Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-26 / 225. szám
W74. szeptember 2Ä. tfrmMKSfaSnmm gr ^Művészek telepén 'Színek, szobrok, A kora ősz már kezdi át- piktorkodni a lombokat a Szeréna-lak udvarán, maroknyi, aranypénzt játszó levelet asztalunkra sodor a szél. — A mecénás természet ajándéka — mondom. — Van nekünk olyan mecénásunk, hogy Michelangelónak se volt különb Gyula pápa — hévét föl a síéles kedvéről ismert festőművész, Batári László. — Nem arra gondolok elsősorban, hogy erre az egy hóhapra ezer forint ösztöndíjat, ötszáz forint anyagköltséget ad a megyei tanács, kitűnő élelmezést, nyugalmas szállást, köré ezzel a sóstói színvarázs- zsal, árnyjátékkal. Még csak nem is a kölesei, csecsei, tokaji, tiszaberceli kirándulásokra. .. tyendéqfálói figyelmesség — Hanem arra gondolsz, hogy személyes vendéglátói figyelmességet kaptunk, mindenkitől aki benézett ide a művésztelepre, közéleti embertől, ,,civil” műbaráttól egyaránt — folytatja Hajdúnánás festője, Madarász Gyula. — Ilyenék: Őe- néz egyik este Gyúró Imre. Némelyikünk azt sé tudta, hogy ő a megyei tanács elnökhelyettese. Kérdezi, mi újság, mire lenne szükség. Egy beteg kollégának egy óra múlva küldette a hiánycikknek vélt gyógyszert. Másnap reggelre ott voltak a szerelők, kihúzták a kábelt Papi Lajos műhelyéig, villanyfűrészt is kapott. Vagy: megjegyezte valaki; szívesen enne több és jobb_ gyümölcsöt. Lakatos József, a nyíregyházi festő-házigazda, szó nélkül telefonálni in- -dult. Délutánra vagy nyolc láda kétöklömnyi őszibarack érkezett, nem is tudjuk, melyik gazdaság ajándéka. Lakatos József lenne a megmondhatója, de ő a telep utolsó napjaiban csak annyit tölt a telepen, amennyi a szervezéshez elengedhetetlenül szükséges. Rohan. Várja Bendegúz, újszülött fia. A másik helybeli, Huszár István, felváltva szolgál két múzsát. Ecsetével Papi Lajos deres üstökét, varjúszárny bajuszát örökíti vászonra, és nyilván a modelltől kedvet kapott a szobrászathoz : egy embermagasságú dlófálapból reliefet vés ki. — Nem igaz! Linómetsző késsel! — dörrnög Papi Lajos olyan hangsúllyal, ami a legnagyobb szakmai elismerés. 'Szobor háeom hél atoll A többiek meg azt nem akarják elhinni, amit ő művelt. Három hét alatt hat szobrot faragött tufába, bazaltba, andezitbe. Markáns, remekül munkált fejek: Szabolcs vezér büszke arca, gyermeklány üde mosolya egy súlyos kőkendő keretéből. .. És simára csiszolt fából egy gótikusán felszökő, nyújtózó női test, cseresznyetörzsből háromszoros nagyságú önarckép. — Én művésztelepre mindig kész tervvel érkezem. Itt már csak ki kell bontani, ahogy diktálja az anyag — mondja a kisújszállási mester. Szülővárosában egy istállószerű sötét műhelyben és nyári művésztelepeken faragta ki országos hírnevét. Most, túl az öfvenen. felfigyeltek rá. Kapott műtermet otthon Is. — De azért ide még eljövök. ha hívnak. Egy tölgy előtt kreol arcú. tusfekete hajú férfi térdel. A bolgár vagy az azérbajdzsá- ni vendégnek séitem de orosz köszönésemet németül fogadja. Feláll, szinte szűnni nem akaróan (árnyékban is két méter). Helmut Diehl az NDK-ból. — Berlinben egy hipermodern vasbeton—üveg negyedben lakom. Nem találtam helyemet egész nyáron, csak kóvályogtam a háztömb körül, oda kötött a munkám, sikerült is, mégsem tudtam, hogy mi bajom Magyarország keleti csücskében, ahol először járok, itt értettem meg, hogy ez hiányzott. A csend. A meghitt együttélés a természettel, ahova tulajdonképpen mi is tartozunk. Visszagörnyed rajztáblája fölé. A fakéreg rücskei, repedései, ráncai élednek meg áhitatos lassúsággal mozgó tolla leheletfinom vonalaiból. Sasllkra hivla barátait Aszaf Ali Iszkander-ogli Dzsafatoónak nem nagyon van ideje. Na, most nem a festészet miatt. Másnapra a Kaukázus-vidéki ínycsiklandó pecsenyekülönlegességére, sasllkra hívta még barátait. Sürög-forog, számlálgatja, együtt vannak-e már á hozzávalók. Azért megmutat néhány akvarellt. Ragyogó érzékkel elkapott helyzetképek. BőSZoknyás parasztasz- szonyok a Krddy-szálló előtt. Pipázó, motyogó öregek a Kossuth téren. Gitár köré verődött kamaszok az ifjúsági parkban. — Skiccek — szerénykedik. — Majd otthon, olajban érnek be. Egy nő portréját festem meg először Bakuban. Égő ikonszemei lesznek, sötét haj sátra, éles arca, mint egy nemes ragadozóHázitiazda a tsz madárnak. Magyar modellről vázoltam, de Azerbajdzsán színeivel festem meg. Körülnéztem még az Állami díjas leningrádi Jurij Podljaszkijnál, akit szinte extázisba hoztak a csekei fejfák, s ezt ritka mértékletességgel tudta képein visszaadni. Rácsodálkoztam a fiatal lublini főiskolai tanár, Jan Popek Pop-artos temperáira és az idős csehszlovák vendég, Otis Novak ábrázolásának beszédes egyszerűségére. *4 vidék életfája — Hát ez az — foglalta össze Batári László, a búcsúzásnál. — Két óra alatt mennyi nevet hallott, milyen különböző alkatú kifejezési szándékot figyelhetett meg! Ebben van a művésztelepek felbecsülhetetlen értéke* a kapcsolatokban, az egymásra hatásban, az olthatatlan kíváncsiságban, amely egyre inkább átüt az országhatárokon, mint a villám a szigetelőn. Nyírpazonyi gyerek vagyok, húsz esztendeje csak alkalmi látogató a budai Mártirok útjáról ide Nyírbe. De máig is a garabonciás homok élménye éltet, és a homokot megszelídítő erőé. Egy álmáfáVal, a Vidék életfájával birkózom a záróki - állításra. Röghöz kötöttség? Akit a futóhomok köt magához soha nem állhat meg... Távolodom a teleptől. Roppant csönd ül az erdőn. Az nem számít zajnak, hogy Papi vésője ríkatja a márványt. Állhatatos, ütemes, akár a szívverés. A. Szabó János Egészségnevelési nap Tarpán A beregi egészségnevelési napok második napi programjára tegnap, szeptember 25-én Tarpán került sor. A fontos napirend az öregedés problémája volt. Dr. Veres Ehdte, a vásárosnaményi járás foorVosa mégnyitőjá- ban hangsúlyozta, hogy ez a kérdés különösen fontos fal- vainkban, ahol igen sok olyan ember él, aki gondoskodásra szorul. Köszöntője után á referátumok hangzottak el, amelyek a kérdéscsoport egy-egy részterületét fejtették ki. Dr. Völgyi Lajos, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője az Öregek szociális ellátásának helyzetéről, a további elképzelésekről és tervekről szólt. Dr. K&fbtyi György mégyéi főorvos Hajdú-Biharból érkezett, és ottani eredményeket és példákat tárt a hallgatóság elé. Gerontológiai és általános gyakorlat címmel dr. Lengyel Éva, a Budapesti Orvostudományi Egyetem gerontológiai kutatási központja munkatársa országos tapasztalatokról tartott figyelemre méltó előadást. A szabolcs-szatmári helyzet szociálpolitikai problémáiról Gaál Ibolya csoportvezető számolt be, majd dr. Veress Endre, a vásárosnaményi járás tapasztalatait summázta. Szünet után Halász Lásziónénak, a Hazafias Népfront megyei Bizottsága munkatársának referátuma hangzott el arról, milyen szerepe van a mozgalomnak az idős emberekkel való foglalkozás terén. Az időskori betegségek témáját dr. Zagyva Zsófia, a vásárosnaményi kórház belgyógyásza elemezte, elsősorban klinikai tapasztalatok alapján. Dr. Zéirkó Edit, a megyei KÖJÁL orvosa a koros emberek táplálkozásának sokrétű kérdését világította meg, számos jó példát kínálva a laikus hallgatóságnak is. Dr. Hartos János vásárosnaményi főorvos az idős emberek baleseteiről szólt, majd Hadházi László, a testnevelési hivatal vezetője az öregek ffiözgásáról, sportjáról beszélt. Pataki Istvánná, a megyei egészségnevelési csoport előadója a szociális otthonokban szerzett tapasztalatokat tárta a hallgatók elé. Nagy figyelem kísérte Faggyas Jenő referátumát. A tarpa—gulács—tivadari Győzelem Termelőszövetkezet elnöke sok éves tapasztalatok birtokában arról adott számot, hogy mit tesz és mit tehet egy termelőszövetkezet annak érdekében, hogy munkából kiöregedett emberek napi gondjait, problémáit megoldja, segítsen, életkedvet biztosítson, az. anyá- gi biztonságot garantálja. A beregi egészségnevelési napok harmadik napi programját Vásárosnaményban bonyolítják le ma, csütörtökön, amikoris a szív és keringési rendszer betegségei és azok megelőzése szerepel a megbeszélések középpontjában. Amikor az egészségnevelési napok megnyitójára szeretnék emlékezni, akkor elsősorban nem a szakmai részt méltatnám. Nem azért, mert nem érdemes, hanem azon egyszerű okból eredően, mert az eseménysorozat még tart, és eredményességét nem vagyok hivatott mérlegelni. Volt valami, difii azonban az első pillanatban megkapott Nyírmadán. A rendezés. Egy mondatban: ez a nagyközség felnőtt ahhoz, hogy egy országos jelentőségű megyei esemény kezdetének színhelye legyen. Egykét részlet. A, nagyközségbe vezető úton közlekedési úttörők irányították az érkeSzocialista brigádok a XI. pártkongresszusért Megyénk valamennyi szocialista címmel kitüntetett brigádja éves vállalása mellett a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére plusz felajánlásokat tett. A munkaverseny sikeres rhegvalósítása — félévi értékelése — napjainkban zajlik. Képösszeállításunk a versenyben részt vevő üzemekben készült. Első kép: A Nyíregyházi Konzervgyár dolgozóinak munkaverseny-vállalása több millió forintot jelent. Egyes részterületeken már eddig is jő eredményeket ért el a vállalat 89 brigádja. A vállálások és a teljesítések közül kiemelkedik az alap- és segédanyagok megtakarításában jelentkező egymillió forint, az energia- és víz- költség megtakarításában elért körülbelül 800 ezer forint, s a selejtcsökkentésből származó 350 ezer forint. Képünkön : a munkaversenymozgalomban jó eredményeket elérő 31 tagú dobozüzemi Kölcsey-brigád. Második kép: A BEAG nyíregyházi UNIVERSIL üvegtechnikai üzemének szocialista brigádjai vállalták, hogy a 41 millió forint értékű export-, s egyben egész évi tervüket december 15-re teljesítik. A hátralévő időben jövő évi megrendelésen dolgoznak. Képünk: Stekler Jolán, a perui megrendelésre készülő laboratóriumi felszerelés alkatrészeit készíti. Harmadik kép: A MEZŐGÉP Vállalat tíz gyárában dolgozó 102 szocialista brigád ez évi és jövő évti tervét több, mint 22,5 millió forinttal teljesíti túl. A plusz vállalások megvalósításával a nagy vállalat) a IV. ötéves tervre előirányzott termelését 100 millió forinttal, eredményességét 46 millió forinttal teljesíti túl. Képünk: A nagykállói gyáregységben angol tervek alapján szárítókemencéket készítenek. Kiss László és Bagaméri Menyhért meósok a terveket tanulmányozzák. Elek Emil képriportja ző vendégeket. A központban kijelölt parkolóhely várta a gépkocsikat. Az érkezőket kellemes üdítőkkel, frissítőkkel kínálták. Egyenruhás tűzoltólegények és leányok segítettek az eligazodásban. A község párt- és állami vezetőin kívül a gazdasági egységek irányítói a házigazda szívességével köszöntötték a nyíregyházi, budapesti, más járásokból ideutazott hallgatókat és előadókat. A program lebonyolítása sem volt provinciális. A művelődési házban rendezett kiállítás bármelyik város díszére válhatott volna, örömét lelte benne a háziasz- szony, a kiváncsi, és és a fi- latelista, aki az egészség- ügyi bélyegek gazdag gyűjteményének megtekintése után még külön alkalmi bélyegzőt is kapott itt feladott jókívánságaira. XJgy vélem, okos ötlet volt, hogy tavaly Szatmár, az idén Bereg ad otthont e fontos egészségügyi rendezvénynek. Nagyközségeink felnőttek, és így alkalom teremtődik, hogy a tudományos és egyben nevelő előadások kilépjenek az auditóriumok zárt világából, azokhoz jussanak, akiknek leginkább szükséges. A fogadtatás elárulta: a választás jó volt, követhető példa nemcsak az egészségügyieknek, de más tudományág képviselőinek is. Nemcsak helyet, de szíves fogadtatást is kapnak, érdeklődést és tiszteletet. Ez a statisztikákból nem tűnik ki. De megőrzik emlékezetükben, akik részvevők voltak. És ez több. <b> Rendezők dicsérete
