Kelet-Magyarország, 1974. október (34. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-01 / 229. szám

XELET-MAGYARORSZÄf$ olSBSer ^ KÖZLEMÉNY a Magyar népköztársaság párt- ás karnágyklldittségéaek a Szolalttal tett látaptásárál A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és mi­nisztertanácsának meghívására Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának a vezetésével 1974. szeptember 25—30. között hivatalos ba­ráti látogatást tett a Szovjetunióban a Magyar Népköztár­saság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség szovjetunióbeli tartózkodása során járt Leningrádban, ipari és mezőgazdasági létesítményeket te­kintett meg, találkozott a dolgozók képviselőivel, a párt- és állami szervek munkatársaival, közéleti személyiségekkel. A leningrádi Kirov-gyárban magyar—szovjet barátsági nagy­gyűlést tartottak, amely nagy erővel demonstrálta a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti megbonthatatlan egységet. A magyar párt- és kormányküldöttséget mindenütt me­leg, szívélyes fogadtatásban részesítették, ami a magyar és a szovjet népet összekötő mély testvéri érzelmek újabb ta­núbizonysága. A látogatás során a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke; Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a” Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnöke; Haszár István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese; Púja Frigyes, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, külügyminiszter; Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete. A tárgyalásokon jelen volt: Katona István, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője; Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályá­nak vezetője, Szűrös Mátyás, Fodor László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesei és Tóth József, a Külügyminiszté­rium főosztályvezetője. Szovjet részről: L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke; A. N. Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke; M. A. Szuszlov, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; K. F. Katusev, az SZKP KB titkára; N. K. Bajbakov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke; V. V. Kuznyecov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese; V. J. Pavlov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió nagykövete a Magyar Népköztársaság­ban. A tárgyalásokon jelen volt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB tagja, a SZKP főtitkárának munkatársa, N. N. Rogyio- nov, az SZKP KB tagja, külügyminiszter-helyettes, G. A. Kiszeljov, az SZKP KB osztályvezető-helyettese és N. N. Szikacsov, a külügyminisztérium V. európai osztályának ve­zetője. _ i \ A szívét .sség és a -kölcsönös megértés légkörében le­zajlott tárgyalásokon a felek megelégedéssel állapították meg, hogy magas színvonalúak a két országnak a politikai, gazdasági és kulturális élet minden területére kiterjedő testvéri kapcsolatait. A gyümölcsöző magyar—szovjet együtt­működés a szocialista internacionalizmusra, valamint a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződésben lefektetett elvekre épül. A tárgyalások valamennyi megvitatott kérdésben megerősítették a két párt és ország nézeteinek és álláspontjának teljes egységét. A szovjet küldöttség tájékoztatást adott a szovjet nép­nek a kommunista társadalom építésében elért sikereiről, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításá­ról, a Szovjetunió gazdasági erejének növekedéséről, a szov­jet társadalom szociálpolitikai és szellemi fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a kommunista építés jelenlegi szakaszát a szovjet nép magas fokú munkaaktivi- tasa, a szocialista munkaverseny újabb fellendülése jellem­zi, amely biztosítja a termelési tervek sikeres teljesítését. A szovjet fél tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány külpolitikai 'tevékenységéről, az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett program megvalósításá­ban elért sikerekről. A magyar vezetők nagyra értékelték a testvéri szovjet nép nagy eredményeit a kommunizmus építésében, az SZKP XXIV. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a Szovjetunió gazdasági erejének növelésében, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Hangsúlyoz­ták az SZKP és a Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs vezette Központi Bizottság kimelkedő szerepét, jelentőségét a sike­rek elérésében. A magyar vezetők úgy értékelik, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram valóra váltása ked­vezően befolyásolja a nemzetközi helyzetet. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt teljes mértékben helyesli a Szovjetunió aktív és békeszerető lenini külpolitikáját, hozzájárulását a konfliktusok és vitás nemzetközi kérdések alkotó megoldá­sához, az enyhülési folyamat elmélyítéséhez Európában és az egész világon. Növekszik a Szovjetunió, és hasonlókép­pen az összes testvéri szocialista ország szerepe abban a vi­lágot átfogó küzdelemben, amely a szocializmus és a kom­munizmus eszméinek győzelméért, a népek békéjének, sza­badságának, függetlenségének biztosításáért és az imperialis­ta reakciónak a haladás, a béke és a népek biztonsága el­len irányuló támadásai visszaveréséért folyik. A magyar párt- és kormányküldöttség tájékoztatást adott a magyar népnek a szocialista építésben elért sikereiről, az MSZMP X. kongresszusán hozott határozatok eredményes megvalósításáról. A Magyar Népköztársaság fejlődését az jellemzi, hogy erősödik a társadalom erkölcsi-politikai egy­sége, tovább növekszik a párt és a munkásosztály vezető sze­repe. Tökéletesedik a tervezés és a gazdaságirányítás rend­szere, fokozódik a pártnak az ideológiai, a kultúra és az ok­tatás területén kifejtett tevékenysége. A magyar vezetők kie­melték az MSZMP közelgő, XI. kongresszusának jelentő­ségét, amely meghatározza a szocialista építés további fel­adatait, és elfogadja a párt új programnyilatkozatát. Az egész magyar dolgozó nép lelkes hangulatban, növekvő munkalendülettel készül a kongreszusra, és a fasiszta el­nyomás alóli felszabadulásának 30. évfordulójára. A szovjet vezetők nagyra értékelték azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a testvéri magyar nép a szocialista társadalom építésében, az ország termelőerőinek további növelésében, a társadalmi termelés hatékonyságának foko­zásában. a dolgozók nyagi és kulturális jnvonalának eme­lésében elért. Ezek a sikerek a munkásosztály kipróbált él­csapata. a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Kádár János elvtárs vezette Központi Bizottsága hatékony és al­kotó vezetésének köszönhetők. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikájával jelentős mértékben hozzájárul a szo­cialista államok egyeztetett külpolitikai irányvonalának ered­ményeihez. A Magyar Népköztársaság eredményesen és al­kotó módon vesz részt a testvéri országok kollektív szerve­zeteiben — a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában —, erősítve ezzel a szocialis­ta közösség erejét és tekintélyét. Az MSZMP, a többi párt­tal együtt következetesen harcol a nemzetközi kommunista mozgalom erősítéséért, és korunk összes antiimperialista erőinek gyarapításáért. A felek véleménycserét folytattak a magyar—szovjet kapcsolatok fejlődéséről a L. I. Brezsnyev elvtárs, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitká­ra által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi hivatalos, baráti látogatása óta. Kiemel­ték, hogy ez a látogatás újabb ösztönzést adott a magyar— szovjet együttműködésnek, az MSZMP és az SZKP Közpon­ti Bizottsága, valamint a két ország kormányzati és törvény­hozó szervei közötti munkakapcsolatok erőteljes fejlesztésé­nek. Hatékonyabbá váltak a két ország helyi párt- és társa­dalmi szervezeteinek, minisztériumainak és főhatóságainak, megyéinek és városainak kapcsolatai. A felek megelégedéssel nyilatkoztak a magyar—szov­jet műszaki-tudományos együttműködés jelenlegi helyzeté­ről és távlatairól, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió közötti áruforgalom dinamikus növekedéséről. Kedve- i zően értékelték a magyar és a szovjet népgazdaság követ­kező ötéves terveinek összehangolása terén végzett mun­kát. Kiemelték a két ország fűtőanyag- és_ energiahozdozó tartalékainak további kiaknázására, s a legfontosabb gép­ipari ágazatokban a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére hozott közös intézkedések nagy jelentőségét. A felek egyetértenek abban, hogy az ötéves tervek to­vábbi összehangolásakor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramjában előirányzott új, korszerű gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési formák szélesebb körű alkal­mazására. A tárgyalások résztvevői kiemelték, hogy a magyar— szovjet műszaki-tudományos megállapodás — amelynek az idén ünnepelték 25. évfordulóját — mindkét fél számára nagy haszonnal jár, elősegíti a technikai haladás meggyor­sítását. Rámutattak, hogy a felek erőfeszítéseket tesznek a tudományos kutatásban és a tervező munkában megvalósu­ló együttműködés további bővítésére, a koordinációk továb­bi tökéletesítésére, mindezzel fokozva a népgazdaság haté­konyságát. A felek aláhúzták, hogy a kétoldalú gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködés fejlesztése szerves része annak az együttes munkának, amelyet a testvéri szocialista országok folytatnak a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjának megvalósítására. Megállapodtak: meg­bízzák illetékes szerveiket, hogy fokozzák az integráció konkrét megvalósításával kapcsolatos munkát, így jobban kihasználják az egyes kulcságazatok és termékfajták közös tervezésének lehetőségeit, szélesítsék a termelési és műsza- ki-tufJ.pm^nyos együttműködést a hat^ljppys^g.jl( fokozására, és országaik n^gaWáság!’ fejlődésének meggyorsítására. A magyar és a' szovjet küldöttség mégélégfeíéssel állapí­totta meg, hogy a két ország kapcsolatai jelentősen bővül­tek az ideológiai munkában, az oktatás, a tudomány és a kultúra területén. Megerősítették, mindent megtesznek, hogy elősegítsék e kapcsolatok továbbfejlesztését, a két ország tu­dományos és művészeti szervezetei, intézetei és intézményei között szoros együttműködés tökéletesítését. Aláhúzták a marxista—leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozá­sát szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemeltek: eredményesen fejlődik a magyar- szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kap­csolatok területén. Nagyra értékelték az e területen össze­gyűlt tapasztalatokat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizott­sága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálko­zókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködés­nek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfe­lelően mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializ­mus és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalato­kat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifej­tett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar—szovjet barátságot A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítet­te szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul tö­rekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sok­oldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzet­közi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat meg­szilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozták a Varsói Szerződés szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szervé­nek, jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erő­sítésében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP- nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzet­közi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást ta­núsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerő­södött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben ideális módon elő fogja segíteni a kom­munista és munkáspátok egységének és összeforrottságának további erősítését a marxizmus-leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az antikommunizmus, a nacionalizmus és sovinizmus, a jobboldali és „baloldali” opportunizmus minden megnyilvánulása, elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít ;> kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretek ben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készsé­gét, hogy elősegíti az erre irányuló gyakorlati lépések megva­lósítását. Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott nemzet­közi eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbe­menő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcso­latok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadal­mi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai helyzet javulásában, a szov­jet—amerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szo­cialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd ki­bontakozásában, valamint több más fontos eseményben és je­lentőségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, ak­tív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti a békés egy­más mellett élés elveinek alapján — az európai enyhülési fo­lyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű euró­pai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét —• és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét le­hetőve tevő jelentős fordulatot. A felek kijelentették, lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős tör­ténelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Eu­rópa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világmére­tű enyhülési folyamat megszilárdításában és visszafordítha­tatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Ügy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az összeurópai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be és zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törek­szik, hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a kato­nai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítet­ték a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé 1974. áp­rilisában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lényeges eleme lenne a katonai eny­hülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jö­vőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más kör­zeteiről. A véleménycsere során meggyőződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósí­tására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett — fel­ölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyver­fajtákat. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-kőz- gyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „Egyezmény a természeti környezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltásáról” című szovjet javaslatnak. Ügy vé­lik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megkötése a világ minden országának és népének érdekét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzeMtö-A enyhülés övezeteinek további kiszélesítése mel­lett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érde­keinek és törekvéseinek. A tárgyalás résztvevői megvitatták a közel-keleti helyze­tet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Golan- fennsíkon végrehajtott csapatszétválasztást esupán első lépés­nek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967-ben elfoglalt összes arab terüle­tekről való kivonulásával és a palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból meg­erősítik, változatlanul támogatják a vietnami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásai­nak következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támoga­tásával az egyezmény szabotálására irányuló politikáját, és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért megállapodások pon­tos és maradéktalan teljesítése biztosíthatja a szilárd és igaz­ságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért haladással, és készek arra, hogy elő- , segítsék a független és semleges laoszi állam fejlődését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktív javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésé­re, valamint azt a követelését, hogy Dél-Koreából vonják ki a külföldi csapatokat. A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nem­zeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség megszilárdí­tásáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a társadalmi hala­dásért. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti haza­fias erők elleni terrort és megtorlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. A felek üdvözlik a fasiszta diktatúra megdöntését, és a demokratikus átalakulás megkezdődött folyamatát Portugá­liában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítéseiket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reakció mesterkedései ellen, a de­mokratikus rendszer megteremtéséért és fejlesztéséért az or­szágban. A felek megelégedéssel szólnak a Görögországban végbe­ment demokratikus változásokról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységének legalizálásáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen síkraszáll a Ciprusi Köztársaság független­sége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért. Vélemé­nyük szerint haladéktalanul olyan intézkedéseket kell foga­natosítani, amelyek megvédenék a Ciprusi Köztársaságot a külső beavatkozástól, és biztosítanák az összes külföldi csa­patok kivonását Ciprus területéről. A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszát egyrészt — a szocialista közösség országai az összes haladó erők következetes, célratörő tevé­kenységének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jel­lemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, ímelyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. A magyar és szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások' menetével és eredményeivel kapcsolatban. Meg­győződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hazzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti sokoldalú testvéri együttműkö­dés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldöttsé­get hívott meg magyarországi látogatásra. Szovjet részről a meghívást köszönettel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom