Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-14 / 215. szám

s áRORSZÁÖ *® PDL6ÄM ÍÍP?Í. 'SE@j|Ä0W <Ser Ti Módszertani bemutató Csengerben A polgári védelmi szak- szolgálatok elsődleges felada­ta háború esetén az ellenség csapása után és békében ka­tasztrófa, elemi csapás ese­tén a mentő, mentesítő és ideiglenes helyreállítási mun­kák végrehajtása. Ezekben az esetekben a polgári védelmi erők alkalmazása a kívülről történő mentés elveinek alap­ján valósul meg. Ez azt je­lenti, hogy a nukleáris, illet­ve elemi csapások közvetlen hatásaitól nem érintett terü­letekről biztosítják a polgári védelmi mentő, mentesítő munkák végrehajtásához szükséges erőket, eszközöket. A kárterületen folyó men­tési és mentesítési munkák megszervezése és végrehajtá­sa alaposan megfontolt intéz­kedéseket, és ezek nyomán szakszerűen végrehajtott te­vékenységet igényel. A szak- szolgálatok parancsnokainak, hogy az adott helyzetben fel­találhassák magukat, gyakor­latokat kell végezni. Ilyen gyakorlat céljával rendezték meg Csengerben a mátészal­kai járás és város egészség- ügyi alegységparancsnokai­nak módszertani bemutató foglalkozását. Jó választás Cél volt még az is, hogy megismertessék a parancs­nokokkal az egyes polgári vé­delmi munkálatokat, hogy ez­zel is előkészítsék őket a vé­delemben való tevékeny rész­vételre katasztrófahelyzet­ben. illetve háborús körülmé­nyek között. Helyesen válasz­tották Csengert a módszerta­ni bemutató színhelyének. Az 1970-es, majd az idei árvíz olyan tapasztalatokkal szol­gált, melyet egy oolgári vé­delmi szakszolgálati, mód­szertani foglalkozáson jól le­hetett hasznosítani; az al- eeységnarancsnokok. és az alegységek tagjai a gyakor­latéhoz hasonló katasztrófa­helyzetekben már a valóság­ban is ténykedtek. Ilyen előzmények után ke­rült sor augusztus 30-án az egészségügyi alegységpa­rancsnokok módszertani be­mutató foglalkozására. Csen­gerben a művelődési központ­ban gyülekeztek Mátészalka város és a mátészalkai járás egészségügyi alegységeinek a parancsnokai és a körzeti or­vosok. Csengert a polgári vé­delmi parancsnokság és több egészségügyi alegység képvi­selte. Ők hajtották végre a bemutató foglalkozást. Meg­figyelőként a szomszédos fe­hérgyarmati járás képviselői Is megtekintették a gyakorla­tot. A vendégeket Jenei Lajos, a nagyközségi közös tanács elnöke, a nagyközség polgári védelmi parancsnoka és dr. Hagymási József körzeti or­vos. a községi egészségügyi szakszolgálat parancsnoka üdvözölték. A résztvevők elő­adásokat hallgattak meg az egészségügyi alegységek ké­szenlétbe helyezéséről, mene­tének megszervezéséről, a kárterület felderítéséről, a sebesült gyűitő és ellátó he­lyek felderítéséről és beren­dezéséről, a sérültek felderí­téséről. elsősegélyben része­sítéséről, a sebesültek gvűitö- helvekre történő szállításáról, laikus osztályozásáról, to- váhhszállításuji megszervezé­séről. Az előadások szüneteiben a résztvevők és az érdeklődők megszemlélték a művelődési ház eRvik termében rendezett polgári védelmi kiállítást. Az alanvédeimet biztosító védő­ruhák mellett ki állítottak a voffvi-harci anvagoktól. xa gőztől, a cseoohatástói. a bio­lógiai harcán végoktól védő ruhákat. A technikai eszkö­zök között lectöhben p SÍIRár- SZÍntrnérőt a Cgárszennve­7ottsé<Z-rnéfőmTteTert\ a. ve^nd felderítő készüléket csodál­ták. -Tói hatottak a kiállított g7öVVönvvoV <£<3 tnKTplc. A köznont parr\rff»v-mó'hpir) m^S? mvábar* ■fölTV* O'T ol^O^-So Óc atfv szpV fiit* amikor a rta£V' községi közös tanács elnöké­nek az irodájában elhangzik a parancs az alegységek ri­asztására, készenlétbe helye­zésire, gyülekeztetésére, fel­szerelésére, illetve a felada­tok végrehajtására Való fel­készülésre. Az alegységek parancsno­kai tizenkét óra ötvenhárom perckor a kárterület kijelölt részén jelentik a községi pa­rancsnoknak az alkalmazási készenlétet. Ettől a pillanat­tól az események gyorsan kö­vetik egymást. A községi pa­rancsnok ismerteti az általá­nos helyzetképet: „tömeg­pusztító és hagyományos fegyveres csapás ért egy je­lentős kiterjedésű területet, melyen a csapás következté­ben árvízveszély is fellépett.” Az egészségügyi alegységek­nek meghatározza az elvég­zendő feladatok sorrendjét. Mint egy olajozott gépezet­ben a fogaskerekek, az al­egységek tagjai úgy indulnak feladatuk végrehajtására. Amíg a felderítő alegység végzi a feladatát, addig a vendégek megszemlélik a mentesítési technikai eszkö­zöket. A résztvevők elsőnek a fertőtlenítő kocsit és a vele együtt alkalmazott sátrat te­kintik meg. A kocsi az embe­rek, a ruhák és más anya­gok biológiai és sugármente­sítésére alkalmas. A fürdetés­hez óránként hatezer liter meleg vizet képes szolgáltat­ni, melvet a \ fürdetősátorba továbbít. Két kamrájában gőzzel fertőtlenít. Ha szükség van rá. 98 fokos gőzt a mfi- «zálasok fertőtlenítéséhez <59 fokra csökkenti. Vízutánpót- lását kútból, folvóból. tar­tálykocsiból kell biztosítani. A sebesültek kórházba szállí­tására két mentő állt rendel­kezésre. A talaj és a növény­zet fertőtlenítését egy perme­tezőgéppel végezték. Míg a résztvevők szemlé­lődnek Nagy István az egyik a'eevség tagia beszél polgári védelmi tevékenységéről; — Három éve járok rend­szeresen a foglalkozásokra. Az 1970-es árvízkor tapasz­taltam, hogy milyen sokat tud segíteni az ember bajba jutott társán, ha megkapja a polgári védelmi kiképzést. Ezért is szeretem ezt a mun­kát. A termelőszövetkezetben dolgozom, foglalkozásom gép­kocsivezető. i felderítők A harminc fokos melegben a fürdetősátor „szolgáltatá­sát'’ sokan igénybe vették volna, de erre nem volt idő, mert mire a résztvevők vé­geztek a nézelődéssel, a fel­derítő alegység tagjai jelen­téstételre visszaérkeztek. Az előbb azt írtam, hogy a civil- ruhás vendégek a 30 fokos melegben szívesen hűsítették volna magukat a fürdetősá­torban. Akkor most képzel­jék el a nyári kánikulát össz- fegyvernemi védőöltözetben, s gázálarcban! — erőltetett menetben. És az alegység tagjai fegyelmezetten jelen­tenek : — Parancsnok elvtárs, a Szamos utca 22-ben lábsérült beteget találtam... A felderítés megtörtént. El­hangzik a parancs a mentés megkezdésére. A mentésre induló alegységeket a részt­vevők és a vendégek követik. És követi a Nap is. Az első kilométerek után mindenkiről csurog a víz. A Szamos utca 4-ből elsősegély­ben részesítettet hoznak elő. Jóval távolabb, a Szamos ut­ca 22-ben „törött lábat” tesz­nek sínbe az alegység tagjai és már indulnak is a sérült­tel a gyűjtőhelyre. Közben Bodnár Istvánná, Vizler An- talné és Krasznai Béláné al­egységparancsnokok egybe- J hangzóan a módszertani be- j mutatót dicsérik: adott eset­ben eddig is el tudták volna látni feladatukat, de ezután még könnyebben birkóznak meg teendőikkel. A Szamos árterületén va­gyunk. A kiöntött víz még j ott van a mélyebb fekvésű I hajlatokban. A betegszállítók • Nftgv István és Szilágyi Bé- . ’áné a Bécsi kertben sárten- cor°n keresztül iutnak be az ■mitátor szerepét betöltő al- ,7vségtaghoz. A környezet adta eszközök segítségével el- ! sősegélyben részesítik, rá fek­tetik a hordágyra és késleke­dés nélkül indulnak „bete­gükkel” a kötözőhelyre. A nézőknek jócskán szedni kell a lábukat, hogy a gid- res-gödrös kárterületen lépést tudjanak tartani a mentők­kel. A Szamos túlpartjáról segélykiáltások hangzanak. A mentők, Morvái György és Osváth Ignác összenéznek. Leereszkednek a folyó mere­dek partján. Fatörzsekből tu­tajt ácsolnak. Előkerül két gumimatrac. Azt aláerősítik és már indulnak is a „bajba jutottakért”, az imitátorok- ért. Ring a tutaj. Pár perccel később már látjuk, hogv a vízből „kimentett” személy­ből „kiöntik” a vizet, mester­séges légzésben részesül, el­sősegélyben részesítenek egy másik sérültet, pokrócba te­szik őket és ráemelik a tutaj­ra. Néhány erőteljes evező­húzás és már ezen a parton rakják az imitátorokat a hordágyra. A betegszállítók indulnak velük. A legköze­lebbi kötözőhely négy kilo­méter. Míg a tufáit syótszere- lik, Morvái és Osváth el­mondják: Helyismeret — Nem véletlen, hogy mi vállalkoztunk a mentősre. Jól úszunk. Van vízi jártassá­gunk. A vízi elsősegétvnvúi- tásban is van gyakorlatunk. A tutajon állva evezni: abhoz is kell gye körtet. A sodrással is meg kell birkózni . . . Mire a tapasztalatcsere utolsó emberei is meeéricez­nek az indulást ponthoz, a parancsnokok már éf+ékeiik a bemutató foglalkozást. Eredmény: a gyakorlat vé*- rehaitása példamutatóan iól sikerült. A végrehajtókat di­cséret illeti. A váarehajtás során a narancs lelkiismere­tes és maradéktalan, végre- hajtásá.ért. Kerezsi Miklós al- egv.ségparanrsnokot Na^v István, Felföldi József és Csontos Aranka beosztotta­kat az elöljáró parancsnok külön dicséretben részesíti. Míg a résztvevő alegységek fertőtlenítése és a gyakorlat résztvevőinek tájékoztatása folyik, dr. Bakos'Krnö máté­szalkai körzeti orvostól meg­kérdezzük. milyen tapaszta­latokkal tér haza: — Nagyon kedvező tapasz­talatokra tettem szert. Régen végzek polgári védelmi mun­kát. A gyakorlat szervezését tartom mintaszerűnek. Az a leleményesség. amellyel az elsősegélynyújtók a tutaj ké­szítői „megleptek bennün­ket”, szinte bámulatos. S. I. K i s I e x katonai műveletkutatás: olyan tudományos módszerek összessége, amelynek segítsé­gével elemezhetők a katonai műveletek, és kidolgozhatok azok a mennyiségi alapok és ajánlások, amelyek egy adott katonai tevékenység optimá­lis szervezéséhez és végre­hajtásához támpontokat nyúj­tanak. katonai pedagógia: a szoci­alista pedagógia egyik alkal­mazott területe, a katonák kommunista nevelésével, ka­tonává képzésével, harcra való felkészítésével foglalko­zó tudomány. Tárgya; a csa­patok harci és politikai ki­képzésének ; katonai nevelé­sének, oktatásának elmélete és története. Kutatja és fel­tárja a hadseregben folvó ne- velés-oktatás-képzés * lénye­gét. céliát. tartalmát, felada­tait, folyamatát; szervezeti formáit, módszereit, legfon­tosabb törvényszerűségeit, ál­talánosított tapasztalatait, a katonai kiképzés sajátossága­it. katonai potenciál■ az ál­lamnak a fegyveres erők fenntartására és fejlesztésé­re, ütőképességének fokozá­sára. kiképzett állománnyal való feltöltésére. korszerű harceszközökkel és minden nemű anvagiakkal való ellá­tására való maximális lehe­tősége békében. de főképpen a háború időszakában. A ka­tonai potenciál a rendelke­zésre álló fegyveres erők a'Sím-, tűz- és ütőerején ki­Minden családot érint Az állampolgárok polgári Yédelmi kötelezettsége (1.) A Magyar Népköztársaság alkotmányának — az 1972. évi I. törvénnyel módosított 1949. évi XX. törvénynek — 70. § (1) bekezdése szerint: „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden ál­lampolgárának kötelessége”. Ennek az alkotmányos kö­telezettségnek — amely lé­nyegében az állampolgárok általános védkötelezettségét jelenti — részletes törvényi meghatározását a honvéde­lemről szóló 1960. évi IV. törvény tartalmazza. A hon­védelmi kötelezettség részkö­telezettségekre tagozódik, amelyek a következők: had­kötelezettség; polgári védel­mi kötelezettség; honvédelmi munka kötelezettség; anyagi jellegű honvédelmi szolgálta­tás kötelezettsége. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül egy- egy állampolgárra egyes ese­tekben több is kiterjedhet: pl.: a honvédelmi munkára kötelezhető, vagy a hadköte­les — feltéve, hogy nem tel­jesít fegyveres erők állomá­nyában szolgálatot — a pol­gári védelmi kötelezettség, illetőleg a honvédelmi mun­ka kötelezettség teljesítésére is kötelezhető, illetőleg igény­be vehető. A honvédelmi kötelezettség részkötelezettségei közül a polgári védelmi kötelezettség a törvény rendelkezése sze­rint kiterjed: a férfiakra a 14. életévük betöltésétől a 65. életévük betöltéséig: a nőkre a 14. életévük betöltésétől a 60. életévük betöltéséig. A polgári védelmi kötele­zettség az állampolgárok rendkívül széles körét érinti. IS 'Korszőru' Védelemre való felkészülés érdekében ennek a szükségességét nagyon sok szempont jndókolja. Ä nukle-- áris fegyverek alkalmazása esetén egyrészt a közvetlen csapás helyén nagy kiterje­désű kárterület keletkezik, ahol a lakosság tömegeinek mentésére, mentesítésére ke­rülhet sor; másrészt a csapás másodlagos következménye­ként hatalmas kiterjedésű te­rületek válhatnak radioaktív szennyezetté, ahol ugyancsak ikon vül az állam (koalíció) kato­nai mozgósítási lehetőségeit is magában foglalja. katonai rendszer: 1. a fegy­veres erők létrehozásának, kiegészítésének és fenntartá­sának formája. Megkülön­böztetnek keretrendszert, mi- lic-rendszert és vegyes rend­szert; 2. a katonai szerveze­tek összessége és e szerveze­tek dinamikus egysége; — 3. a katonai élet bármely terü­letén folyó meghatározott te­vékenység szabályozott rend­je. katonai szállítórepülők: a légierők repülőneme; rendel­tetése, légideszantok s más csapatok, valamint különböző terhek szállítása. Állományá­ba szállító repülőgépek és he­likopterek tartoznak. katonai szolgálati kötele­zettség: — a hadkötelezett­ség része, amelynek a hadkö­teles a fegvveres erőknél tesz eleget. Időtartamát a honvé­delmi törvény szabályozza. A katonai szoleálati kötelezett­ség lehet: sorkatonai, tarta­lékos és különleges. katonai tereptan: a hadi- technikai tudományok része, a csapatok kiképzésének tár­gya. Foglalkozik a terepnek a harctevékenvségre gyakorolt befolyásával, a tereotanul- mánvozás a tereptáiókozódás és célmeghatározás módsze­reivel. a térkén és légi fény­kép olvasásának és értékeié­gónTTlfÁr^frr»o+r>­diká'ávab és a térképellátás kérdéseivel. biztosítani kell a lakosság, az élőlények és anyagi javak vé­delmét, illetőleg mentését, mentesítését. Az állampolgá­rok polgári védelmi kötele­zettségének teljesítése egybe esik a személyes életvédelmi érdekeikkel. A törvény — a szocialista jogra jellemző humanizmus alapján a kötelezettség alól mentességeket is állapít meg. Mentes a kötelezettség alól: a) a terhes nő, a terhesség 4. hónapjától kezdve, a szop­tató anya a szoptatás 6. hó­napjának végéig (a mentes­ség alapjáról szóló tény fenn­állását a lakóhely szerint il­letékes terhes tanácsadói or­vosi vagy szakorvosi bizo­nyítvánnyal igazolni kell): b) az az anya. aki 6 éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gyermekét maga gondozza (az anya gondozása alatt állónak kell tekinteni azt a gyermeket is, akire nap közben — míg az anya mun­káját végzi — közeli hozzá­tartozó, nagyszülő, testvér vagv szomszéd stb. vigyáz, il­letőleg felügyel, továbbá, aki gyermekét óvodában, napkö­zi otthonban, bölcsődében helyezi el); c) az. akinek munkaképes­sége legalább kétharmad részben csökkent. A polgári védelmi kötele­zettség alatt állók köréből polgári védelmi szakszolgá­latra lehet kijelölni azokat, akik képzettségüknél, illető­leg képességeiknél fogva kü­lönleges polgári védelmi fel­adatok (szakfeladatok) ellá­tására alkalmasak. A köte­lezettek közül szakszolgálatra nem jelölhetők ki: az 55 évén felüli nők, a 60 éven felüli férfiak, azok az anyák, akik 14 éven aluli gyermeküket maguk gondozzák, azok, aki­ket a fontos állami érdekből a főfelügyeletet gyakorló mi­niszter (országos hatáskörű, szerv vezetője! — a-honvé- ■ _____________V'- ___­delmí miniszterrel egyetér­tésben — a szakszolgálat alól mentesít. A polgári védelmi kötele­zettség és a polgári védelmi szakszolgálat teljesítésére a község, illetőleg a város terü­letén állandó lakhellyel ren­delkező vagy az ezek terüle­tén levő állami szervekkel (vállalat, intézmény, hivatal stb.), társadalmi szerveze­tekkel és szövetkezetekkel munkaviszonyban, illetőleg szövetkezeti tagsági viszony­ban álló személyt lehet be­osztani. A beosztás felől a polgári védelem illetékes ál­lamigazgatási vezetője- (ta­nácselnök, járási stb. hivatal elnöke), illetőleg az üzem ve­zetője (vezérigazgató, igazga­tó, termelőszövetkezet elnö­ke, hivatalvezető stb.) hatá­roz, akinek határozata ellen 15 napon belül a felettes pol­gári védelmi vezetőhöz fel­lebbezésnek van helye. A polgári védelmi kötele­zettség nem terjed ki a fegy­veres erőknél és a fegyveres testületeknél, valamint a ren­dészeti szerveknél szolgálatot teljesítő személyekre, így a néphadsereg, a határőrség, a büntetésvégrehajtási őrség, a Belügyminisztérium tűzren­dészed szervei, a vám- és pénzügyőrség, továbbá a * ipari őrség (polgári fegyve­res őrség) tagjaira, valamint a munkásőrség hivatásos ál­lományára. Ha azonban az említett szervek állományába tartozó személynek szolgálati viszonya megszűnt (pl.: a sorkatona, hivatásos tiszt stb. leszerelt) a polgári védelmi kötelezettség reá is kiterjed. A polgári védelmi kötele­zettséget egyébként önként írásban azok Is elvállalhat­ják, akik a törvény értelmé­ben a kötelezettség alól men­tesek. (Az október havi melléklet* ben folytatás következik.) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Megf. 13. Ellenszegül, szem­beszáll. 14. Nem szabad. 15. M- et követi. 17. BSM. 18. Gyorsan. 19. Igeképző. 20. Rövid nyúl. 22. Hamis. 23. Fenvégek. 24. Hiá­nyos ecet. 25. önkénteseket gyűjt 27. Vissza: csak azt eszik, amit szeret. 29. Értékesí­tésre szánt. 30. Vissza: fekhely rugózata. 31. Nitrogén, szén. 32. Ragadozó madár. 33. Kisdarab szikla. 35. Kevert aki. 39. Ékhib. földművelő eszköz. 41. Névelős kivágott fatuskó. 43. Döf. 45. Vincent. .. tragikus sorsú fran­cia festő. 47. Vetélkedő. 49. Hi­bás lent. 50. LY. 52. Lázszélek. 53. Kadét páratlan betűi. 54. GK. 55. Kevert satu. 57. Szalagtár. 59. ÖJ. 60. Növendék fenyő. 61. Anyagi javak felügyelője. FÜGGŐLEGES: 2. Egyik-másik vidéken juttat 3. Hüvelyes növény. 4. Becsmé rel. 5. Nem ál] el sokáig. Ékezettel helyet foglal. 7. Ab szolut nyomás. 8. Egy alsóbb rendű istennő. 9. Dologtalanui kószál. 10. OOR. 11; Kosvégek. 12. Megf. 16. Számnév. 18. Téli csapadék. 19. Névelős vízi raga­dozó. 21. Hibás suba. 24. Ki van fenve. 26. Vissza: szolmizációs hang. n. Wúm m elöztfí SS, Medrét túllépi. 3G. Névelős harci jármű. 37. Vissza: látszat kép: 38. Ékezettel egy néptörzs vezetője. 39. Ritka férfi név. 40. Női ruha, kellék. 42. Nagy mássalhangzók. 44. Kálium és kén. 46. tűzszer- szám. 48. Fogával darabol. 55. Rí. 56. Rendszerbe illeszkedő el­mélet. 57. Vissza: ételízesítő. 58. ÖAK. 60. Kicsinyítő képző. 62. Segít a függ. 55-nek. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE 5 A helyes megfejtést a V. 1. és a F. 12. adja. Beküldhető nyílt le­velezőlapon a Polgári Védelem Megyei Parancsnoksága 4401 Nyíregyháza, megyei tanács. Be­küldési határidő: a megjelenés­től számított 10 nap. Az 1974. augusztus 31-én megjelent rejt­vény helyes megfejtése: „Vegyi hatóanyagok az állatokra épp úgy hatnak, mint az emberek­re.” Nyertesek: Perényi And­rásné, Téglási Mária, Tóth H. mréné nyíregyházi, Brutóczkl Sándor újfehértói. Benicsák Jú­lia tiszavasvári, Fejes Gáborné vásárosnaményi, Kiss Sándorné tákosi, Kukucska Zsuzsa nyírte­leki, Snekszer Julianna raka- mazi és Tarpay Gézáné nyírbá­tori olvasóink. A jutalomköny­vet a parancsnokság postán kül­di meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom