Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-27 / 226. szám
2 iíKlV-WAG^XSoitSrAa tél. (Folytatás aa L oldalról) ^ lálkozni az üzem dolgozóival. E gyűlés egyik érdekessége, hogy 1957-ben Kádár János emlékezetesen forró hangulatú találkozón veit részt ebben a gyárban. Most minden bizonnyal alkalom nyílik arra, hogy személyesen számoljon be a Magyar Népköztársaság fejlődéséről, dolgozóinak az elmúlt tizenhét évben elért sikereiről. A leningrádi útra a küldöttséget elkísérte Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Ruszakov, a Központi Bizottság tagja, az SZKP KB főtitkárának munkatársa, Nyikolaj Rogyionov, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter-helyettes, Vlagyimir Pavlov, a Központi Bizottság tagja, budapesti szovjet nagykövet és Gennagyij Kiszeljov, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese. Moszkva leningrádi pályaudvarán a magyar vendégeket Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, Pjotr Gyemicsev, az SZKP. KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Konsztantyin Katusev, a Központi Bizottság titkára, Mihail Le szecsko, a Központi Bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Kommentátorunk írja: Dús programmal telt el a magyar párt- és kormány- küldöttség szovjetunióbei) látogatásának második napja. Délelőtt tárgyalások, délben a moszkvai magyar nagykövetségen díszebéd a szovjet vendéglátók tiszteletére, délután újabb eszmecserék, este a világhírű Nagyszínházban Prokofjev Rómeó és Júliájának megtekintése. E felsorolásból is kiolvasható, a program gerincét a két ország vezető politikusainak tárgyalásai alkották. Moszkvában tegnap folytatódtak a magyar párt- és kormányküldöttség eszmecseréi a szovjet vezetőkkel. Képünkön: Leonyid Brezsnyev üdvözli Fock Jenőt. (Kelet-Magyar- ország telefotó.) Ezek szellemét légkörét találóan jellemezte az a szovjet diplomata, aki any- nyit mondóit, olyan, mint á mostani moszkvai időjárás... Nos, ezekben a szeptember- végi napokban valóban nap fényes, derűs, szép ősz köszöntött a szovjet fővárosra. A politikai „meteorológusok” ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának szavait idézik amelyek a szerda esti díszvacsorán — tehát közvetle nül az első tárgyalások megkezdésé után — hangzottak el: „Máris biztosan kijelenthetjük, hogy tárgyalásainkon a teljes kölcsönös megértés és a megbonthatatlan, testvéri barátság szelleme uralkodik. Másképp nem is lehet, hiszen ilyen a pártjaink. országaink közötti viszony.” Teljesen egybecsengenek ezzel Kádár János szavai, amelyekkel a tárgyalásokat jellemezte, hangsúlyozta: „a tárgyalásokon ismét kifejezésre jutott, hogy pártjaink, kormányaink között teljes a nézet azonosság a szocialista építés és a külpolitika kérdéseiben. Ä testvér; országók, így a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság vezető politikusainak találkozói nem egyszerűén szokványos diplomáciai események. Annál sokkal többet jelentenek: barátok, testvérek, elvtársak megbeszéléseit. A két ország vezetői közötti legmagasabb szintű találkozók érdemi értékelésének ideje természetesen még nem érkezett el, Wlszen a magyar párt- és kormány- küldöttség szovjetunióbeli programjának kétharmada hátra van. A Moszkvában eltöltött két nap eseményei — a fogadtatás kivételesen magas hőfoka, a moszkvai?': lépten-nvomon tapasztalható szívélyessége és meleg szeretető, Kádár János és Leonyid Brezsnyev nagy vissz hangot keltett megnyilatkozásai és nem utolsó sorban a tárgyalások légsöre, intenzi- tása — azonban egyértelműét. a találkozók teljes -siketéi ígérik. A magvar párt- As kör- mányküldöttség látogatását Moszkvában a nemzetközi élet kiemelkedő jelentőségű eseményének tekintik. Erre utal egyebek között az a tény is, hogy a szovjet lápok már csütörtök délután bő válogatás» közöltek a látogatás első külföldi visszhangjaiból. A Vecsernyaja Moszkva például első oldalon idézi a .vezető .'budapesti, 'váríSi,'- práefci es. New York-i lapok reagálását a magyar és szovjet vezetők találkozójára, valamint a szerda este elhangzott beszédekre. A moszkvai rádió híradásaiban ugyancsak foglalkozott a látogatás nemzetközi visszhangjával. Szovjet papíripari küldöttség megyénkben A magyar—szovjet cellulóz- és papíripari kapcsolatok 25 éves eredményeit méltató szimpozionra hazánkba érkezett 1. N. Krapivin, a Szovjetunió cellulóz- és papíripari miniszterhelyettese, valamint M. V. Ju- rasova, a minisztérium tervezési főosztályvezetője. A vendégek szerdán délután kétnapos látogatásra Nyíregyházára érkeztek Juhász Mihálynak, a Papíripari Vállalat vezérigazgató-helyettesének társaságában. Szerdán délután a várossal ismerkedtek. Csütörtökön délelőtt a me- gvei pártbizottságon Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta a miniszterhelyettest. A fogadáson részt vett dr. Czimbal- mos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Cx. Nagy István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője és Gyuricsku Kálmán, a városi pártbizottság titkára. Ezután a szakemberek ellátogattak a Nyíregyházi Hullámdoboz- és Zsákgyárba, ahol Kovácsvölgyi Zoltán, a gyár igazgatója kalauzolta a vendégeket, akik megtekintették a korszerű gépsorokkal dolgozó gyárat, a Szovjetunióból érkező alapanyagok feldolgozásának módját. ICombáiraosok fuSalmazása Szeptember 26-án ülést tartott a Tisza menti TESZÖV társadalmi és önkormányzati bizottsága. Napirenden szerepelt a kongresszusi és a felszabadulási verseny tapasztalatainak megtárgyalása és a nyári betakarítási munka értékelése. A kombájnosok részére meghirdetett versenyben részt vevők közül 108. pályázó eredményét küldték be a térmelőszövetkézétek. Á bizottság értékelése alapján a nagyobb teljesítményű kombájnokkal dolgozók közül Öten, a kisebb kapacitásúnkkal dolgozók közül pedig 33-en érdemelték jutalmat. Előbbiek 140, utóbbiak 50 vagon feletti, kimagasló teljesítményt értek él a kenyérgabona-betakarítási versenyben. Gépipari tanácskozás Nyíregyházán A megyéi műszaki hónap keretében, Nyíregyházán rendezi meg az országos titkári tanácskozását a Gépipari Tudományos Egyesület,. A meg beSzéléSsh az egyesület szakosztályainak és szervézetei- nek titkárai vesznek részt. A három napig tartó tanácskozás megnyitójára szeptember 26-án, csütörtökön került sor a technika házában. Áz ünnepi aktuson megjelent Kuti Lajos, a GTE főtitkára, a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatói a. Az esti órákban sorra kerülő tanácskozáson a vendégeket. á tanácskozás résztvevőit Sándor József, a megyei tanács osztályvezetője, a GTE nyíregyházi szervezetének elnöke köszöntötte, majd dr. Cservenyák László nyitotta meg az ünnepi aktust. Ezt követően Szabó ■ 'enő, a GTE nyíregyházi szervezetének titkára számolt be a szervezet tevékenységéről. Pénteken a titkári értekezlet folytatja munkáját. Szombaton az értekezlet résztvevői felkeresik a papírgyárat és a cipőgyárat. 25 éve együtt, közös úton i 1 11 ■ ■ ■!— r—— i wi i ,i—■■ !.■■■■. ■■■■■ 1 Bemutatkozik: az Intermatail Országos tejipari ankét Nyíregyházán Mostanában — nyolc nyelven — mind gyakrabban kopog a telex az Intermetall Vaskohászati Együttműködési Szervezetének állandó budapesti irodájában; a KGST egyik legeredményesebben működő vállalkozása az idén ősszel ünnepli fennállása tizedik évfordulóját. A szocialista államok gyors ütemű gazdasági fejlődése, a technikai előrehaladás, az új iparágak kialakulása, már a hatvanas évek elején mind égetőbben követelte a vaskohászatban megvalósítható együttműködés új formáinak kialakítását, a kutatás, a termelés és a fejlesztés ösz- szehangolását. A szervezet létrehozását Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország 1964 nyarán kezdeményezte. s még ugyanebben az évben Bulgária, a Szovjetunió és az NDK csatlakozásával megalakulhatott az Intermetall. Négy esztendővel később. 1968 novemberében, a Jugoszláv Vaskohászati Üzemek Egyesülése. maid 1970-ben a román Metalim- portexport állami külkereskedelmi vállalat kötött egvez- mÄnyt az Tntermetallal. E két ország. szerződéseik aiibjáti, azóta is részt vész a kohászati termékek cseréiében, á kapacitások együttes kihasználásában. Lapozzuk fel az Intermé- ta.ll alaoítási egyezményét E szerint a szervezet legfőbb feladata ..mind jobban kielégíteni a tagországok igényeit a vaskohászat termékeiből, mégpedig az együttműködés új, hatékonyabb formáinak bevezetésével.” Az elmúlt tíz év igazolta az alapítók várakozását. A tagországok eddig mintegy 50 szakosítási javaslatot dolgoztak ki és fogadtak el. Ezek kiterjednek a hengerelt rudak, a melegen hengerelt idomok, a lemezek, a csövek, a hidegen hajlított profilok, az ipari fémtömegcikkek, a porkohászati gyártmányok előállítására. A szakosítási program hatékonysága érdekében, a magasabb színvonalú műszaki és termelési kapcsolatok kialakítása jegyében az Inter- metall összegyűjtötte és rendezte a tagországok 362 hen- gerdei gépsorának termelési és technikai-technológiai adatait. Ezt követően — az egységes tevékenység végett — szakosítási egyezményeket dolgoztak ki. majd felmérve a tagországok szükségleteit, meghatározták a két- és többoldalú alapon cserére kerülő termékek listáját. A termékcsere gazdasági előhyéi közismertek. Az Intermetall a naturális cserét ugyanakkor összekötötte a kapacitások ésszerű kihasználásával. Amennyiben az egvik tagországban — a belső rendelésállomány csökkenése miatt -— ideiglenesen szabad kapacitások keletkeznek. a társak megrendelései máris biztosíBák a folyamatos termelést. Ugyanígy a váratlanul felhalmozódó kész- l.efek sem okoznak gondot áz egyes Intermetall-tagoknak, mert a nemzetközi csere keretében lehetővé válik a ki- egyensúlyozott raktárgazdálkodás. A szervezet fennállásának első éveiben a tagországok főleg acélt és bugát adtak át egymásnak, az utóbbi időben viszont mind szélesebb körű a magasabb szinten feldolgozott, kiváló minőségű vaskohászati termékcsere. A cserélistákon ma már ugyanúgy megtalálni a hengerelt rúd-idomárukat, mint azok továbbdolgozott termékeit, a bevonatos lemezeket, a kalibrált acélt, a hidegen hengerelt szalagokat és hajlított profilokat, az acélhuzalokat és csöveket, az öntvényeket, valamint a fémtömegcikket, nevezetesen a csavarokat és szegeket, illetve á láncokat. Amíg 10 évvel ezelőtt az Intermetall keretében a résztvevő államok mindössze 780 ezer tonna fémterméket cseréltek, addig tavaly már 2 millió 580 ezer tonnát! Ez a meny- nyiség az érdekéit országok vaskohászati exportjának több mint 30 százaléka. Mind nagyobb jelentőségre tesz szert az egyes országokban váratlanul jelentkező hiányok nemzetközi együttműködéssel való megszüntetése is. A gyors közbeavatkozás, a rendelések és a szállítások hatékonyságának fokozása érdekében a tagországok kiszélesítették információs rendszerüket Ma már a kiadványok tucatjai segítik a szakembereket; az Intermetall tagjai egymás rendelkezésére bocsátják termékeik jegyzékét, a belső és külső értékesítés megszervezésének rendjét, a működő és az újonnan létesülő kapacitások jellemzőit. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által elfogadott Komplex Program lehetővé teszi az integrációs folyamatok kiszélesítését a vaskohászat valamennyi területén. Az Intermetall ennek megfelelően foglalkozik a közös beruházások előkészítésével. A tagországok népgazdaságai oly gyors ütemben fejlődnek, hogy mind több új, korszerű termék gyártására van szükség. A gazdaságosság pedig megköveteli a nagysorozatú termelést, amely ma már kizárólag együttes erővel oldható meg. A szervezet jelenleg a jó hatásfokú, kiváló minőségű transzformátoracél gyártására, a rozsdamentes és a saválló hidegen hengerelt acéllemezek, illetve szalagok, valamint a göngyöleglemezek gyártására szolgáló üzemek közös beruházása érdekében munkálkodik. A szocialista országok egyik fiatal gazdasági intézményét mutattuk be, érthetően rendkívül vázlatosan. A szervezet tízéves tevékenysége gazdag tapasztalatokkal vértezte fel a tagországokat, a szakértők számos akadályt hárítottak el az együttműködés kibontakozása útjából. Az Intermetall feltárta a szakosítás, a specializáció, a választékcsere és a kooperáció számos új formáját, így a következő évtizedet már az intenzív integrációs munka jegyében kezdhetik el. Benedek István Gábor A műszaki hőnap keretében a hazai tejipar középtávú fejlesztési terveiről rendezett országos tanácskozást csütörtökön a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportja a Szabolcs megyei Tejipari Vállalattal együtt az Orosi úti üzem nagytermében. Megjelentek a 14 hazai tejgyár gazdasági és műszaki vezetői. Molnár István szakAz Erdészeti Tudományos Intézet tiszántúli kísérleti állomása alapításának 50. évfordulóját ünnepli. Ez alkalomból szeptember 25. és 26-án tudományos ülésszakot és bemutatót rendezett az ÉRTI, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint az Országos Erdészeti Egyesület debreceni helyi csoportja. Az első napon a püspökladányi kísérleti állomáson dr. Keresztesi Béla, a Tudományos Akadémia levelező tagja, az ÉRTI főigazgatója tartott megnyitót és megkoszorúzták Kaán Károly szobrát. Ezt követően fásítási kísérletek bemutatójára került sor és a FEFAG derecskéi csemetekertjében a nyárszaporító- anyagtefmésztéssel ismerkedtek a szakemberek. A osztálytitkár megnyitója után Martin Győző, a Tejipart Vállalatok Trösztjének műszaki igazgatója tartott vitaindító előadást a hazai tejipar nagyarányú fejlesztésének koncepciójáról, amelyet már az élelmiszer-gazdasági kormányzat is elfogadott, összhangban a húsprogrammal és a szarvasmarha-tenyésztés szakosodásával. második napon, tartották a tudományos ülésszakot Debrecenben a technika házában. Tíz előadás hangzott el különböző témakörökben, köztük Termann István, a FEFAG igazgatója beszélt ,.A kutatási eredmények hasznosításáról á tiszántúli erdőgazdálkodásban”, Kapusi Imre tudományos munkatárs „Az akáctermesztés helyzeté és jövőbeni szerepe a Nyírségben” címmel tartott előadást. D ezsényi Ede a nyíregyházi erdőfelügyelőség vezetője azt ismertette, hogyan hasznosítják á kutatási eredményeket Szabolcs-Szatmár megyében a gazdasági, a környezetfejlesztési és a jóléti fásításokban. A kétnapos ülésszak csütörtök délután zárult Erdészeti tudományos ülésszak
