Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-04 / 206. szám
2 AJ Magyar—kubai külügyminiszteri tárgyalás Tárgyalóasztalnál a magyar és a kubai küldöttség. (Kelet-Magyarország - telefoto) Külpolitikai kommentár Kedvezd Jelek Púja Frigyes, külügyminiszter és dr. Raul Roa a Ku_' bai Köztársaság külügyminisztere kedden tárgyalást folytatott a külügyminisztériumban. ■ A megbeszélésen részt vett Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, a magyar és a kubai külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a tárgyaláson dr. Meruk Vilmos, a Magyar Népköztársa1 ség havannai nagykövete és Ftoreal Chomon a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. Púja Frigye« külügyminiszter és felesége kedden ebédet adott dr. Ráül Roa, a Ku. bai Köztársaság külügyminisztere és felesége tiszteletére a külügyminisztérium Disz téri vendégházában. Részt vett az ebéden Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, dr. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. dr. Érdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos AkaA szívélyes, baráti hangula - tű ebéden Púja Frigyes és dr. Raul Roa pohárköszöntőt mondott. ★ Dr. Ráül Roa a Kubai Köztársaság külügyminisztere kedden délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Iiácz Pál, külügyminiszterhelyettes, Kőmives Istán, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, dr. Meruk Vilmos, a MaFrancia— nyugatnémet tárgyalások A nyugatnémet kormány szóvivője kedden közölte, hogy Giscard D'Estaing francia köztársasági elnök és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár hétfőn Párizsban a nemzetközi gazdasági helyzetet és a Közös Piac problémáit vitatta meg, különös tekintettel az olajtermékek árának emeléséből következő problémákra, A szóvivő szerint „szívélyes és őszinte légkörben” tartották meg a főként négyszemközt lezajlott megbeszéléseket. A bonni kormány szóvivője részletesen nem adott tájékoztatást a két politikus tanácskozásának eredményeiről, mert mint hangsúlyozta, a francia elnök és a nyugatnémet kancellár egybehangzó véleménye szerint a megbeszélések tartalmát bizalmasan kell kezelni. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kedden hazaérkezésekor a repülőtéren adott rövid tv-nyilatkozatá- ban kijelentette, hogy a Közös Piac vezetői valamilyen formában bizonyára még ebben az évben'találkoznak, de hangsúlyozta, hogy a nyu- gat-európa i csúcstalálkozó összehívásáról közösen kell dönteni. Hozzáfűzte egyébként, hogy nem szereti a csúcstalálkozó kifejezést, mert az úgy hangzik mintha a Mont Blanc megmászásáról lenne szó. Egy kérdésre válaszolva a kancellár kijelentette. hogy a párizsi ta- tácskozáson nem volt szó Franciaországnak nyújtandó hitelről. Washingtonban tartózkodik a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége, hogy az amerikai kormánnyal befejezze a tárgyalásokat. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Az amerikai fővárosban úgy tudják, hogy a kapcsolatfelvételt rögzítő hivatalos ok. mányt ma, szerdán aláírják. Ennek valószínűségét erősíti meg az a körülmény, hogy a két fél gyakorlatilag már júliusban tisztázta a részleteket, de annak idején az Egyesült Államok megszakította a tárgyalásokat. Washington akkor félhivatalos magyarázatként egy nyugat-berlini okra hivatkozott. Az NSZK ugyanis Nyugat-Berlinben állította fel a szövetségi környezetvédelmi hivatalt. $ ez a nemzetközi megállapodások, kai ellentétes lépés ellenakciót váltott ki az NDK hivatalos szervei részéről. Kedvező fejleménynek tekinthető, hogy végül Washingtonban a józanság kerekedett felül. A Pravda kedden fűzött hírmagyarázatot a nyugat-berlini egyezmény aláírásának harmadik évfordulójához. Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugatnémet koalíciós pártok egyes politikusainak és a nyu_ gat-beriini szenátus vezetőinek álláspontja nem egy esetben ellentmondásos volt. A világ haladó közvéleménye így komoly aggodalommal fogadta a bundestagnak azt a határozatát, hogy a környezetvédelmi hivatalt NyugatBerlxnben hozzák hétre. Ez a határosat ugyanis világosan ■ ellentmond az egyezmény alapvető tételének, nevezetesen annak, hogy a város nem tartozik az NSZK-hoz — állapította meg cikkében a szovjet lap. Az NDK—amerikai diplomáciai kapcsolatfelvétel újabb tanújele annak, hogy a Ford kormány folytatni kívánja az enyhülési politikát A közelmúltban jelentették be hivatalosan, hogy Edward Gierek, hamarosan az Egyesült Államokba látogat A varsói Trybuna Ludu keddi kommentárjában a be jelen, tett látogatással összefüggésben megállapította, hogy két éve komoly változások történtek a lengyel—amerikai kapcsolatokban, így a kereske- delmi-gazdasági együttmű, ködésben. A két ország között például a külkereskedelmi forgalom azóta megháromszorozódott, s kedvezően fejlődik az ipari kooperáció is. . Az új Ford adminiszrácfé a Szovjetunió irányában is kifejezésre juttatta, hogy folytatják a két ország között a kapcsolatok további bővítését. Tekintettel arra, hogy az amerikai küldöttség jelen van a genfi európai biz. tonságl konferencia tárgyaló asztalánál is remélhető, hogy az NDK-val létesítendő diplomáciai kapcsolatfelvétel további kedvező lendületet ad a tanácskozás munkájának. A tárgyaláson áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a két ország kapcsolatait. démia elnöke, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár és a politikai élet több más vezető személyisége. gyár Népköztársaság havannai nagykövete és Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancsnoka. (MTI) Lisszaboni lapok a belpolitikai helyzetről Folytatódik a Szuezí-csatorna megtisztítása. Képünkön egy brit hajó Iszmatla közelében aknát robbant. (Kelet-Magyarország — telefoto) Lisszabonban ezekben a napokban intenzív politikai megbeszélések folynak a politikai pártok és a fegyveres erők képviselői között arról, hogy milyen programmal bocsássák »út j éra «- Mozmabi k függetlenségéről tárgyaló portugál küldöttséget. A lisszaboni lapok bő terjedelemben foglalkoznak a portugál—Frelimo tárgyalásokkal és latolgatják az esélyeket. Az O Seculo úgy véli, hogy a Mario Soares vezette delegáció végül is konkrét javaslatokat terjeszt a Frelimo képviselője, dr. An t erő Sobral elé a hátalom átruházására és a függetlenség időpontjának meghatározására vonatkozóan. A lap nem tartja kizártnak, hogy a mozambiki függetlenség kikiáltásához vezető átmeneti., saakasz^ja, hogy a Frelimo 75 százalékkal képviselje magát a létrehozandó mozambiki kormányzótanácsban. A Republica „csaknem bizonyosra” veszi, hogy Lusa- kaban létrejön a megállapodás, az A Capital pedig úgy értesült, hogy bizonyos lisz- szaboni körök már magukévá tették a Frelimo lényeges követeléseit. Oéi-wieinatnS harcok A saigoni kormány csapatai kedden támadást indítottak a felszabadító erők ellenőrzése alatt álló egyik főváros környéki falu ellen. A DNFF erői elkeseredett kézitusában visszaverték a Thieu-rezsirn csapatainak három támadását, és meghiúsították a saigoni erők újabb területszerző akcióját. Újból fellángoltak a harcok Dél-Vietnam északi részén fekvő Duc-Duc körzeti székhely környékén. A hazafias erők kedden rakétatámadást indítottak y Saigon közelében fekvő Bien-Hoa légitámaszpont, a Thieu-rezsirn légiereje által végrehajtott terrorbombázások egyik kiinduló pontja ellen. Afrikai csúcs A közép- és kelet-afrikai országok állam- és kormányfői háromnapos brazzaville-i : csúcstalálkozójuk befejezte* vei felszólították a lisszaboni .'jjonnönyí hogy haladéktalanul adja át a hatalmat tengerentúli területein az ott élő népek törvényes képviselőinek. A csúcsról kiadott záródokumentum tanúsága szerint a közép- és kelet-afrikai államok mindaddig nem létesítenek diplomáciai kapcsolatokat Portugáliával, amíg be nem fejezi a dekolonizá- ciós folyamatot. A brazzaville-i nyilatkozat felszólítja az angolai íelsza- badítási mozgalmakat, egyesüljenek és alakítsák meg az , angolai nemzeti frontot a függetlenség mielőbbi elérése érdekében. A brazzaville-i nyilatkozat azt ígéri, hogy fokozott segítséget — beleértve a katonait is — fog nyújtani az afrikai felszabadítási mozgalmaknak. A következő csúcstalálkozót 1976-ban tartják meg. LÁSZLÓ LAJOS: tyvénbényászok RÉSZIETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYVHÉTRE MEGJELENT RIPORIKÖNYVBÖL 43. — Hallgassa csak ... 1 Félelmetes zsongás. Mintha a föld morajlana. Mély és .középmagas hangok orkánja r.emegteti a dobhártyámat, amelybe időnként, felhangként magas, síró, kiáltó szólamok vegyülnek. 'A kaptár szinte remeg belé. Mikor ezt a vegyésznek mondom, ta- ■ lálkozésunk óta először, elneveti magát. . — Dehogy remeg. Amit látott, nagyítás, amit hallott, szintén. Mindkét készüléket én fundáltam ki. Nincs ott berni semmi különös. Csak ml mindent felnagyítunk. így vagyunk a föld kincsével is. Szeretjük a drámai megoldásokat. Jósolunk arról, hogy a jövőnket rejti magában, máskor arról, hogy a pusztulásunkat. A háború befejezése óta rettegünk a következőtől. Pedig: élni kell, és nem rettegni; tenni a saját dolgunkat, és nem jósolni. Hangzatos szavakkal nem lehet jövőt tervezni, de a törvényt felismerni, ahogy a méhek teszik, így lehet létezni, s előrejutni. Akkor hát... ? A kezét nyújtja, de meggondolja magát. Megigazítja a ruháját, lesimítja fehér haját, és maga elé enged. — Elkísérem a buszhoz. Nagyon tekergős az út. TAROKK ÉS * ATOMENERGIA — Tudsz tarokkozni? — kérdezte az üzemvezető, és meg se fordult, amikor beléptem a szobájába. — Nem . .. — Akkor mehetsz vissza, ahonnan jöttél... — De én a Szovjetunióból jöttem ... Erre már megfordult és felállt. Ki ez az ember, aki nem tud kártyázni, holott... — Most már elismerem, igen fontos, hogy tarokkozni tudjon az ember — nevet a szőke, kopaszodó férfi. — Egy geofizikusnak különösen fontos. Ha sok izgalomban volt része, összeül a barátaival, veszi a kártyát, és egy másfajta izgalommal kúrálja az előzőt. Hetenként kétszer, este tizenegyig, fél tizenkettőig csináljuk. — Kedves fogadtatásban volt része. S milyen volt a folytatás? — Nem kevésbé kedves. Tizenöt év alatt a műszaki értelmiség nagy része három- szor-négyszer cserélődött. Nem volt olyan tanácskozás, amikor nem azt hallottuk: nálunk nincs pótolhatatlan ember... Kegyetlen dolog volt ez, mert néhány vezetőnk csak azzal foglalkozott, hogy éreztesse velünk, feleslegesek vagyunk. Máskor meg: még többet, ha nem megy, akkor is. Kell, akármilyen áron is. Emlékszem, kaptunk egy berendezést, amellyel meggyorsíthattuk az uránkinyerést a kőzetből. Az volt a feladat, hogy az akkori eredmény háromszorosát produkáljuk. Elméletben ez lehetséges is volt, de a gyakorlati alkalmazáshoz idő kellett. Mi egy évet kértünk erre. De mi történt? A berendezés átvétele után három hétre megérkezett a minisztériumból egy főember, és vizsgálatot kezdett, hogy mi miért nem érünk el eredményt. Hiába emlegettem a megállapodást, hiába hivatkoztam a szerződésre. Végül annyira megdühödtem. hogy kizavartam az üzemből. Fegyelmit kaptam. Vártam a következményeket, elvégre akkor nem volt mindegy. De semmi se jött. Egy év után megkétszereztük az uránkinyerést. Vártam, hogy jöjjön a főember. Nem jött. Nem is jöhetett. Eljutott az ország vezetőihez a viselkedésének híre, és menesztették. Úgy tudom, most is bányában dolgozik. Vájvégen. —Egy órát adott nekem erre a beszélgetésre, utána ki kell mennie az ércdúsító üzembe. Kevés idő ez ahhoz, hogy megismerjem a munkáját. A tizenöt év alatt a sok küszködésen kívül, mi volt a legnagyobb élménye? — Volt néhány, hiszen itt Magyarországon mi teremtettük meg az uránbányászatot és a feldolgozás első fázisát. Igaz. segítséggel. De ha nem veszi rossz néven, azt is mondhatom, mi, a geofizikusok tártjuk a kezünkben ennek az iparágnak a kulcsát. Mi derítjük fel a lelőhelyeket, és mi ellenőrizzük az ércfigyelést is. Tehát: alfa és omega vagyunk. Ebben a munkában égyik legnagyobb élményem az volt, amikor légi úton feltérképeztük az országot, azért, hogy megállapítsuk, hol található még urán. Sajnos, az eredményünk nem valami nagy, de a módszer és a. munka egyedülálló volt. Harminc-ötven méter magasan szálltunk el a föld fölött, és nagyon érzékeny műszerekkel dolgoztunk. Ez érthető is, hiszen a föld mélyéből kaptuk a jelzéseket arról: van-e vagy nincs. És ez a munka adott nekem ötletet ahhoz, hogy az urán- tartalmat is a bánya mélyén igyekezzünk megállapítani, ne pedig a laboratóriumban. Ez három-négy hónapos nyereséget jelent a kutatásban, ami ma, az atomkorszakban, nem jelentéktelen idő. (Folytatjuk)
