Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-20 / 220. szám

kelet-magyarorsza« t§T4. szeptember 9#. Újdonságok tudományos kutatások 4* Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Kalászosaink védelmében Az őszi vetési munkák meg­kezdése előtt feltétlenül szól­nunk kell az egyik legfonto­sabb növényvédelmi feladat, a gabonafélék üszögbetegsé­gei ellen irányuló csávázási munkák végrehajtásáról. Ta­pasztalataink szerint a véde­kezések sorozatos elmulasz­tása az üszögfélék nagyará­nyú. üzemi körülmények kö­zött járványos fellépését eredményezhetik és a kárté­tel mérteke a lO°/0-ot is elér­heti. Ugyanakkor az a tény, hogy e rendkívül veszélyes üszöggombák kártétele ma már országosan Is csak alig pár tized %, a csávázás je­lentőségét igazolják. Ä vető- magcsávázás tehát fontos te­endők. végrehajtása a jövő évi termés biztosításának egyik feltétele. A vetőmagkezelés elsősor­ban a búza kőüszögje (Til- letia foetida) WALLR. (LI- RO, f. caries) DC. (TULL.) el­len irányul, illetve árpa ese­tében az árpa fedéttüszög (Ustilago hordei) PERS. (LÁ­GEREI.) valamint a kisebb jelentőségű árpa fekete por­üszög (Ustilago nigra TAP- KE) fertőzésének kiküszöbö­lését célozza. Á kezelések so­rán a betakarításkor, illetve csépléskor szétszóródott és a szemekre tapadt üszögspórá­kat pusztítjuk el. Ez a mun­ka azonban csak akkor ered­ményes. ha a vetőmag és a csávázószer tökéletes Össze­keverését biztosítjuk. Az üze­meinkben található Mobitox, FC (Velence), és PC típusú csávázógépek e feltételt jól kielégítik, ugyanakkor a napi 250—300 q teljesítmény a munka gyors elvégzését is le­hetővé teszi. Azok a gazda­ságok, amelyek nem rendel­keznek csávázógéppel, ve­gyék igénybe más üzemek se­gítségét — az úgynevezett ,,halorr)csá vázás”, vagyis a kézi lapátos keverés éppen a nem megfelelő szerborított- ság miatt helytelen és sza­bálytalan. A csá vázasra használt ké­szítmények közismertek. Mind á nedvescsávázóként használt Ceresan Universal, Falisan. Merklorat és Ness- beizmittel, mind a Ceresan Universal. Falisan porcsává- zók. illetve Granosan porcsá­vázó kiváló hatásúak. Hasz­nálatuk során, nedvescsává- zók esetében 3 lit. 3%-os ol­datot, porcsávázóbó! 20 dkg szért adagolunk 100 kg vető­maghoz. Mivel a fenti készítmények kizárólag higanyos szerék. az ovőrendszabályok legszigo­rúbb betartására kell töre­kedni. Előkészítőknek és fel­használóknak egyaránt védő­ruha. védőkalap, gumikesz­tyű. gumicsizma és kolloid- szűrős légzésvédő használata kötelező, ugyanakkor felhasz­nálók esetében védőszemüveg biztosítása is szükséges. A münka beindítása előtt a kör­zeti orvost értesítsük, hogy mérgezés esetén azonnal és felkészülten intézkedhessen. Ugyancsak nagyon fontos a már kezelt terményre vonat­kozó előírások betartása. Csávázott vetőmagot csak ve­tésre — esetleg csalétek ké­szítésére — használjunk! Ta­pasztalataink szerint éppen ez utóbbi esetben megnyilvá­nuló gondatlanság járhat sú­lyos következményekkel, el­sősorban az állatokkal való feletetés miatt. Az előbb ismertetett ve­szélyek ellenére ma még nem állnak rendelkezésünkre ke­vésbé mérgező készítmények. A mérgezési veszély kiküszö­bölése érdekében próbálko­zások vannak benomyl és kli- nolat hatóanyagú csávázósze­rek hásználatára. A kapott eredmények biztatóak, jelen­leg azonban az üszögbetegsé­gek elleni védekezés' alapját továbbra is a hlgánvtártalniú készítmények képezik és a felmerülő problémák ellené­re a csávázás mint preventív védekezés a kórszerű tér- mesztéstééftnólóglá részét ké­pezi. végrehajtására a koráb­bi evék ki váló termésered­ményei is köteleznek. Csikk! Csaba növényvédő áliofnás KERTBARÁTOK TANÁCSADÓJA A g/iimiHcsszedss időpontiának megválasztása A Tiszátok! Állami Gazdaság nagyobb területén termelnek daturát. A fontos gyógyszer- alapanyagot adó növényzet zöldjét korszerű berendezéssel szorítjuk, majd így kerül a Ti- szavasvári Alkaloida Gyárba feldolgozásra. Speciális biilenőkocsi önti a rakományt át a felhordó szalagra. (Hammel József felvétele) Állategészségügyi kutatás a nag> ü?emi áifiaf tenyésztésben A nagyüzemi állattenyész­tésben a veszteségek közel kétharmadát a légző- és emésztőszervi megbetegedé­sek okozzák. Az ebből adódó kár elsősorban nem az el­pusztult állatok értékéből, hanem a termelékenység, a takarmányértékesítés rom­lásából adódik. A tüdőgyulla­dásban, vagy emésztőszervi megbetegedésben szenvedő sertés például kevesebb ta­karmányt fogyaszt, súlygya­rapodása így lelassul, vagy megáll, s ezáltal a hizlalási idő sokszor hónapokkkal meghosszabbodik. Együtt a KGST-vei A betegségek oka sok eset­ben — a tartási és takarmá­nyozási hibák mellett — szá­mos kórokozó vírus, vagy mikroorganizmus. A Magyar Tudományos Akadémia Ál­lategészségügyi Kutató Inté­zete a KGST-orSzágok inté­zeteivel kooperálva folytatják kutatásaikat, sőt szoros kap­csolat alakult ki a WHO és a FAO speciális „reference” laboratóriumaival, a világ- szervezetek témafelelős szak- ■ értőivel. A tyúkok idült légzőszervi betegségét a mikroorganiz­musoknak egy meglehetősen hiányosan ismert csoportja, a mikroplazmák idézik elő, me­lyek tanulmányozásával már jó eredményeket értek el, ugyanígy a sertés, valamint a szárvasmarha és egyéb ba­romfifajokat megbetegítő mik­roplazmák tanulmányozásá­nál is. A legnagyobb gazda­sági jelentőségűek jelenleg a sertés idült tüdőgyulladását előidéző mikoplazma-fajok, de gyakran okozzák szarvas- marhák különféle megbete­gedéseit is ezek a kórokozók. Az emésztőszervi betegsé­geket előidző kórokozók kö­zű! legjelentősebbek a koli- baktóriumok különböző vál­tozatai, az úgynevezett sze- rotípusok. Ha valamelyik változat szélesebb körben ter­jed el az állatok között, ak­kor egy bizonyos idő múlva védetté válnak vele szem­ben, de ekkor egy új, ko­rábban nem észlelt szerotípus bétegíti meg az állatokat. Az Állategészségügyi Kutató In­tézet és az Országos Állat­egészségügyi Intézet munka­társai az elmúlt évben álla­pították meg, hogy a malac- vérhast előidéző knll-törzsek 70—80 százaléka olyan cso­porthoz tartozik, amely a 8— 10 évvel ezelőtti megbetege­déseknél egyetlen esetben sem fordult elő, így a hagyo­mányos vakcinákkal csak mérsékelt gyógyulási ered­ményt érhetnek el az új kór­okozó változatos fajtája miatt. Az intézet munkatár­sai különleges tenyésztési el­járással előállítottak egy en- terotoxitinak nevezett készít­ményt, amely nem csak egyetlen szerotípusra hat, ha­nem más változatokra is. Ezek a kutatási eredményei^ reményt keltenek arra, hogji a jövőben a koli-baktériu- mok okozta veszteségek ellen hatékonyabban tudnak majd védekezni. anyagok kimutatásával, vala­mint vírustörzsek kitenyész­tésével is sikerült bebizonyí­tani. Itt.kevés külföldi vizs­gálati eredmény áll a ren­delkezésre. Á libainfluenza kórokozó tulajdonságainak megismeréséhez sokrétű, ap­rólékos vizsgálatokat kell vé­gezni. A betegséget átvészelt libákból úgynevezett rekon- valeszcensz szérumot állíta­nak elő, sőt később ennél biz- 7j;öja^Ät.. hatású hiperimmün- szérúmot, melyre az intézet és a Phvlaxia közös szaba­dalmat kórt. Hazai vakcinával Az utóbbi 6—8 évben ha­zánkban súlyos veszteségeket okozott a heveny Marek-féle betegség is. A kórokozó be- hurcolása időszakában már sok külföldi adat állt ren­delkezésre, de ennek ellené­re sok munkát jelentett a ku­tatóknak a kórokozó kite­nyésztése, elszaporítasa, a vakcinakészítésre alkalmas törzs előállítása. Viszonylag rövid idő alatt sikerült a kül­földiekkel azonos értékű vak­cinát előállítani. A laborató­riumi előállítás nem elégen­dő tömegtermelésre, így az Intézet és a Phylaxia Oltó­anyag- és Tápszertermelő Vállalat szakemberei közös együttműködésével várható, hogy a súlyos pusztulást oko­zó betegséget rövid időn be­lül már hazai vakcinával gyógyíthatják. Az állategészségügyi kuta­tás másik fontos témája az állatoknál fellépő influenza- vírus elleni védekezés és gyógyítás, amely sok esetben emberi influenza törzsekből ered. Járvány esetén leg­gyakrabban a sertéseket tá­madja meg. melyeket ellen­Szérum Francia• országnak Az új szérumot nemcsak Magyarországon használják jó eredménnyel, hanem Fran­ciaországban is hatékony a magyarországi libainfluen­zához hasonló betegség ellen. A betegség közel 10 éve is­meretes, de kórokozója még ma sem ismert. További ta­nulmányozására a Magyar Tudományos Akadémia Ál­lategészségügyi Intézete szo­rosan együttműködik a moszkvai Össz-Szövetségi Ál­lategészségügyi Kutató Inté­zettel. A lggfontosabb cél: hatékony vakcina előállítása. Minthogy a betegség szá­mos országban előfordul, a Baromfitenyésztők Világszö­vetségének liba munkacso­portja egy virológus bizottsá­got bízott meg a kísérleti eredményekkel kapcsolatos kölcsönös információk cseré­jével és koordinálásával. A fokozott nemzetközi ál­lategészségügyi együttműkö­dés várhatóan elősegíti nem­csak a kutatások eredmé­nyességét, hanem népgazda­ságunk számára a nagyüzemi állattenyésztés további fejlő­dését is. V. A. A GYÜMÖLCSÉRÉST BE­FOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK.A gyümölcsben a teljes kifejlő­dése után érési folyamat kez­dődik. Az érés azoknak a folyamatoknak az összessége, amelynek eredményeképpen a gyümölcsben szénhidrátok (cukrok), szerves savak, pek- tinek, festő-, illő- és zamat- anjagoü stu., valamint nagy mennyiségűén víz es ásványi anyagok aianultaK ki, liléi­vé Halmozódnak fel. uzek a beitartaimi változások komponált biológiai folya­maton eredményei. Mar az eres kezdetétől megindulnak es a tulerettsegig tolyíatód- nak. Hogy a beiso aiaianulas mikor Kezdődik és mi­lyen ütemben zajlik le, szá­mos tényező befolyásolja. Ilyen például a fajta tulaj­donsága, a választott alany, a törzsmagasság és a korona­alak hatása, az adott táp­anyag összhangja, az öntözés vagy csapadék mennyisége és eloszlása, valamint a fa koronája. Mindezeken kívül lényegesen befolyásolja az érést a tenyészidő alatt ka­pott hő és fényóra mennyi­ség, A GYÜMÖLCS NAGYSÁ­GA. A gyümölcs növekedése két szakaszra bontható. A fejlődés első szakaszában a növekedés elsősorban sejt- osztódással jön létre. A már sodik szakaszban sejtosztódás nincs, a gyümölcs nagyobbo­dása a sejtek növekedésének eredménye. A gyümölcsöt tel­jes fejlettségi állapotában szedjük, mert a nem jól vá­lasztott szedési időpont lé­nyeges mennyiségi vesztesé­get okoz. Ä gyümölcs növe­kedése egyes fajok esetében az érés előtti időszakban na­ponta 0.5—2,0 %-ig terjedhet. A jonatán alma például ezen időszakban napi l°/o-ot képes gyarapodni. Az őszibarack ennél többet is gyarapodhat. A. GYÜMÖLCS SZÍNEZŐ­DÉSE. A gyümölcshéjon megkülönböztetünk alap-, és fedöszínt. Az alapszín zöld, és az érés fokozataival sárga színbe megy át. A fedőszín rendszerint piros vagy kék. Az érést az alapszín változá­sa jelzi. Az alma haragos­zöld alapszíne azt jelenti, hogy még éretlen. A sárguló zöld az érés kezdetét, míg a citromsárga és narancssár­ga színek az érés előrehala­dását jelzi. A gyümölcs pom­pás színeződését adja a fedő­szín, de kevés köze van az érettséghez. A piros szín­anyag kifejlődését a harma­tos, hűvösebb éjszakák és a derült napfényes időjárás nagy mértékben elősegíti (pl. jonatán alma). A cseresznye és a szilva színeződése nem kíván intenzív fényt, nélkü­le is kialakul. A GYÜMÜLCSHÜS KE­MÉNYSÉGE. Az érés utolsó szakaszában a gyümölcs sejtjeinek kapcsolata megla­zul, és ennek következtében a gyümölcs húsa puha lesz, ujjal könnyen benyomható. A gyümölcs húsának puhulásá­ban is vannak fokozatok. A kemény, rugalmas állapottól egészen a túlérést jelző lágy­ságig. A kocsAny leválása A TERMÖRÉSZRÖL. Az érés kezdetével egyidejűleg meg­indul a kocsány alapon egy elválasztó paraszövet ki­fejlődése. Minél érettebb a a gyümölcs, annál könnyeb­ben válik le szedéskor a ter­mőalapról. Ebből is követ­keztetni lehet az érés fokára. Ez a jelenség vezet a gyü­mölcs hullásához is. Az őszi hullást okozhaja az érettsé­gen kívül a korai fagy, vagy a fajtajelleg (batul, téli aranyparmen). A VIRÁGZÁSTÓL el­telt IDŐ. Több államban foglalkoznak annak megál­lapításával, hogy a virágzás­tól számítva hány nap szük­séges a gyümölcs beéréséhez. Tájanként és földrajzi elhe­lyezkedés szerint változik. Magyarországon például a jonatán több éves megfigye­lés szerint 134—140 nap alatt szedésre éretté válik. KERESKEDELEM IGÉ­NYE. Amennyiben a felvá­sárló kereskedelem bizonyos értékesítési elgondolásból a biológiai érettségtől eltérő gyümölcsöt kíván, úgy a ter­melőnek ahhoz igazodni kell. Például a Golden Delicionus almafajtát úgy ismer-" jük, hogy az a fajtá­ra jellemző kellemes ízét és zamatát az utóérésben csak akkor adja, ha a fán zöl­dessárga alapszínt kap, mégis az idén az exportáló vállalat csak a teljesen zöld almát fogadta el export minőség­nek. Inántsy Fercne SZAKKÖNYVTARUNK •• (I gyümölcstermesztés leclinologiája A hatalmas, gyakorlati kézikönyv szerepét is betöltő egyetemi tankönyvnek A gyümölcstermesztés alapjai c. első részét a 741 434. szá­mon ismertettük. A most megjelent második részt a szerzői kollektíva teljes egé­szében a fajtaismeretnek, il­letve a szaporítóanyag-ter­melésnek szentelte. A részle­tes tárgyalás teljes mérték­A növények gamma-sugárkezelése Növelhető-é sugárkezelés­sel a kultúrnövények termő- képessége? A kérdésre a Szovjet Tudományos Akadé­mia Szerveskémiai Kutatóin­tézetének munkatársai vála­szoltak. A Kolosz elnevezésű, hordozható berendezésükké’ Moldávia 185 mezőgazdasági üzemét keresték fel és a gya­korlatban bizonyították, nögy a szemestermények besugár­zásánál 2 mázsával, a csala- mádénál több mint 65 mázsá­val, a cukorrépánál mintegy 30 mázsával növekszik a hektáronkénti hozam. A be­sugárzás dózisát a növény ér­zékenységének megfelelően határozzák meg. vigyázva ar­ra, hogy az életfunkciókat itörökítő programmecha­nizmust rie sértsék még A gamma-sugárak hatására a tápanyag könnyebben beha­tolhat a sejtbe, meggyorsul a növekedést serkentő hormo­nok szintézise és a klorofil felhalmozása, megerősödik a gyökérzet. A vetés előtti su­gárkezelést végző Kolosz-be- rendezéssel a Szovjetunió kü­lönböző éghajlati viszonyai között — Kazahsztánban, a balti köztársaságokban, Kir­giziában, Ukrajnában, az Oroszországi Föderáció euró­pai területének középső ré­szén, a Moszkvai területen — sikeres kísérleteket foly­tatnak. ben indokolt, hiszen á fajta a gyümölcstermesztés alapve­tő termelőeszköze, melynek potenciális termőképességét csak megfelelő szaporító­anyag révén lehet biztosítani. A kötet két rövid, bevezető jellegű fejezete áttekinti a fajtakérdés és a fajtaminősí­tés, illetve pomológia alap­jait, ezután következik az egyes gyümölcsfélék, illetve azon belül a legismertebb faj­ták részletes ismertetése. Ezt követi a szaporítóanyag-elő­állítás tárgyalása. A fő feje­zet, Az egyes gyümölcsfélék termeléstechnológiája nagy­jából azonos szerkezetben tárgyalja az egyes gyümölcs- félék technológiáját megha­tározó tényezőket, magukat a technológiai folyamatokat a metszéstől a szüretig, sőt áz árukikészítésig, a gépesp ?tt technológiák lehetőségeit és a különféle termesztéstechno­lógiai modellek ökonómiai vonatkozásait. A kötetet kö­zéi 200 ábra. számos táblázat, fejezetenként összefoglaló és bibliográfia, valamint részle­tes tárgymutató egészíti ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom