Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-15 / 216. szám

1974. szeptember Í5J Kelet-m ac yárörseXí# s APRÓSÁGOK ? Ha a diák vásárol í faltl» kcnjér^yáí* a megyeszékhelyen Mennyibe kerül egy ecset, egy vonalzó, egy papírszög­mérő, egy pvc uzsonnacso­magoló, vagy egy radirgurrii? Attól függ, hogy milyen nagyságú és — bármilyen furcsán hangzik — attól is, hogy KW árulják. Nem mint­ha a felsoroltak közül bár­melyik is szabad áras lenne, inkább azért, mert a bolti el­adók túlnyomó többsége nem tudja, vagy nem akarja tudni az árát. Hogy mennyire nem túlzás túlnyomó többség, arra álljon itt egyetlen adat; 30 bolt közül mindössze a Má­tészalkai ÁFÉSZ nyírcsaho- lyi boltjában és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállala. boltjaiban nem csapták be a vásárlókat. „Dap/a vagy semmi...66 Az adatokat a megyei ta­nács kereskedelmi felügyelő­ségétől kaptuk. Egy országos vizsgálat keretében vizsgál­ják a papír-írószerkereskede- lem értékesítési tevékenysé­gét. A vizsgálat a legjobb időpontban, augusztus köze­pén kezdődött, amikor a leg­több szülő és iskolás gyerek beszerzi az új tanévr? szük­séges tanszereit. A társadal­mi ellenőrök, az általános és középiskolás diákok segítsé­gével végzett vizsgálat eddi­gi tapasztalatai nagyon rosz- szak. Különösen ott mutat­nak kedvezőtlen képet, ahol a próbavásárlók gyerekek vol­tak — akik egyébként leg­gyakoribb vevői a papírbol­toknak. A Rakamazi ÁFÉSZ kul- túrcikk boltjában 20 féle árut kért a diáklány és 118 forint 40 fillért fizetettetett vele Tillei Katalin eladó. Csupán két ecsetnél 4,10-zel. számolt többet, de a 20 féle árucikk­ből 11 árát emelte meg. Fi­zetni csak 99,30-at kellett vol­na. Furcsa eset játszódott le a győrteleki szövetkezetnél a vizsgálat során. Augusztus 23-án a szövetkezet kocsordi boltjában 13 tételnél 17.50- nel számolt többet Széles Er- nőné eladó. Amikor a keres­kedelmi felügyelő éppen a jegyzőkönyvet írta, belépett a boltba a szövetkezet keres­kedelmi osztályának vezető­je. Elmondta neki a tapasz­taltakat és felhívta a figyel­mét, hogy az ÁFÉSZ többi boltjában jobban figyeljenek az értékesítésbe. Két hét múl­va, szeptember 4-én a győr­teleki iparcikkboltba látogat­tak az ellenőrök. Szinte biz­tosak voltak benne, ho^y nem lesz árdrágítás, hiszen még egészen friss volt a testvér­bolt ellenőrzése. Nem így tör­tént: Katona Ida 14 árucikk­ből 11-et számolt drágábban, 17 forinttal csapta be a pró­bavásárlót. , 1 örvény teleti rekord A rekordot a Nyírbátori ÁFÉSZ papír-írószer boltja állította fel: Sallai Magdolna a 34,50 értékű áruért 106 fo­rint 70 fillért kért, 22,20-szal csapta be a vásárlót. A Pát- rohai ÁFÉSZ berkeszi bolt­jában Szilágyi Béla boltveze­tő számolt többet 12,50-nel. A legszembetűnőbb csalást a csengeri kultúrcikkboltban követték el: három darab 80 filléres ceruzát darabonként 1,50-ért adtak és míg az el­lenőrök a jegyzőkönyvet ké­szítették, addig Turterebesi Béla eladó ugyanazt a ceru­zát 1,30-ért akarta eladni. A vizsgálat még tart, ezért a végeredményről nem tu­dunk számot adni. Tanulság­ként azonban néhány dolog máris levonható. Az például, Milyen ősz várható? fm F~~ 2 G Szeptember Október 1974 Eiőrejelzett havi körép« hőmérséklet 100 éves étlsgh^méíőéklet A 100 áw alatt előfordult rsssalsgebb és leghidegebb hónapok könóphőiHóraékXeíe f Hazánkban több, mint 100 éve rendszeresen mérik a hőmérsékletet és a csapadé­kot. Nem érdektelen tudni, hogv néldá'i! 1870 óta Buda­pesten előfordult legmele­gebb szeptember középhő­mérsékleté 21 *6 fok volt (1947-ben), a legnidegebb no­vember pedig 0,5 fok (1920- ban.) Vagy például október­ben előfordult már 6,8 fokos havi középhőmérséklet (1905- ben) és 15,6 fokos közép (1907-ben). De ahhoz, hogy az időjárás várható alakulását előreje­lezzük, nem elegendő egy hogy a szövetkezetek belső ellenőrzése — legalábbis a papír-írószer értékesítés te­kintetében — gyakorlatilag semmit sem tett. Nem csak az bizonyítja ezt, hogy bol­tonként 15—20 forinttal akar­ták becsapni a vásárlókat, hanem az is, amit a felügye­lőség ellenőrei az ellenőrzési naplókban találtak. . Ott ugyanis száznál több ellenőr­zést, próbavásárlást jegyez­tek be és — nem tévedés — egyetlen helyen szerepelt 10 fillér fogyasztói megkárosí­tás. Érdek és bizalom Joggal vetődhet fel a" kér­dés- hogyan szervezték meg a szövetkezetek e fontos sze­zoncikknek számító árucso­port értékesítését, hogyan .kö­vetelték meg a vegyes, vagy papírboltok dolgozóitól az árak feltüntetését, hogyan el­lenőriztek, hogyan vigyáztak vásárlóik érdekeire, hogyan akarják a vásárlók bizalmát élvezni, amikor olyan cikkek­nél követnek el sorozatos ár­drágításokat, amelynek meg­vételéhez igen sok vállalat anyagilag is hozzájárul, hogy enyhítsen a nagycsaládos szülők tanszervásárlási gond­jain? Az árdrágítás lehetőségei­nek okait kutatva máris meg­állapítható, hogy fele az ár­jelzések hiányából, gondat­lanságból származik, a másik felének oka azonban — miu­tán az érintett boltok több­sége szabadkasszás — az egyéni haszonszerzés volt. A kereskedelmi felügyelőség a nagy számban élőforduló és súlyos árdrágítás miatt min­den bizonnyal ennek megfe­lelő bírsággal sújtja majd a lehetőségükkel visszaélőket Balogh József helyről összegyűjteni az idő­járási adatokat. A Szovjet­unióban 1881-ig visszamenő­en összegyűjtötték az egész északi félgömb mérésadatait, és ezeket a magyar meteoro­lógusok rendelkezésére bo­csátották. így lehetővé vált, hogy Magyarország területén hosszabb előrejelzéseket ké­szítsünk. Ezek az előrejelzé­sek egyelőre kísérleti jelle­gűek, — a rendelkezésre álló rengeteg adatot csak számí­tógéppel lehet feldolgozni. — A három hónapra történő nagyvonalú előrejelzések elemzésén még dolgoznak. A széles körű érdeklődésre való tekintettel azonban az olva­sók rendelkezésére bocsájt- juk, az őszre elkészített kísér­leti előrejelzést Dr. Koppány György Jövőre: 60 millió darab sütemény Az idén 25 éves a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat. A vállalat gyors fejlődése 1968 január 1-től indult meg. Ekkor kormányhatározat fog­lalkozott a sütőipar fejleszté­sével, és a vállalat is jelentős beruházási támogatásokat kapott. A kormányprogram keretében épült meg Nyír­egyházán és Kisvárdán egy- egy 20 tonnás kenyérgyár. Ezek a kenyérgyárak 1971. január l-től üzemelnek. A két új létesítmény ellenére, a meglevő 17 termelőüzem kor­szerűségi szintje alacsony. A vállalat naponta 11—13 va­gon kenyeret gyárt. Egyes munkaszüneti napok előtt a termelés meghaladja a 17 va­gont. A magánsütések teljes egészében megszűntek. A statisztikák szerint Szabolcs- Szatmár megyében fogyaszt­ják a legtöbb kenyeret és vi­szonylag kevés a sütemény- félék fogyasztása. A kenyér- ellátás mennyiségi oldalról megoldott, erre a sütemény­ipari kapcitás rendelkezésre áll. Megoldatlan azonban a süteménygyártás és fogyasz­tás. A sütőipari vállalat a múlt évben Ujfehértóra telepített egy süteménygyártó kemen­cét. Jelenleg Balkányban fo­lyik üzemi rekonstrukció a süteménygyártásra. Jelenleg kivitelezés alatt áll Záhonyban egy új sütő­üzem, ahol süteményt gyár­tanak majd. Ez 1975. II. fél­évében kezd üzemelni. Eddig Záhony a kisvárdai kenyér­gyártól kapta a süteményt Tiszavasváriban szintén kivi­telezés alatt áll egy új sütő­üzem. 1975-ben a sütőüzem 60 millió darab süteményt fog gyártani, ezzel a megyében egy főre, egy napra 0,T darab sütemény jut. Jelenleg a vállalat kapaci­tása két műszakos üzemelés figyelembevételével 1509 mázsa. Az országos szint el­éréséhez az V. ötéves tervben lényeges kapacitást fejlesztő beruházások történnek. Az V. ötéves tervben Nagy- kállóban korszerű' középüzem — épül. Tervezik Nyíregyhá­zán a második kenyérgyár megépítését.^ Nagyteljesítmé­nyű alagút kemencével, a sütőipari technológiát teljes mértékben" gépesítik. Ezzél több korszerűtlen, kisüzemet megszüntetnek. Több üzem­nél az elaVillt kemencékét korszerű kemencékre cseré­lik át. Az ötéves tervben ka­pacitás fejlesztésre 97,6. mii- lió forintot irányoztak elő. ! A tervbevett feilesztéseki- kel a dolgozók munka- éá életkörülménye tovább jat vult. A modern gépsorok ép automaták az újszerű tech­nológiák alkalmazása lehető­vé teszi a sütőipari termékek minőségének magasabbszin- tű biztosítását. Kibővítik a szállító parkot, és még a IV, ötéves tervben minden sütő­ipari terméket zárt gépko­csin szállítanak. Farkas Pál Ebédtérítés, üdülő jegy, napközi otthon Felmérés a nyugdíjas közalkalmazottak helyzetéről Szeptember 12-én került a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei Bizottsága elé a szabolcsi nyugdíjas közal­kalmazottak életkörülmé­nyeiről készített felmérés, amely számos javaslatot is tartalmaz. A megyében 283 nyugdíjas közalkalmazott él, többségük, 83 százalékuk nyugdíja 2000 forinton alul van. A közszolgálati nyugdí­jasok 10—12 százaléka mun­kát vállal, mely alkalmi és 4 órás munkaviszonyból áll. Az egyedülálló, vagy nehéz szociális körülmények között élő nyugdíjasok a társada­lombiztosítási igazgatóságtól évenként 500 forinttól 800 forintig terjedő szociális se­gélyt kap. Az alapszerveze­tek egy év alatt 31 segélyt fizettek ki a nyugdíjasoknak és 27-en kaptak üdülőjegyet A felmérésből kiderül az is, hogy a közszolgálati nyugdí­jasok mintegy 60 százaléka saját lakásban, a többi kór­házban lakik. A saját lakás túlnyomó többsége tatarozás­ra szorul, ezt a kisebb nyug- ellátásúak nehezen tudják elvégeztetni. A nyugdíjasokat terhelő tartozások — OTP- nél — zöme a tatarozásokkal kapcsolatos. A szakszervezeti felmérés szerint a nyugdíja­sok 58 százaléka rendszeres gyógyszerfogyasztó. A nyugdíjasokkal való kap­csolatra jellemző, hogy a közalkalmazottak megyei bi­zottsága minden évben Nyír­egyházán megrendezi a nyug­díjas találkozót, az alapszer­vezetek egyrésze Is évenként hasonló módon találkozik a nyugdíjasokkal. A munkahe­lyeken egyes ünnepségekre is meghívják az öregeket és szerény ajándékkal is ked­veskednek számukra. Ez azonban még nem mindenütt van így, ezért foglalták hatá­rozati javaslatba; a megyei bizottság szorgalmazza, hogy legalább évenként egyszer minden alapszervezet hívja össze a hozzá tartozó nyug­díjasokat, tájékoztassa őket a nyugdíjasokat érintő kérdé­sekről, adjon segítséget prob­lémáik megoldásához. Javasolják azt is, hogy for­dítsanak nagyobb gondot a nyugdíjasok üdültetésére, kezdeményezzék öregek nap- kÖZiótthóhának létrehozását, s a KISZ szervezettel közösen vállalják egy-egy idős, beteg, egyedülálló nyugdíjas rend­szeres meglátogatását A szakszervezeti bizottságok keressék annak a lehetőségét — ahol üzemi konyha van — hogy a hivatali étkezdékben a nyugdíjasok is kaphassanak ebédtérítést, mert ez anyagi­akban sokat jelentene szá­mukra. Igényként fogalmazták meg — javasolják az orszá­gos központnak az 50 száza­lékos vasúti igazolványok megtartását, vagy ha erre nincs lehetőség, úgy javasol­ják; évenként legalább öt-hat kedvezményes utazási utal­ványt kaphassanak a köz- szolgálati nyugdíjasok, (p.) 4 ' / '' ' A TÁRGYALÓTEREMBŐL — sikkasztáshoz Hitellevél A leltár 68 221 forint hiányt állapított meg. Az első pillanatban hihetet­lennek tűnt az egész a leltá­rozóknak, mert Deák Sán­dornak, a boltvezetőnek még sohasem volt hiánya. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kisvárdai műszaki boltját vezette és minden korábbi leltár többlettel zá­rult Miután sem a bolt­vezető, sem a bolt dolgozói nem tudtak magyarázatot adni, az egy évvel korábbi leltár óta kiállított szám Iákat, kasszalapokat és gz üzleti okmányokat hívták segítségül. Nemsokára kide­rült, hogy a hiányt okozó meghamisított papírok, fik­tív ajándékutalványok kiál­lításának ideje attól az idő­től kezdődik, amettől Kovács Imre Mihályné a bolt pénz­tárosa lett és a hiányzó ősz- szeg nagy része addig tűnt el, míg el nem ment szülési szabadságra. Kovácsnét 1972 novembe­rében helyezték a 46-os mű­szaki boltba. Korábban két másik, nagyobb forgalmú boltban dolgozott és a vál­lalat véleménye szerint mun­káját rendesen elvégezte. Hogy tudott sikkasztani a műszaki boltban? A bolt OTP hitellevélre is árusítót* jó néhány műszaki cikket Ennek az volt a menete, hogy a vevő a vételárat, il­letve az előleget az OTP- nek fizette, megkapta a hi­tellevelet, a bolt pedig en­nek alapján adta ki az árut. A hitelleveleket, a bevéte­lekkel együtt a pénztáros tüntette fel a kasszalapon és más üaleti okmányokon. Ko- vácsné is így csinálta, csak egy kicsit módosított rajta. A kasszalapokon megemelte 3 hitelleveles vásárlás vég­összegét és ennyivel csök­kentette a készpénzes vá­sárlások összegét, a különb­séget pedig kivette a kasz- szából. 1973 márciusától ebben a boltban is bevezették az úgy­nevezett gyorsított hitelle­veles értékesítést. Ez meg­könnyíti a vevők dolgát, nem kell az OTP-hez menni, a boltban kell befizetni az előleget és az adminisztrá­ciót is a bolt végzi el. Ko- vácsné itt is megtalálta a módját a sikkasztásnak: a befizetett előlegeket hiá­nyosan számolta el és a korábbival együtt 25 eset­ben több, mint 35 ezer fo­rintot vett ki a pénztárból. Sikkasztott más módon is. Meghamisította a kasszala­pok adatait, valótlan postai befizetéseket tüntetett fel, fiktív ajándékutalványok ér­tékét vonta le, vagy az elő­ző napi maradványösszeget kevesebbnek tüntette fel. Ez­zel 9 esetben 14 200 forin­tot, „.összesen 49 530 forin­tot vett ki a bolt pénztárá­ból. A tárgyaláson azzal véde­kezett, hogy ő mindig a bolt­vezető utasítására vette ki a pénzt és átadta neki, mert a visszárukért Deák fizetett, és azt mondta, könyvelje ahová akarja. És mivel védekezett Deák Sándor, akinek a pénz­táros munkáját ellenőrizni kellett volna, de egyetlen egyszer sem tette? Azzal, hogy a pénztárosról jó vé­leményt kapott és így telje­sen megbízott benne. A bíróság Kovács Imre Mihálynét jelentős érték tekintetében, folytatólagosan magánokirathamisítással el­követett sikkasztásban mond­ta ki Bűnösnek, 1 év 2 hó­napi börtönre ítélte, és kötelezte az elsikkasztott 49 530 forint megfizetésére. Deák Sándort társadalmi va­gyon hanyag kezelésének vétségében mondta ki bű­nösnek és ezért 8000 forint büntetés megfizetésére kö­telezték. Deák ítélete jog­erős, Kovácsné enyhítésért fellebbezett Másodfokon a megyei bíróság dönt. (baloghi * \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom