Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-10 / 211. szám

\ 3? ________ KELET MAGYARORSZÁG t97í szeptember tR, A PRAVDA CIKKE a chilei terrorról A chilei junta helyreál­lítva a külföldi monopóliu­mok hatalmát az országban elárulja a chilei nép ér­dekeit, szembeszegül a la­tin-amerikai országok több­ségére jellemző független fejlődési irányzattal _ ál­lapította meg hétfői szá­mában a Pravda. A lap foglalkozott a chilei junta intézkedéseivel, amely- lyel törvényes jelleget pró­bál kölcsönözni a külföldi tőke szabad behatolásának az országba, jogilag meg akarja alapozni a külföldi monopóliumokkal szemben eddig fogonatosftott összes korlátozások megszüntetését és annak lehetővé tételét, hogy összes profitjukat ki­vihessék az országból. A chilei junta döntését különösen élesen bírálták Latin-Amerikában az úgy­nevezett Andok-csoporthoz tartozó országok. Ez a tö­mörülés 1969-ben célul tűz­te ki a külföldi monopóliu­mok tevékenységének kor­látozását és végső soron azok államosítását. Mint a Pravda kommen­tátora írta, a perui és a bolíviai kormány közös nyi­latkozatban tiltakozott a chilei junta vezetőinél. Figyelemreméltó az a tény, hogy a chilei junta erősíti kapcsolatait a maoista Pe- kinggel, amely a chilei réz és nitrát nagy fogyasztó­ja. A latin-amerikai or­szágok közvéleménye hang­súlyozza, hgoy Peking mi­közben diolomáciailag tá­mogatja a juntát, fejleszti vele a gazdasági kapcsola­tokat, lelepleződik, — mint a nemzeti felszabadítási mozgalom ellensége — mu­tatott rá a Pravda. Az HumanÉté ünnepe Az Humariité ünnepe kere­tében vasárnap délután ren- dezett nagygyűlésen Etienne Fajon, az FKP Politikai Bi­zottságának tagja, az Huma­nité főszerkesztője beszédé­ben megállapította, hogy az Idei ünnepen résztvevők szá­ma meghaladja az eddigi re­kordokat is. Mint mondotta, az ünnepre eljött százezreket az az akarat fűti, hogy meg­valósítsák azt a széles népi egységet, amely győzelemre viszi majd a demokratikus változások ügyét. A tavaszi elnökválasztáson a baloldal 13 millió szavazattal már csaknem elérte az abszolút többséget, s a győzelem im­már talán közeli lehetőség­nek látszik. „Ez azonban nem hull majd érett gyümölcsként ölünkbe, hanem a munkás- osztály és a franciák nagy többsége együttes harcának eredménye lesz” — hangoz­tatta Fajon. Ezután arról szólt, hogy Giscard d' Estaing kormá­nya olyan politikát folytat, amelynek célja a nagytőke kiváltságainak védelme, a tő­kekoncentráció fokozása és a dolgozók még nagyobb ki­zsákmányolása, s ez a politi­ka egyre súlyosbítja a nép életkörülményeit. nagy lendületet ad a balol­dal erőinek. Sokakban akik az elnökválasztáson Giscard d’ Estaing-et választották, máris csalódás mutatkozik, mert látják, hogy a nagy problémák továbbra is meg­oldatlanok. A gaulleisták tá­borán belül is van olyan irányzat, amely — különösen a külpolitika terén — ellenzi a kormány jelenlegi irányvo­nalát, mindez biztató távla­tokat nyújt a baloldal szá­mára. „Olyan helyzet állt elő Franciaországban, amilyenre még nem volt példa, hangsú­lyozta March a is — alig öt éve a baloldal még meg volt osztva, a közös program nem létezett” — ma a baloldalnak van közös programja, s azt 13 millió francia támogatja. A burzsoázia természetesen mindent elkövet majd ennek az egységnek a megbontásá­ra. És a döntő tény a már meglevő tömörülés ereje és nagysága és az, hogy meg­van a lehetőség további ki- szélesítésére, az FKP épp azért hívta össze rendkívüli kongresszusát, hogy a párt minden erejét mozgósítsa a demokratikus reformok meg­valósítását szolgáló népi unió kibontakoztatására”. Makariosz és Mavr.osz a ciprusi helyzetről Makariosz érsek, ciprusi elnök és Mavrosz görög külügyminiszter szombaton Genfben éjszakába nyúló megbeszélésen fejtették ki egymással nézeteiket a cip­rusi helyzetről. A két poli­tikus hajnali egy óráig, összesen hét órán keresz­tül tárgyalt, s mindössze a görög nagykövetségen meg­tartott közös vacsora ide­jére szakították meg a po­litikai témájú megbeszé­léseket. A tanácskozás végén egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni arról, milyen kérdések vetődtek fel, de Makariosz kijelentette, hogy a megbeszélések konstruk­tívak voltak. Genfben úgy tudják, hogy a ciprusi elnök a tervezett görög diplomáciai lépések­ről fejtette ki nézeteit Mav­rosz külügyminiszternek. Hír szerint a ciprusi prob­léma rendezése érdekében és a sziget éllen végrehajtott török agresszió megbélyeg­zése céljából jelenleg a görög és a ciprusi kormány egyaránt azt fontolgatja, hogy a kérdést az ENSZ közgyűlésének napirendjére tűzeti. Mint Makariosz az Őt szállodájában megláto­gató mintegy - 30 főnyi cip­rusi diákcsoport előtt kije­lentette, Mavrosz külügymi­niszterrel való genfi talál­kozójának egyik célja ép­pen az, hogy egyeztesse a görög és a török álláspontot az ENSZ-közgyűlés szeptem­ber 17-én megnyíló üléssza­ka előtt. Makariosz ciprusi elnök vasárnap este Géniből visz- szautazott Londonba. Mint ismeretes, az elnök szomba­ton és vasárnap hosszasan tárgyalt Mavrosz görög külügyminiszterre! Ciprus jövőjéről és a két felet érin­tő más kérdésekről. A ta­nácskozás során megállapo­dásra jutottak abban, hogy a két ország az ENSZ-köz­gyűlés soroplévő ülésszakán azonos álláspontot fog kép­viselni. Makariosz a tanács­kozások után azt is bejelen­tette. hogy a közeljövőben, feltehetőleg egy hónap múl­va visszautazik a szigetor­szágra, miután végetér a ciprusi államcsínyért' fele­lős görög katonatisztek visszatelepítése Görögország­ba. Hozzáfűzte, hogy tovább­ra is Ciprus törvénves el­nökének tekinti magát és Glafkosz Kleridesz, az al­kotmány értelmében Ciprus ügyvezető elnöke, aki tel­jes támogatását élvezi. Mavrosz görög külügy­miniszter a tervek szerint hétfőn Géniből Bonnba» utazik. A külügyminiszter a nyugatnémet rádiónak vasárnap adott nyilatkoza­tában reményét fejezte ki, hogy a Német Szövetségi Köztársaság pénzügyi tá­mogatást ad Görögország fizetési mérlegé--k ki- egyenlítésére. • • ünnepség Széliában Impozáns katonai dísz­szemlével, a szófiai dolgozók tízezreinek színpompás fel­vonulásával köszöntötte a bolgár főváros szeptember 9- ét, a Bolgár Népköztársaság legnagyobb ünnepét, a-feisagg niszterélnök, valamint a Po­litikai Bizottság tagjai .és a Központi Bizottság titkárai is. Az emelvényen foglalt helyet a Szovjetunió párt- és állami küldöttségének vezetője: Nyi- kolaj Podgornij, az SZKP badulás és a szocialista for­radalom győzelmének har­mincadik évfordulóját. A jubileumi demonstrációt Georgi Dimitrov mauzóleu­mának mellvédjéről megte­kintették az ország párt- és állami vezetői: Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Sztanko Todorov mi­KB Politikai Bizottságának tagja, a,Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökének elnöké is. Szeptember kilencedikét ünnepélyes külsőségek köze­pette köszöntötték az ország 1 más nagyvárosaiban, így Plovdivban és Várnában, va­lamint a bulgáriai falvakban is. • Fogadás a koreai nemzeti ünnep alkalmából Fajon elmondotta még, hogy az ünnepen 48 testvér - és baráti párt képviselteti magát. A nagygyűlés után Georges Marchais. az FKP főtitkára és a Politikai Bizottság tag­jai az újságírók kérdéseire válaszoltak. Marchais a jelenlegi poli­tikai helyzetet elemezve rá­mutatott arra: a helyzet alapvető s legjellemzőbb vo­nása ma az, hogy a baloldal ma olvan tömörülés pólusá­vá válhat, mely a franciák nagy többségét foglalja majd magában, s ez az új helyzet Pák Cijong Szun, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövete a KNDK megalakulásának 26. évfordulója, alkalmából hét­tőn fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson megjelent Ne­mes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, Borbándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Cse- terki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, Marjai József külügy- minisztériumi államtitkár Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, dr. Rosta Endre a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnöke és a politikai, a gaz­dasági, a kulturális élet más vezető személyiségei. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője és tagja is. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Telepesek lázadása Mozambikhan Portugália második leg­nagyobb afrikai területén Mozambikban fehér szélsősé­gesek lázadást robbantottak ki vasárnap. A puccskísérlet szinte percnyi pontossággal ugyanakkor kezdődött ami­kor Spinola köztársasági el­nök Lisszabonban ünnepé­lyesen aláírta az anyaország és a mozambiki felszabadí­tási szervezet képviselőinek megállapodását a nyolcmil­liós afrikai ország függet­lenségének jövő évi időpont­járól (1975. június 25.), illet­ve ideiglenes kormány ala­kításáról. A hírügynökségi jelentések alapján egyelőre még nem vázolható fel a pontos kép a mozambiki helyzetről. A fe­hér telepesek állítólag elfog­laltak több középületet Lou- renco Marquesben; így meg­szállták a főváros rádióállo­mását, valamint a repülőte­ret. Beirából, a legnagyobb mozambiki k:kötőből is ha­sonló hírek érkeztek. A por­tugál kormány jelentős ka­tonai erőt állomásoztat Mo­zambikban. Kezdetben azon­ban nem vetették be ezeket a csapatokat, mert Lisszabon bízott a tárgyalásos megol­dás lehetőségében. A fehér telepesek célja- nyilvánvaló: azt kívánják megakadályozni, hogy a ha­talmat a felszabadítási front, a Frelimo vegye át. Lissza­bon ugyanis a lusakai tár­gyalásokon elismerte a Fre- limonak azt a jogát, hogy vezető szerepet játsszon az ország irányításában. Ez fe­lel meg a realitásoknak, hi­szen a lakosságnak csak el­enyésző részét alkotják a nagyrészt portugál szárma­zású fehérek. Számuk mint­egy 350 ezer. Lisszabon kétségtelenül nehéz helyzetben van. Az áprilisi portugáliai fordulat óta az afrikai gyarmatokon több alkalommal is volt már összecsapás a fehér és feke­te bőrű lakosság között. Spi­nola mindig kompromisszu­mos megoldást keresett. Ab­ban bíztak, hogy ki lehet majd alakítani az együttélést a gazdasági pozíciókat bir­tokló fehér kisebbség és a politikai hatalmat fokoz&'o- san megszerző afrikai la­kosság között. Egy határo­zott katonai fellépés a fehé­rek ellen veszélyeztetné ezt a tervet és megnehe­zítené a kibontakozást a másik gyarmaton, Angolá- barj is. Mozambik esetében a puccskísérlet egy elhúzódó polgárháború kezdeti lép­csője lehet. A lázadók ugyanis számíthatnak a két nagy dél-afrikai fehér tele­pes rezsim. Rhodesia és Dél- Afrika támogatására. Spino- lá elnök ideiglenes kormá­nya, a portugál fegyveres erők a feltételezhető folya­mat tudatában törekednek a tárgyalásos megoldásra. Ha ez a kísérlet kudarcot vall, akkor Lisszabon egész deko- lonizációs politikája kerül veszélybe. Természetesen nincs kizárva, hogy Portugá­lia mégis rákényszerül a ka­tonai erők alkalmazására, amit a fent vázolt okok mi­att a portugál fegvveres erők szerettek volna elkerülni. GENF: az európai biztonságról Tárgyszerű légkörben, tel­jes munkalendülettel foly- . tatódott hétfőn Genfben az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet. Mint ismeretes, a nyári szünet után az elmúlt héten négy megbeszélést rendeztek, hét­főn viszont még megszo­kott menetrend szerint hat ülésen találkoztak a delegá­ciók vezetői és tagjai. Foly­tatódott a szövegezési mun­ka. jó légkörben folyik a dokumentumok szerkesztése. A koordinációs bizottság munkacsoportja a Földközi tenger medencéjében elhe­lyezkedő nem-európai ál­lamok és az európai orszá­gok együttműködésének kér­déseiről tanácskozott. A munkacsoport jugoszláv ja­vaslat alapján most a gaz­dasági együttműködés kér­déseit tekinti át, és először azokat az elveket vitatja meg, amelyeket később do­kumentum formájába önte­nek. Élénk munkaülésen tár­gyalt az államok közötti kap­csolatok alapelveit megszö­vegező albizottság. A vita so­rán felszólalt a ciprusi kül­dött és síkraszállt népének önrendelkezési joga, országá­nak szuverenitása mellett. Ezután több küldöttség veze­tője és képviselője követelte a ciprusi nép törvényes jo­gainak helyreállítását. Az al­bizottság a hétfői ülésen az eddig tárgyalt hat alapelv megszövegezését követően a hetedik alanelv szerkesztésé­hez is hozzákezdett. A nevelésügyi albizottság ülésén megállapították, hogy az eddig tárgyalt napirendi pontok tárgyalását befejez­ték. Elhatározták, hogy áttér­nek a programban szereplő más témákra, amelveket bol­gár és angol javaslattervezet alapján vitatnak meg. Az euróoai biztonsági ér­tekezlet résztvevői kedden is hat ülésen tárgyalnak a kon­tinens biztonságát és együtt­működését szolgáló elvekről, intézkedésekről és azok meg­szövegezéséről. L1SZLO LAJOS: /l/ívíwhámjé$zúk RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENT RIPORTKÖNYVBOL 51. Esténként, amikor már elcsendesedik az utca, a ház, a lakás, ágyban van a kis­fiam, a feleségem, még so­káig ülök az íróasztalom­nál, és töprengek, gondolko­dom. Nem is annyira szak­mai kérdéseken, hanem köz­vetlenül az embert érintő­kön. Azon, hogy mit hasz­nált az embernek az utóbbi nyolcvan-száz év technikai forradalma. Használt-e vagy ártott? Mert hogy á tu­dománynak áldozatai vol­tak, ez kétségtelen. De bogy a tudomány gyakorla­ti alkalmazása miért in­kább a pusztításból indul ki, az sokszor izgat. Talán— azért, mert a háború fel­gyorsítja a kutatásokat, és az elsődleges cél ilyenkor a hadászati. Mégis megdöb­bentő és fájdalmas, őszintén mondom, lassúnak találom a nukleáris anyagok gyógyá­szati használatának beveze­tését. Erre több pénzt kelle­ne fordítani. Minket, akik a kutatásoktól a félkész álla­potig végigkísérjük az urán útját, sókkal jobban inspi­rálna, ha azt látnánk, ezt a kincset valóban az ember javára fordítják. HARMINC KACSATOJÁS Az ércdúsító titkárság.' beszéltük meg a találkozót. „Elment a raport után” — mondta a titkárnő, és tovább­lapozza az újságot. Majd cit­romos teát készít az egyik gyomorbeteg mérnöknek. Már fél órája várok, de nem jön a technológiai labo­ratórium vezetője. A titkár­nő mosolyog: „Nem maga az egyetlen...” Fél órával később megjegyzi: „Az au­tóbuszról is mindig elkésik... Bejön hozzám gyufát kérni, közben a zsebében már tíz doboz volt. Valahányszor rá akart gyújtani, szerzett va­lakitől, s utána zsebre tet­te...” Egy óra múlva a hangos bemondóval kerestetjük. Nem jelentkezik. Addig be­megyek az öltözőbe, köpenyt kapok, műanyag kobakot. Bár ez nem bánya, kötelező a használata. A szállítósza­lagról hulló érc miatt. Sok volt a fejsérülés. Az udvaron rohan felém. Szemüvege párás. — Hallottam, hogy keres...! Elnézést, a hőközpontban volt egy kis probléma. Menjünk! A központi épület negye­dik emeletére kaptatunk. Átmegyünk az őrlőcsarno­kon, a fortyogó oszlopok kö­zött a kémcsövek, a pipetták, a kénsav, a sósav és man- gánminták világába. Savtól kimart köpenyének zsebé­ből cigarettát dob az asz­talra, én is kiteszem a sa­játomat. Pere múlva fel­kapja s megkínál. — Szívjon az enyémből múltkor úgyis a magáét szívtuk. Nincs kedvem leleplez­ni. Füstölünk, kerülgetjük a sors örvényeit. — Harminc kacsatojásért vettek fel, mint tanyai fiút, a szolnoki polgáriba. Akkor volt a milloengők és adó- pengők világa. S most agy kopasz vegyész azt mond­ja: „önnek szép ifjúsága volt, és nem szabad elfárad­ni ebben.” — Mi lelkesíti? — Semmi azon kívül, hogy a laboratóriumot én „szül­tem”. A Központi Fizikai Kutatóintézetben kezdtem a munkát. Kollégáimmal ki­dolgoztam az uránérc szódás kilúgozásának módszerét. Laboratóriumban, persze, ami más, mint a nagyüzem. S akkor néhányunkat le­küldték ide. 57-ben Lakást kaptunk és sürgős feladatokat. Amikor a hid- rometallurgiai üzém felépült, már félüzemi kísérleteket végeztünk. Pár hónap alatt eredményre jutottunk, de aztán a magyar és a szov­jet tudományos intézetek együttes állásfoglalása alap­ján át kellett térnünk a kén­savas feldolgozásra. Ezt is kikísérleteztük.* Akkor kezd­tem kopaszodni. — Egyet nem értek. Kül­földön, a baráti államok­ban, a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köz­társaságban már nagyobb múltja van az uránbányá­szatnak, az uránfeldolgozás­nak. Miért nem kértek on­nan segítséget, módszert? — Gondolja, hogy nem kaptunk? De ez kevés volt, mert a mecseki urán más, mint a szovjet, a német vagy a cseh urán. Más a feldolgo­zásának a technológiája is. S ezt nekünk kellett kitalál­ni. Most egyébként ott tar­tunk, hogy az urán kinyeré­sének aránya nálunk sokkal jobb, mint ezekben az orszá­gokban. Erre mj rákénysze­rülünk. Ahol valamiből ke­vés van, jobban megbe­csülik. — Éjjel-nappal dolgoz­tunk a hidrometallurgián, miközben a szomszédunk­ban megkezdték az igazi nagyüzem, a vegyi dúsító építését. I (Folytatjuk) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom