Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (34. évfolyam, 204-227. szám)
1974-09-14 / 215. szám
szeptember fr. ÄÖTPiÄftöRSWW HÉT VÉCÉN A rendkívüli képességű embereknek magam is cso- dálója vagyok. Máig is lenyűgöz például, amikor a bűvészek kézügyességét látom, vagy például ha a kötélén jár táncot valaki. Azt is tudom, hogy egyesek fényesen megélnek ritka képességeikből, amit a magam részéről egyáltalán nem irigylek, — lévén az én képességem egyáltalán nem rendkívüli. Mégis fel kellett szegnem a fejemet a hírre: bizonyos Almut Brahmstadt düsseldorfi lakos arról híres, hogy nem kevesebb, mint 2500 szagot képes megkülön- böztetni. Hogy valaki harmincéves koráig ennyire vigye, — ugye korántsem mindennapi. Hallottam még, hogy szaglószervét hasznosan kamatoztatja Almut, miután a legkülönbözőbb vegyipari és kozmetikai cégek gyakran kérik a segítségét. Nyilván, erre azokban az esetekben kerül sor, amikor valahol bűzlik valami. Ez a jelenség szinte mindennapos a vegyipari és a kozmetikai üzemekben, — ám nemcsak ilyen helyeken lelhetőek fel különböző illatok. Több helyen ejtik el olykor-olykor például, hogy ennek vagy annak a dolognak — szaga van. Egyes esetekben azt gyanítják az érzékelők, hogy a szóban levő jelenség illata leginkább az odakozmált ételre emlékeztet. Máskor úgy vélik, egyik másik intézkedés a túlfűszerezés- től lett szúrós szagú, vagy éppen amiatt különös az íze- zamata, mert kifelejtettek belőle egy lényeges kelléket. Ezért fordul aztán elő, hogy amit eredetileg édesnek szántak sós lesz, s amitől kellemes illatot reméltek, elviselhetetlenné válik. Almutnak nagyon sok dolga akadna az ilyen helyeken, mert megfigyelhető az is, hogy ha szagot fognak is az illetékesek, valahogy nem biztosak a dolgukban, s ezért késik gyakran a keletkezési hely és ok felderítése. „Mit lehessen tudni, hátha csak képzelgés az egész; különben is minek gyanúsítsunk feleslegesen bárkit...” Nincs mindenkinek olyan kifejlett szaglóérzéke, mint ama bizonyos düsseldorfi úrnak, s könnyen megeshet, hogy például valaki rózsaillatra gyanakszik, s miközben teleszívja tüdejét a remek levegővel, teljesen megfeledkezik a rózsa töviseiről, amiről pedig a nóta is megmondta már, hogy megszúrja a kezedet... Azért eltúlozni sem kell Almut egyéni képességét, hiszen, ha kétezerötszázat nem is, de jónéhány illatot az átlagember is képes felfedezni, megkülönböztetni a másik illattól. Van egy barátom például, aki mihelyst meg szimatolta, hogy munkahelyükön nem túlságosan tapsikolnak a fiatal diplomásoknak,' észrevétlenül távozott. Másik ismerősöm érzékszerve kitűnően alkalmas arra, hogy felfedezze, a főnök milyen szapannal mossa a kezét, milyen illatú cigaretta a kedvence. Nyomban rohan a boltba és ő is ugyanolyan szappannal mossa a kezét, mihelyst hozzátapad valami, s ő is ugyanazt a cigarettát szívja és lesi, hogy mikor kínálhatja meg a főnököt, aki sok gondja között yéletlenül elfelejtett vásárolni. Ilyenkor aztán el lehet mondani rágyújtás közben, hogy a sok rossz cigaretta között még ez a legelviselhetőbb, ebben félannyi nikotin sincs, mint a többiben és se nem száraz, se nem nedves stb. Szimat kérdése az egész — mosolygott rám nemrég valaki, aki most kis darabokra parcellázza jó drágán árulja azt a hold területet, amit annak idején potom pénzért vásárolt. Ö maga mondta, hogy nem ördöngösség ez, csak annyi kell hozzá, hogy az ember megérezze, mi a nagy buli. A többi már gyerekjáték. Annak az illetőnek viszont nagyon rossz előérzete volt, aki hullafáradtan bontotta fel a falusi bolt tetejét, miután éjszaka lévén az ajtót csukva találta. Némi készpénzre lett volna éppen szüksége, s gondolta, hol keresse, ha nem a bolt kasszájában. Baljós szimata támadt, abba is akarta hagyni az egészet, — de amikor kimarkolta a pénzösszeget s meglátta a sok szép üvegben az italokat, elhagyta a szimatja. Kóstolgatni kezdett — s reggel nyitáskor ott találták fekve a pult előtt. Ez persze kivételes eset, mert az emberek általában nem a padlástéren át szoktak bemenni az áruházba, hanem az ajtón. Akik ezt az utat járják, azoknak is van olykor olyan előérzetük, hogy hiába mennek ezért vagy azért az áruért. Csodában bízván mégis megpróbálják, s a válasz után — „Sajnos, nincs’’ — legfeljebb az az örömük marad, hogy a szimatuk azért még nem hagyta cserben őket. X-nek is volt egy olyan érzése, hogy a határállomáson nem nagyon szeretik a vámosok a cipőtalpba duggatott valutát. Igaza volt. Másnak meg volt egy olyan érzése, hogy a felsége nem veszi jónéven, ha kedden elmegy és csak szombat este tér haza. A csukott ajtó láttán kénytelen volt rádöbbenni, hogy jól sejtette ő... — A folytatást már nem is olyan nehéz megsejteni ... Ángya! Sándor Védekezés az ártalmakkal szemben Befejeződött a körnmetvéde.mi konferencia Nyíregyházán Háromnapos előadássorozat, megbeszélések és megyei környezetlátogatási körút után szeptember 13-án, pénteken délután ''befejeződött a tizedik műszaki hónap legrangosabb eseménye a „Mezőgazdaság — ipar — urbanizáció, épületgépészet a környezetvédelem szolgálatában” című szakmai-tudományos konferencia Nyíregyházán, melyet a Műszaki Természettudományi Egyesületek megyei szervezete, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportja rendezett több társszervezettel közösen. Az ország különböző részeiről több száz hallgatója volt a szakmai előadásoknak, melyeket akadémikusok, egyetemi docensek, minisztériumi főosztályvezetők, vállalati igazgatók tartottak, korunk legégetőbb, s megoldásra váró feladatáról a szűkebb és a tágabb értelemben vett emberi környezet megvédéséről. A konferencia első napján világunk környezetvédelmi problémájáról, a mezőgazdaságban, az iparosításban, az urbanizációs folyamatban rejlő, környezetünkre veszélyes ártalmakról esett szó, valamint az épületgépészet feladatairól, a technológus és az épületgépész szerepéről és együttműködésükről környezetünk védelme érdekében. A szakemberek riasztó példákat említettek a városiasodás, a mezőgazdaság kemizálása, a gépesítés, a közlekedés fejlődésével, a természetátalakításokkal járó súlyos következményekről, melyek elsősorban a fejlettebb kapitalista országokat érinti. Hazánkban még nem nagy a veszély, de káros hatások már nálunk is észlelhetők, főleg a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország lakosságának 40 százaléka városlakó — az itt élők nap; mint nap szenvednek a zajtól, a portól, a füsttől, a hulladékoktól. Keveset mozognak, a természetes környezetbe ritkán jutnak el. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése ugyancsak károsan hat környezetünkre — a gyárkémények füstje szennyezi a levegőt, a nem kellően tisztított víz folyóinkat, csatornáinkat, a vízbe kerülő vegyszerek termőföldjeinket, folyóink élővilágát. Ezekkel az ártalmakkal szemben tehetetlen a természet és az új elemek megjelenése képes nagy területeken is felborítani a természet egyensúlyát. A védekezés, a megelőzés csak tudatos, aktív és tervszerű munkával lehet eredményes, s ezért minden rendelkezésünkre álló technikai, műszaki, tudóTájékoztatás a vetőmagellátásról Pénteken délelőtt sajtótájékoztatóval egybekötött tanácskozást tartott a „Vetőmag” Vállalat nyírségi központjában Czomba Antal főmérnök és Wittner Pál, a kalászosok osztályának vezetője tájékoztatta a megjelenteket. Elmondották, hogy a kalászos vetőmagellátás problémákat okozott a területi központnak. A rendkívüli időjárás és az aratás idején lehullott sok csapadék nem várt igényeket okozott. Például méa a nyár elején is búzából többszáz vagonnyi mesve: fölöslegre számítói ta'-" Szav'r'1«’sbari - szakem Derek. Az időközben elvégzett csíraképességi vizsgálatok negatív eredményé szerint viszont egy sor kalászos fajtából kevésnek bizonyult a vetőmagnak alkalmas. Ezért búzából körülbelül kétszáz vagonnal más megyékből kell behozni Szabolcsba ezzel mindén szükségletet kielégítenek, legfeljebb fajtákban lesznek eltérések. Más a helyzet az árpával, különösen a hirtelenül nagyon népszerűvé lett őszi árpa vetőmagokkal. A termelőszövetkezetek az általánosan ismert augusztus 31.-i határidőig 49 vagon őszi árpa vetőmagot igényeltek, ezt meg is kapták. Mivel több igény augusztus végéig nem volt. 35 vagon őszi árpa vetőmagot más megyékbe szállítottak és azokat ott már el is osztották Tgv újabb, elkésett igényeket a vállalat nem tud kielégíteni. Ebből okulva a rozs vetőmagból. — bár ennek az igénylési határideje is lejárt szeptember 10-én, — egy kisebb mennyiséget tartalékoltak és ha néhány napon belül igénylik az üzemek, rozsból még ki tudják elégíteni őket. Bejelentették a tájékoztatón továbbá, hogy a vállalat országos központjában a jövő héten a burgonya vetőgumó ellátásáról tartanak tanácskozást. A szabolcsi igényeket, melyek közel ki- lencszáz vagonra vonatkozik, összegyűjtötték és minden körülmények között fedezni fogják, nagy mennyiségű im- oorttal. amiben a desirée fajta vezet mennyiségben, mivel gülbaba és kisvárdai rózsa nem áll rendelkezésre. Szó esett még a fűfélék, a kedvezményes káposztarepce vetőmagellátásáról, amiből zökenőmentes forgalmat ígér a vállalat. mányos erőt és eszközt be kell állítani. A meglevő és a születendő törvényeink keretet adnak a tennivalóknak, az intézkedések gyorsasága, hatékonysága azonban a szakemberek, a lakosság ösz- szefogásán, közös munkáján múlik. Környezetünk megóvását fontos közügynek kell tekintenünk. A szakmai konferencia résztvevői a nyíregyházi és a mátészalkai ipari vállalatoknál tett látogatásaik során, valamint a megyeszékhely és Nyírbátor városfejlesztési terveinek megismerése után kedvező tapasztalatokat, hasznos kezdeményezéseket szerezhettek a megyei környezetvédelmi helyzettel kapcsolatosan. Vállalataink egyre nagyobb gondot fordítanak víztisztító berendezések létesítésére, a gyári területek parkosítására. Nyíregyházán előtérbe került Sóstó fejlesztése, a természetadta környezet megvédése. Nagy jelentőségű a megfontolt ipartelepítés, és város- építészet, az új lakónegyedek körültekintő kialakítása, továbbá az erdősítés, védőövezetek létesítése. Pénteken a levegő tisztaságáért indított küzdelemről légtisztító és korszerű vízkezelő berendezésekről, a zajártalom és a zajvédelemről, a hulladékok kezeléséről hangzottak el előadások, valamint a FÜTÖBER és a NXKEX vállalatok környezetvédelmi munkájukról számoltak be. A hozzászólások után határozatot hoztak, majd Gulyás Emilné dr. a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára zárszavával ért véget a konferencia. • * Uzenivészel ha rí ló gyakorlat Pénteken a nyíregyházi gumigyárban nagyszabású üzemvészelhárító gyakorlatra került sor. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének műszaki munkabizottsága szervezésében olyan bemutatót tartották, amely a vegyipari tűzvédelem egyes fázisait mutatja be gyakorlat közben. A gyakorlatot megtekintették az ország valamennyi vegyipari üzemének biztonságtechnikai megbízottai, szakemberei. Részt vett Pálos György, a Nehézipari Minisztérium biztonságtechnikai szakértői felügyelő bizottságának vezetője és Varga Tamás, a VDSZ biztonságtechnikai osztályvezetője is a bemutatón. Először a tűzoltókészülékek használatát mutatták be gyakorlat közben a gyár férfi- és nődolgozói egy-egy, a gyár udvarán meggyújtott tűzfészek eloltásával. Délután a szövetkenő üzemben egy feltételezett tűz eloltását mutatták be több mint száz gyári üzemi tűzoltó és munkás, valamint az állami tűzoltók részvételével. A fel- tételezések szerint a helytelenül alkalmazott technológia miatt keletkezett tűz, amit az üzem dolgozói, majd a gyári tűzoltók nem tudtak eloltani, így került sor az állami tűzoltók közbeavatkozására. Ugyancsak feltételezve egy égési sérülést és egy balesetet szenvedett dolgozó elsősegélynyújtását és egy balesetet szenvedett dolgozó elsősegélynyújtását is bemutatták a gyakorlat során. A szakemberek a délutáni órákban részletesen elemezték a gyakorlat tapasztalatait, a következtetéseket a vegyipari biztonság- technikai munkáról. mÖsztönzés a hústermelésre Kedvezmények a szarvasmarha-tenyésztés szakosított fejlesztése érdekében A Minisztertanács augusztus 15-i ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztése alapján megtárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés szakosított irányú fejlesztésének feladatait. Megállapította, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az 1972-ben meghirdetett kormányprogramban meghatározott alapvető termelési célkitűzéseknek megfelelően fejlődik. Kevesebb — gazdaságosabb A program megvalósításában már 1973-ban sikerek születtek. A tehénállomány 24 ezerrel, a tejtermelés 150 millió l.-rel, a vágómarha-termelés mintegy 30 ezer tonnával növekedett. A vaj importját megszüntethették, elegendő tej- és tejtermék áll rendelkezésre a hazai fogyasztáshoz, lehetővé vált a tejtermékek minőségének javítása is. A szarvasmarha-tenyésztés fejlődésében kialakult kedvező tendenciákra és a népgazdaság «tej- és tejtermék és vágómarha igényére alapozva időszerűvé vált a szarvasmarha-tenyésztés szakosított irányú fejlődésének meggyorsítása. A Minisztertanács az intenzív tejtermelő és húsirányú szarvasmarha-állomány kialakítása érdekében határozatokat hozott a nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztés támogatási rendszere egyes elemeinek módosítására. A módosítások ezt a gazdaság- politikai célkitűzést kívánják szolgálni, hogy az országban annyi tejet termeljünk, amennyi a belső ellátásra szükséges, s ezt a tejmennyiséget viszonylag kisebb létszámú, de egyre magasabb tejhozamot adó tehénállománnyal gazdaságosan állítsuk elő. Ugyan- akor az alacsony tej hozamú, s ennek következtében tejet veszteségesen, illetve csekély jövedelmezőséggel termelő tehénállományt állítsuk át az alacsonyabb eszköz-igényű fejés nélküli egyhasznú hústermelésre. * Árkiegészítést kapnak A szakosodás gyorsabb fejlődése érdekében 1975 január 1-től megszűnik a mezőgazdasági nagyüzemek által az élveszületett borjúszaporulat után igénybe vehető 3000,— Ft, illetve a minden értékesített liter tej után igénybe vehető 1,10 Ft árkiegészítés. Helyette a húshasznú tehénállománnyal rendelkező üzemek húshasznú (nem fejt) teheneik szaporulata után burjánként 5000,— Ft árkiegészítésben részesülnek. Azok az üzemek pedig, amelyek tej- hasznosítási tehénállományt tartanak — az egy tehénre jutó tejhozam-szinttől függetlenül — értékesített tej literenként 1975—76-ban l forint, 1977—78-ban 90 fillér, 1979-től 80 fillér árkiegészítést kapnak. Azok a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyeknek tehénállománya meghaladja a 200-at és mindkét hasznosítási irányba szakosodni akarnak — egyedi elbírálása alapján — meghatározott feltételek megtartása mellett, mindkét támogatási forma szerinti árkiegészítést igénybe vehetik. A kettős hasznosítású tehénállománnyal redelkező mezőgazdasági üzemek, tehénállományuk húshasznosítású állománnyá történő átállításának elősegítésére tehenenként 2000,— Ft egyszeri támogatásban részesülnek. Az épületek átalakítása _ Határozatot hozott * Minisztertanács arra vonatkozóan is, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek szarvasmarhatenyésztéséhez nyújtható fejlesztési támogatást a hús- irányú szakosodás elősegítéséhez kell felhasználni. Mivel a húshasznoeítású állomány férőhelyszükségle- tét elsősorban a meglévő épületek átalakításával cél - szerű kialakítani, ezért a húsmarha-férőhely kialakításához fix összegű, tehénférőhelyenként 2000,— Ft beruházási támogatást kapnak a mezőgazdasági oagy- üzemek. Az intézkedések hatása.:», a mezőgazdaság üzemek egy részében megszűnik a tejtermelés és — ha az üzem vásárolta fel a községben a háztáji és egyéni gazdaságokban termelt tejet —, a tej felvásárlás is. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és értékesítési biztonságának fenntartása érdekében továbbra is gondoskodás történik az általuk felkínált tej, valamint borjak és fózóállatok felvásárlásáról. Forgalmi korlátozás a gyümölcskarnevál útvonalán A szeptember 15-én, délelőtt 10 órai kezdéssel megrendezésre kerülő gyümölcskarnevál felvonulási útvonalán a közúti járművekre forgalmi korlátozást vezetnek be. * A karnevál ünnepi felvonulása az alábbi úlvonalon történik: Vasgyár utca (felvonulók gyülekező helye),, Széchenyi utca—Kálvin tér— Bercsényi utca—Kossuth utca—Sóstói út—stadion. A felvonulási útvonal minden egyes becsatlakozó útjá- nál a forgalom elterelését reggel 8 órától biztosítjuk. A karnevál útvonalának a lezárása előtt a Vasgyár utca teljes keresztmetszetében és hosszában gyülekezés céljából reggel 7 órától lesz leA felvonulás érdekében szükséges az autóbuszok útvonalának a módosítása is Volán 5. sz. Vállalat által kiadott részletes tájékoztatás szerint. A felvonulási úton 1974. szeptember 15-én 0,00 órától kezdődően parkolási tilalmat vezetünk be 15-én 13 óráig. A vidékről érkező autóbuszok és teherautók csak a Soltész Mihály utca két oldalán parkolhatnak. A stadionba személygépkocsival érkezők részére parkolási lehetőség az Északi Alközpont kiépített parkírozóhelyein és lakótelepi utcáin biztosított. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. mfezaks. osatalya Szimat
