Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-11 / 212. szám

« iZ.MS2^SgAaOiCSj§ZATMAR:M€GYEÍBiZaTPSi(li'tSt MEGYEI fANÁCS IAPJA xxxi. Évfolyam. 212. szám ARA: 80 FILLER 1974. szeptember 11, szerda Tizedszer Ma kezdődik Szabolcs-Szat- mór megyében a műszaki hó­nap. Számszerint immár a ti­zedik. Szakmai tudományos konferencia, tanácskozások, an­kétok, műszaki-tudományos elő­adások, termékbemutctó kiál­lítások szerepelnek a program­ban. Az ünnepélyes megnyitó utón egy hónapon át több, mint nyolcvan előadás hang­zik majd el a különböző té­mákban. Most is nagy eseménye a megye műszakijainak ez a rendezvény. Szinte egy egész évi szervező, előkészítő munka koronája az ünnepi megnyitó és az azt követő eseménysor. A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei szer­vezete, tagegyesületei, az el­nökség, a felkért előadók, a szervezésben segítő vállalatok, intézmények, kétkezi munkások, igazgatók — a több mjnt há­romezer-egyszáz embert szám­láló tagság — ki-ki tette a maga dolgát, azért, hogy ez a hónap is méltó legyen a töb­bihez, még többet és jobbat is adjon. A program ismeretében már­is megállapíthatjuk: az előadá­sok, témák sokoldalúan ölelik fel mindazokat a tennivalókat, amelyek a megye további, gyors űíe'hrüj fejlődésében — akár eredményekét tükrözően, vagy problematikát jelentőén — számításba jöhetnek — kezd­ve a környezetvédelemtől a városok eneráiaellátásának gondjait felölelj kérdésekig: a technikai halódást elősegítő gyártmány- és gyártásfejlesz­tési elgondolások ismertetésé­től egészen a termékeket be­mutató kiállításokig, vagy a kulturáltabb munkahelyet, a balesetmentességet biztosító feltételek megteremtését célzó korszerűsítésekig mind mai, időszerű témák. Nem túlzunk, ha azt mond­juk: egy rendezvény sikerét az is befolyásolja, hogy hányán vesznek azon részt, kik azok, akik érdeklődésükkel js bizonyít­ják: az ott elhangzottak érdeme­sek meghallgatásra, a gyakor­lati életben történő hasznosí­tásra. A tavalyi műszaki hóna­pot méltán tartotta jónak az elnökség értékelése. Nem csak a gyakorlatban hasznosítható, tartalmilag is magas színvo­nalú témái miatt, hanem a megjelentek nagy száma mi­att is. Az alig pár éve meg­nyílt technjka háza nagy elő­adóterme is kicsinek bizonyult a vendégek fogadására. Az ün­nepi megnyitó ezúttal a vár. hatóan nagy számú érdeklő­dő befogadására is alkalmas nyíregyházi tanárképző díszter­me lesz. Köszöntjük azokat, akik részt vesznek a tizedik Sza bölcs- szatmári Műszaki hónap ren­dezvényein. Mindazokat, akik patriótaként, felkészülten, szű- kebb hazájukban, önzetlenül szolgálják a magasabb szintű technikát. Púja Frigyes Észak-Csehországira látogatott Púja Frigyes külügymi­niszter kedden kíséretével együtt Észak-Csehországba látogatott. Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügymi­niszter kíséretében megte­kintette Novy Borban a he­lyi üveggyárat, az ötven csehországi és morvaországi üvegipari vállalatot tömörítő tröszt központját. A vendé­geket Rudolf Pavlista igaz­gató és dr. Kamii Nagy, a járási pártbizottság vezető titkára kísérte végig a vi­lághírű üzemen. A magyar vendégek ezután Liberecbe utaztak. Itt a déli órákban a városháza díszter­mében Rudolf Folke, a nem­zeti bizottság elnöke üdvö­zölte őket. Adolf Hajek, a járási pártbizottság vezető titkára átnyújtotta Púja Fri­gyesnek Liberec emblémá­ját, aranyozott címerét, ame­lyet ezen a baráti találkozón a magyar külügyminiszter személyében első ízben ado­mányoztak a városi és járási vezetők külföldi vendégnek. Ezt követően Púja Frigyes és kísérete Liberecben megte­kintette a Csehszlovák Üveg­export Vállalat bemutatóját, amely a maga nemében a legnagyobb Európában. Púja Frigyes végül megtekintette Jablonecben a divatékszer- gyárat. A delegáció a késő délutáni órákban visszautazott észak­csehországi látogatásáról Prágába. (MTI) A szovjet szövetkezeti kidötlség tárgyalásai A vendégeket fogadta dr. Tar imre, a megyei pártbizottság első titkára A hétfőn megyénkbe érke­zett szovjet szövetkezeti kül­döttség — amely a SZŐ VOSZ vendégeként tartózkodik ha­zánkban — a délutáni órák­ban Beregsurányban, a Ba­rátság kertben folytatott tár­gyalásokat a megye párt- és szövetkezeti vezetőivel. Értékelték a kishatármenti forgalom eddigi tapasztalata­it. Megállapították, hogy mind a két fél részére hasz­nos volt az együttműködés, a (Kárpátontúli terület és Sza­bolcs-Szatmár szövetkezeti boltjaiban nőtt az áruválasz­ték, amely végső soron a la­kosság jobb áruellátását je­lentette. Az eredményeken túl számbavették azokat az akadályozó tényezőket is, amelyek a még jobb kapcso­lat kialakítását gátolják. A tárgyaláson a következő évek kishatármenti forgal­mát is elemezték. A lehetősé­gek nagyobbak, mint ahogy azt eddig igénybe vették, ezért az eddigi dinamikus fejlődést figyelembe véve a következő időszakban hasonló dinamizmusra lehet számítani a szövetkezeti kereskedelmi együttműködés fejlesztésé­ben. 1975-ben a kétoldalú árucsere-forgalmat egymillió rubelre fel lehet emelni. Javaslat hangzott el a kü­lönböző ioari feldolgozó tevé­kenységek közötti együttmű­ködésre is. Többek között a háztartási faipari áruk fél­kész, vagy késztermékké gyártásában, valamint műkő és színes mozaik lapok gyár­tásában amelynél az alap­anyagot a szovjet területről szállítanák a megyébe, s a lapok gyártása itt történne. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Kárpátontúli területen egy üzletben a magyar ipar ter­mékeit mutatják be, vásár­lással egybekötve. Kedden délelőtt a szovjet szövetkezeti küldöttség N. I. Szupatnyickij, a Centroszojuz első elnökhelyettese vezeté­sével látogatást tett a megyei pártbizottságon. A vendége­ket dr. Tar Imre, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkára fo­gadta. A keddi programban a kül­döttség tagjai a délelőtti órákban felkeresték a nyír­egyházi Búza téri ABC-áru- házat, majd megtekintették az új Kelet Aruházat. Dél­után ellátogattak a nyír­meggyes! Petőfi Termelőszö­vetkezetbe, ahol almaszüre­ten vettek részt. Mátészalkán a szövetkezeti kereskedelem üzlethálózatával Ismerkedtek és a MÉK almatárolójának munkáját nézték meg, (végül Fehérgyarmaton a szövetke­zeti kereskedelmet tanulmá­nyozták. Elutazott V. A. Kirillin Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese, az SZKP KB tagja, aki a magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működési megállapodás alá­írásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken tartózkodott hazánk­ban, kedden elutazott Buda­pestről. Búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Huszár István, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, az MSZMP KB tagja, dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Sebestyén Janos, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. (MTI) Raúl Roa Lisszabonban Raul Roa kubai külügymi­niszter Lisszabonba érkezett, hogy a portugál vezetőkkel a két ország kapcsolatairól tárgyaljon. Raúl Roa az első olyan po­litikus, aki a szocialista Ku­ba képviseletében portugál földre lép. A kubai diplomácia veze­tője megérkezésekor kijelen­tette, „bizonyos abban, hogy látogatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak fej­lesztéséhez, és mind a portu­gál néppel, mind kormányá­val elmélyíti a barátságon és a szolidaritáson alapuló együttműködést”. Raúl Roa hétfőn este Ma­rio Soares külügyminiszterrel tárgyalt, majd Spinola elnök és Vasco Goncalves kor­mányfő fogadta őt. A koznmvelodés társadalmi ügy Ülést tartott a megyei tanács A Szabolcs-Szatmár Me­gyei Tanács kedden ülést tartott Nyíregyházán. Az ülés első napirendjén a „Feladatterv a közműve­lődéspolitikai határozatok végrehajtására” című elő­terjesztés volt. Az írásbeli előterjesztésben és a kiegé­szítésben hangsúlyt kapott többek között, hogy a szo­cialista társadalom építése szakmailag jól képzett., mun­kájukat tudatosan végző kö­zösségi gondolkodású dolgo­zókat igényel. A szocialista ember formálása a társada­lom fejlődésének elengedhe­tetlen követelménye. A köz- művelődés legfontosabb fel­adata, hogy elősegítse a szo­cialista gondolkodású, szi­lárd marxista—leninista vi­lágnézetű ember kialakítá­sát. A kulturális forradalom megvalósításában Szabolcs- Szatmár megye az elmúlt ne­gyedszázadban jelentős ered­ményeket ért el. Tükröződik ez megyénk lakosságának is­kolázottsági szintjében 1941- ben a lakosság 14 százaléka analfabéta volt, csak 1,8 szá­zaléka jutott el az érettségi­ig és 0,7 százaléka rendelke­zett felsőfokú végzettséggel. Az 1970. évi népszámlálás­kor a lakosság 9,6 százaléka érettségivel, 2,5 százaléka pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az iskolázottsági szint nö­velésével emelkedett a la­kosság műveltsége. Erre utal, hogy a megye lakói­nak 18 százaléka rendszere­sen olvas. Az öntevékeny- művészeti mozgalomban 13 ezer fő vesz részt. A múze­umoknak évente 200 ezer látogatója van. Az utóbbi években megtöbbszöröződött a rádió, a televízió és lapok előfizetőinek száma. A megyénk gazdasági éle­tében, termelési kultúrájá­ban bekövetkezett fejlődés a társadalom életét, a lakosság életmódját kultúráját is meg­változtatta. Az iparosodás, a városiasodó települések gya­rapodása, a mezőgazdaság gépesítése, kemizálása olyan technikailag képzett szakem­bereket igényel, akik haj­landók és képesek ismereteik továbbadására, és vállal­koznak a közművelődési munkára. A megye munkásosztályá­nak általános és szakmai műveltsége a megyei átlag­nál magasabb szintű. Je­lentősen megnőtt a kultúra iránti fogékonysága, általános érdeklődése sokoldalú. Egyen­letesen emelkedett közöttük az iskola rendszerű felnőtt oktatásba bekapcsolódók, az olvasók, a színházlátogatók száma. Az üzemek egy ré­sze (például konzervgyár, az Alkaloida, a Vulkán és a záhonyi MÁV) az elmúlt időszakban megfelelő műve­lődési feltételeket teremtett. Néhány helyen hasznos in­tézkedések történtek a bejá­ró dolgozókkal való foglal­kozásra. A szocialista brigá­doknál meglévő jó kollektív szellem ösztönzőleg hatott a közművelődésre. A vállalatok és szövetkezetek egy részé­nél azonban, részben a közművelődés szerveinek nem megfelelő aktivitása miatt, másrészt szemléleti okok kö­vetkeztében a közművelődés nem tudott hatékony esz­közzé lenni a munkássá válás folyamatában. Megoldatlan a megyéből eljáró munkástö­megek közművelődésének ügye. A falvak lakosságának anyagi helyzete és élet­módja is megváltozott. Ja­vult a parasztság kollektív szemlélete, nőtt a művelő­dési igénye, és a fiatalok kö­zött erős a technikai fogé­konyság. Azonban a közmű­velődési szolgáltatások iránti érdeklődésük a munkásoké­tól alacsonyabb. Az átlagos­nál alacsonyabb a kulturális ellátottsági szint, az előreha­ladás a tanyai és külterületi lakott helyeken. Az értelmiség számszerű gyarapodásával közművelő­dési szerepe is jelentősen megnőtt. Ennek legjelentő­sebb erői a megyeszékhelyen és a fiatal városainkban koncentrálódnak. A közmű­velődés hagyományos terü­letein a szellemi tevékeny­ségben dolgozó értelmiség részvétele aktívabb a terme­lőágazatokban dolgozókénál. A műszaki és agrárértelmi­ség szerepe az üzemen be­lüli tudatformáló tevékeny­ségben, a szakmai ismeretek terjesztésében jelentős. Többek között megállapí­totta a tanács, hogy a társa­dalmi tények hatására a köz­művelődós eszközrendszere kiszélesedett, gazdagabbá, színesebbé vált. A gyakorlati munkában, a hagyományos formák mellett újabb mód­szerek is meghonosodtak. Az ismeretterjesztésben megnőtt a mezőgazdasági, az egész­ségügyi. a pedagógiai, a mű­szaki ismeretek és egyéb társadalomtudományok irán­ti érdeklődés is. Az eredmé­nyek ellenére azonban az — ......— -------- ■ )....... ismeretterjesztésben sok még a formális elem. A szocialista ember sok­oldalú, harmonikus kifejlesz­tése érdekében nagy jelentő­sége van az irodalommal ég a művészetekkel történő ne­velésnek. Az olvasóvá neve­lésben jelentős előrelépő# történt. Fejlődött az alkotó- művészet. A látáskultúra fejlesztését lényegesen elő­mozdították a rendszeres ki­állítások. Újabban jelentős szerepet töltenek be az üze­mi kiállítások is. Megyénk zenekultúrája a művészeti, ágak között a legdinamiku­sabban fejlődött. A megyé­ben 253 mozi működik. A 'mozinézők száma emelkedő tendenciát jelez. A hálózat a szovjet filmek forgalmazásá­ban első, a magyar filmek látogatottságában pedig or­szágosan a második legjobb eredményt érte el. A műkedvelő, művészeti mozgalom a korábbi vissza­esés ellenére meglelte helyét megyénk közművelődési rendszerében. A minőségi változást bizonyítják az or­szágos és tájjellegű rendez­vényeken elért sikerek, mi­nősítések. Az előterjesztés részlete­sen foglalkozott a közműve­lődés intézményhálózatának fejlődésével, a meglévő hi­ányosságokkal. A hálózat a felszabadulás után épült ki. Az utóbbi évtizedekben több­ségük korszerűtlenné vált. a mai követelményeknek nem felel meg. Az intézmény.Vu működésének anyagi félté ló­ié alig biztosított. Á ;r7 tárhálózat területi mer sa számszerűen k:j. Többségük azonban ko, o- rűtlen, szűk és zsúfolt. A különösen mostoha viszonyos között lévő megyei könyvtár helyzete a 29 millió forint # beruházással épülő létesít­ménnyel a közeljövőben megoldódik, A megyében hat múzeum működik. Kö­zöltük a mégyeszélthéiveit lévő Jósa András, a nyírbá­tori Báthory István és a vajai Vay Ádám múzeumok országos érdeklődésre tart­hatnak számot. A személyi ellátottságtól megállapították, hogy a taná­csi szervekben a közműve­lődési szakemberek többsé­ge nem rendelkezik az elő­írt szakképzettséggel. Nagy­fokú a fluktuáció. A műve­lődési otthonok 80. a könyv ­tárak 76 százalékában az irányítást mellékfoglalkozás­ban látják el a népművelők. (Folytatás a Z. oldalon) VELED VAGYUNK, CHILE 1 Megkezdődött az antiimperiaifsia szolidaritási és barátsági akció megyénkben Ma, szeptember 11-én pon­tosan egy éve annak, hogy a chilei fasiszta junta véres kegyetlenséggel megdöntötte a Chilei Népi Egység Kor­mányát, meggyilkolta doktor Salvador Allendét, az ország törvényes elnökét. A chilei fasiszta junta megsemmisítet­te a népi egység kormánya, a chilei nép, a chilei dolgo­zók vívmányait. Chilei haza­fiak tízezreit börtönözték be és gyikolták meg. Az ellen- forradalmi junta most to­vább fokozza a terrort az or­szágban újabb tízezreket küld haláltáborokba, újabb terrorítéletekre készül. A féktelen terror, a kínzá­sok, a terrorítéletek azonban nem tudják megtörni a chilei nép ellenállását, szabadság- vágyát. A chilei nép, a chi­lei dolgozók fokozzák har­cukat a fasiszta junta ellen. Küzdelmében a chilei nép nincs egyedül. A chilei de­mokratikus erőket mind szé­lesebb nemzetközi szolidari­tási mozgalom segíti. Me­gyénkben az „őszi antiim- perialista szolidaritási és ba­rátsági akció” alkalmából el­sőnek szeptember 9-én Bal- kány-Abapuszta település la­kossága emelte fel tiltakozó szavát. A gyűlés résztvevői követelték a chilei nép elleni hadiállapot, a terrorperek megszüntetését, Luis Corva- lan elvtársnak, és a többi po­litikai fogolynak a szabadon- bocsátását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítá­sát. Kedden, szeptember 10- én Geszteréd szakszövetkeze­iében ítélték el a chilei ellen- forradalmárok véres gaztet­teit. Szerdán, Szeptember 11-én. a chilei szolidaritás napja al­kalmából délelőtt 11 órakor a Hazafias Népfront, az SZMT, a KISZ szervezésében me­gyénk valamennyi üzemében, gyárában — mint szerte a világon — néhány percre le­állnak a gépek, a szántóföl­deken elcsendesednek a trak.- torok, megszakítják iskolai órájukat a pedagógusok, s a világ haladó erőivel együtt követelik, hogy állítsák hely­re a sokat szei. fedett latin­amerikai országban a szabad­ságjogokat. A kisvárdai járásban a ta­nácsi testületeknek, a nőbi­zottságok, a vöröskereszt he­lyi szervezetei röpgyűlésen juttatják kifejezésre szolida­ritásukat ,a chilei néppel. Szepíember 14-én a járás kisiparosai munkaértekezle­ten tartanak szolidaritási gyűlést. Az „Őszi antümperis - lista szolidaritási és barátsá­gi akció” alkalmából me­gyénk városaiban és közsé­geiben „Enyhülés és harc”, „Latin-amerikai szolidaritás”; „Indokína”, „Délkelet Ázsia”, „Közel-Kelet” címmel tarta­nak vitaesteket, kiscsoportos beszélgetéseket, röpgyűlése- ket, akcióesteket, réteg talál­kozókat és népfrontestekefe

Next

/
Oldalképek
Tartalom