Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-22 / 222. szám

Km BWttf AM, 232. SZÁM ARA: 1 FORINT 1974. SZEPTEMBER 22, VASÁRNAP Szolidaritás A Hazafias Népfront Sza* feolcs-Szatmár megyei Bizottsá­gának béke és barátság társa­dalmi bizottsága kezdeménye­zésére szeptember 10-20 között megyénkben „Őszi cmtlimperio- tista szolidaritási és barátsági okció" keretében szolidaritási gyűlések voltak. Megyénk la­kossága az egyre hatalmasab­bá váló nemzetközi szolidaritási mozgalomhoz csatlakozva emel­te fel tiltakozó szavát a chilei junta fasiszta diktatúrája ellen. Szabolcs-Szatmár dolgozói egyben tisztelettel adóztak a szabadság és a demokrácia chilei hőseinek, akik életüket áldozták népük szebb jövője ér­dekében. Kifejezésre juttatták, hogy szolidárisaik vagyunk osz­tálytestvéreinkkel, a chilei munkásosztállyal, a dolgozó néppel, a fasiszta diktatúra el­leni harcában. Megyénk üzemeiben és gyá­raiban a szakszervezeti bizott­ságok áltol szervezett több száz tiltakozó gyűlésen nyoicvankét- ezer szervezett dolgozó bélye­gezte meg a Pinochet tábornok vezette chilei junta nyílt fasisz­ta diktatúráját, ítélte el a nem. aetközi imperializmust. Nem volt megyénkben egyetlenegy tanintézet sem, ahol a fiatalok oe emlékeztek volna a chilei •>ép nagy fiaira, dr, Salvador Allendére, Louis Corvalanra és bős társaikra. A tanintézetek ifjúsága a tiltakozó táviratok és levelek százait küldték el az Országos Béketanácshoz. A lakosság, a mezőgazdasá­gi, az ipari szövetkezetek és az AFÉSZ-ek tagságának szolida­ritási akcióit a Hazafias Nép- íront lakóterületi bizottságai szervezték. A kisvárdai járás községeiben kétszázhetven szo­lidaritási gyűlést tartottak. Bu­dapestre a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz ötven, a chilei jun­tához pedig két tiltakozó távira­tot küldtek. A fehérgyarmati já­rásban több mint négyezer em­ber fejezte ki szolidaritását a hős chilei néppel. A mátészo1 kai járásban százötvenhat fa­lugyűlést tartottak. Tizenkét­ezer ember emelte fel tiltakozó szavát a junta terrorja ellen. Erről tanúskodik o több mint százharminc elküldött tiltakozó távirat is. Számos szolidaritási gyűlést tartottak a vásárosnaményi, a nagykállói és a nyírbátori já­rásban is, melyekről korábban már hírt adtunk. A nyíregyházi járásban tartott kétszázhuszon- négy szolidaritási gyűlésen kö­zel tizenhatezren vettek részt. A tíznapos akcióval a béke és barátsági társadalmi bizottság munkája nem ért véget. A vá­rosi és községi népfortbizott- ságok a lakosság különböző ré­tegeiben „Enyhülés és harc”, „Latin-amerikai szolidaritás”, „Indokína”, Déikelet-Azsia”, „Közel-Kelet”, „Az európai né­pek, kommunista pártok és ha­ladó mozgalmak Európa béké­jének kérdésében" címmel a közeljövőben előadásokat szer­eznek, melyeken kifejezésre juttatják népünk intemaoiona- Kvnusát, békevágyát. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az al­kotmány 22. paragrafus 2. bekezdése alapján — az or­szággyűlést 1974 október 3. napján (csütörtök) dél­előtt 11 órára összehívta. Előreláthatólag az ülésszak napirendjére kerül a külkereskedelemről szóló törvény javaslat, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásá­ról. (MTI) Kalevi Sorsa sajtóértekezlete a magyar-finn kapcsolatokról, az európai biztonságról Igen nyílt légkör, nagyon jó hangulat jellemezte a ma­gyar vezetőkkel az elmúlt napokban folytatott tárgya­lásaimat, amelyeken kétolda­lú volt a törekvés, hogy ke­ressük és megtaláljuk az or­szágaink közötti együttműkö­dés új formáit — hangsúlyoz­ta Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke szombaton tartott sajtókonfe­renciáján. Az eseményen — amelyre a Külügyminiszté­rium Dísz téri vendégházá­ban került sor — dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszön­tötte a magas rangú vendé­get a magyar sajtó képviselői és a Budapesten dolgozó kül­földi tudósítók jelenlétében. Kalevi Sorsa elmondta, hogy Focfc Jenő miniszter- elnökkel folytatott megbeszé­lésein részleteiben áttekintet­ték a magyar—finn kapcsola­tokat és különös figyelmet szenteltek a gazdasági, keres­kedelmi kérdéseknek. Ismer­tette azt a kereskedelem-po­litikai megoldási formát, amelyet Finnország és Ma­gyarország talált a változó európai körülmények között. Magyarország és Finnor­szág gazdasági kapcsolatait úgy értékelte, hogy kölcsö­nös kereskedelmünk szerkeze­te eddig viszonylag egyolda­lú, volumenében csekély volt — a két ország gazdasági fej­lettségének szintjéhez viszo­nyítva. A közelmúltban meg­kötött, tíz évre szóló magyar —finn gazdasági, ipari és mű­szaki-tudományos megállapo­dás alapján azonban újabb lehetőségek nyílnak, hogy sokoldalúbbá tehessük kap­csolatainkat. Szólt arról Is a finn mi­niszterelnök, hogy a nemzet­közi kérdések sorában buda­pesti tárgyalásain legtöbbet az európai biztonsági értekez­lettel foglalkoztak, mivel ezt a kérdést Magyarország és Finnország vezetői egyaránt rendkívül jelentősnek tart­ják a jövő politikai fejlődése szempontjából. Kétoldalú ér. dekeltségünkön túl — közöl­te Kalevi Sorsa — leszögez­tük azt a közös véleményün­ket. hogy Európa békéje a világbéke kulcsa. így a töb­bi világrész sem lehet érdek­telen az európai fejlődéssel kapcsolatban. Magyar partne­reinkkel közös a vélemé­nyünk, hogy most van az az időszak, amikor az európai biztonsági értekezleten rész­vevő valamennyi ország kor­mányának rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tennie az értekezlet sikeréért. Ez most minden részvevőtől aktivitást követel. Utal arra, hogy va­lamennyi részvevő ország hi­vatalos véleménye szerint is a konferencia előbb-utóbb sikeresen befejezi munkáját. A világpolitikai helyzet vál­tozásai elengedhetetlenül szükségessé teszik a konfe. rencia mielőbbi befejezését azért is, hogy a nemzetközi életben felmerülő új kérdé­seket könnyebben lehessen megoldani. Kifejtette a finn miniszterelnök azt a vélemé­nyét, hogy a konferencia el­ső és második szakaszában máris olyan nagy jelentőségű eredmények születtek, ame­lyek indokolják a harmadik szakasz legmagasabb szinten történő megtartását. Hatha­tós erőfeszítéseket kell ten­niük a kormányoknak — hangsúlyozta — annak érdé. kében, hogy idejében hozzá­láthassunk a konferencia utáni helyzettel kapcsolatos kérdések megoldásának elő­készítéséhez. * Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke, fe­leségével és kíséretével szom­baton ellátogatott a Budapes­ti Nemzetközi Vásárra. A finn vendégeket Huszár 1st. ván, a Minisztertanács elnök- helyettese, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. JELENTÉS NÉGY VAROSBÓL Milliók ­társadalmi munkából Megyénkben évek áfa minden esztendőben sok mftliő forint értékű társadalmi munkát végeznek a városok, a fal­vak lakói. Településszé'pftés, villamosítás, építkezések és sokféle más munka határideje hozható előbbre összefogással, gyakran olyan területein segítenek a szocialista brigádok, munkahelyi kollektívák, a városok, a falvak lakói, ahol az általuk várt fejlesztést: csak akkor tudják megvalósítani, ha társadalmi munkában tmaguk is jelentékeny segítséget ad­nak. Öröm, hogy a takácsok és a Hazafias Népfront felhí­vását mind többen tekintik magukénak, s a társadalmi munkában elvégzett összeg évről évre magasabb: tavaly már meghaladta a száztízmillio forintot. Az idén még szé­lesebb körben terjed a mozgalom. Erről szól munkatársaink összeállítása, megyénk, négy városából. NYÍREGYHÁZA Jubileumi park, bölcsödeakció Közel 18 millió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek az elmúlt évben a megyeszékhely lakói és eb­ben az évben ezt az összeget minden bizonnyal túlteljesí­tik. Pontos számadatok még nincsenek, hiszen az üze­mek, vállalatok, a kerületek, a város környékének lakói csak az év végén számolnak be a végzett munkáról. Jó néhány számadat azonban máris jelzi: aktivitásban nincs hiány. Egyik legjelentősebb fel­ajánlás a tanács és a nép­front javaslatára már az év elején megtörtént: a járdát . minden utcának mozgalom nagy sikert aratott. Százezer járdalap lefektetését jelenti ez az akció, amely a napok­ban kezdődött. A tanács már megkezdte a járdalapok ki­hordását és hamarosan a le-* rakáshoz szükséges homokot is a helyszínre viszik. A má­sik jelentős, a városkép szempontjából is fontos társ sadalmi akció a Jubileumi park rendezésénél zajlott. Az évekkel ezelőtti felvonu­lási terület helyét kohósalak­kal rakták meg és az akkori . tervek szerint több mint egymillió forint kellett Volna a rendezéshez. A tér ma —• bár még hátravan a parko­sítás — már szép sík terület, és a kertészeti vállalat szak­emberei elkészítették a par­kosítás tervét is. Az eddig végzett munka értéke meg­haladja a félmillió forintot. A Ságvári-telep lakóinak nagy örömére elkészült és a hét végén avatták a mini gázcseretelepet, amelyet a lakosság épített társadalmi munkában. Bár még csak október első szombatján és vasárnapján lesz mégis érdemes szólni arról az összefogásról, ame­lyet a város ipari és mező- gazdasági üzemeinek dolgo­zói terveznek: kommunista műszakokban keresett pén­züket ajánlják fel a város­nak, hogy hozzájáruljanak a bölcsődeépítésekhez. Feltétlenül szót érdemel az a szellemi társadalmi munka, amelyet a város lakói a jubi­leumi évfordulókra Nyíregy­háza felszabadulásának 30. évfordulójára — az örök- váltság 150 éves évforduló­jára — végeztek és végez­nek, valamint azok a fel­ajánlások, amelyek eredmé­nyével csak jövőre találko­zunk, s amit hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója, és a XI. pártkongresszus tisz­teletére ajánlottak fel a me­gyeszékhely lakói. B. J. MÁTÉSZALKA Felül a 2 millión Mátészalkán is szép hagyo­mányai vannak a társadalmi munkának — a megyei ver­senyben egyszer mér elnyer­te az egymillió forintos fő­díjat a város lakossága. Az idén kétmillió forint értékű társadalmi munkát terveztek, de már most en­nél több teljesítéséről adhat­nak számot a részösszegezé­sek alapján. A TITÁSZ szak­mai munkát ajánlott fel: mintegy félmillió forint ér­tékben korszerűsítik társa­dalmi munkában a város közvilá gítását. A városszépí- tési mozgalom az idén is si­keres volt: a virágosítás, fá­sítás során elvégzett munka értéke meghaladja a hatszáz­ezer forintot. Negyedmilliós értéket kép­visel az óvodák támogatására adott üzemi hozzájárulás, dé jelentős az az összeg is,,amit a parkok és a játszóterek szépítésére, gazdagítására ajánlottak fel és végeztek el a vállalati kollektívák. Gyer­mekjátékokat, hintákat, pa­dokat készítettek. Az ÉR­DÉRT Vállalat egy iskolai ifjúsági klub kialakítását ígérte. Két jelentős, nagyértékű létesítmény társadalmi mun­káit az idén megkezdik, de a végleges értéket csak a jövő évi befejezés után tud­ják meghatározni: az MHSZ fedett lőtér építését a tanács szervezésében a helyi üze­mek dolgozóinak bevonásával végzik majd el. A sportpálya lelátójának építése és a sportkombinát kialakítása szintén társadalmi összefo­gással valósul meg. Mindezek Ünnepségek, kitüntetések, koszorúzások Készülődés a fegyveres erők napjára Szeptember 29, a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek napja. Ebből az alka­lomból idén is gazdag prog­ram megvalósítására kerül sor. A fontosabb rendezvé­nyek: A fegyveres erők nap­ja alkalmából a tv-ben és a rádióban ünnepi beszédet mond Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Ünnepi gyűlés, koszorúzási ünnepség és honvédelmi nap lesz a pákozdi emlékműnél több ezer úttörő és KISZ-Ista részvételével. A honvédelmi nap egyik legérdekesebb programja: a helikopter be­mutató. Kiemelt megyei ün­nepség Zircen, több ezer fia­tal részvételével. A lakta­nyákban „házon belüli” ün­nepségeken emlékeznek meg a fegyveres erők napjáról. Számos helyőrségben fegy­verbaráti találkozókat ren­deznek a fegyveres erők tag­jainak és az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonáinak részvételével. Nyíregyházán szeptember 27-én tartják a megyei ün­nepséget, amelyen Alexa László, a megyei pártbizott­ság titkára mond beszédet. Ugyanezen a napon dr. Pén­zes János megyei tanácselnök fogadást ad a fegyveres erők napja alkalmából. Nyírbátorban a határőrség­nél szintén szeptember 27-én tartanak ünnepséget. 28-án Nyírbátorban felavatják a fegyveres erők klubját. A ha­tárőr magasabb egység kép­viselői szeptember 29-én megkoszorúzzák azoknak a határőr hősöknek a sírjait, akik a szocialista haza hatá­rainak védelme során, szolgá­latteljesítés közben életüket áldozták. Megyénkben Kis­várdán és Űjfehértón kerül sor koszorúzásra. Az ecsedi lápon lévő egyik határőr alegységnél Zalka Máté emlékművet és már­ványtáblát lepleznek le. A fegyveres erők napja al- • almából megemlékezéseket artanak a rendőrségnél is. A munkásőrség egységeinél több helyen rendeznek ta­lálkozót szovjet katonákkal és ifjúgárdistákkal, úttörőkkel. A fegyveres erők napján zá­rul a megyében a „Felszaba­dulási emlékverseny” első fordulója. A fegyveres erők napja al­kalmából kitüntetések át­adására is sor kerüL mellett még számításba Sell venni az üzemekben „kapun belül”, tehát a gyártelepeken végzett munkát — így aa idei esztendő lesz a társadal­mi munka szempontjából az eddigi legeredményesebb: a tervezettnek csaknem kétsze­resét érhetik el. M. * KISVÁRBA Klub, óvoda, fürdő Hárommillió forint. En«*4 nyívei lett gazdagabb Kis- várda ennek az évnek az el­ső felében azon az összegen kívül, amelyet a város taná­csa a fejlesztésre költhet: ennyi értékű társadalmi munkát végeztek a városla­kói. Bővítették a lovaspályát, füvesítették a labdarúgópá­lyát, de sokan dolgoztak a Bessenyei gimnázium új sporttelepének kialakítású­nál és a Császy gimnázium sportpályájának gyeptéglá- sításánál. A tanulók, a szülők segft-L ségével, munkájával alakí­tották ki a Császy gimnázi­umban a pinceklubot és a kollégium mellé egy raktárt építettek. Az év második fe­lében egy százszemélyes óvo­da építéséhez járulnak hoz­zá a város lakói, ipari és me­zőgazdasági üzemek dolgozói, az iskolák tanulói. A tanács dolgozói és a népfront akti­vistái már megkezdték a szervezést a Bessenyei gim­názium sporttelepének bőví­tésére, de tovább kívánják! bővíteni a fürdőt és társadal­mi hozzájárulással, kívánják! rendezni az uszoda terepét. Sok társadalmi munkát végeznek az üzemek dolgo­zói munkahelyük szépítésé­ért, fásításáért is, és jelente«* az a segítség, amit az iskolák, óvodák, bölcsődék felszerelé­sének javításáért, bővítéséért tesznek. A tanács tervei sze­rint ebben az, évben a társa­dalmi munka értéke hétmil­lió forint körüli összeg lesz- Ennek elérésére sarkallja a város lakóit a múlt évi ver­senyben elért első helyezés,' amellyel egymillió forintot nyert a város lakossága. K. Jaj NYÍRBÁTOR Strandfürdő, közmű, játszótér Több tízezer munkaórával járult hozzá 1974-ben Nyír­bátor lakossága városa szé- pítéséhez-építéséhez. A leg­nagyobb feladat ez évben: a városi strandfürdő építése. A tereprendezési munkák már nagyjából elkészültek — a finomabb terepmunkákat a lakosság fogja befejezni. A KEMÉV hozzálátott a szennyvízelvezető csatorna­hálózat építéséhez — az: árokásásban is jelentős részt vállaltak a város lakói, az egyes üzemek dolgozói. A Csepel Motorkerékpár-gyár nyírbátori gyáregysége a jö­vő héten elkészíti társadalmi munkában a kerítés oszlopa­it, a MEZÖGEP-gyáregység pedig a betonlábazatokat vállalta. A fürdőhöz járulnak hozzá egyébként a jövő szombati almaszedés részvevői is — az elvégzett munka ellenér­tékét az építési költségekhez ajánlották fel. A város üze­mei és a tanács dolgozói sze­dik majd az almát. Félig már elkészült a Vö­rösmarty utcai játszótér — három hónapja épül. A Ká­rolyi úton a határőrs“» se­gítségével épült egv í “♦'■zó­tér. alig két hete adták út az apró tulaídonosoknak... Nagy munkát végeztek a város la­kói a zenei naook előtt: a Báthori út mentén díszkerí­tést készítettek, a város ut­cáit tisztították, a parkosítás munkáiban vettek részt. A1 lakossági társadalmi m-mka értéke szeptemberig töbhj mint félmillió forint. T. Gjg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom