­ként, majd tanársegédként, végül adjunktusként dolgo­zott. Magántanári képesíté­sét 1826-ban nyerte el, és 1931-ben nevezték ki a sze­gedi egyetem belgyógyászati tanszékének professzorává, ahol igazgaí .int 1945-ig te­vékenykedett. 1945-től -— a budapesti egyetem orvostu­dományi karának meghívása alapján — előbb a II-es szá­mú belklinika igazgatója volt, majd 1946 februárjában vette át az I-es számú bel­klinika vezetését, amelyet 1983 őszéig irányított. 1946- ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, majd 1949-ben elnökévé választot­ták. 1980-tól 1970 áprilisáig az általa életre hívott MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet igazgatója, majd ha­láláig az intézet tudományos tanácsadója volt. Rusznyák István a felsza­badulás után kilépett szak­májának szűk keretei közül és — mint a szocializmus meggyőzödéses híve, a párt tagja — nagy energiával vett részt a tönkretett ország új- játeremtésébsn, az új társa­dalmi rend felépítésében. Döntő szerepe volt a Magyar Tudományos Akadémia új­jászervezésében, amelynek több mint 20 éven át volt az elnöke. Hosszú éveken át or­szággyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja is volt. Tudományos eredményeinek elismeréséül többször része­sült magas kitüntetésben, számos külföldi tudományos akadémia és tudományos tár­saság választotta tagjává. A KGST és a EGK Luxemburgban ismét ta­nácskozott az Európai Gaz­dasági Közösség kilenc tag­államának külügyminisztere. Mivel a téma elsősorban a KGST vei a jövőben kialakí­tandó kapcsolatok kidolgozá­sa volt, raerm meglepő, hogy ezt a szerteágazó, távolról sem csak gazdasági termé­szetű kérdéscsoportot a kül­ügyminiszterek fórumán vi­tatták meg. x A probléma előtörténeté közismerten hosszú. A szoci­alista- országok az élet min­den területén, így ebben a vonatkozásban is, abból in­dultak ki, hogy a jövő építé­se csak a jelen realitásának figyelembevételével történ­het, márpedig az EGK, a nyugat-európai Közös Piac ilyen realitás. És mint az élet annyi más területén oly so­káig, ebben a vonatkozásban sem volt kölcsönösség: bizo­nyos nyugati körök egészen a legutóbbi időkig úgy tettek, vagy legalábbis igyekeztek úgy tenni, mintha a KGST nem létezne. Ez azonban nem mehetett a végtelenségig. Részben azért nem, mert a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban tömörült szocialista or­szágok integrált gazdasági ereje a világ gazdasági éle­tének — gondoljunk csak a jelenlegi energia- és nyers­anyaghelyzetre — mind je­lentősebb tényezőjévé válik. Részben pedig azért nem, mert a KGST vakbuzgó „mellőzése” nem gazdasági, hanem politikai indítékú volt, a hidegháború egyik jellegzetes megnyilvánulása a sok közül. A hidegháborúnak persze megvannak a maga hívei ma is — és ennek megvannak a KGST-vel kapcsolatos jelei napjainkban. A lényeg azon­ban az, hogy az irányzat megfordult és enyhülési po­litikát folytatni immár nem lehet alapvető realitások, pél­dául a KGST elismerése, fi­gyelembevétele nélkül. A változásnak nagyon sok jele van ma. Minap az ENSZ-közgyűlés alighanem történelmi horderejű határo­zatot fogadott el arról, hogy az ülésszakon megfigyelő­ként a jövőben ott lesz a KGST és a Közős Piac meg­bízottja egyaránt. A legfris­sebb, Luxemburgban kiszi­várgott hír pedig annak a régen várt eseménynek a növekvő valószínűsége, hogy Or toli, az EGK bizottságának elnöke Moszkvában találko- zik Faggyajevvel, a KGST titkárával. Szocialista brigád kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) pi tettekkel harcoltak és küzdenek a békéért, a szocia­lizmusért. A Béke szocialista brigád példázza a szolidaritás megnyilvánulását azzal, hogy a termelés mellett tevéke­nyen részt vettek és részt vesznek minden békeakció­ban. Ünnepi beszéde végén át­nyújtotta a Béke szocialista brigád tagjainak az Országos Béketanács kitüntetését: „A békemozgalomban végzett ki­váló munkáért” békeplaket­tet. A MEZŐGÉP Vállalat párt-, társadalmi és gazdasá­gi vezetősége nevében a ki­tüntetést Nagy Sándor, a vál­lalat igazgatója köszönte meg Ezek után Bertalan Petemé. a Béke szocialista brigád ve­zetője szólt a brigád munká­járól és köszönte meg a ki­tüntetést. A Béke szocialista brigád 1985-ben alakult 12 nőtagia van. Kilenc év alatt többször nyerték el a szocia­lista címet. A Béke brigád minden olyan társadalmi ese­ményben aktívan részt vesz, amely elősegíti a béke és barátság ügyét. Évek óta gondozzák Gonosarov szovjet gárdahadnagy sírját, aki 1944- ben a felszabadító harcokban esett el. A brigád tagjai vi­etnami műszakokat szervez­tek. vért adtak Vietnamért, szolidaritási gyűléseket szer­veztek Chiléért. Bertalan Péterné elmond­ta, hogy megtisztelés szá­mukra, hogy Szabolcs-~zat- már megyében elsőkén* kap­ták meg az Országos Béketa­nács kitüntetését. A brigád tagjai azon lesznek, hogy munkájukkal a továbbiakban is bizonyítsák, hogy méltók a kitöltetésre, (seres) j * •* * - _ __ ­1974. október 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom