Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-25 / 224. szám

tWfl. szeptember 23. 5 Döntött a Legfelsőbb Bíróság 1 / Válóper Amikor a fiatalok összehá­zasodtak, az asszony állás­ban volt, amellett a techni­kum negyedik osztályát vé­gezte. Ilyen körülmények kö­zött a háztartás ellátására nem sok ideje maradt, de nem is igen értett hozzá, úgy hogy a munka nagyrészé a férjre hárult. Emiatt gyak­ran volt közöttük nézetelté­rés. Súlyosbította a helyze­tet. hogy a férfi sűrűn italo­zott, ilyenkor feleségét bán­talmazta is. Végül is az asz- szony válópert indított elle­ne. A bíróság előtt a férj az­zal védekezett, hogy felesé­gének a háztartást elhanya­goló magatartása legalább annyira kihatott a házasság felbomlására, mint az ő tétt- legességei. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította: a házasság kizárólag a férj hibájából bomlott fel, ezért a válást kimondta, a férj bérlőtársi jogviszonyát megszüntette és kötelezte, hogy a lakást 90 nap alatt hagyja el. A háztartási teendők ellá­tásiért, a közös Otthon rend­jéért és tisztaságáért mind­két házastárs felelős — hang­zik a határozat. Amikor a férj a közös otthon áöoltsá- gának hiányáért feleségének szemrehányást tett ahelyett, hogy azok pótlásáról gondos­kodott volna, házastársától erejét meghaladó szolgálta­tásokat követelt és elmu­lasztotta a támogatásra irá­nyuló kötelezettségét. Tehát félesége mulasztására nem hivatkozhat. Ugyanis általá­nos társadalmi felfogás sze­rint a dolgozó feléség jog­gal várhatja el, hogy férje, a háztartási teendők ellátásá­ban segítse, sót — különös­képpen továbbtanulása, vagy más közérdekű elfoglaltsága esetén — bizonyos mérték­ben tehermentesítse is. Ilyen körülmények között nincs alapja a férj védekezésének, hogy az asszony maga is közrehatott á házasság meg­romlásában. Viszont jogosan kifogásolható tettleges maga­tartásai miatt a lakás kiürí­tésére kellett kötelezni. | 2 Beomlás Egy nyugdíjas házaspár vi­déki családi házának pincé­jét, hirtelen hóolvadás kö­vetkeztében, a víz annyira elöntötte, hogy a tűzoltóknak kellett kiszivattyúzniuk. A hóié a ház alapozását is alá­mosta, úgy hogy az épület erősen megrongálódott. Mint kiderült, a vízbetörtést az okozta, hogy a KPM illeté­kes közúti igazgatósága a víz levezetésére szükséges árok­rendszert nem építette ki megfelelően.. Közben a köz­ségi tanács a házat életve­szélyesnek nyilvánította ezért a házaspár kénytelen volt kiköltözni és albérletbe menni. Ilyen előzmények Az akció nyomán után a közúti igazgatóság ellen 200 ezer forint kárté­rítés fizetéséért pert indítot­tak. Keresetüket azzal indo­kolták, hogy az életveszé­lyes házat le kell bontani, újat építtetni és ez ennyibe kerül. Az alsó fokú bíróságok ellentétes ítéletei után tör­vényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következő ál­láspontra helyezkedett: — Szakértői vélemények szerint a ház elsősorban a közúti igazgatóság hibája miatt rongálódott meg, mert az útárok nem megfelelő méretű kialakításának követ­kezményéképpen — a rend­kívül magas talajvízáilás és ebből eredően az épület alatti szivárgás miatt — a falak fellazultak, a szemcsék kiJ mosódtak és süllyedés kelet­kezett. A tényleges kár az épület forgalmi értéke, ami a bontásból nyert anyagok ellenértékével csökkenthető. Minthogy ezt az( alsó fokú bí­róságok nem állapították meg, ezért a Legfelsőbb Bí­róság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint úi hatá­rozat hozatalára utasította. I 3 Ki az apa? Egy apaság megállapítása iránt indított perben a fia­talember tagadta, hogy az anyával viszonya lett volna. A járásbíróság áltál elren­delt vizsgálat szerint a Gm'a vércsoportrendszer alapján az apaság kizárt. Ezek után a járásbíróság az anya kere­setét elutasította. A jogerős ítelet ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bí­róság határozatában a követ­kezőket mondta ki: — Az Egészségügyi Tudo­mányos Tanács Igazságügyi Bizottságának a vértulaj don- ság-rendszerekre vonatkozó vizsgálatok felhasználható­sága kérdésében nyilvánított véleménye szerint a Gm-vizs- gálatok apaságot kizáró ered­ménye csak akkor értékelhe­tő, ha azt egy évet betöltött gyermeken végzik, továbbá, amennyiben különböző ere­detű — .például két külön­böző gyár vagy laboratórium által készített — reagensek­kel történik, mégpedig két különböző időpontban vett vérmintából és a két vérvé­tel között legalább fél év télt el. A járásbíróságnak tehát a vércsoportvizsgálatot fél év múlva meg kellett volna ismételtetnie. Ezért a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, új eljárásra és új határozat hozatalára kellett utasítani. Az új eljá­rásban nemcsak a vércsoport- vizsgálatot kell megismétel­ni, hanem ettől függően az anya állításaira vonatkozó bizonyítást is. Be kell sze­rezni a szülészeti kórlapot annak tisztázására, hogv az anva a szülés alkalmával kit jelölt meg a gvermék apjá­nak. Ki kéll hallgatni egv tanút is, aki az anya szerint látta őt a fiatalember laká­sán és másutt is ugyanezzel a férfivel. (h.) Ötezer új rádiókészülék — fél hónap alatt Mit tesznek a panaszok orvoslásáért? Háromezer új zsebrádió talált gazdára Szábolcs-Szat- márban az őszi rádióakeió első két hetében — ez a leg­keresettebb. Az asztali rá­diók forgalma is jócskán megnőtt: közel 1300 darabot adtak el. A szeptember első felében összesen eladott öt­ezer készülék közül a többi táskarádió. Az előzetes fel­mérések szerint százezer rá­dióelőfizető volt Szabolcs- Szatmárban — számuk már­is több ezerrel növekedett. S még hátra van több, mint egy hónap... Az első napok rohama után több helyről érkeztek panaszok: egyes, igen kere­sett rádiótípusokat nem le­het kapni, elfogyott, s a kis­kereskedelem sem kap belő­lük. A megyei bolthálózatot ellátó nagykereskedelmi vál­lalat, a VÁSVILL vállalta, hogy az akció két hónapjára 9065 készülékét biztosít. Szeptember közepéig több, mint hétezret meg is kapott a kiskereskedelem. Az el­adott készülékek számát már említettük, a mennyiséggel tehát nem lehet probléma. Annál inkább a választék­kal! A VASVILL tájékoztatása alapján tudjuk, hogy ők sem rendelkeznek elég Sokol, Sonata zsebrádióval, Szat- már, Nápoly 2301, Róma 3101, Nápoly de lux 33Ö1 asz­tali rádióval és Wartburg 3603, Skoda 3603 autórádió­val. Ezek azok a típusok, melyeket leginkább keres­nek a vásárlók. A nagyke­reskedelmi vállalat viszont semmiképp sem tudja kielé­gíteni az igényeket! Még azon az áron sem, hogy — mint már eddig előfordult — más megyékből szállítanak Szabolcs-Szatmárba. A megyei tanács kereske­delmi osztálya felmérést végzett a megyében: körül­belül hány rádiókészülékre lenne szükség ahhóz, hogy a rádióakció elérje eredeti célját. Két és fél ezer zseb­rádió, kétezer asztali és öt­száz táskarádió megoldaná a gondokat — természetesen megfelelő választékban. Ezekkel és a boltokban lévő vagy még kiszállításra váró rádiókkal együtt mintegy ti­zenegyezer készülék állna a vásárlók rendelkezésére. Ez a mennyiség pedig fel­tétlenül szükséges — s ezt csak a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, valamint a VI­DEOTON nagyon gyors se­gítsége biztosíthatja. Október 31-ig sok száz háztartás gya­rapodhatna rádiókészülékkel, ha minden érdeklődő meg­találná a kedvére való tí­pust. A szabolcs-szatmári rádióakció olyan cél érdeké­ben zajlik, amelynek sok más célt, illetve érdeket hát­térbe kell szorítania. ítgy) Termelnek az egéez Tiszántúlnak Havonként harminc új modell A Nyíregyházi Divat Ru­házati Váljalat főmérnöké­vel beszélgettünk a vállalat tevékenységéről, s arról, hogy az őszi hónapokban a vásárlók mit kapnak a válla­lattól konfekeiós ruházati termékekből. A lakossági szolgáltatást végzőkön kívül több, mint 200 fő dolgozik konfekeiós termelésben. Ezeket a termé­keket ma már jól ismerik a Tiszántúl szinte valamennyi megyéjében. Fő profiljuk a női kabát, kosztüm, ruha. megrendelői között található: Hajdú-Bihar megyei, Borsod megyei női és kiskereskedel­mi vállalatok is. Mint új megrendelő jelentkezett a nyíregyházi „Kelet Áruház”, ide már a nyitás előtt két­ezer darab konfekeiós ruha készült. A ruhatervezéssel a vál­lalatnál heten foglalkoznak. Havonta 25—30 új modell el­készítése, illetve kísérleti gyártása történik a vállalat­nál. A tervezők rendszeresen részt vesznek a fővárosi di­vatbemutatókon. A vállalat modelljei fiata­losak, divatosak. A férfi és a pői ruhák könnyű alapanya­gokból készülnek, így kony­nyen kezelhetők is. Egyre több jersey alapanyagból ké­szült férfiöltönyt, női ruhát, kosztümöt és kabátot értéke­sítenek. Továbbra is nagy di­vat a nőknél a nadrágvise­let. Ezért a vállalat az őszi és téli idényre több ezer da­rab női nadrágot készít. Fel­készültek az őszi forgalom­éban a divatos rövid, és női, 'bakfis kabátok készítésére is. Igyekszik a vállalat a diva­tos kockás és mintás anya­gokból előnyös áron iorga- lomba hozni a konfekcióáru­kat. Férfiaknak nylon taft alapanyagból készülnek ka­bátok. Farkas Pál Kivágták Egyik szatmári faluban kiváglak egy 1030 méter hosszú platánsort. Ennek a fairtásnak látszólag nagy jeléül! ősege nincs. De csak látszólag. Amikor a sajtó; a rádió, a televízió naponta ír, be­szél a környezetvédelem fontosságáról, amikor mil­liókat — hamarosan mil- liárdokat — költünk fásí­tásra, parkosításra, akkor egyes helyi vezetők vissaa- é!vé hatalmukkal százéves fákat vágatnak kL Igen százéves fákat. E sorok Írója vette a fá­radtságot, s megszámlálta az egyik elpusztított fa év­gyűrűit. 112 éves volt. S mit gondolnak, miért kel- leit pusztulniuk a fáknak? Talán a falu főutcáját nem­zetközi főútvonallá akarják szélesíteni, vagy talán tűr­hetetlenül rontotta a falu képet? Netán azért, mert túlságosan magasrá nőtt? Nem! Azért, mert nem ho­zott „gyümölcsöt”. Ezért kellett pusztulniuk. Legalábbis ezt szándék­szik alátámasztani az a tény, miszerint az évszáza­dos platánfák helyére meggyfákat akarnak ültet­ni. Abban a faluban, ahol ugyanez év tavaszán vá­gott ki a tsz egy közel 20 holdas meggyfatáblát, mert nem értettek a gondozásá­hoz. De ez a falit vezetőit mitsem zavarta, ök meggy­fákat akarnak látni a pla­tánfák helyén. De miért éppen a pla­tánfák helyén? Hiszen a falu főutcája legalább 4 kilométer hosszú, s 3 kilo­méteres szakaszon egyetlen fa sincs. Miért nem ide akarnak meggyfákat ültet­ni? Nem tudja senki. Utoljára hadd tegyek még fel egy kérdést! Meny­nyiért adták el a platánfá­kat? Százötven forintért, darabját. Tíz kiló meggy áráért. Balogh Géza Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik Betekintés megyénk életébe Nagy a riporter felelőssé­ge megyét-órszágot járó út­jai során, amikor mikrofon­nal a kézében ismerősöket- idegenekét faggat, sorsokba, életek alakulásába pillant be egyszerre személyesen és személytelenül, saját érdek­lődésénél és kíváncsiságánál fogva, s ugyanakkor a rá­dióhallgatók népes táborát képviselve szólaltat meg em­bereket. Különösén nagy ez a felelősség, ha egy vidéki stúdió a szűkebb haza ap­/ ván Nyikolajevics Iva­nov főépítésvezető sú­lyosan megbetegedett. Az or­vos figyelmesen meg vizsgál­ta és azt mondta. „A beteg­nek biztosítsanak teljes nyu­galmat. Szakmát kell vál­toztatnia, valamilyen csen­des, nyugodt foglalkozásra van szüksége.” Iván Nyikolajevics csukott szemmel feküdt és így töp­rengett: „Nyugalom! Ho­gyan, milyen nyugalomról beszél? Tehát az építést nél­küle fejezik be? Agyban kell feküdnie, gyógyszert szedni és megfogadni az orvos Uta­sításait?’1 Amikor az orvos eltávo­zott, csendesen így szólt Iván Nyikolajevics feleségéhez: „Ne beszéljenek előtte a munkájáról, ne izgassák. A barátai se beszéljenek á munkájáról." Teltek a napok. Az orvo son kívül senki nem jött I^án Nyikolajevicshez. „El­felejtették — gondolta. — Most már nincs rám szük­sége senkinek.” B. Polevoj: orvosság Egyszer meglátogatták á munkatársai, de egyikük sem beszélt az építkezésről. „Min­den rendben van, Iván Nyi­kolajevics — mondták. — Ne izgasd magad.” A volt építésvezető csak szomorúan sóhajtott, de már Semmiről sem érdeklődött. Egyre rosszabbul és rosszab­bul leit. .. Az orvos egy híres pro­fesszort hívott el hozzá. A professzor megvizsgálta és azt kérdezte: „Mivel gyó­gyítják Önt?” — „Nyugalom­mal” — mosolyodon el ke serűen Iván Nyikolajevics. A professzor figyelmesen váegvizsgílta az öreg mestert és elkezdte kérdezni az épít­kezésről. Iván Nyikolajevics először nagyon elcsodálko­zott, de hamarosan feléledt, a szeme felragyogott. Be­szélt a munkájáról a pro­fesszornak. — „Hamarosan egészséges lesz és ismét az építkezésén fog dolgozni. Nagyon jó or­vosságot küldök önnek” —■ mondta a professzor. Iván Nyikolajevics ezen az éjszakán aludt jól először. Reggel megkérdezte, hogy a professzor elküldte-e az or­vosságot. A felesége azt mondta, még nem. Ekkor érkezett meg a mes­st segédje és megkezdődött \i beszélgetés az építkezésről. Ettől a naptól kezdve a volt munkás mind jobban lett. Minden nap jöttek hozzá a munkatársai. Tanácsúkat adott nekik és érezte, hogy az embereknek megint szük­ségük van rá. Végül az orvos azt mond­ta, hogy á mester egészsé­ges, bizonyára használt a professzor orvossága. Az öreg munkás ravaszul elmosolyo­dott, de