Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-06 / 208. szám

AZ MSZMP SZABOLCS SZ ATM AR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEPTAHÁCS liPJA xxxi. Évfolyam. 208. szám ARA: 80 FILLER 1974. szeptember e, péntek Kapcsolatunk a Szovjetunióval hazánk fejlődésének szilárd alcsjpgsiHére • • Ünnepi illés Budapesten a magyar—szovjet tudományos-műszaki együltmfikődés 25. évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a magyar—szovjet tudományos- műszaki együttműködési megállapodás aláírá­sának 25. évfordulója alkalmából csütörtök délelőtt a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést rendezett. A jubileumi megemlé­kezés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, íi Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az MSZBT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, Huszár István és Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Dr. Ajtai M'Hós, az OMFB elnöke, Bodnár Géza akadé- mi1' •’ ">z MTA alelnöke, a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatója, a párt Köz- ponti Bizottságának tagjai, Osztrovszki György akadémikus az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Vlagyimir Alekszejevics Kirillin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelvet- tese, az ünnepi megemlékezés alkalmából ha­zánkban tartózkodó szovjet küldöttség vezető­je, M. E. Rakovszki, A Szovjetunió Tervbi­zottságának elnökhelyettese, Gy. Alevszenko, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának elnökhelyettese, V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet. A magyar— szovjet gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésben végzett eredményes mun­káért magas kitüntetésben részesített munká­sok, szakemberek képviseletében helyet fog­lalt az ünnepi ülés elnökségében Ármai Ist­ván, az Almásfüzitői Timföldgyár lakatosa, Csenterics Sándor, a Dunamenti Hőerőmű ve­zérigazgatója, Horváth József, a Bakonyi Ba­uxitbánya vájára, Kiss Sándorné, a Mechani­kai Mérőműszerek Gyárának műszerésze, Pa- lákovics István, a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat csőszigetelő csoportvezetője. Szatmár Ist­vánná, az Elzett Gyár gépmunkása és Táncsa József, a Mecseki Ércbányászati Vállalat csa­patvezető vájára. Lázásr G^/Urgy megnyitója A magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után Lázár György a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Magyar Népköztár­saság kormánya nevében kö­szöntötte az ünnepi ülés rész­vevőit, majd a következőket mondotta: — Az az államközi egyez­mény, amelynek negyedszá­zados jubileumára emléke­zünk, fontos és kiemelkedő láncszeme hazánk és a Szov­jetunió között létrejött szer­ződések sorozatának, mert tág teret nyitott és szerve­zett formát biztosított gazda­sági kapcsolataink fejleszté­séhez. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az egyezmény kölcsönös végre­hajtása nyomán országaink között — az elmúlt negyed­zázadban — egyre gazdagodó tudományos és műszaki együttműködés valósult meg, amely mindkét nép javára nagyszerű eredményeket ho­zott. — Joggal elmondhatjuk, hogy a 25 évvel ezelőtt meg­kötött egyezmény nagyszerű példája a' kölcsönös segítség- nyújtásnak, amely ma is eredményesen szolgálja né­peink felemelkedését, orszá­gaink társadalmi és gazdasá­gi fejlődését, — Dolgozó népünk pártunk X. kongresszusa határozatai­nak következetes megvalósí­tásán, IV. ötéves tervünk si­keres végrehajtásán munkál­kodik. Építőmunkánknak új lendületet adott az a munka­verseny, amelyet munkásosz­tályunk, a párt közelgő XI. kongresszusának tiszteletére kezdeményezett, A következő ötéves tervünk kialakításá­ban is számításba vesszük és mégínkább el akarjuk mélyí­teni a szocialista országokhoz és mindenekelőtt a Szovjet­unióhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat. Meggyöző- -désünk, hogy erőfeszítéseink összehangolása, a szocialista integráció előrevitele úiabb lendületet ad céljaink eléré­séhez, valamennyi testvéri ország sokoldalú feilődésé- hez. jól szolgálja a béke és az emberi haladás ügyét. Lázár György megnyitó szavai után Huszar István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettes mon­dott ünnepi beszédet. Huszár István ünnepi beszéde Ünnepélyes tanévnyitó a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán Tanévnyitó ünnepséget tartottak szeptember 5-én délelőtt 10 órakor a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán, ahol az 1974—75- ös oktatási év megnyitásá­val egyidőben átadták ren­deltetésének a határidőre felépített és korszerűen be­rendezett új épületrészt, az oktatási igazgatóság kollé­giumát. Az ünnepélyes tanévnyitón részt vettek: Csspelyi Tamás, a nagykállói járási pártbi­zottság első titkára, Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság e'ső titkára, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagjai. Ott volt a megnyitón Kiss Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa. Markovics Miklós, az okta­tási igazgatóság igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Ekler György, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára nyitotta meg az 1974—75-ös oktatási évet Ekler György megnyitója Bevezetőként a megyei pártbizottság nevében kö­szöntötte az oktatási igazga­tóság hallgatóit, a propagan- distákat, a pártoktatásban résztvevő tanárokat. Köszö­netét fejezte ki a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak, akik határidőre felépítették az oktatási igazgatóság új épü­letét, kiváló munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy megyénkben az ideológiai­politikái képzés és tovább­képzés központja számára megfelelő feltételeket teremt­senek. A megyei pártbizottság titkára köszönetét fejezte ki a Központi Bizottságnak, mindazoknak az elvtársak­nak, akiknek részük van ab­ban, hogy a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósága korszerű körülmények között végezheti munkáját. F.zt kö­vetően a most induló pártok- (alási év kiemelkedő jelen­tőségét méltatta, amely arra az időszakra esik, amikor a páll XI. kongresszusára ké­szülődünk és megyénkben is ■iámot adunk arról, higyan hajtottuk vegre a X. kong­resszus határozatait. As el­ért eredmények számbavéte­le, a megtett útról a reális értékelés kialakítása a párt­ái apszervezetek és pártszer- vek hágy jelentőségű munká­ja lesz. — Az ideológiai-politikai oktatásnak, a tömegpropa­gandának és a káderképzés­nek most az a feladata, hogy a maga eszközeivel segítse a politikai felkészülést és tevé­kenyen vegyen részt e mun­kában —; folytatta .a megyei pártbizottság titkára. — En­nek érdekében összegezni fogjuk a tömegpolitikai tan­folyamok elmúlt négy évé­nek tartalmi és szervezeti ta­pasztalatait. A politikai elő­készítő munkában igen fon­tos szerep jut az oktatási igazgatóságnak is, amelynek tanfolyamain a marxizmus— leninizmus elméletének szer­vezett és magas szintű okta­tása folyik. A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára kiemel­te, hogy a pártoktatásnak se­gíteni kell abban, hogy erő­södjék a párttagság és a köz­vélemény reális társadalom­szemlélete társadalmunk fejlődésének megítélésében. Erre megyénkben is jó bizo­nyítékul szolgál az a dina­mikus gazdasági fejlődés, ami az utóbbi években jel­lemző mind az iparra, mind a mezőgazdaságra. Eredmé­nyek nem csak a gazdasági életben születtek, azok ki­mutathatók a politikai és közéletben, az eszmei, tdeoi logiai és kulturális nevelő­munkában egyaránt. A me :- növekedett társadalmi, poli­tikai aktivitás kifejezésre jut abban is, hogy a most induló káderképző tanfolyamokra a korábbi éveknél lényegesen magasabb számban jelent­keztek. Az idei tanévben az esti egyetem különböző tagoza­tain ezerhyolcszáz hallgató tanul. — Politikai céljainkkal egyezően kedvezően alakul az esti egyetemi oktatásban is a fizikai dolgozók részvé­tele. A most induló oktatást évben az általimos tagozat első évfolyamán a fizikai dol­gozók aránya meghaladja a 25 százalékot. A tervszerűbb iskolai előkészítést most kö­rültekintő politikai nevelő- munkának kell követnie. A fizikai dolgozók ideológiai, politika: képzése nem kam­pányfeladat, az oktatási igaz- gatóság tanszékeinek állan­dóan napirenden kell tarta­niuk az oktató-nevelő munka fejlesztését. Megnyitójának befejező ré­szében Ekler György többek között hangsúlyozta, hogy pártszervezeteink csak a marxista társadalomszemlé- let alapján tudják politikai irányító szerepüket betölteni, a gyakorlati munka ezernyi tennivalói közepette felis­merni a legfontosabb ideoló- giai, politikai feladatokat. 8 gondolatok jegyében nyitotta meg az esti egyetem és a pártiskola új oktatási évét, jó munkát, sok sikert kíván* a további munkához. Dr. Móna Gyula előadása Az ünnepélyes tanévnyitón a propagandamunka időszerű kérdéseiről dr. Móna Gyula, a Központi Bizottság agitá- ciós és propaganda osztályá­nak osztályvezető-helyettese tartott előadást. Elöljáróban arról szólt. hogy napjaink­ban a korábbinál jobban elő­térbe került a párt ideológiai munkája, az eszmei nevelés. — Az ideológiai tevékeny­ség felélénkülésének két alapvető oka van. Az egyik és a döntő ok: a szocializmus építésének olyan szakaszába érkeztünk, amikor a továb­bi előrehaladás megkívánja, hogy a szocialista tudat és gondolkodás fejlesztésében eredményesebben tevékenyt kedjünk, mint eddig — foly­tatta a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. — Ezért tapasztalható az ideoló­giai kérdések iránti megnö- vekedett érdeklődés. A pár­ton belül egy erőteljes és nagyon határozott , törekvés alakult ki, amely azt követe­li tőlünk, propagandistáktól, hogy a szocialista tudatosság fejlesztésében lépjünk előbb­re, harcoljunk a kü­lönféle antimarxis­ta és ellenséges nézetek, ideológiák ellen. Határozott ideológiai tartás kialakításá­(Folytatáe a 2. oldalon# Szeptember 10-20 között Antiimperialista szolidaritási és barátsági akciók megyénkben Huszár István emlékezte­tett arra, hogy még a KGST megalakításának évében, 1949 nyarán írta alá a ma­gyar és a szovjet kormány a két ország közös -munkáját segítő tudományos-műszaki együttműködési egyezményt, amely a szovjet tudományos ismeretek és termelési ta­pasztalatok . gazdag tárházát nyitotta meg előttünk és biztos alapot adott a fiatal népi demokratikus 'ország nagyszabású terveinek meg­valósításához. Kezdetben a meglévő tudományos isme­retek és műszaki eredmé­nyek, tervek, kutatási mód­szerek átadása és gyors meg­honosítása volt az együttmű­ködés fő formája. Az egyez­mény keretében az alá­írás óta több mint 3000 mű­szaki dokumentációt kap­tunk a Szovjetuniótól, s Ma­gyarország mintegy 1800 műszaki leírást adott vi­szonzásként. Ugyancsa» kezdettől fogva érvényesült az együttműködés másik hatékony formája, a szak­emberek cseréje, kölcsönös látogatása. Napjainkig több tízezer magyar szakember, ipari, építőipari szakmun­kás, mérnök, kutató, nö­vénytermesztő és állatte­nyésztő vett részt szovjet- amióbeli tanulmányúton, és sokezer szovjet szakember szerzett személyes szakmai tapasztalatokat korszerű magyar technikai megoldá­sokról. A Szovjetunió rendkívül sok segítséget nyújtott ha­zánk szocialista nagyioará- nak megteremtéséhez. E tá­mogatással Magyarország mentesült a szellemi kapaci­tását meghaladó sok időt és pénztrabló kutatási, fejlesz­tési munkától. A berende­zéseket, . a tapasztalatokat készen kapta a Szovjetunió­tól, s ígv rövid idő alatt rendkívül gyorsan növel­hette számos iparág tech­nikai. műszaki színvonalát. A magyar nép életkörül­ményeit közvetlenül javító legnagyobb létesítmények megteremtésében is közre­működött a Szovjetunió. Az Építésügyi és Városfeileszté- si Minisztérium vállalatai­nak kivitelezésében énül 6 lakásoknak maidnem a fe­lét a Szovjetuniótól vásárolt bázwárak adiák. évente je­lenleg 14—15 ezer lakást. A közös kutató-fejlesztő munka módot nyújt a szako­sodásra, a kutatásokra for­dítható anyagi, szellemi erők legjobb hatáfokú összpon­tosítására. Ezeket az előnyö­ket érvényesítettük a ma­gyar—szovjet kétoldalú kap­csolatokban és a KGST-or­szágok közötti sokoldalú együttműködésében is. A magyar és a szovjet in­tézetek és vállalatok között kialakult kutatói-fejlesztői munkában számos, nemzet­közileg is kiemelkedő talál­mány született, s a közös al­kotást megtestesítő gép, berendezés, vagy műszer gyártására egy-egy magyar vagy szovjet gyár szakoso­dott. Az első sikerek közé tartozik a „Barátság”. a „Druzsba” rádiórelé-háló- zat kifejlesztése, amelynek korszerű nagyteljesítményű berendezéseit a magyar ipar készíti és szállítja a Szov­jetuniónak. A két ország ku­tatói közösen dolgoztak ki új, kombinált levegőkon­denzátor berendezést a hő- és atomerőművekhez, szo­ros együttműködésben hoz­tak létre korszerű génso­rokat az élelmiszeriparban, a kábel gyártásban. a lámoa- gvártásban és még számos iparágban. A kétoldalú tudományos­műszaki együttműködés eredményei a mezőgazdaság­ban is kiemelkednek. A nagvhozamú szovjet búza­fajták meghonosítása is je­lentősen | hozzájárult ahhoz, hogy kenyérgabona-termelé­sünk 1960 évi 16 mázsás (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott csütörtökön a Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak békd és barátság társa­dalmi bizottsága. A résztve­vők megvitatták és elfogad­ták a bizottság második fél­éves munkatervét, és kiala­kították az „Őszi antiimperia- lista szolidaritási és barátsá­gi akció” programját. A bizottsági ülésen megál­lapították: a világ politikai eseményei mellett legfonto­sabb feladatunk hazánk és ezen belül megyénk felszaba­dulásának, az eltelt 30 év fej­lődésének politikai, gazdasá­gi, kulturális előrehaladásá­nak bemutatása, a XI. párt- kongresszus előkészítésének segítése. A békés egymás mellett élés politikája az imperialis­ta. háborúra spekuláló erők­kel folytatott állandó és fo­lyamatos harcban valósul meg. Ezért határozták el, hogy szeptember 10-e ás 20-a között megyénkben „őszi an- tiimperialista szolidaritási és barátsági akciót” rendeznek. A bizottság ezzel is szeretné kifejezésre juttatni megyénk dolgozó népének támogatá­sát, szolidaritását az afrikai, az ázsiai, a közel-keleti, a dél-amerikai, és az európai tőkés országok népi és haladó mozgalmai iránt. A szolidaritási akció ideje alatt a városi és községi nép­frontbizottságok a lakosság kü­lönböző rétegeiben a lakóte­rületeken ismertetik a népek, nemzetek antiimperialista, antikolonialista és független­ségi harcát. A törekvések kö­zéppontjában áll az imperia­lizmust hamisan bemu­tató illúziók eloszlatása. Erre egyik legszem- léltetőbb példa a chilei fasiszta junta 1973 szeptem­ber 11-i terrortámadása. Al- lende elnök meggyilkolása, törvényes kormányának meg­döntése. * A junta az utóbbi hónapokban fokozza terror­ját, több mint húszezer em­bert tartóztatott le. A világ haladó erői, köztük megyénk békeszerető lakossága nem nézheti tétlenül kegyetlenke­déseiket. Az „Őszi antiimperialista szolidaritási és barátsági ak­ció” keretei között „Enyhülés és harc”, „Latin-amerikai szo­lidaritás”, „Indokína”, „Dél- Kelet Ázsia”, „Közel-Kelet”, címmel megyénk városaiban és számos községében tarta­na}í vitaesteket, kiscsoportos beszélgetéseket, röpgyűlése- ket, akcióesteket, rétegtalál­kozókat és népfrontesteket. A szolidaritási akcióban a párt­szervezetek támogatásával te­vékenyen kapcsolódnak be a KISZ-alapszervezeték, a szakszervezeti műhelybizott­ságok és alapszervezetek. A bizottság támogatja me­gyénk felszabadulása 30. év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeket. Az első­ként felszabadult községek­ben magyar—szovjet baráti találkozókat rendeznek, amelyre meghívják az ideig­lenesen megyénkben állomá­sozó szovjet egységek képvi­selőit és a gázvezeték építőit. Megyénk városaiban és fal­vaiban koszorúzás! ünnepsé­geket rendeznek a hazánk fel szabadulásáért elesett szovjet hősök emlékművénél. A Nyírségi ősz keretében október 12 és 20-a között len­gyel—magyar barátsági hetet tartanak. Ebben az időben egy lengyel kultúrcsoport, két újságíró és két könyvtáros vendégeskedik megyénkben. Filmszínházainkban lengyel filmeket vetítenek. Különös gondossággal készülnek no­vember 7-e megünneplésére. A bizottság javaslata alap. ján október 12-én megemlé­keznek Laosz függetlenségé­nek kikiáltásáról, október 18- án megrendezik a vietnami hősök napját. November 9-én Kambodzsa nemzeti ünnepé­re. december 20-án pedig a DNFF megalakulásának év­fordulójára emlékeznek. A felsoroltakon kívül a fél év folyamán számos olyan ren­dezvényre kerül sor, amely mélyíti megyénk dolgozóinál* internacionalista törekvéseit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom