Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-22 / 222. szám

SÄff-SrAGTÄKOÄg??)^ S ' Wfi. raepiem^er ft * • 9,Üzlet66 a temetőben Megnyitó kedden Kegyeletsértők leregi egészségnevelési napok A halottaskocsi a vásárté­ren állt meg. Az emberek félrehúzódtak az útból, mert mi másra gondolhattak vol­na, mint, hogy hirtelen rosz- sgul lett valaki, és vásár közben érte a halál. Ám amikor kinyitották a kocsi ajtaját, mindenki megdöbbe­nésére választási malacok bújtak ki belőle. Az esetet — amely a mátészalkai vásár­téren történt — természete­sen bejelentették a Temet­kezési Vállalat vezetőinek és a halottaskocsi vezetőjét a társadalmi bíróság megbün­tette. Nem sokkal a tárgya­lás után újabb bejelentés ér­kezett a vállalat vezetőihez és ezzel egyidőben a Járási Népi' Ellenőrzési Bizottság­hoz, amely sok más szabály­talan dologra is felhívta a fi­gyelmet. A „szolgálatkész“ gondnok Vass Ferenc, a temető gondnoka például maszek alapon vállalt exhumáláso­kat. Vállalta, hogy a régi te­metőből átviszi a halottakat az új, négy évvel ezelőtt nyi­tott köztemetőbe — megfele­lő ellenszolgáltatásért. Egy halott hamvainak áttemetésé- ért 700 forintot kért -j- 550- ről nyugtát is adott —, és megbeszélte a hozzátartozók­kal, hogy július 18-án reggel lesz az exhumálás. Az el­hunyt lánya meg is érkezett, de Vass ázt mondta, már mindent elintézett. Megmu­tatta az új sírt, aztán három nap múlva, amikor az el­hunyt fia is kiment a teme­tőbe, megdöbbenve látta, hogy édesapja régi temető­ben lévő sírja nincs meg­bontva. Ez év ápriliában egy másik holttestet temettek át a köz­temetőbe. Uj sírhelyét a régi temetőből exhumált halottak tömegsírjai között jelölte ki Vass Ferenc. A sírásók mun­kához láttak és rövid idő múlva egy koporsó fedelét érték el ásójukkal. A kopor­só ott maradt, erre temették rá az elhunyt hamvait. Egy férfi ez év nyarán kérte a városi tanács egészségügy: osztályától, hogy engedé­lyezzék gyermeke holttesté­nek áthelyezését. Később azt is közölte, hogy augusztus 8- án kívánja az exhumálást végrehajtani. Az osztály ígér­te. de nem adta meg az en­gedélyt, ennek ellenére Vass Ferenc gondnok vezetésével a köztemető alkalmazottai a? áttemetést elvégezték. Az apával az áttemetéshez vásá rolt kellékekért és a szolgál tatásért 696 forintot fizettet­tek. maid néhány nap múlva egy újabb számlát kaDott hogy az augusztus 1-től érvé- nves árváltozások miatt más 425 forintot fizessen be. ' Az 1121 forint helyett azonban csak 7Í0 forintot számolhat tak volna fel, így 410 forint­tal becsapták. RavataVir4s — maszek aiapon A sírásók maszek alapon is vállaltak ravatalozást, de a sírhoz való leszállításért különpénzt kértek. Gyakran még ha megkapták a kért pénzt- akkor sem végezték el érte a munkát. A vizsgálat azt is megállapította, hogy a sírhelvek értékesítésében és használatában - semmiféle rendszer nincs, a kötelezően előírt nyilvántartások hiá nvában a gondnok maga gaz­dálkodik a sírhelyekkel és a törvényes rendet figvelmer kivi’1 hagvv'a értékesít azo­kat Engedély nélkü1 nyitot­tak fel sírokat és ? KÖJ Ál felügyelete nélkül végeztek exhumálásokat. Az is kide­rült. hogy sírbohhelyet áru­sítanak, de a vállalat által hitelesített sírboltkönyv még a temető birtokában sincs, hogy a holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén nem vezetik az előírt nyil­vántartásokat, hogy a gond­nok mondja meg a temetést intéző hozzátartozóknak: mi­lyen kellékeket vásároljanak meg a vállalat boltjában. Ilyen mulasztások láttán a vizsgálatot végzők joggal ál­lapították meg, hogy a fő fe­lelősség Vass Ferenc gond­nokot terheli, aki maga gaz­dálkodott a sírhelyekkel és olyan munkákat vállalt, ame­lyek elvégzéséhez nem volt joga. A saját hasznának ke­resésé közben teremtett za­varos helyzetben a temető alkalmazottai is fegyelmezet­lenül dolgoztak, az erhberek megbotránkozását kiváltó módon végezték munkájukat. Megállapították az irányítók, a Szabolcs megyei Temetke­zési Vállalat vezetőinek mu­lasztását is, akik az ellenőr­zés elmulasztásával szinte szabad kezet adtak a temető dolgozóinak, akik a felelős- ségrevonás veszélye pélkül üzletelhettek, élhettek vissza az emberek jóindulatával, használhatták ki az emberek temetéskor! lelki állapotát. Mérce és nyereség Lehet három, vagy négy éve is annak, hogy egyik délután felháborodott hangon telefonált be szerkesztősé­günkhöz valaki: a nyíregy­házi temetőben felravatalo­zott halott nem' azonos az ő hozzátartozójukkal, másik halott pedig nincs a ravata­lozóban. A rejtély hamar megoldódott, mert kiderült, hogy egy órával korábban egy másik temetés volt és valószínű, hogy összecserél­ték a két holttestet. Akkor nem írtuk meg e felháborító esetet, mert nem akartunk fájdalmat okozni annak a családnak, amelyik úgy te­mette el tiozzátartozóját, hogy meg sem nézte, ki fek­szik a koporsóban. Mindez persze semmit nem von le a temető dolgozóinak felelőt­lenségéből. Lehetne még sorolni olyan példákat, amelyek joggal há­borítják fel az embert, hiszen a gyász, a szeretteink iránti kegyelet megsértése minden­kinek fájdalmas. Ki gondol temetés közben arra, hogy esetleg becsapják? Kinek tű­nik fel mély gyászában, hogy esetleg nem olyan színvona­lú szolgáltatást kap, mint amennyiért megfizet? Ki nem röstellné megkérdezni, van-e olcsóbb koporsó, ami­kor neki a legdrágábbat mu­tatják? Tavaly, de különösen a ko­rábbi években úgy tavasz tá­ján szinte mindenütt téma volt, hogy a megye egyik legnyereségesebb vállalata a temetkezési vállalat. Terme­lő üzemek vezetői, dolgozói tették szóvá e fonákságot, mert mindenki számára ért­hetetlen valahogyan függhet egy vállalat nyeresége attól, hogy hányán halunk meg? A zsörtölődés persze hiábavaló volt, hiszen mint más válla­latra, a temetkezési vállalat­ra is' azonosak voltak a sza­bályozók: ugyanúgy kellett és kell tervet készíteni' és ugyanúgy a nyereség volt a mércéje a gazdálkodásnak. Azt már kevesebben tudják, hogy mennyi a keresetük a temetkezési vállalat dolgozó­inak. A ooodok nem mentesítenek A tavalyi 20 ezer kilenc­száz forintos átlagbérükkel mélyen a megyei tanács ipa­rában dolgozó vállalatok bér­szintje alátt vannak és ez már önmagában meghatároz­za a munkaerő-gazdálkodás, a munkafegyelem helyzetét. Ez év januárjától a kommu­nális vállalatoknál új szabá­lyozás lépett életbe: a nyere­ségtől függetlenül emelhetnek 4,5 százalékot a béren és eb­ben az évben bérpreferenciát is kaptak a tanácstól. Mind­ez azonban még kevés bér­ben és intézkedésben egy­aránt. A furcsa és groteszk helyzet elsősorban abból adó­dik, hogy vállalat és nem in­tézmény, vagy nem költség- vetési üzem, ahol bevételek és kiadások vannak, hanem terv és nyereség, nem juta­lom a munkáért, hanem cél­feladatok elvégzésére kitű­zött prémium. Ez utóbbi sorok csak kis részét jelentik azoknak a gondoknak, amelyek nehezí­tik _ a fegyelem megszilárdí­tását, a szigorú és következe­tes felelősségre vonást. Ám ezek nem mentesítik a válla­lat vezetőit, akik elmulasz­tották az ellenőrzést és azo­kat a dolgozókat, akik soro­zatban követték el az embe­reket megbotránkoztató sza­bálytalanságokat Balogh József Újszerű mintanyomó a Richards Finomposzté Gyárban. Di­vatos kelmét készítenek a segítségévek Léty Zsigmond a gépről lekerült kelmék minőségét ellenőrzi. (MTI foto) Ebben az esztendőben Be- reg ad otthont annak a négy­napos eseménysorozatnak, melynek keretében Szabolcs- Szatmár orvosai, gyógyszeré­szei, társadalmi és politikai képviselői a kor legidősze­rűbb egészségügyi kérdéseit vitatják meg. Az első napon 24-én Nyírmadán a megnyi­tót rendezik, mégpedig olyan napirenddel, amely szorosan kapcsolódik az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezete idei fő témájához: az egészséges és korszerű táplálkozás meg­vitatásához. Országos és me­gyei előadók referátumai, bemutatók a megyei egész­ségnevelési csoport beszámo­lója teszik áttekinthetővé ezt a fontos problémakört. A második napon Tarpán gyűlnek össze a fontos ta­nácskozás részvevői, hogy az idős emberek egészségügyi, pszihológiai, gondozási kér­déseiről ejtsenek szót. Külö­nös hangsúlyt kapnak Sza­bolcs-Szatmár gondjai és eredményei, amelyeket egy országos képbe illesztve tár­nak a hallgatóság elé. Vásárosnaményban szep­tember 26-án folytatódik a beregi egészségnevelési prog­ram. Itt az új népbetegség, a szív- és keringési rendszer betegségei és azok megelőzé­se áll majd az érdeklődés homlokterében. Az országos kardiológiai intézet magyar és nemzetközi tapasztalatai mellé illeszkednek szűkebb pátriánk ilyen irányú tapasz­talásai, beleértve e gyógyí­tás és gondozás időszerű kér­déseit. A négynapos rendezvény utolsó színhelye Tiszaszalka lesz, ahol a megyei alkohol- ellenes hónap megnyitóját is tartják, és stílszerűen a má­sik, társadalmilag is veszé­lyes jelenség, az alkoholiz­mus képezi az előadások tár­gyát. A fontos eszmecserét követően a körzeti orvosi és gyógyszerészi ülésszak Is itt kerül megrendezésre, ahol a referátumokat fórum követi. Az idei egészségnevelési napok fontos jellemzője, hogy az orvosokon kívül te­vékenyen bekapcsolódnak a munkába az üzemek, terma- lőszövetkesetek, társadalmi szervezetek is, nemcsak mint hallgatók, hanem mint rész­ben példamutatók, részben mint tapasztalatszerzők. így a kor legidőszerűbb egészség­ügy! és -nevelési kérdések kilépnek a rendelők, kórhá­zak és gyógyszertárak falai közül. mintegy példázva: Szabplcs-Szatmárban mind élőbbé válik az a gyakorlat, hogy az egészséges emberért folyó küzdelem társadalmi alapokra helyeződik, jól ki­egészítve a gyógyítás állami feladatait. Almaszüret, sóstói üdülés Utaztatók utazása Utazási szakemberek utaz­ták körbe Szabolcs-Szatmárt — különös hír, érdékes kez­deményezés. Alig egy éve alakult meg a Magyar Utazá­si Irodák Szövetsége — az ország hét legnagyobb uta­zási irodájának közös szerve. A fiatal szövetség ebben az évben tanácskozássorozatot indított, amelynek központi témája: új fogadóterületek bekapcsolása a belföldi turiz­musba. Bár az egyes megyei idegenforgalmi hivatalok nem tagjai a szövetségnek — így. a NYIRTOURIST sem — hanem közös érdekképvisele­tet fognak delegálni, a Sza- bolcs-Szatmár megyei ide­genforgalmi hivatal egv ja­vaslattal fordult a MUISZ- hoz. Az említett témáról tart­sanak tanácskozást Nyíregy­házán — emellett a NYIR­TOURIST vállalja a házigaz­da és útikalauz szerepét. A belföldi turizmusban egyelő­re viszonylag kis helvet el­foglaló Szabolcs-Szatmár idégenforgalmi nevezetessé­geit, kirándulóhelyeit szemé­lyesen tekintsék meg a részt­vevők! A megyei idegenforgalmi hivatal kezdeményezése visszhangra lelt a szövetsé­gekben. Negyvenhárom uta­zási szakember vett részt a szeptember 15-től 17-ig meg­rendezett tanácskozáson, il­letve tanulmányúton. A há­romnapos program időzítése r.em volt véletlen: 15-én, va­sárnap a Nyírségi ősz meg­nyitóién, a színpompás gyü- möleslcarneválon kanták a vendégek az első élménye­ket. S hogy ezek az élmények nem akármilyenek voltak, azt a lelkes vélemények mu­tatták. Hétfőn délelőtt egy filmet tekintettek meg: a Magyar Televízió és az Országos Műemléki Felügyelőség közö­sen készített dokumentum- filmjét a Búvó örökséget Szabolcs-Szatmár műemlé­keiről. Áttekinthették a ven­dégek, milyen gazdag terület­re látogattak... Maga a tanácskozás a bel­földi turizmus egészének gondjaival, lehetőségeivel foglalkozott. Az azt követő másfél napos program azon­ban az idegenforgalmi szem­pontból ..induló” megyének számító Szabolcs-Szatmárt ismertette meg az utazási irodák propagandistáival, szervezőivel — az utak ela­dóival. S a meglepetés itt kezdődött — a részvevők, sa­ját bevallásuk szerint, igen­csak kevéssé ismerték az or­szág északkeleti csücskében rejtőző természeti-történelmi nevezetességet. A tapasztalt utazási szakemberek számára is meglepetést jelentett me­gyénk műemléki gazdagsá­ga, táiainak szépsége. A Nyírbátorban megrende­zett zárómegbeszélésen egy­hangú volt a vélemény: Sza­bolcs-Szatmárt az utazni, ki­rándulni szeretőkkel feltétle­nül meg kell ismertetni... Több eélutat — tehát kimon­dottan ide irányuló progra­mot — kell és lehet szervez­ni: szakmai és iskolai kirán­dulásokat is gyakrabban irá­nyíthatnak ide. Bővíteni fog­ják a kiegészítő programokat — a szomszédos megyékbe, Debrecenbe, Miskolcra uta­zók számára gyakrabban és változatosabban szerveznek nyírségi, szatmári, beregi ki­rándulásokat. Hasznos volt ez a tanul­mányút nekünk is: a részve­vők egyhangú megállapítása szerint jócskán van még ja­vítani való — elsősorban és leghamarabb a vendéglátá­son. Sürgető a sóstói Krúdy szálló rekonstrukciója is. Konkrét ajánlatokat is ka­pott viszont a NYIRTOU- RIST. Az IBUSZ főleg a sza­bolcsi almaszüret iránt ér­deklődik, csoportokat szeret­nének szervezni egy-egy hét­végi almaszedésre. A sóstói üdültetés is belekerül az uta­zási irodák jövő évi prog­ramfüzetébe.« Az általános tapasztalat! Szabolcs-Szatmár országos viszonylatban is számottevő idegenforgalmi hellyé vál­tozott, ám számtalan bőví­tési lehetőség is kínálkozik. Jelenleg egy közepes forgal­mat bír el a megye — ez el­sősorban az utóbbi négy év feilődésének köszönhetői. 1970-től háromszorosára nőtt a szálláshelyek száma: ezer­ötszáz vendéget tudunk el­helyezni A vendéglátás ja­vításával az ellátásuk is meg­oldható — ha pedig a mos­tani ..hírverés” bevált az el­következő években idegen- forgalmunk és az azzal szem­ben támasztott követelmé­nyek alaposan megnőnek.« (tgy) t Újabb segítség Kismamaklub Nyíregyházán Az országban már évek óta több helyen is működik olyan klub, amely a fiatal anyák helyzetét könnyíti meg azzal, hogy rendszeresen tá­jékoztatja őket, szórakozási lehetőséget nyújt nekik, al­kalom adtán rövid időre a gyerekre is vigyáz. Nyíregy­házán Berta Erzsébet, a me­gyei művelődési központ elő­adója és Munkácsy Lászlóné, a városi művelődési központ előadója kezdeményezésére nálunk is elkezdődött egy ilyen klub szervezése. Már a programot is összeállították a leendő klubtagoknak. Meg­hívott szakemberek vezetik a foglalkozásokat és a háziasz- szony anyukákat érdeklő té­mákról lesz szó. Például egy alkalommal gyermekpszichp- lógus tart előadást nevelési kérdésekről, máskor a ház­tartás kémiájáról lesz szó, és filmvetítésre Is sor kerül. — Igyekszünk változatos érdekes témákat kiválaszta-, ni — tájékoztat Munkácsyné —, hogy a mamák az itt el­töltött időt ne érezzék feles­legesnek. A foglalkozásokat kéthetenként tartjuk, október elejére tervezzük az elsőt. Igaz. még csak tizenkét ma­ma jelentkezett, de reméljük, a hátralévő időben többen, is kedvet kapnak. Körülbelül 20—25 fős klubot szeretnénk alakítani. Az egy-másfél órás foglal­kozásokat a városi művelő­dési központ klubtermében tartják majd. A mamák ma­sukkal hozhatiák a gyereke­ket is. A gyerekekre pedagö» gusok, óvónők vigyáznak ad­dig, amíg a mamáknak tart a foglalkozás. —A klubtagságnak egyet­len feltétele van, az, hogy a gyerek betöltse az egy évet. A csecsemőknek nem tud­nánk helyet biztosítani, nem is lehet a mamájuktól elsza­kítani őket, még erre a rö­vid időre sem. Egyébként nem kell fizetni a klubtagok­nak semmilyen díjat, hisz ez mind az ő érdekükben törté­nik, éppen ezért ingyenes. Szeretnénk, ha az országo­san jól bevált módszert ml is sikerrel alkalmaznánk és a fiatal mamák valóban örömmel járnának a klubba. tt ki

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom