Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-12 / 213. szám

f*T» siípiefobar IS. Otrz.................. = lEBtET-MAeV'iiÄÖÄSÄ'iiW s. mmrn BÁBÁK, JAVASOK, FÜVESEK Kiállítás a népi gyógyításról A népi gyógyítás tárgyi és írott emlékeit’hazánkban elő­ször Veszprémben’"mutatják » be. Az országos jelentőségű ki­állt taspa "Szén tpstóí Keszthe­lyig és "Bajától Nyíregyházáig ie múzeum küldött anyagot régi és legfrissebb kutatásai­nak eredményeiből. így fo­lyamatában szemlélhetőek az elmúlt századok orvosnélküli világában használt és generá­ciókról ggnerációkr§ öröklőd­ve gyarapodott szokások, el­járások, eszközök. Sok népi gyógyászát! isme­ret finnugor, török eredetét mutatták ki a kutgtpk, s bi­zonyították a közép- és nyu­gat-európai népek tapaszta­latainak hatását is. Később hatottak a XVI—XVIII. szá­zadi kéziratos és nyomtatott orvosi és füvészkönyvék, amelyeket külföldön tanuló diákok hoztak be. A házai müvek közül legjelentősebb Méliusz Juhász Ppter I578r as Herbáriuma, majd Pápai Páriz Ferenc Pax Corporisa. Igen sok faluban működött gyógyító ember: tudó, tudós, javas. Égy bábaasszony ha­gyatékából maradt meg a frászkarika a nagykőrösi múzeumban. Ezen 3 kelesz- tetlen tésztából sütött nagy perecen bujtattak át a frá- szos. azaz az ijedős gyéreket. Daganatokat, keléseket, apró, rppgybó.1 készült babákkal simogattak meg; egy kereszt- útnál eldobták e rontóbábu- kat. Sokszor a gyógyulás re­ményében keresték föl a bú- csújásó helyeket is. jelentős hatást tulajdoní­tottak a színeknek is. Piros szalagot kötöttek a csecsemő csuklójára szemmelverés el­len, piros rongyot szögeztek a küszöbre ajtófélfára. A‘ sár-: gaságban szenvedőt sárga vi- g^pohárból vagy aranygyű­rűből itatták meg. A néphit szerint az égből hullott le, tehát gyógyít a ménkű, vagy nyilakő, azaz Wiennykő, ami nem volt más, mint kőkorszakból származó kőbalta. Honfoglalás kori em- lékanyagok közt ismernek a kutatók kagylós nyakláncot, ezt is rontás ellen viselték. Számos betegséget próbáltak orvosolni a Szent György nap előtt fogott békával, kígyóval is. Régészeti leletek tanúsít­ják, hogy a honfoglaló ma­gyarok ismerték a kóponya- lékelést. A juhászok a kerge­birkát a közelmúltig is kopp- nyalékeléssel gyógyították. A népi állatgyógyászatban az érvágással és a köpölypzjissel a betegséget pkozó rossz vért engedték ki. A legidősebbek még emlé­keznek a falusi foghúzókra, akik fogtörővei járták az or­szágot A népi gyógyászat egyes eljárásai és eszközei megújul­va tovább élnek a modern orvostudományban. Különö­sen a vadon termő és ter­mesztett növényeket haszno­sítják ma is. Alapvető szere­püket a népi gyógyászatban nem kisebhítik a rájuk ta­padt baborják. A gyógynövé­nyeket főlég teának köhögés ellen köptgtppek használták. A veszprémi pipe füveseiről fénykép is készült. Régen a pestis és kolera idején borókafenyő magvai- val, ágaival füstöltek. Á fájós fogakat maszlag és beléndek magvaivaí füstölték meg. Fokhagymát gyomor- és bél- bántalmak esetén, magas vér­nyomásra etettek a beteggel, de vele kgnték meg — rontás ellen — á küszöböt, bölcsőt. Fájós