semmit nem vála­szolt erre a kérdésre. Este vendégek jöttek hoz­zá. Mindannyian elhatároz­ták, hogy levelet írnak a professzornak és megköszö­nik a csodálatos gyógyszert. Az asszony bement a férje szobájába egy tollért. Ami­kor kinyitotta a fiókot, meg­látta a felbontatlan orvossá­got. A vendégek sokáig nevet­ték ezen, de a levelet mégis megírták. Az élet- és munkaszeretet bizonyult olyan csodálatos orvosságnak, amely meg­mentette az öreg munkás életét. Oroszból fordította: Tóth Kornélia róbb-nagyobb változásairól, gazdasági és társadalmi át­alakulását vizsgálva a min­dennapok munkájáról, egy- egy tájegység megkapó szép­ségéről, az itt élő emberek hétköznapjairól szóló műsor­ral az ország nyilvánossága élé lép. Hétfőn délelőtt Rózsavöl­gyi Erzsébet és Barkóczi János, a Magyar Rádió nyír­egyházi stúdiójának munka­társai Samu András szer­kesztő irányításával a Kos­suth rádióban Betekintés címmel Szabolcs-Szatmár mai életének bemutatására vállalkoztak, húsz percben, egy-egy villanással összefog- lalvá mindazt az átalaku­lást, amelynek napról nap­ra tanúi vagyunk. A Kállai kettős jól ismert szignálja után felhangzó cím már je­lezte; olyan embereket szó­laltatnak meg, akik kisebb- nagyobb' rendszerességgel lá­togatóban járnak megyénk­ben, s olyanokat, akik né­hány éve itt telepedtek le, de itt „meggyökerezni” még nem volt idejük. A bevezető szavak után kialakult első benyomások a rádió hallgatóinak feltehet­ték a kérdést, vajon nem fe­lületes-e, vagy éppen nem elfogult-e kellő ismeretek híján az átutazók, egy-két éve itt lakók véleménye a megyéről? Nem billen-e a riport egyensúlya egyik ol­dalról a másikra? Az el­hangzott beszélgetések azt igazolták, sikerült olyan partnereket találniuk, akik különböző indokok alapján megszerették ezt a megyét, s mondanivalójukat is ettől a szeretettől vezérelve fo­galmazták meg. Kiss And­rás a kántorjánősi tsz dol­gozója, aki három éve jött vissza, Mátészalka ipari üzemeinek fejlődéséről be­szélt. Gál Lajost, és felesé­gét, negyven évi zajos gyári munka után a madárfüty- työs horgásztanya vonzotta k timári Tisza-partra, Wagner Flóriánt az Auróra Cipőgyár igazgatóját az ipartelepítés Nyírbátorba. Gálné ma arra büszke, hogy itt is a környék Marika nénije lett, a cipő­gyár igazgatója arra, hogy munka közben, a környék­beli iskolákból utánpótlást toborozva már az egész já­rással megismerkedett. Megszólaltak átutazók is,' a táj egyedülálló varázsá­ról, a népi építkezés emlé­keinek szépségéről, a kör­nyezet védelméről, rossz út­jainkról, sorompóinkról, a piacon a földre rakott éle­lemről. Mind egy-egy villa­nás, a címben jelzett bepil­lantás, ahogyan a kívülállók látják ezt a megyét. A ri­port Tóth Lászlóval, a me­gyei művelődési központ főelőadójával való beszélge­téssel fejeződött be, teljes képet sejtetve megyénkről, a látható változások mellett a láthatatlanról, az itt élők belső átalakulásáról, a köz- művelődés aktuális kérdé­seiről. öt éve jelentkezik öthe­tente rendszeresen a nyír­egyházi stúdió a Petőfi adón. Nagy eseményként tartják számon ezt a húsz perces Kossuth-műsort, hiszen a rá­dió segítségével milliók vé­leményét érősíthétték meg, yagy befolyásolhatták foly­tonosan fejlődő városaink, falvaink igazi életéről. (be*

Next

/
Oldalképek
Tartalom