Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-17 / 217. szám

2 *rELET-MA<TTARORSZÄä tí7?T &ze$7wmer~rrr Magyarország és Finnország kapcsolatairól A Közeli napokban Budapestre érkezik Kalevl Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke, aki — mint jelentettük — Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására tesz hivatalos látogatást Magyarországon. Merre tart Interjú Harilaosz Florakisszat Politikai kapcsolatok te­kintetében huzamosabb ideje kölcsönösen kifejezett barát­ság és jóakarat s közvetlen szívélyesség jellemzi a Ma­gyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság viszonyát. Már szinte minden lehetsé­ges szinten kialakultak a kapcsolatok, amelyek a fo­lyamatosság jegyében fej­lődnek. A magyar—finn kapcsola­tok alakulásában a legjelen­tősebb állomás volt Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak finnországi látogatása 1973 szeptemberén. Államközi vonalon azóta élénkültek mindinkább kap­csolataink, hogy 1963-ban Urho Kekkonen köztársasági elnök nem hivatalos látoga­táson járt Magyarországon, s a finn államfő 1969 szeptem­berében hivatalos látogatást tett hazánkban. Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke 1971 augusz­tusában járt hivatalos látoga­táson Finnországban. Kor­mányfői szinten kapcsolata­ink jelentős eseménye volt Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének hivatalos látogatása Finnországban 1971 januárjában. Ezeknek a találkozóknak a sorát foly­atja most Kalevi Sorsa mi- íiszterelnök hivatalos látoga­ssa Magyarországon. Magas színtű találkozók émjelzik a magyar és finn testvérpártok közötti kapcso­latokat. 1973 júniusában a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével Finnországban megbeszéléseket folytatott a Finn Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának küldött­ségével. Létrejöttek a kap­csolatok az MSZMP és a Finn Szociáldemokrata Párt között: az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége Benke Valéria, a Politikai Ciprusi helyzetkép ATHÉN: Kétnapos athéni látogatásának befejeztével hétfőn Nicosiába utazott Le- onyid Iljicsov szovjet külügy­miniszter-helyettes. A szovjet politikus Mavrosz görög kül­ügyminiszterrel tárgyalt a ciprusi helyzetről. A görög hírügynökségek szerint a megbeszélések konstruktív és baráti légkörben zajlottak le. NICOSIA: A ciprusi görö­gök és törökök hétfőn 245 be­teg és sebesült foglyot cserél­tek ki az úgynevezett „zöld vonal” mentén az ENSZ csa­patok és a Vöröskereszt képviselőinek jelenlétében. A foglyok kicseréléséről Kleri- desz ügyvezető ciprusi elnök és Denktas, a ciprusi török közösség vezetőjének pénteki találkozóján született megál­lapodás Tíz napon belül sor kerül a diákok, tanárok, lel­készek, orvosok és a 18 éven aluli fiatalok kicserélésére is. LONDON: Makariosz ciprusi elnök a londoni Times-nek adott hétfői nyilatkozatában támogatásáról biztosította Kleridesz és Denktas heten­kénti megbeszéléseit Az ér­sek visszautasította a sziget- ország földrajzi felosztására vonatkozó elképzeléseket. Visszatérésével kapcsolatban azt mondta, csak akkor tér haza Ciprusra, ha fölváltot­ták az összes görög tisztet (ak’k részt vettek az őt meg­döntő puccsban) és ha a kor­mány ellenőrzése alá vonja az EOKA-2 elnevezésű ter- forszervezetet. Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője vezeté­sével 1973 januárjában tett látogatást Finnországba a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására s tanulmányoz­ta a párt tevékenységét. Ha­tékony kapcsolatai vannak a Hazafias Népfrontnak a Finn Centrum Párttal. Sok szál fűzi össze társa­dalmi és tömegszervezetein­ket. Sajátos forma a barát­sági hét egyidejű megrende­zése a két országban. Eddig három alkalommal — 1967- ben, 1970-ben és 1973-ban — rendeztünk Magyarországon finn—magyar, illetve Finn­országban magyar—finn ba­rátsági hetet, amelyek során magas színtű politikai dele­gációk mellett 300—300 tagú csoportok kölcsönös látoga­tására került sor. Élénk test­vérvárosi kapcsolat alakult ki kilenc magyar, illetve finn város között. Rendszeresen együttműködnek a szakszer­vezetek. az ifjúsági, a sport- és a nőszervezetek is. 1950 óta eredményesen működik a finn—magyar társaság. Külkereskedelmi forgal­munkat az 1968-ban kötött és az idei év végéig hatályos hosszú lejáratú megállapo­dás szabályozza. Ezt a meg­állapodást váltja fel az idén májusban miniszteri szinten aláírt megállapodás a keres­kedelmi akadályok megszün­tetéséről. 1969 októberében kötöttük meg hosszú lejáratú gazdasá­gi, ipari és műszaki együtt­működési megállapodásun­kat. Ezt az öt évre szóló megállapodást egy új, gazda­gabb tartalmú és tíz évre szóló gazdasági, ipari és mű­szaki-tudományos együtt­működési megállapodás vált­ja fel, aminek aláírása most szeptemberben történt meg Budapesten. Közös a törek­vés arra, hogy a következő években még sokrétűbbé és hatékonyabbá tegyük gazda­sági együttműködésünket. Kulturális egyezmény alap­ján formálódnak, fejlődnek kapcsolataink oktatási, tudo­mányos, művészeti területen. Finnországgal 1959-ben kö­töttünk államközi kulturális egyezményt, amelyet azóta két évenként rendszeresen megújítunk. Magyar—finn kulturális vegyes bizottság koordinálja az országaink kö­zötti kulturális cserék sokfé­le formáját, akcióit —. A kulturális munkaterv jelen­tős személyi lehetőségeket biztosit kutatók és egyetemi hallgatók számára finnugor nyelvészeti és néprajzi témák tanulmányozásához. 55. A mecseki szénbá­nyákban, főleg Zobákon, ahol a legjobb feketeszenet nyerik, a metán a legna­gyobb ellenség. Itt, ahol Zo- báknái is mélyebben a leg­jobb hazai urántelepeket tá­madjuk, a váratlan omlás fenyeget bennünket. Az érc­bányászat sajátossága, hogy nem kell mindenütt tám- maí biztosítani, de hogy hol nem kell, nem lehet mindig oontosan kiszámítani. Ilyen­kor könnyen bekövetkezhet az omlás. — Az ércbánya, bár ki­sebb létszámmal dolgozik, mint a szénbánya, jelentősé­ge nagyobb. — Ahogy vesszük. Az em­berek hailnmosak a túlzásra. Mi nem vagyunk Kuwait. Egyrészt kevés az uránunk, másrészt nagyobb lélekszá­mú a lakosságunk. Akj azt Harilaosz Florakisz a Gö­rög Kommunista Párt KB el­ső titkára hétfőn interjút adott Sándor Istvánnak, az MTI kiküldött tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy miként értékeli Görögország jelenlegi belső helyzetét, a GKP veze­tője a következőképpen vála. szolt: Az ország belső helyzete ma bizonytalan és ellentmon­dásos. Tanúi lehetünk a junta vereségének és annak a fo­lyamatnak, amelynek során kiszorul az ország vezetéséből. Ugyanakkor sok helyütt to­vábbra is hivatalba maradtak a juntát támogató személyek és érvényben maradtak a jobboldali katonai rendszer által hozott népelnyomó és kizsákmányoló törvények. A Karamanlisz-kormány eddigi tevékenységéről Hari­laosz Florakisz a következő­ket mondotta: Jóllehet a kabinettet a dikta­túrából a demokráciába való átmenet kormányának neve­zik, továbbra is az út közepén marad. Nem hajtja végre a belpolitikai élet igazi demok­ratizálását, nem szorgalmazza a nemzeti függetlenség megte­remtését. Néhány pozitív in­tézkedést is hozott, ezek azon­ban nem elegendőek ahhoz, hogy megnyíljék az út a de­mokrácia felé. A kormány Lenyűgöző, hatalmas mun­kásmegmozdulással zárult vasárnap Bolognában az Unitá 50. éves jubileuma al­kalmából rendezett fesztiváL A kéthetes rendezvénysoro­zat utolsó napján gyűlés­sel végződött felvonulást rendeztek. A híres „vörös városban”, a kommunista közigazgatás alatt álló Emilia—Romagna tartomány fővárosában nem keveseb­ben, mint fél milliónyian vonultak fel, a város törté­nelmi központjából elin­dulva, ki a külvárosban fel­épített fesztiválterületre. Olaszország valamennyi tar­tományából, városából autó­busszal, vonattal, gépkocsik­kal érkeztek a küldöttségek, közöttük nagyon sok fiatal. Bolognát erre a napra való­sággal elborította a vörös zászlók erdeje. A felvonulók végeláthatatlan sorokban meneteltek el a díszpáholy előtt, ahol Luigi Longo, az hiszi, hogy a nemzeti jöve­delemben mi olyan szerepet játszunk, mint a Közel-Kele ­ten az olaj, vagy Chilében a salétrom, tévednek. Azok is tévednek, akik azt emle­getik, hogy miért nem használjuk ki néhány atom­bomba gyártására készülő állam uránéhségét, és mi­ért nem adjuk el esetleg ne­kik a Mecsek érckincsét. Egyrészt azért, mert mi is úgy járhatnánk, mint a már említett baráti állam, más­részt a nemzeti jövedelmet nem módosítani olyan mér­tékben, mint azt a laikusok sejtik. Ezért maradunk a biztos partnernél. — A jövőt mégiscsak a világpolitikai helyzet és a gazdasági körülmények határozzák meg. — Hogy a mecseki urán­ra szükség lesz-e, és milyen mértékben, az attól függ, hogy mennyi atomerőmű irányvonalának legfőbb jel­lemzője, hogy a neki tetsző keretek között akarja tartani az események alakulását. A tudósítónak arra a kér­désére, hogy milyen szerepet játszik a Görög Kommunista Párt az ország jövőjének ala­kításában Harilaosz Florakisz a következőképpen válaszolt: A párt arra törekszik, hogy elősegítse a demokrácia, a népi hatalom és a nemzeti függetlenség irányába való haladást. Reális 's konkrét követelésekkel lép fel az ál­lamapparátus megtisztítására, a hadsereg demokratizálásá­ra. El akarja érni, hogy visz- szavegyék a hadseregbe, a balbiztonsági erők kötelékébe és a közigazgatásba mindazo­kat, akik annak idején szem­behelyezkedtek a juntával és ezért elvesztették állásukat. Követeli mindazoknak a szer­ződéseknek a felbontását, amelyek nem felelnek meg az ország, a nép érdekeinek, hanem az imperialisták cél­jait szolgálják. A párt akciói egy olyan népi mozgalom ki­bontakoztatását célozzák, amely az előbb említett köve­telések köré tömörül. A GKP nagy gondot fordít arra Is, hogy akcióegységet teremtsen a demokratikus és baloldali erők között. OKP elnöke, Enrico Berlin- guer, az OKP főtitkára és a Politikai Bizottság számos tagja üdvözölte őket, a fesz­tiválra érkezett külföldi kül­döttségekkel együtt. A felvo­nulók a párt politikáját, va­lamint az Unitét éltették, jel­szavaik között állandóan visszatért a bebörtönzött chi­lei hazafiak szabadon bo­csátásának, a chilei terror megszüntetésének követelése. Az impozáns felvonulást, amely négy és fél órán ke­resztül tartott, végig óriási rendőri készültség biztosí­totta, esetleges újfasiszta provokációktól, merénylettől tartva. A felvonulás útvona­lán hatalmas közönség állt. A megmozdulás a féíévs.zá- zados évfordulóhoz méltóan tanúskodott az Olasz Kom­munista Párt szervező ké­pességéről, arról, hogy mi­lyen tömegeket képes moz­gósítani, politikája mellett felsorakoztatni. épül, és főleg mennyibe ke­rül az üzemelés. Mert maga az urán, bár nem olcsó do­log, nem játszik nagy szere­pet a elhasználás költségei­ben. Az erőművek építése viszi el a költségek felét, a további negyven százalékot pedig a működtetés. A ma­radék az urán értéke. Az atomerőművek építése az első Genfi Konferencia után kezdődött meg na­gyobb ütemben. Addig a méréseredményeket szigo­rúan bizalmas adatokként kezelték a világon. A leg­több atomerőmű Angliá­ban épült. Több nagy tel­jesítményű működik a Szovjetunióban, legutóbb Sevcsenkóban olyat adtak át, amelynek gazdaságos- sági mutatói már elérték a szénhidrogén fűtésű erőmű­vek színvonalát. A Német Szövetségi Köztársaság, Ang­lia és Hollandia közösen épít egy atomerőművet, amely ál­lítólag teljesen új technoló­giával dolgozik majd. Ja­pánban 1930-ig harminc atomerőmű építését terve­zik. Nálunk most indul meg egy aránylag nagy tel­jesítményű atomerőmű épí­tése a Duna mellett, Paks- nál. (Folytatjuk) LÁSZLÓ LAJOS: tfránhányfozok RÉSZLETEK A GONDOLAT KIADÓNÁL AZ IDEI KÖNYV­HÉTRE MEGJELENT RIPORTKONYVBOl Hatalmas felvonulás az önitá-fesziiválon EUSl-közgyiiés, 1974 Hagyomány immár New Yorkban, hogy minden esz­tendő szeptemberének har­madik keddjén megnyitják az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének soron következő ülésszakát. A közgyűlés idei, 29. ülésszakára száz­nál több napirendi javaslat gyűlt össze az ENSZ titkár­ságán a legutóbbi ülésszak berekesztése óta. A nem­zetközi légkör javulásának körülményei között a vi­lágszervezet számára újabb módozatok kínálkoznak, hogy kedvező hatással le­gyen a világesemények ala­kulására. A haladáshoz minden le­hetőség adott, bár köztu­dott, hogy vannak még fe­szültséggócok, neuralgikus pontok a világban; gondol­junk csak az ismét fellán­golt ciprusi veszélyre, a rendezetlen közel-keleti helyzetre, a chilei tragédi­ára, az indokínai helyi há­borúskodásra. Mégis a két világrendszer vezető hatal­mának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak az utóbbi években tapasztalt, a nemzetközi enyhülést és együttműködést szolgáló közeledése a legjobb példa — s nem utolsósorban biz­tosítéka annak, hogy a leg­forróbb helyzetekben is ta­lálható megoldás a tárgya­lóasztalok mellett. A Szov­jetunió a maga részéről minden alkalmat felhasz­nál, hogy a politikai enyhü­léssel egyidejűleg a katonai szembenállás veszélyeit is csökkentse. Ezt a célt szol­gálja a többi között az ENSZ-közgyűlés elé terjesz­tendő újabb szovjet javas­lat, hogy ne engedjék meg a környezet és az éghajlat rongálását katonai vagy más célokból. Mert ez is összeegyeztethetetlen a nemzetközi biztonsággal, az emberisé'? jólétével és egészségével. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapvetően fon­tos és meghatározó szerepet játszik a tartós béke és a nemzetközi biztonság fenn­tartásában, illetve megszi­lárdításában. A Magyar Népköztársaság küldöttsége reméli, hogy az ENSZ-köz­gyűlés mostani ülésszaka erélyesen elítéli a chilei fa­siszta juntát, amely semmi­be veszi a legalapvetőbb emberi jogokat, s a tagálla­mok egyöntetűen síkraszáll- nak a chilei terror meg­szüntetéséért. A közgl-kele­ti helyzetet csak egyféle­képpen lehet megnyugtató módon rendezni: az Izrael által megszállt arab terüle­tek kiürítésével és a palesz­tin nép nemzeti jogainak helyreállításával. Támogat­juk tehát az Arab Liga Ta­nácsának azt a kérését, hogy a palesztin problémát önálló politikai kérdésként vegyék fel az ülésszak na­pirendjére. A magyar ENSZ-delegáció — a kor­mánytól kapott fölhatalma­zás értelmében — ismét le­szögezi, hogy népünk szo­lidáris a szabadságukért küzdő indokínai hős nem­zetekkel. ezért a magyar diplomaták és katonák to­vábbra is a párizsi egyez­mény szerint teljesítik kül­detésüket a Nemzetközi El­lenőrző és Felügyelő Bizott­ságban. Külügyminiszterünk is fölszólalt április elején az ENSZ-közgyűlés 6. rendkí­vüli ülésszakán, amely át­fogóan megvitatta a világ nyersanyag- és energiaellá­tásával kapcsolatos teendő­ket. Most is és a jövőben is segítjük a fejlődő országok harcát a nemzetközi mono­póliumok kizsákmányoló módszerei ellen. Végezetül emlékeztetni kívánunk arra, hogy köze­ledik a vegyi fegyverek el­tiltásáról szóló genfi jegy­zőkönyv aláírásának ötve­nedik évfordulója. Mivel e fontos okmányról még mindig hiányzik néhány jelentős ország képviselőjé­nek az aláírása, most itt az alkalom, hogy a jubileum előestéjén — a közgyűlési ülésszak idején — ők is ra­tifikálják a genfi megálla­podást. Hasznos hozzájáru­lás lenne ez a nemzetközi béke és biztonság erősítésé­hez. Összetűzések DéMfietnamban HANOI: a DNFF erői Dél- Vietnam északi részén Thua l'hien tartományban szep­tember 9—12 között több íz­ben visszaverték a saigoni rezsim csapatainak támadá­sait. Az ellenség 250 katoná­ját harcképtelenné tették, és megsemmisítettek 21 katonai járművet Saigontól délre, a Mekong folyó deltájában a felszaba­dító erők augusztus 20 — szeptember 6 között ártal­matlanná tették a Thieu-had- sereg 660 katonáját, és sú­lyosan megrongáltak négy, a felszabadító erők ellenőrzése alatt álló területen illegálisan felállított ellenséges katonai állást. A DNFF erői a harcok során jelentős mennyiségű fegyvert is zsákmányoltak. Groniiko befejezte bonni tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról) zolást nyert csakúgy a Szov­jetunió és az NSZK érdekei, mint a béke és az európai együttműködés megszilárdí­tása szempontjából. Hangsúlyozták a két félnek azt a törekvését, hogy elmé­lyítik és kiszélesítik a kap­csolatokat különböző terüle­teken, azoknak a megállapo­dásoknak megfelelően, ame­lyek Leonyid Brezsnvevnek, az SZKP Közoonti Bizottsá­ga főtitkárának az NSZK- ban 1973. májusában tett lá­togatása ideién jöttek létre. Mindkét részről aláhúzták Helmut Schmidt kancellár ez (Folytatás az 1. oldalról) konferencia gyakorlati előké­szítését szolgálják. Az ülés­szak folytatja a munkát an­nak a szovjet javaslat alap­ján elfogadott határozatának a megvalósítása érdekében, amely szerint 10 százalékkal csökkenteni kell a Biztonsági Tanács állandó tagjainak ka­tonai költségvetését, és az így megtakarított összegek egy részét fel kell használni a fejlődő országok megsegítésé­re. Ez a határozat összekap­csolja a leszerelést és a gaz­dasági fejlesztés problémáit. év őszére kitűzött szovjetu­nióbeli látogatásának fontos­ságát. A külügyminiszterek foly­tatták azoknak a kétoldalú kérdéseknek a megvitatását, amelyek összefüggenek az 1971. szeptember 3-i négyol­dalú megállapodásnak a két­oldalú kapcsolatokat érintő részeivel. A Leonyid Brezs- nyev NSZK-ban tett látoga­tásáról kiadott közös közle­ményből kiindulva hangsú­lyozták az említett megálla­podás szigorú betartásának és teljes megvalósításának szükségességét. Megvitatták az időszerű nemzetközi problémákat is. ENSZ-körökben úgy vélik, hogy a nagy tekintélyű nem­zetközi szervezet egyik igen fontos feladata: hatékony in­tézkedéseket foganatosítani a reakció, az agresszió és a háború erőinek megfékezésé­re. Végérvényesen meg kell oldani a délkelet-ázsiai po­litikai rendezést, biztosítani kel a Közel-Keleten a tartós és igazságos béke győzelmét, meg kell oldani a palesztinai arab nép problémáját, helyre kell állítani a Ciprusi Köz. társaság függetlenségét é* szuverenitását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom