Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

Umí ---n»-— at, «frit. m^uSZTTra I. »iCffp-wsep'fs^Mgg?» ii iirilTiigiiii * Megbecsülés „ÉN PRÉSELŐ MUNKÁS VAGYOK, a fér­jem csiszoló. Szakmabeliek jól tudják, hogy a préselő munkája sokkal nehezebb, mint a csi­szolóé, ennek ellenére 200 forinttal mégis ke­vesebbet kapok, mint a férjem. Miért van ez így?” — kérdezett vissza a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kisvárdai gyáregységében egy munkásasszony, Kovács Lajosné, amikor afelől érdeklődtem, hogyan biztosítják az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét náluk. Mit is tud­tak volna erre válaszolni. Igaza van. Vajon az egyetlen eset ez? Nem. Felhábo­rodva beszélte a minap egy jelentős megyei üzemünk egyik nővezetője, hogy milyen in­dokkal mondott fel egyik munkásuk. Többi között ezeket írta a levelében: *,, Felmond ok, mert szerintem nem jó a munkahelyi légkör.” Valójában, mi volt az igazság? Ez csak akkor derült ki, amikor a nővazető, csupa kíváncsi­ságból, mert őt is izgatta, mit is ért az illető azon, hogy nem jó a munkahelyi légkör, meg­kérdezte, mielőtt megvált volna az illető az üzemtől. Kitudódott, hogy elsősorban azért megy el, mert egy olyan brigádba került át — ideiglenesen, átszervezés miatt — amelynek nö a vezetője. Persze, ez csak a beszélgetés végén derült ki. Végül is ezt vallotta: „Nekem ne di­rigáljanak nők.” Szaván próbálta fogni az il­letőt az üzem nővezetője. Valahogy így: „De hiszen én is nő vagyok.” íme a válasz: „Az más. nekem nem közvetlen vezetőm.” Egyes, az egyenjogúságot hirdető férfiak — de gyakorlatban középkori szemléletet gya­korolva — azt még csak elszenvedik-eltűrik, ha a nővezető, nem közvetlen vezetője, vagyis aki — uram bocsa’, — nem ad „parancsot”, nem utasít, nem az ő szájából hallja, mit, miért kell úgy csinálni, ahogy. És nem tőle függ munkájának elbírálása, megítélése. Olyan nővezetőt némelyek már kevésbé tűrnek meg, viselnek el, fogadnak szívesen, aki' olyan jog­körrel bír, hogy közvetlenül Irányít, utasít, megmondja, mit kell tennie. HA FEHÉR HOLLÓ is az ilyesmi, még megtalálható, s talán éppen azért feltűnő, mert jelentős sikereket értünk el, s így jobban ész­lelhető a fény és árnyék között a különbség, nagyobb a kontraszt. No persze a pártszervek­nek, pártszervezeteknek. szakszervezetnek mindig oda kell figyelni, amikor itt-ott elhang­zik egy-egy gúnyos megjegyzés, ha áldott ál­lapotú, leendő kismamákat látnak, s megszól­ják őket. Nem engedhető meg, hogy tisztelet­len, durva hangon beszéljenek munkásnőkké!, asszonyokkal-lányokkal, mint erről az ISG- ben egyik kétkezi' fizikai dolgozó nő panasz­kodott. Ezt az emberség jogán követeljük meg. Nem árt ha tudjuk, Szabolcs ipari üze­meiben, a kereskedelemben, a mezőgazdaság­ban sok-sok munkásnő áll helyt, jelentősen já­rul hozzá nemzeti jövedelmünk növeléséhez, a megye hírnevének öregbítéséhez. Csak a hosz- szú sorból néhányat emelünk ki Szinte a mun- kásnöktöl függ, hogy a Vörös Október Férfi­ruhagyár nyíregyházi, vásárosnaményi üzemei teljesítik-e a tervet, a kongresszusi vállaláso­kat. Egész nyári szezonban helyt állnak több műszakban a Nyíregyházi Konzervgyárban, a MÉK Almatárolójában, a HÓDIKÖT üzemé­ben Tiszalökön, Fehérgyarmaton, a cipőgyá­rakban, a szövetkezetekben. És ott állnak a puttók mögött, a kasszáknál reggeltől estig, forróságban, becsülettel. És ez nem a teljes sor. Nem szóltunk a Vulkán, a vasasüzemek nődolgozóiról, a mérnök, technikus nőkről, az egészségügyi hálózatban, a kórházakban, gyógyintézetekben jó szót, biztatást mondó fehérfityulás lányokról, ápolónőkről, orvos­nőkről. SZABOLCS-SZATMÄR MEGYÉBEN több mint 300 ezer nő él. A párt nőpolitikái hatá­rozatának megjelenése óta csaknem 6000 nő­nek biztosítottunk újabb munkát a megyében. Segített elhelyezkedésükben a régi üzemek felújítása, a termelés bővítése, új üzemek „in­dulása”, új szakmák megjelenése, a képzés nö­vekedése, s az, hogy mind több gazdasági, tár­sadalmi vezető ismerte fel a nők szerepét-je- lentőségét a termelésben. Igaz. itt-ott tapasz­talható tartózkodás, mondván, úgy is hamaro­san férjhez mennek, gyereket szülnek, szabad­ságot kérnek, s az üzemnek marad a gond. Ez is igaz. Csakhogy arra is illik és kötelesség gondolni, mi lesz a jövő nemzedékkel, milyen lesz Magyarország népessége az elkövetkező években ? Es nem szabad elfelejteni: a nő az élet hordozója. Elsösorbani élethivatása az anyaság. És ez megmásíthatatlan. Ez a természet rend­je, törvénye. Vajon gondolnak-e erre azok a szűk látókörű vezetők, akik csak úgy foghegy­ről beszélnek szülőanyákkal, sokgyermekes édesanyákkal, kismamákkal ? Sok fehér foltot felszámoltak már az üze­mekben. A keresetek közelítenek egymáshoz. Nem lehet azonban itt sem általánosítani. Ahol olyan a vezető, ott ilyen értelemben is kifeje­zésre jut a női munkások, csoport vagy brigád- vezetők, művezetők, meósok síb. megbecsülé­se. Ahol viszont a régi szemlélet uralkodik, ott bizony még tartja magát a gyengébb nem lebecsülése. És ezt csak társadalmi összefogás útján lehet leküzdeni, megváltoztatni, össze­fogásra és reális szemléletre van szükség ab­ban és akkor is, amikor szavazni kell a terme­lési tanácskozáson, hogy igenis ez az 'esztergá­lyosnő, ez a munkásasszony megérdemli a ki­váló dolgozó kitüntetést, vagy ez a nőbrigád olyat produkált, amely kivívta az elismerést. Ha ez így van, akkor ne szégyelljék felnyúj­tani' a kezeket a férfiak se. Ma már az üzemek híradóin itt-ott fénykép is van. Közük — a megbecsülés jeleként — melyik munkásnő, ho­gyan állt helyt. A Taurusban 75 nőt tüntettek ki az utóbbi időkben, a Nyíregyházi Konzerv­gyárban 34-et. Sok ez vagy kevés? Ha a két nagyüzem munkáslétszámát nézzük, s azt is tudjuk, hogy „nőies” üzemek, akkor talán le­hetett volna több is. No de ne legyünk elége­detlenek. És ha szólunk is, azért tesszük, hogy azon a szemléleten kissé igazítsunk, még reáli­sabbá változtassuk. EZ ÜGYBEN MÉG SOK BÁTORÍTÁSRA van és lesz szükség. Ha máskor, más esetben ki is nyilvánítják véleményüket a nők, ilyen­kor hallgatnak. Nem mernek szólni' egyesek, vagy visszatartja őket az, hogy úgyis hiába?! Valahogy így vallotta ezt a préselő munikásnő is a VSZM-ben Kisvárdán. Vajon igy van ez? Érdemes lenne tettekkel megcáfolni. És ennek örülnének a legjobban. Farkas Kálmán A nyíregyházi cipőgyár mo­dellezője Cs. Nagy Istvánná, akinek szebbnél szebb mo­delljei a hazai és a külföldi piacokon egyaránt elismerést aratnak, (Elek Emil felvétele) A nyíregyházi és a kisi- nyovi főiskola között négy éve igen szoros a kapcsolat. Évente 20—20 fiatal jut el a testvérfőiskolára és vesz részt szakmai gyakorlaton, majd ezután kirándulnak és ismerkednek az országgal. A moldvai főiskolások július 27-én fejezték be a Nyírtassi Állami Gazdaságban a me. zőgazdasági gyakorlatot és vasárnaptól már országjárá­son vannak. Négy napot Bu­dapesten, egy hetet pedig a Balatonnál töltenek. A cso­port vezetői közül Ilja Gór. jenstein már járt Magyaror. szágon: — Most is olyan szívesen fogadták bennünket itt, mint két évvel ezelőtt. A hallga­tóink jól dolgoznak, testvéri kapcsolat alakult ki a „gaz­daság és a két főiskola ve­zetősége és fiataljai között. Elégedettek vagyunk. A hallgatók ősztől a ne­gyedik évfolyamon tanulnak. Náluk ötéves a mezőgazda- sági főiskola. Ök a progra­mok szervezői, „benne van. nak” minden közös rendez­Ipart fejleszteni — olcsóbbon (3.) Az igazi megtakarítás Egy százmillió forint nagy­ságrendű beruházásnál a ki­vitelező járulékos költsége — a rezsi — hozzávetőlegesen eléri az évi másfél-'két mil­liót. Minél tovább készül, an­nál jobban növekszik ez az összeg. - Egy elhúzódó munka tehát csak ráfizetést eredmé­nyezhet. Csökkenti a jövedel­met. hiszen fokozódik a szer­vezetlenség. Jobban fogy az energia, több vagyonőrt, eset­leg portást is szükséges alkal­mazni, konyhát, szociális épü­leteket kell üzemeltetni. Nö­vekszik az adminisztráció, nem kezdhetik a soron kö­vetkezővel „jönnek” a köt­bérek, és így tovább. Az idő — pénz A cél tehát az, hogy a be­ruházást — beleértve az elő­készítést, a tervezést, a kivi­telezést és az üzembe helye­zést is — a lehető legrövi­debb időn belül meg kell kez­deni és mielőbb befejezni. Sokszor maga a beruházó is késve startol. Nem gondol ar­ra, hogy néhány napos vágy órás kényelmeskedés a végén már hónapos késéseket ered­ményezhet. Nemrég egy igazgatónál jártam. Amikor beléptem az irodájába, éppen egy levelet diktált. Pár perc türelmet kért, hogy befejezhesse. így akaratlanul is tanúja lehet­tem egy ideálisan gyors ügy­intézésnek. A levél a KPM közúti igazgatóságának cí­mezve, egy induló beruházás­sal kapcsolatos bejelentés, il­letve hozzájárulás kérése volt. A diktálás befejezése után az igazgató így szólt a gépíró­hoz: „gépelje le és azonnal hozza be, hogy aláírjam. Ne postázzák, meri. a főmérnök már várja, személyesen viszi el.” Sajnos, előfordul ennek az ellenkezője is. amikor éppen egy elmaradt postabontás, vagy késői kézbesítés bosz- 6zúlja meg magát azzal, hogy nincs meg a kért időre az en­gedély, vagy elmarad egy fontos szállítmány. Még na­gyobb a veszély, amikor egy- egy fontos beruházás ügyeit osztályszintre helyezik, vagy többen is felelnek érte, de egyik sem igazán. Márpedig az idő — pénz. Milliók sikkadhatnak el éven­te csak egy nagyobb beruhá­zásnál, a felelőtlen ügyinté­zés következteben. Még en­vényberi. Egy szép szerdai napon nagy volt a készülő­dés a szovjet fiatalok között. Előző héten ugyanis 5:2 arányban kikaptak a helyi állami gazdaság futballcsa­patától. Revansra készültek. Már összesereglettek a né. zők is, amikor hirtelen fel­hőszakadás lett és a pálya környékéről is mindent és mindenkit elmosott az eső. Kivétel a szovjet kapus volt, aki már nem menekülhetett a zápor elől és a kapufa alatt keresett „búvóhelyet”. Nem sikerült... A pályán ha. talmas tócsákban állt a víz, amikor a szovjet barátaink határozottan elindultak a pálya irányába- Mint mond­ták. ezt a mérkőzést le kell játszani, hogy bizonyítsák, hogy ők is tudnak nyerni. Ehhez pedig játszani kell, még ha a pálya mocsaras is... A bizonyítás helyett igazsá. gos döntetlen lett az ered­nél is nagyobb arányú vesz­teségek érhetik a beruházta- tót. ha késlekednek az át­adással. így is lehet Nem véletlen, hogy a kong­resszusi' vállalások során az építőiparban túlsúlyban az építkezések meggyorsítása, a létesítmények határidő előtti átadása a fő cél, hiszen ettől függ a termelés gazdaságos­sága. Ahogy csökken egy-egy beruházás átfutási ideje, úgy nő a jövedelem. Javul az állóeszközök kihasznóltsági foka, gyorsabbá válik a ter­melésben lekötött eszközök, forgási sebessége. A Kelet- magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál negyed­évenként egy héttel csökken­tik a beruházások átadási ha­táridejét. így év végére már három hetes előnyt szerez­nek, jobban előkészítik a kö­vetkező, induló építkezéseket. A tejipar az önálló gyors bonyolítás révén mintegy négymillió forintot takarított meg. A jó tapasztalatok felhasználásával készítik máris elő a következő nagy beruházást, a mátészalkai tej­porgyár építését is. S ott, ahol most 'aratják a búzát, azon a területen egy év múlva meg­valósul a 134 millió forint értékű beruházás. Az új gyár­ban évente kétszázezer liter tejet dolgoznak majd fel ét­kezési tejporrá. Az előkészítés máris meg­kezdődött. Még magasabb szinten, mint az előbbinél. Engedélyt kértek például ar­ra, hogy amíg a tervezés fo­lyik, részterv-ellátottság mel­lett Is megkezdhessék az építkezést. Például az alapok készítését. Ugyanakkor saját rezsis munkát is vállalnak a könnyűszerkezetes építke­zésnél és a technológiai' sze­reléseknél. A munkában azok az emberek vesznek részt, akik az előző beruházásnál már tapasztalatokat szerez­tek. Felhasználják a már üze­melő tejporgyámál szerzett technológiai ismereteket: még tökéletesebb termelőesz­közöket vásárolnak és építe­nek be. Szorosabb együttmű­ködést valósítanak meg a ki­vitelezővel is. Tervezésfői átadásig A beruházás átadási határ­idejének megtartása, vagy előbbre hozása tehát minden­kinek érdeke, de leginkább a beruházónak nyereség. Ép­pen ezért is célszerű már a tervezés kezdetétől figyelem­mel kísérni a munkát, meg­hallgatni, elfogadni a kivite­mény. Végig színvonalas volt a mérkőzés. Estére már mindenki friss volt a gazdaság által rende­zett mini búcsúesten. A nyelvi nehézségeket először a futballisták oldották meg: híres labdarúgókról nevezték el egymást, így volt köztük Hurcilava, Jasin, Bene... A gazdaság nevében dr. Péter István igazgató mon­dott köszönetét a szovjet ta­nároknak és hallgatóknak a jó munkáért. Hatalmas taps köszöntötte Ilja Gorjensteint, a szovjet csoport vezetőjét: ő magyarul mondott rövid beszédet és tolmácsolta a szovjet csoport köszönetét az itteni fogadtatásért. Vala. mennyien szívesen emlékez­nek vissza az itt eltöltött hetekre. Ezután a gazdaság, a KISZ és a Komszomol ve­zetői ajándékot adtak át egymásnak. Este az állami gazdaság zenekara játszott, majd a lezés meggyorsítását elősegí­tő javaslatokat. Még ha oly­kor többe is kerül egy más­fajta kivitelezési technológia. Számolni például azzal, hogy az acélszerkezet drá­gább ugyan, de a betonele­meket csak késve tudja a gyár szállítani. A monolit, azaz zsaluzott technológiáról nem is beszélve. Ezt ugyanis min­den esetben meg kell tervez­ni. A betonozás befejezése után is újabb 28 napot keli várni, amíg megköt és rá­építhetnek. Vagy nagy költ­séggel alá állványerdőt épí­teni, hogy károsodás nélkül elbírja a terhelést. Az előregyártott tetőszerke... zetek alkalmazásával meg­gyorsul a tervezési munka ts, mert már csak alapot, eset­leg az oldalfalakat kell meg­tervezni. A már errstítptfc posztógyári építkezésnél pél­dául fél évet csúszott volna a beruházás, ha nem módosít­ják az eredeti elképzelést. Az első csarnokban így már meg­kezdődhetett a technológiai szerelés. S mint ahogy hasznos a lé­tesítmény mielőbbi üzembe helyezése, ugyancsak előnye származik a vállalatnak ab­ba, ha a megérkezett gépe­ket, berendezéseket már a* átadás előtt bejárathatja, jobb esetben üzembe is he­lyezd. A kisvárdai vasöntödé­ben folyó beruházások során mintegy hatvanmillió forin­tot költenék az úgynevezett DISAMATIC-program meg­valósítására. A nagy értékű dán gép háza még el sem ké­szült, amikor már megérke­zett. Helyére tették, s ideig­lenes tető alatt megkezdték» vele a kísérleti gyártást. Ha­sonló célial állították mun­kába annak idején az új üzem átadása előtt a Szatmár Bú­torgyárba érkező gépeket is, ★ t Végső soron mindenképpen hasznos dolog, ha a beruházó „szakit” arra időt, hogy „bele— •ártsa” magát az előkészítés, a. tervezés és a kivitelezés mun­kájába. Hiszen ahhoz, hogy m fejlesztésre szánt pénz min­den fillérje jó helyre kerül­jön és megfelelő módon ka­matozzon. a beruházás leg­apróbb részleteit is nagyító alá kell venni. Mert nem min­dig az a drága, ami sokba kerül. Sokkal inkább kárt! okoz a kezdés elodázása, a silány anyag beépítése, az időhúzó bürokrácia, a lassú technológia. Nagyobb felelősséggel, az ügy iránti lelkesedéssel, jobb együttműködéssel lehet még gyorsabban, olcsóbban és ha­tékonyabban beruházni, fej­leszteni megyénk iparát. Tóth Árpád szovjet fiatalok vették át a hangszereket. Csak későn fejeződött be a jól sikerült mini búcsúest. Jurij Moskovics „az együt­tes” gitárosa és szólistája így emlékszik vissza az itt töltött időre: — Baráti, testvéri légkör­ben telt a munka Nyírtas_ son. Nekem az egri kirándu­lásunk tetszett nagyon, a to. kajit, azt hiszem, nem kell különösebben dicsérni. Az egész itt-tartózkodás csodá­latos volt. Szívesen vissza­jönnék ide. Mindenkin látszik, hogy egyetért Jurijjal. Ahogy rá_ juk nézek, az az érzésem, a vidám, közös program, a zu­hogó esőben lejátszott fut. ballmérkőzés, a magyarokkal együtt végzett munka, majd a szórakozás jobban össze­hozta a két ország fiataljait, vezetőit, mintha tanköny, vekből tanulnák egymás történelmét. A testvérintéz­mények kapcsolatának széle, sítésével sok helyen lehetne szervezni ilyen találkozókat: Tóth Kornélia Testvérfőiskolák M°de|j ‘«zj

Next

/
Oldalképek
Tartalom