Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-01 / 229. szám
XELET-MAGYARORSZÄf$ olSBSer ^ KÖZLEMÉNY a Magyar népköztársaság párt- ás karnágyklldittségéaek a Szolalttal tett látaptásárál A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és minisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. között hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során járt Leningrádban, ipari és mezőgazdasági létesítményeket tekintett meg, találkozott a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti személyiségekkel. A leningrádi Kirov-gyárban magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti megbonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormányküldöttséget mindenütt meleg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek újabb tanúbizonysága. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a” Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke; Haszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke; M. A. Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titkára; N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, a SZKP főtitkárának munkatársa, N. N. Rogyio- nov, az SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a külügyminisztérium V. európai osztályának vezetője. _ i \ A szívét .sség és a -kölcsönös megértés légkörében lezajlott tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy magas színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatait. A gyümölcsöző magyar—szovjet együttműködés a szocialista internacionalizmusra, valamint a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és álláspontjának teljes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a szovjet népnek a kommunista társadalom építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításáról, a Szovjetunió gazdasági erejének növekedéséről, a szovjet társadalom szociálpolitikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magas fokú munkaaktivi- tasa, a szocialista munkaverseny újabb fellendülése jellemzi, amely biztosítja a termelési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai 'tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett program megvalósításában elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyozták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottság kimelkedő szerepét, jelentőségét a sikerek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram valóra váltása kedvezően befolyásolja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldásához, az enyhülési folyamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlóképpen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a világot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kommunizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, szabadságának, függetlenségének biztosításáért és az imperialista reakciónak a haladás, a béke és a népek biztonsága ellen irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormányküldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egysége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály vezető szerepe. Tökéletesedik a tervezés és a gazdaságirányítás rendszere, fokozódik a pártnak az ideológiai, a kultúra és az oktatás területén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kiemelték az MSZMP közelgő, XI. kongresszusának jelentőségét, amely meghatározza a szocialista építés további feladatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongreszusra, és a fasiszta elnyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az eredményeket, amelyeket a testvéri magyar nép a szocialista társadalom építésében, az ország termelőerőinek további növelésében, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában. a dolgozók nyagi és kulturális jnvonalának emelésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált élcsapata. a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és alkotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a szocialista államok egyeztetett külpolitikai irányvonalának eredményeihez. A Magyar Népköztársaság eredményesen és alkotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szervezeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialista közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párttal együtt következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes antiimperialista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos, baráti látogatása óta. Kiemelték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést adott a magyar— szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és törvényhozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésének. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társadalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzetéről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről. Kedve- i zően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság következő ötéves terveinek összehangolása terén végzett munkát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és_ energiahozdozó tartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gépipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek további összehangolásakor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció komplex programjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszakitudományos együttműködési formák szélesebb körű alkalmazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyar— szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évfordulóját — mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyorsítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megvalósuló együttműködés további bővítésére, a koordinációk további tökéletesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság hatékonyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, amelyet a testvéri szocialista országok folytatnak a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítására. Megállapodtak: megbízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasználják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsék a termelési és műsza- ki-tufJ.pm^nyos együttműködést a hat^ljppys^g.jl( fokozására, és országaik n^gaWáság!’ fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a' szovjet küldöttség mégélégfeíéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővültek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsolatok továbbfejlesztését, a két ország tudományos és művészeti szervezetei, intézetei és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemeltek: eredményesen fejlődik a magyar- szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializmus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szervének, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP- nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben ideális módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspátok egységének és összeforrottságának további erősítését a marxizmus-leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az antikommunizmus, a nacionalizmus és sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása, elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít ;> kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretek ben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megvalósítását. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott nemzetközi eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szovjet—amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelentőségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti a békés egymás mellett élés elveinek alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét —• és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetőve tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyamat megszilárdításában és visszafordíthatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Ügy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be és zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1974. áprilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lényeges eleme lenne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere során meggyőződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverfajtákat. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-kőz- gyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „Egyezmény a természeti környezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltásáról” című szovjet javaslatnak. Ügy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megkötése a világ minden országának és népének érdekét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzeMtö-A enyhülés övezeteinek további kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekeinek és törekvéseinek. A tárgyalás résztvevői megvitatták a közel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Golan- fennsíkon végrehajtott csapatszétválasztást esupán első lépésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről való kivonulásával és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősítik, változatlanul támogatják a vietnami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egyezmény szabotálására irányuló politikáját, és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan teljesítése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért haladással, és készek arra, hogy elő- , segítsék a független és semleges laoszi állam fejlődését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktív javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésére, valamint azt a követelését, hogy Dél-Koreából vonják ki a külföldi csapatokat. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a társadalmi haladásért. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti hazafias erők elleni terrort és megtorlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra megdöntését, és a demokratikus átalakulás megkezdődött folyamatát Portugáliában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítéseiket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reakció mesterkedései ellen, a demokratikus rendszer megteremtéséért és fejlesztéséért az országban. A felek megelégedéssel szólnak a Görögországban végbement demokratikus változásokról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységének legalizálásáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen síkraszáll a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért. Véleményük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek megvédenék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatkozástól, és biztosítanák az összes külföldi csapatok kivonását Ciprus területéről. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszát egyrészt — a szocialista közösség országai az összes haladó erők következetes, célratörő tevékenységének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, ímelyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. A magyar és szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások' menetével és eredményeivel kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hazzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldöttséget hívott meg magyarországi látogatásra. Szovjet részről a meghívást köszönettel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30.