fülbe kövirózsa kifa­csart levét csorgatták, ezért hívták ezt a növényt sok he­lyen füifűnek. Sebeket, vágá­sokat, keléseket farkasalma levővel és lapulevéllel kezel­tek. ' : A tanulságos veszprémi vállalkozás nagyértékű is­meretanyagot ad a népi gyó­gyításról. (r) R ád i ó a kelő AGROMASEXPO ’74 Becserélik Nyíregyházi gépek a a régi kéiiüléh^bet nemzetközi bemutatón A kéthónapos megyei rá­dióakció egyik nagy kedvez- ' ményét a Bizományi Áruház Vállalat, szolgáltatja. Minden régi rádiókészüléket átvesz. Olyanokat is, amelyeknek értékesítését egyébként nem vállalják, amelyekhez ma már alkatrész sem kapható. Qr. Arató Istvánnétól, a nyíregyházi Bizományi firii- ház vezetőjétől kapott tájé­koztatás szerint $okan élnek is ezzel a lehetőséggel. Csu­pán Nyíregyházán naponta 15—20, olykor még több ké­szüléket vesznek át. Az egy­szerűbb, illetve a pontosabb értékelés miatt a megye- székhelyen a vállalat boltjá­ban történik az átvétel. Az ügyfelek a szakboltban ki­Késedelem Három hónapja for­dult bejelentésével a , Nyíregyházi Városi Ta­nács építési osztályához egy panaszos, a Kossuth utca 10-ből. A bead­ványban az állt: tulaj­donpstársa engedély nélkül egy kisebb elő­szoba építésébe kez­dett, ami neki különö­sen zavaró. A panaszos kérte, vizsgálják meg az ügyet és előzzék meg a szabálytalan építke­zést. Azóta semmi sem tör­tént, legfeljebb annyi, hogy az előszoba elké­szült. Többszöri érdek­lődésünkre az építési osztálytól azt a választ kaptuk: hamarosan megnézik, intézkednek...- Még nem tették ezt. Va­jon ilyen „sebességgel” komolyan gondolják: elejét lehet venni a napjajnkban- különösen sok gondot okozó en­gedély nélküli épít­kezéseknek? Szerin­tünk az ilyen késede­lem inkább bátorítást ad a szabálytalankodók­nak... (pg) választják az új készüléket, kapnak egy' nyomtatványt, s azzal, illetve 3 régi rádióval felkeresik a bizományi be­csüsét, aki a nyomtatványon igazolja az átvételt és az értéket. Azonos módon történik a rádiócsere Nyírbátorban, Kisvárdán, Fehérgyarmaton, Tiszavasváriban és Máté­szalkán a kijelölt szakbol­tokban, ahol a BÁV-val kö­tött szerződés alapján, de helyben értékelik és veszik át a régi készülékeket. Az átvételi árskála 50 forinttól 10QQ forintig terjed a készür lék típusától, műszaki és esz­tétikai állapotától függően. Mint már említettük, az egy- általán nem működő rádió­kat is átveszik, amennyiben azok nem hiányosak. A tapasztalatok szerint a postának az új előfizetőkre vonatkozó kedvezményét so­kan félreértették. Úgy gon­dolták, ha leadják a régi rádiójukat és újat vásárol­nak, új előfizetőnek tekintik őket, így március 31-ig nem kell előfizetési díjat fizetni­ük. Ez a kedvezmény azon­ban kizárólag azokat illeti, akiknek még nem volt rádi­ójuk, s most az akció idején vásárolnak. Viszont a beje­lentési kötelezettség az új készüiéktulaj dohosokra is vo­natkozik! A vásárlást köve­tő 8 napon belül a lakóhely szerint illetékes postahivatal­ban =r saját érdekükben — jelentsék be a készüléket. Azok a rádiótulajdonosok pe­dig, akik régebben — bár­mikor — vásárolt készülékük postai bejelentését valami­lyen fikciói eddig elmulasz­tották, minden jógkövetkezr meny nélkül megtehetik a rádióakció idején. (kádár) Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár területén nyílik meg a nemzetközi Mezőgaz­dasági, Élelmiszeripari Gép- és Jytűszerkiállítás és Vásár, amelyen a MEZŐGÉP Tröszt is bemutatkozik. Négy gépet állít ki a vásáron a Nyíregy­házi MEZŐGÉP Vállalat. A kiállított gépek részben ha­gyományos, közkedvelt típu­súak, másrészt korszerűsített változattal, de új géppel is jelentkezik a vállalat. A kiállításra kerülő gépek egyike a KM—73 típusú ku- koricamorzsoló, a KM—72-es korszerűsített változata. Tel­jesítménye 10—15 tonna órán­ként. Előnye, hogy nagyobb teljesítménye mellett is köny- nyebb, nem jelent annyi problémát a helyváltoztatá­sa. Ugyanakkor a morzsolt kukorica előtisztítását is el­végzi. A kisebb gazdaságok részére elsősorban hasznos, s bizonyára ezért is megkedve­lik majd az érdeklődők. Közkedvelt gyártmánya a vállalatnak a már évek óta gyártott KB—160-as kisdará­ló, az állattartó háztáji gaz­daságok szinte nélkülözhetet­len eszköze. Ebből évente már 42 ezer darab készül, fő­leg hazai igények kielégítésé­re. A kitűnő adottságokkal rendelkező gép jól megfelel rendeltetésének. A nemzetkö­zi seregszemlén való bemuta­tása pedig már azt a célt szolgálja, hogy a külföldiek érdeklődését is felkeltse. Na­gyobb szériákban ugyanis még gazdaságosabban gyárt­hatják majd, hiszen a hazai piac telítettsége elöbb-ijtóbb bekövetkezhet. A bemutatásra kerülő gé­pek kpzött van a BV—40-es típusú burgonyaválogató asz­tal. Ebből tavaly 80 készült, az idén már 100 darabra ka­pott megrendelést a vállalat. Nem ok nélkül növekszik az igény. Nagy előnye éppen a, tárolás előtti, sok munkát je­lentő osztályozásnál jelent­kezik: feleslegessé teszi a ké­zi munkát, ugyanakkor nagy teljesítménnyel dolgozik. A prizmázáskor így már külön tárolhatják a vető-, étkezési, illetve az egyéb célra alkal­mas gumókat. Első alkalommal kerül a nagy nyilvánosság elé az RB —1-es, rázórostélyos burgo- nyafelszedő. Az új gép elő­nye — szemben a BSZ—3-as- sal, vagy közismerten Kálié— 3-assal —, hogy a burgonyát nemcsak kiássa, hanem a rá­zórostély segítségével tisztáb­ban és egyenletesen el is te­ríti. A termés felszedése így tökéletesebbé és könnyebbé is válik. A vállalat a kiállításra szánt gépeket a napokban már el is szállította és a tröszt 24 vállalatának termé­kei között található meg. Á kiállítás megnyitására szom­baton délelőtt 9 órakor ke­rül sor. Fekete hétvégék az országúton Cé!: a biztonságosaiul közlekedés A délutáni csúcsforgalom — Harminc perc vezetés Nyíregyháza, iósaváros: korszerű technológiával épül az új lakónegyed. (Hammel Jó- j tsef felvétele) Tízszeresére emelkedett a közúti közlekedési balesetek száma 1980 és 1970 között — amikor már meghaladta az évi ezerötszázat is. Ekkpr §zedte a legtöbb áldozatot is: egy esztendő, alatt nyolcvan szapolcs-szatmári család vár­ta hiába hozzátartozóját. A következő öt évben úgy tűnt, hogy megáll az emelkedés, 1971 és lß73 köpött megyénk­ben csökkent a balesetek száma, sőt, a tavalyi országos összegezésből az tűnik ki: a mi megyénkben az országos átlagnál jobban. Az idén azon­ban megállt ez a kedvező fo­lyamat, jelentős mértékben emelkedett a balesetek szá­mai § ezzel együtt a sérülteké, s anyagi káré is. A fő baleseti pjtok közis­mertek : gyorshajtás, szabály­talan kanyarodás, az elsőbb­ség megadásának elmulasz­tása, szabálytalan előzés — és sajnos, megyénkben na­gyon gyakori az ittas vezetés. Az udvariasság kölcsönös előny — hirdette több évig sok jármű ablakában az Au­tóklub sárga címkéje. Sajnos, a kulturált közlekedés, az udvariasság nagyon lassan hódít teret közútjainkon. Sok az agresszív vezető. A nők — bár az utóbbi években alaposan megnőtt a számuk a volán mögött — sokkal kevesebb balesetet okoznak, mint a férfiak. Az életkor szerinti statisztikában általában nincs jelentős eltér rés. A hivatásos vezetők ke­vesebb balesetben vétkesek, mint a nem hivatásosak, vi­szont nagyon sok balesetet okoztak a vezetői engedéllyel nem rendelkezők. A balese­tek 10 százalékánál keveseb­bet okoznak az egy évnél fiatalabb jogosítvánnyal ren­delkezők. Ez valószínű azt jel­zi, hogy eleinte óvatosak az emberek- Nagyon sok viszont az egv-két éve vezetői enge­déllyel rendelkezők által $áték vitg azon folyt, hogy a lengökugli golyójánál; hány centire, kell le­begnie a föld feleit Ehhez a témához társult, még egy másik fontos kérdés: melyik bábu fölött kell lógnia, A nyírteleki ifiklub eleit a vita kb. imigyen zajlott: — A szabálykönyv szerint szereltük tel. —— Én meg B. bácsitól tu dom aki nagy lengés, min­dig sörben látszott A lényeg hogy amikor a golyó lendül, akkor a 1 óbb szélen lévő bá­but szólóban is le lehesse: Ütni — Lehet, hogy ott úgy volt. mi i könyvből néztük, és bír zunk benne. — Meg így 18-ast se lehet csinálni Nem tud játék., hogy mi s?? Amikor az ember csak 8 királynőt üti, a többi állva marad­— A lényeg, hogy így is le­het vele játszani, s nekem si­került -r- mondja kitartóan a magáét a főépítő.-=r és a geiyő így nem is megy ki a bábuk között, hogy ne érintsen egyet se, b. bá­csi mesterien tudta bemutat­ni. Ez így nem az igazi. Át kellene szerelni. De talán nem is folytatom, íiszen a lengési körfái, a 'táróm zgymás melletti figu­rára játszás technikájáról volt szó, golyóméretről, de bármi lett légyen is téma, két dolog csapott össze: a sörre játszó B. bácsitól ka­pott szakvélemény, és a sza­bálykönyv. A két fiatal, MEZŐGÉP­esek vitájába mind többen belefglylak, és lassan kiala­kult a két tábor is. Az egyik, a versenyszerű teke híveiből, a másik a játszani akarókból állt. Az utóbbiak voltak a többségben, érvként felhozva néhány valóban megcáfolha­tatlan tényt. Nem sörre megy a játék. B. bácsi sose fog ezen a kuglin bosszankodni. Aki ezen kezd, ezen tanul, és so­sem árt, ha az ember szar bályszerűen kezd valamit. A lengőteke-eszmecsere kétségtelenül szabályosan, a lovagiasság és parlamenta­rizmus szabályai szerint zaj­lott, ki-ki meghallgatta a másikat, sőt, mi több, volt, aki egy dobással illusztrálta pró és kontra véleményét. A főbekóVntott fabábok per­sze nem is sejtették, milyen fontos szerep jut nekik. és nem minden esetben a vitat­kozók igényei szerint dőltek, ami persze a legjobb bábuval is megesik mindaddig, amíg bele nem jön a bábu szerepér be, Mindebben gz egészben az volt csupán a vigasztaló, hogy a tekepálya társadalmi munkában készült a MEZŐ­GÉP udvarán, mellé kerül egy fregoli sporttelep, ahol a háló változtatásával lehet majd tollasozni, röpizni, láb­focizni. Ezt is a fiatalok, épí­tik. El. is hangzott néhány epés megjegyzés, hogy a sza­bálykönyv alapján építsék, vagy talán egy^egy helyi spe­cialista öniörvénye szerint. Érdekes módon itt a szabály- könyv mellett szavazott min­denki.. amiből egy derül ki, Nyírteleken B. bácsi és mások szemmel láthatóan nem fo­ciznak, tollasáénak és röpiz- nek sörre. A klub testedzési lehetősé­1 ..............1 1 ......... geiről szóló vita, melynek so­rán a felek kölcsönösen meg­tartatták az egymás iránti tiszteletet, végül is nem kompromisszummal zárult, hanem a klubot irányító fia­tal, korát meghazudtoló böl­csességével. —r Elismerem, hogy a len­gőteke nem a sörkuglizók szokásos szabványai szerint épült, de megállapítom, hogy szabályos. Igaz, versenyezni nem fogunk, hiszen még kug- 1 lizni sem tudunk. Egy azon­ban biztos, hogy legalább mindannyian „hátrányos” helyzetből indulunk. De leg­alább szabályosan. Azóta a lengőteke Nyírtele­ken, a klub mellett jó szóra­kozást biztosít, és ha sört nem isi de egyféle korrektsé­get mindenki nyerhet ott, aki kipróbálja. B. L. i4 okozott balesetek: átlagosam minden negyediket ilyen ve­zető okozza. Ugyancsak rend­kívül magas — körülbelül 28 százalék — a kettő-öt éve ve­zetők által okozott balesetek , száma. Az ennél régebben ve­zetők aránya fokozatosan csökken. A balesetek túlnyomó rész­ben egy órán belüli közleke­désnél érték a járművezetőt. Ez többek között azt is jelzi; az ember elég nehezen kap- 1 csalódik be a forgalom rit­musába, az első félórában, ÓFában sokkal jobban kell fi­gyelni. Szedi áldozatait a délutáni csúcsforgalom is. Délután 4 és 6 óra között ugrásszerűen megnő a balesetek s?áma, je­lentősen meghaladják regge­li csúcsforgalmi órákét — tehát a napi fáradtság ala­posan közrejátszik a vezetés­ben, óvatosabbnak, figyelme­sebbnek kelj lepni a délutáni csúcsforgalomban. A „fekete hétvége” még ma is jellemző — főleg vidéken. Míg a fővá­rosban pénteken történik a legtöbb baleset, gddig vidé­ken kiugróak a szombati ada­ték, s nagven magasak a va­sárnapiak is. Az ital. Hazánk összes me­gválót figyelembe véve az elsők között vagyunk az itta­san okozott, sérüléssel járó balesetek sorában, na gvon sok az ittas vezető megyénk­ben, s ez ném is esökken. S még egy adat: a kőzi)Q balesetek következtében meg­halt, vagy megsérült szemé­lyek csaknem fele 19—35 év közötti — talán ők a legmeré- szebbek, s ez az adat is eí- go-»delkod*até, Évente 70—89 személv hal me» a szabolessszatmérj köz­utakon, s 490—-5on súlyosan me»sér,'ij. Te velv ió eredmé­nyekről számolhattunk -sokként a belesetek c-s,.3 áros* az elsg nvolc hón*n Vii-bb szomorú rekordokat jelez. M. £

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom