Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-02 / 230. szám

1974. október 5. ATLETMAGYARORSTÄ« 9 SZAKSZERVEZET Reális mérleg Mátészalka Ipari övezete. (Hammel József felvétele) MIT TESZ A BRIGÁD ? Ha sok a selejt»*. Tapasztalatok ai LLMVERSIL-nél ' MEGYÉNK SZAKSZER­VEZETI SZERVEI az álta­lános és napi szakszervezeti feladatok mellett tesznek ele­get az előttük álló tagkönyv- csere politikai, szervezeti elő­készítésének. Alapszervezeteink felsőbb szervei határozatait figye­lembe véve, az előkészítő munka során el kívánják ér­ni, hogy a tagkönyvcsere idő­szaka alatt is tovább erősöd­jék a bizalom a tagság és a szakszervezet szervei között. Ezért vette kezdetét ebben az évben a politikai, admi­nisztratív előkészítő munka, melyet 1975. I. negyedévében kell befejezni. A szakszervezetekhez va­ló tartozás nem csupán szer­vezeti kérdés, s nem a meg­szokás hatalma. Szakszerve­zeti tagnak lenni elkötelezett­séget jelent, a szocialista tár­sadalom, a munkáshatalom mellett. Az alapszabály ki­mondja, hogy a szakszerve­zeti tag tevékenyen vegyen részt az építőmunkában, ál­landóan bővítse politikai, szakmai, általános művelt­ségét, segítse a vezető szer­vek határozatainak eredmé­nyes végrehajtását. A tagság által választott vezető szervek feladata, hogy a mindennapi élet gya­korlatában megteremtsék és fejlesszék azokat a lehetősé­geket, melyekkel a tagság ér­vényesítheti jogait. Nagyon fontos, hogy az üzemi, válla­lati munkáskollektívák, az értelmiségi és alkalmazotti tagság részvételével szín­vonalasabb belső szervezeti tevékenység bontakozzon ki. HOGY A VASÚTI TE­HERKOCSIK FORGALMA gyorsabb legyen, állásidejük kevesebb, kezelésük gyor­sabb, ezért több intézkedést hoztak az utóbbi időben. Ha­zánkban ez év első felében 64 millió tonna árut szállí­tott a MÁV és ez jóval meg­haladja az elmúlt év hasonló időszakának ilyen tevékeny­ségét. Másik országos adat: az úgynevezett állásórák száma fél év alatt a múlt évi 5 millió óráról 6 millióra emelkedett, így az állásukért kifizetett díjak is 199 millió­ról 239 millióra. A szakem­berek kiszámították: ez az arányú állásidő-növekedés napi 163 tehervagont vont el a hasznos munkából. Nézzük most megyénk ada­tait e nagy számokon belül. Megyénk vasútai ez év első felében 53 623 vasúti kocsit adtak fel és 98 162 kocsit le. A leadott kocsikból 15 709- et késetten kezeltek — vasúti szakkifejezéssel —, a cím­zettek. A feladásnál 6881-et. Ez az összes feladott kocsik 13, a leadottaknak pedig 16 százaléka. A szállíttató vállalatok hi­bájából így összesen 287 ezer óra állásidő keletkezett és ezért kifizettek több mint 8 millió forinot. Egy késetten kezelt kocsi után átlagosan 367 forintot. Az a tipikus, hogy a pénteken megérkezett vagonok hétfőig várják a kirakást. Nem árt néhány példával illusztrálni a témát, mert a vállalatok között nagyon nagy a szóródás. Legtöbb­ször az álláspénz egy töredé­kéből meg lehetne szervezni még vasárnap is a túlórázó rakodókat. Az ÉRDÉRT vá- sárosnaményi faforgácslap­gyára például 1770 kocsit ke­zelt az említett időszakban. Ebből 634-et késve. Az ösz- szes általa kezelt vagonok 35 százalékát. Egy kocsira 17 óra jutott, összesen tizenegy- ezer óra. Kifizetett érte 406 ezer forinot. A nyíregyházi papírgyár 7537 kocsit ke­zelt, ebből 2399-et késve, az összes kocsik 31 százalékát. Kifizetett egymillió forint ál­láspénzt. VANNAK VISZONT Jő PÉLDÁK IS. A MÉK Máté­szalkán 1574 kocsiból csak huszonhatot kezelt késve, ál­láspénze is csak négyezer fo­rint körül volt az első félév­im. A komorói ÉRDÉRT A tagkönyvcsere előkészí­tésénél, lebonyolításánál ne legyen egyetlen szakszerve­zeti tag sem, aki nem méri fel, hogy ő mint egyik tagja a több mint 121 ezres megyei tagságnak, eleget tett-e az alapszabály követelményei­nek. Az esetleges vélt, vagy jogos sérelem tisztázása érde­kében keresse fel választott vezetőit. Ne legyen belső fe­szültség amiatt, hogy esetleg elutasították segélykérelmét, vagy nem kapott üdülőjegyet a kért időre stb. A mozga­lom napi feladatait több ezer társadalmi tisztségviselő, a tagsággal együtt hajtja végre. A tévedés, az ellent­mondás itt is megtalálható. Azonban az érdekek egyezte­tése, a mozgalom lehetőségei­nek ismerete, az ügyek tisz­tázása, a nézeteltérések, el­lentmondások többségének megoldásához vezet. A TAGKÖNYVCSERE, S A KÖZELGŐ VÁLASZTÁS nem jelent új szervezeti éle­tet, de minőségi változást, tartalmasabb munkát feltéte­lez és kér. A választott testü­letek, a tisztségviselők szá­mára is fontos állomás, ahol mérlegelni kell az eddig vég­zett munkát. Nyílt, őszinte véleménnyel számot kell ad­ni a vállalt kötelezettségek teljesítéséről, arról, hogy ho­gyan sikerült érvényesíteni a szakszervezetek jogait, a mozgalom céljait. Szikszai József SZMT Szerv.-Káder Biz. vezető 13 259 félévi kocsiforgalmá­ból mindössze 899 kezelése késett. Álláspénzdíj összesen 125 ezer forint, ami az ará­nyokhoz képest nem sok. De itt van a csengeri TÜZÉR, amely 726 vagonból egyet sem rakodott későn, állás­pénzt egy fillért sem fizetett. És a csengeri Lenin Terme­lőszövetkezet! Itt egy fél év alatt 1196 kocsiból mindegyik idejében elintéződött. Állás­pénz: semmi. És a fehérgyar­mati téglagyár. Kocsiszám: 1087. Kezelés, álláspénz: tisz­ta lap. <GNZ) J egyzőkönyvben általában csak akkor örökítik meg egy ember érdemeit, ha nyugdíjba megy. így volt ez­zel Lévai György is, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Mátészalka Városi Bizottsá­gának titkára, aki 38 évi munka, s egy eléggé nehéz munkásélet után kérte nyug­díjazását, mert el is fáradt és beteg is. Az érdemek jegyző­könyvezése előtt megkapta a Munkaérdemrend rany fo­kozatát is. A városi pártbi­zottságnak tagja maradt és társadalmi munkában dolgo­zik tovább. * Lévai György tíz testvérét és három gyermekét temette el. Volt olyan hónap — 1930- ban —, amikor három bátyja halt meg egymás után. — Tífuszban. Akkor volt Mátészalkán a nagy tífuszjár­vány. Én is tifuszos voltam, meg az egész család, de én megmaradtam. Tizenkét éves volt akkor. A hatodik elemi osztályt éppen csak befejezte az iskolában, s amikor felgyógyult — mun­kát, napszámot keresett, mert napszámos volt az édesapja is. Két évvel később cipész­inas lett, 17 éves korában se­géd. De még a régi suszterok­nak se volt munka Mátészal­kán, nemhogy a kezdőknek. Ment megint napszámra. Annyi szerencséje volt csak, hogy mátészalkai vi­szonylatban elég jól futballo­zott s ezért felvették a vas­áthoz napszámosnak. jSzóa» Begyafcoriatlanság, figyel­metlenség, a szervezetlen munka gyakori következmé­nye a selejtes termék. Van, amit még ki lehet javítani, a legtöbb azonban használha­tatlan marad. Bármelyiket vesszük is, vitathatatlan, mi­lyen nagy anyagi veszteséget okoz. Ezért nem véletlen, hogy a termelő vállalatok kongresszusi felajánlásaiban fontos helyet kapott a selejt csökkentése. A Budapesti Elektroakusz­tikai Gyár UNIVERSIL gyár­egységében 1973-ban az elek­troakusztikai üzem selejt- szintje elérte a négy százalé­kot, ami egy százalékkal ma­gasabb az iparban megenge­dettnél. Ez azt jelentette a gyáregység esetében, hogy 40 milliós termelésnél a selejt- érték 500 ezer forint — az anyagfelhasználást alapul vé­ve — csupán az elektroakusz­tikában. Az üvegtechnikában nehéz a számolás és a felmé­rés, mivel ott a selejtet — ha több munkával is és időfel­használással is — de vissza tudják olvasztani. Ezen a ma­gas százalékon változtatni kellett, s elhatározták: az idén 2,5 százalékra csökken­tik a selejtet. Az elektroakusztikai özem három egysége — a transzfor­mátor, a szerelde és az alkat­részgyártó részlegek — közül szerelő" lett a fűtőházban. S mert jól focizott, meg jól „szerelte” a szenet — később ' megtették mozdonyfűtőnek. Huszonkét évesen, 1940 de­cemberében hívták be kato­nának. 1941-ben az elsők közt indították a frontra. 1943 szeptemberében szerelt le. Háború volt, akkor már hiá­nyoztak a munkások minden üzemből. Lévai György ott­hagyta a vasútat és Mátészal­kán maradt. A Szatmár-Be- reg Nyomda RT-nél lett hi­vatalsegéd. 1944 tavaszán megnősült 1944 nyarán nyomdai be­rakó munkás lett, de alig ta­nult bele, vitték megint ka­tonának. A hadifogságból 1945 szeptemberében érke­zett haza. Első gyermekük mindössze hathónapos volt. Az apa akkor látta először. A nyomda már dolgozott. S elkezdődött Lévai György életének új korszaka, amely­ben sorsa szintén úgy alakult, mint sok-sok munkásé álta­lában. Egy művezető, Széles Elemér — nemrég halt meg — figyelt fel Lévai Györgyre és segített is neki. Elintézte, hogy a segédnek járó fizetés­sel könyvkötőtanuló lehessen. (Akkor volt 27 éves és ismét inas!) Természetesen belépett a Szociáldemokrata Pártba, mert Széles Elemér szociál­demokrata volt. — Nem éreztem ott jól ma­gam — mondta most a múlt­ra emlékezve Lévai György, sr társaság öáará a az alkatrészgyártó termelése még az egyszázalékos selejt- szintet sem érte el, ami a dol­gozók gondosságán és ügyes­ségén kívül a gyártási adott­ságoknak is tudható, hi­szen a selejtes terméket „ki­szúrták” és visszadolgozták. A „statisztikát” a transzformá­tor üzemrész rontotta, s ezért elsősorban tőlük függött a vállalás teljesítése. A havi értékeléseknek megvolt a haszna — minden­ki tudta, hol tartanak, mi megy még nehezebben. — A transzformátor-készí­tés közösségi munka, minden műveletet más-más készít, s ezért fontos, hogy ellenőriz­zük egymás munkáját —■ mondta Susta Pálné, az Egyetértés brigád tagja. — A transzformátor drága dolog és csak akkor javítható, ha már a második műveletnél észre vesszük a hibát. A har­madik emberhez rosszul te­kercselt darab nem mehet — erre kell vigyáznunk a legjob­ban. — Nagy segítséget jelent a továbbiakban a törzsgyár Szinkron brigádjával kötött szerződésünk — folytatta Lá­bas Julianna. — Az általunk készített mikrofon-transzfor­mátorokat ők szerelik be. Bármilyen hibátlanul dol­gozunk, szállítás közben _ a vékony huzalok megrongálód­nak és ezért a termék mint­gyűlésekre? ügyvédek, ke­reskedők és hasonlók. A mun­kások jóformán megse mertek szólalni, mert amazok le­hurrogták őket. De engem az élet, a jövő már nagyon ér­dekelt. Tudtam, hogy van kommunista pártszervezet is. Oda kezdtem járni és 1947- ben be is léptem a kommu­nista pártba. Az egyesülésig nem bíztak rám semmit sem, de akkor egyből titkárhelyet­tes, pontosabban: szervező titkár lettem. Széles Elemér volt a titkár™ Éppen segéd lett, amikor megalakult a megyei FŰ­SZERT Vállalat s annak má­tészalkai fiókja. A megyei pártbizottság Lévai Györgyöt nevezte ki vezetőnek. 1950- ben Mátészalkán az MDP községi szervezetét kettévá- választották, mert sok volt a párttag. Az I. számú párt- szervezet titkára Lévai György lett. Nemsokára meg­választották megyei tanács­tagnak is. Egyszerre Fű- szért-vezető, párttitkár és me­gyei tanácstag. 1952-ben kine­vezték a Füszért Vállalat Hajdú-Bihar megyei igazga­tójává. Több mint egy évig vonaton járt Mátészalkáról Debrecenbe és vissza, mert lakást nem kapott. Egerben viszont — ugyancsak megyei Füszért-igazgatói beosztásban — lakást is ígértek. A felet­tesek megértették helyzetét és engedélyezték a cserét. — Közben a követelmények növekedtek és nekem csak hat elemi osztályom volt. A hetediket és nyolcadikat már igazgatóként végeztem el. Meg egy tucat tanfolyamot és pártiskoiát. Nem tagadom^ webén woü Beiebeteoedtaog. egy 8 százaléka selejtes lesz. Ez a selejt minket terhel, gyakran visszaküldték a szál­lítmányt, vagy kiselejtezték. Most megállapodtunk abban, hogy mi védnökséget válla­lunk 2—3 típusú transzformá­tor minősége felett, ők vi­szont kijavítják a megrongá­lódott darabokat. Legalább 50 százalékuk „megmenthető”. A vállalat vezetői a munka- feltételek javításával segítet­ték a brigádok teljesítéseit — Jő és több szakemberre lesz szükségünk ahhoz, hogy olyan műhelyt létesítsünk, amelyben a bonyolultabb szerszámokat meg lehessen javítani, sőt újakat is tud­junk készíteni. Itt még nem tartunk, egyelőre több gépi és kéziszerszámot vásároltunk és jöttek a vállalathoz olyan szakemberek, akikkel már meg tudjuk valósítani elkép­zeléseinket — mondta Kői László, főmérnök. Az első félévi értékelések kedvező képet mutatnak. A vállalt 2,5 százalék helyett 2 százalékra csökkentették a selejtszintet. Kétszázötvenezer forintos megtakarítás ez a múlt évihez képest, de az anyagiakon kívül gyakorlati tapasztalatokat is jelent, hi­szen a brigádok kezdeménye­zései példaként állnak a töb­biek előtt. B. J. Egy belgyógyász azt mondta, ha élni akarok, mondjak le a beosztásomról. Hát én élni akartam— Í956 márciusában tért vlsz­sza Mátészalkára a földmű­vesszövetkezethez. Nyugalmat remélt s nemsokára az ellen- forradalmi erőkkel találta magát szemben. Kommunista ilyen helyzet­ben nem törődik a saját be­tegségével. Lévai György egy percet sem ingott meg. Fe­ledte betegségét és szervezni, tömöríteni kezdte a párt ere­jét. Ö lett a Magyar Szocia­lista Munkáspárt mátészalkai szervező bizottságának elnö­ke, majd a községi pártbi­zottság titkára. 1957 októbe­réig azonban minden párt­munkát más beosztás mellett végzett. 1957 októberében füg­getlenítették s csak azóta volt — megszakítás nélkül — függetlenített pártmunkás, 1973 februárjától mostanáig a városi pártbizottság titkára s egyben a párt- és tömegszer­vezeti osztály vezetője. Haja, amely eredetileg szőke volt, most majdnem olyan fehér, mint a hó. — Én Mátészalkát ismerem, mindent és mindenkit. En­gem is mindenki ismer. És itt van minden gyár, üzem, ház, lakótelep, iskola, áruház, utca, járda, minden, ami új, ami a felszabadulás óta léte­sült. Egyik-másik sok mun­ka, harc árán született. De itt vannak, szaporodnak, s ez a lényeg. Az a jő érzés, hogy egy kicsit közöm van ebbe® a városban mindenhez, ami új. wwnwöhoil ikiasaiC Ismét változtatnak? Félhivatalos Mr: efctőber Vé* nulla órától visszahelyezik az autóbuszmegállókat Nyíregyhá­zán a Bercsényi utcából az Egy­ház utcára. Azért félhivatalos mert még nem hozták a lakos­ság tudomására, de az Autóköz­lekedési váUalat már megkapta az utasítást. Szó volt erről a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsá­gának e heti ülésén, de a meg­oszlott vélemények miatt határ rozat nem született. ^ T W f SBnoyS a hfr: tehát a. néha még ma is nosztalgiával emlegetett kisvasút megszüntetése óta im­már harmadszor változik meg a városi közlekedés. Az első «vo­nalon három évig utaztunk, az­tán, amikor már megszoktuk, megváltoztatták. Hogy iponerwaB mi volt az oka, azt ma sem le­het tudni; a szakemberek mur denésetre azzal Indokolták, hogy közvetlen kapcsolat less a »-ős, a 6-os, a »-es, • »A-«, valamint a 8-as, A SA-a, a SS-e* es a 13-as autóbuszok között, vagyis, hogy nem ken a Bercsényi ut­cától a Jókai, metre a Nyírfa térig gyalogolni aa átszállások miatt. A lakosság többsége nem ér­tett egyet a döntéssel, hiszen az Egyház utca — bármennyire is a város központjában van — ki­esik a forgalomból, azon khrffi keskeny és sötét is. Ezen Mv® néhány hónappal korábban ffle- jezték be a Bercsényi út építé­sét, s a buszmegállók kiépítést után joggal gondolhattuk, hogy Itt lesz a városi közlekedés köz­pontja, vagyis hogy a ettgoldáa végleges. Tévedtünk! As áthe­lyezés szeptember elsején tör­tént Eltelt hét és lé1 hónap, amikor az autóbuszokon röpcé­dulákat osztogattak, amelyen tá­jékoztatták az utasokat hogy április 17-től megváltozik ex út­vonal, ismét a Bercsényi utcá­ban állnak meg az autóbuszok, félreértés ne essék, m nem önkritika volt, hanem azért he­lyezték vissza a megállókat mert az Egyház utcán vezetéke­ket fektettek le, fel kellett bon­tani a burkolatot. Most, hogy el­készült a vezetéképítés, az au­tóbuszok Ismét visszatérnek (?) a változatlanul keskeny, sötét utcára, pedig a korábbi érvek már nem indokolják a visszahe­lyezést. A csatlakozások ugyan­is a legutóbbi, május S6-1 menete rendváltozás óta megoldódtak: a Rákóczi úton, az új Kelet ^áru­házzal szemben megállnak « körjáratok, a Kossuth utca Rá­kóczi úti sarkán a 8-as, A 8A-« járatok, így az utasok néhány méter gyalogolás után átszáll- hatnak a 9-es és 9A-s járatok­ra. Érv lehet — valószínű az is—1 hogy a Kossuth utca felől ér­kező sóstói, illetve tbc-szanatő- riuml járatoknak könnyebb ai Rákóczi útra jobbra kis ívben kifordulni, mint balra, maja jobbra a megyei tanács felé, áns ez csak részben Igaz. A jobbra fordulás után ugyanis azonnal középre kellene állni, ami a csuklós buszok esetében szint« lehetetlen és az út közepén keB várni a befordulással, amíg sza­bad nem lesz a piac felől hala­dó járművektől az út. Ml szól még a jelenlegi útvü>= nal megváltoztatása ellen? Az, hogy a városközpontot sehol nem Iktatják ki a városi közle­kedésből, hogy a Bercsényi ut­ca útja megfelel, az Egyház ut­ca útja pedig nem a gyakori já­ratoknak, az Egyház utcán sok család nyugalmát zavarja meg a közlekedés hajnaltól éjszakáig, az, hogy a vidékről beutazók nem találják majd meg az eldu­gott kis utcát. Ezekben a napokban köziek«­désl szakemberekből álló bizott­ság járja majd végig az útvona­lat, hogy Ismét bizonyítsák: aa 6 koncepciójuk a helyes. Kár, hogy az utasoknak nem adatíkl meg ez a lehetőség! SZÁLUTAS Kötbér nélkül is lehet MUNKÁSÉLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom