Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-07 / 183. szám

/ Kn.rf- w Agy Affons? aid 1974. augusztus t FÓRUM SZERKESZTI: Dr. Szeifert Gyulán é SZERKESZTŐI ÜZENETEK ELMOSOTT HOMOKOZD — Én csak játszani szeretnék, (gérem, hogy nem építek ga­rázst (Kiss Ernő rajza) I. oldal POSTABONTÁS Olvasóink — talán abból kiindulva, hogy e rova­tunkban (és levélben is) rendszeres jogi tanácsot adunk — többször kérik peres ügyükben is segítsé­günket. Az ítélet gyorsabb meghozatalát remélik, ha szerkesztőségünknek írnak. Egyik vidéki olvasónk ar­ra hivatkozott levelében: úgy hallotta, hogy az övé­hez hasonló ügyek csak ak­kor alakulnak kedvezően a bfróságon, ha a sajtó is be­avatkozik. Sokszor kapunk olvasóinktól bírósági ítéle­tet levél kiegészítéssel, hogy annak alapján bírál­juk feliül, helyes ítélet szü­letett-e, vagy sem? Néha „előrejelzést” • kérnek tő­lünk: mondjuk meg milyen ítélet várható, érdemes-e fellebbezni? Ilyen és eh­hez hasonló kérdések, kéré­sek elég gyakoriak. Ezért látjuk szükségesnek, hogy elmondjuk: szerkesztősé­günknek nem áll módjá­ban bírósági ügyekbe bea­vatkozni. Semmilyen szere­pet nem tudunk vállalni ezzel kapcsolatosan. (Ugyan­is előfordult az Is, hogy bí­rósági tárgyaláson való részvé t lre kértek fel ben­nünket és jogi képviselő­nek is.) Minden ilyen kérést tar­talmazó levélre visszauta­sító választ kell tehát ad­nunk. Most azzal a céllal beszélünk erről, hogy olva­sóinkat megkíméljük az effajta levelek írásának fá­radtságától, s a csalódástól, melyet „elutasító” levelünk akozna. Tudjuk, azért írnak le­velet nekünk, mert segít­ségünket várják. Mi mint más ügyekben is — ame­lyek nem haladják meg hatáskörünket — ezt meg is tesszük. Jogi vonatko­zású kérdéseikre például készséggel válaszolunk és szívesen adunk tanácsot. Az ilyen levtlek igen hasz­nosak is számunkra, hiszen ezek közül választjuk ki a Fórum rovatban szereplő jogi témát is. Úgy tapasz­taljuk ezt a rovatunkat ol­vasóink is kedvélik és hasznosnak tartják. Mi is így látjuk, hogy egy-egy fontosabb jogszabályt jó ismerni, mert akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy szabályellenes dolgot kövessünk el, kevesebb a szabálytalanság és a sza­bálysértés. Mert igaz az a mindenki által ismert mondás, hogy a törvérfy (a jogszabály) nem tudása nem mentesítő körülmény. Jó KEZDEMÉNYEZÉS Nagyon örültem, amikor először megláttam és meghal­lottam a Tanácsköztársaság téren az újságot „kínáló” fia­talember hangját — írja Bíró László Nyíregyháza Kürt ut­ca 14 szám alatti olvasónk. Jó gondolatnak tartom, hogy a főváros és a nagyobb vidéki városok példája nyomán Nyíregyházán is bevezették az újságárusítás e módszerét. Egyrészt a vakációzó diákok­nak elfoglaltságot nyújt, más­részt — és ez a fontosabb cél — a lapterjesztésnek jó szol­gálatot tesz, a lakosság köny- nyebben hozzájut az újság­hoz. Tudom, velem együtt mások is örömmel vették e jó kezdeményezést, melyet remélem nem hagynak abba, hanem továbbfejlesztik. GACSALYI ÖREGEK A gacsálvl öregek Napközi Otthonának lakói a közel­múltban kirándulást tettek a megvében. melyen mint kísé­rd s mint ' 'genvezető” én is részt vettem — olvastuk Veszprémi Endre gacsálvi pe- dng'gus Ír-, ’ében. Ezen a megve v"-ásón olyan Idős emberek is részt vettek, akik rpvt; a község hats ít sem na- gvon hagvták el. Nagj érdek­lődéssel és örömmel vettek mindannyian részt ezen a ki ránduláson, melynek kapcsán ellzf-gnMunk a sóstói szociá Hí o»?' onbe is. "hol szíve f^g-. Hívásba" volt részünk Emlékezetes marad mindenki számára ez a jólsikerült ki­rándulás. Már augusztus van, s az Arany János, a Szarvas és a Vécsey utca közötti játszó­térre még napjainkig sem ke­rült friss homok. Valószínű megfeledkeztek róla. ezért most a gyerekek az eső által elmosott homokban kény­telenek játszani, ami ráadá­sul tele van kővel is. És egy VASÁRNAP NEM? „Vasárnap nem” címmel a Kelet-Magyarország május 8-i számában megjelent cik­kel kapcsolatosan közöljük, hogy Nyíregyházán vasárnap és a munkaszüneti napokon az 1. sz. postahivatal 13 órá­ig tart nyitva. Ekkor a táv­író- és távbeszélő szolgálat is igénybevehető, s a hivatal zárvatartása alatt pedig az éjjel-nappal szolgálatot tel­jesítő kapusnál van erre le­hetőség. A postahivatal nyitvatartási rendjét a KPM. rendelte el, s mint a gyakor­lat mutatja ez a postát igény­bevevő felek részére kielégí­tő (munkaszüneti napokon 1—2 táviratfeladás és ugyanennyi távolsági be­szélgetés var.). Nem lenne te­hát célszerű a hivatal nyit­vatartási idejét meghosszab­bítani. Debreceni Postaigazgatóság ATALANY A Kelet-Magyarország jú­nius 20-i számában „Áta­lány” címmel megjelent cikkben sz ivá tették, hogy a távfűtéses lakásokban a gáz­órát leszereljük és átalány- díjas fogyasztást vezetünk be. A cikk Írója megkérdő­jelezi az értesítésünkben kö­zölt átalánydíj összegét az­zal, hogy bármilyen nagysá­gú szobaszámú lakásról is van szó minden lakásnak csak egy konyhája van és miért a szobaszám alapján állapítjuk meg az átalánydí jat? Az átalánydíjat a 4/196!! (VI. 11.) NIM-AH. számú -endelet állapította meg, me- 'yet a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztá­lya is jóváhagyott. A rende­let készítői bizonyosan figye­lembe vették, hogy általában másik hiányosság a játszóté­ren: nincs szeméttároló. Pe­dig fontos volna a gyerekek nevelése szempontjából is, hogy ne csak otthon, hanem a közterületen Is rendre szok­tassuk őket — írja levelében több kismama nevében T. Pe­temé Vécsey utcai lakos. a szobák növekvó számával a lakók száma is nő, így en­nek arányában több gázt használnak el. A gázszolgál­tató vállalat köteles a közölt rendeletet végrehajtani, an­nak megváltoztatására nincs jogunk. Megjegyzésünk: a vállalat által hivatkozott rendelettel — ha az NIM-ÁH. rendelet is — továbbra sem értünk egyet. Lénárt István nyír­egyházi olvasójuk „Nem praktikus” címmel megjelent levelében pedig a készenléti díj fizetésével kapcsolatos észrevételét közölték. Erre a díjszabásra a nehézipari mi­niszter 2/1967. (V. 161) számú NIM-ÁH réndelete vonatko­zik, mely szerint a gázszol­gáltatási készenlétért, laká­sonként és havonként 3,— Ft használati — készenléti díjat kell fizetni. Tiszántúli Gászszolsráltató és Szerelő Vállalat debreceni üzemegység fGÉRET Egy korábbi nyírjükéi ri­portunkban a helyi vezetők többek között azt is elmond­ták, hogy a művelődési há 2 könyvtárszobáját a fiatalok klubhelyiségnek megkapják Szabó Imréné KISZ-tltka> 1972 decembere óta kéri en nek az ígéretnek a beváltását ugyanis Nyírjákón 35 KISZ tag van és további ötven fia tál vágyik arra, hogy klub­életet éljen. A jelenlegi mű velődési ház előszobája — ami rendelkezésükre áll — huszonöt főnél többet nem tud befogadni. Jó volna ha a baktalórántházi közös tanács beváltaná a fiataloknak tett ígéretét. (Gesztelyi) OTTMARADT A TÖRMELÉK Nyíregyházán az Árpád ut­ca 41—43. számú épületek előtti parkírozó helyen hóna­pokkal ezelőtt közműépítés címén az aszfalt burkolatot felbontották. Sokáig nyitva volt az árok, amelyet a közeli hetekben betemettek és a burkolatot helyreállították. A törmelék azonban ottmaradt a nyomvonal két oldalán, s az továbbra is akadályozza a parkoló helyre való beállást — jegyzi meg levelében Dom­bóvári István Nyíregyháza Árpád utca 41. szám alatti olvasónk 8 VAGY 8/A ? A MÁV-állomástól a Sós­tóig közlekedő két autóbusz- járat július 25-én csak a sza­natóriumig közlekedett. A 13.55-ös járat vezetője, ami­kor a kocsi megtelt, szólt a kalauznak, hogy fordítsa meg a táblát, s az addigi 8-as já­ratból így lett 8/A jelzésű. Ugyanezt tették 19.15-kor, és csak a 19.35-ös járat ment a Sóstóig. Akinek sietős dolga volt, az természetesen bosz- szankodott a kalauz és a buszvezető „tréfáján” — írja Dombóvári István Nyíregyhá­za Árpád utca 41. szám alatti lakos. GLUTIN-ZSEMLE A cukorbetegek táplálkozá­sának egyik nagy problémája, hogy nem szabad sok szén­hidrátot — cukrot, cukorkép­ző anyagot^ fogyasztaniuk. Márpedig a kenyér a hagyo­mányos elkészítési módon igen dús szénhidrát tartalmú. Ezért örvendetes, .hogy a Nyí­regyházi Sütőipari Vállalat a graham-kenyér mellett a glu- tin-zsemle gyártását is meg­kezdte, s már eddig is számos elismerő és köszönő levelet kapott a vállalat. Többen ír­ták levelükben — többek kö­zött Solt Sándor főenergeti­kus Nyíregyháza, Arany Já­nos utcai lakos —, hogy sze­retnék tudni miből készül a glutin-zsemle? A sütőipari vállalattól kapott Vecept így szól: 37 kilogramm 55-ös liszt, 34 kilogramm glutln-liszt, (melyet 1600 Ft mázsánkénti áron vásárolnak g demecseri burgonyakeményítő gyártól, négy kiló élesztő és mindösz- sze tizenöt deka só jut egy mázsára a többi természete­sen víz. Dr. Biró József nyírbátori olvasónknak levélben vála­szoltunk. Papp Lajos tiszaszentmár- toni, Huszti József vásáros- naményi, Varga József győr- teleki, dr. Szoboszlay Papp Imréné ujfehértói, Szobosz- lal Jánosné nyíregyházi, Ko­vács Lajosné érpataki, Csá­ki Sándorné sóstóhegyi, Tö­rök J ózsef né vásárosnamé­nyi, Kiss Józsefné nyíregy­házi Gebri József újdombrá- di, Molnár József gyulaházi, Danes Istvánná tuzséri lako­sok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Halász Károly kisvárdal olvasónknak az AUTÓKER Nyíregyházi Fiókja a vásá­rolt alkatrész ellenértékét visszafizeti. Papp Pálné nyíregyházi ol­vasónk lakásának felújítása nem volna gazdaságos, de a beázások és a kisebb hiá­nyosságok megszüntetése ér­dekében az IKSZV. a szük­séges intézkedéseket megtet­te. Dragonya Béláné újdomb­rádi lakos a gyermekágyi se­gélyt rendszeresen megkap­ja, a katonai családi segély­hez a konzervgyár által ko­rábban kiadott igazolás jó, módosítására nincs szükség. Tóth Sándor ópályi olva­sónk szolgálati idő elisme­rési kérelmét a társadalom- biztosítási igazgatóság nyug­díj osztályához még nem ter­jesztette elő. Hozzánk inté­zett levele alapján az igaz­gatóság igénybejelentő lapof küldött olvasónknak, melyet ha kitöltve viszsaküldi, és csatolja hozzá a kért oküiá- nyokat is határozatban érte­síteni fogja az igazgatóság, hogy hány év szolgálati idő­vel rendelkezik. ifj. Kiss Miklós gyögyet lakos panaszával kapcsola­tosan a fehérgyarmati ÁFÉSZ közölte, hogy a bol­ti eladót udvariatlan maga­tartása miatt szóbeli figyel­meztetésben részesítették. Huszti József vifkai olva­sónk öregségi nyugdíj kérel­mét a társadalombiztosítási igazgatóság elutasította, ugyanis az 1966. évi 30u sz. tvr alapján öregségi nyug­díjra az a 65. életévét betol- tött férfi dolgozó jogosult, aki a legkevesebb 10 nyug­díjévét megszerezte. Olva­sónk esetében j nem lehetett elismerni az 1938 december 31-ig hivatkozott mezőgazda- sági munkaviszonyát, mert a mezőgazdasági férfi dolgo­zók csak 1939. január 1 nap­jától estek biztosítási köte­lezettség alá. Gáthy Kálmán vásárosna­ményi olvasónk Szabolcs- Szatmár Megyei Rendőrka­pitányság Igazgatásrendészeti Osztályától a szükséges fel­világosítást megkapta. Varga József győrteleki lakosnak a kért igazolást megküldte a Tiszántúli Ta- lajiavító és Talajvédelmi Vállalat. Bégány Tibor és Biró Zol­tánná szamosújlaki olvasó­ink1 amennyiben a fehérgyar­mati járási hivatal élelmi­szergazdasági osztálya által készített vizsgálati jegyző­könyvben foglaltakkal nem értenek egvet. jogorvo-laté-t a Szövetkezeti Döntőbizott­sághoz fordulhatnak. özv Faragó Józsefné záho­nyi lakos szolgálati lakásban lakik, mű* férje élt a lakbér- hozzátámlást megkapták. Olvasónk arra ké-t vál-s-t 'eveiében vajon őt. rn-nU)e„ ti-e ez a bozzóiárulás? Saj­nos érdekiórjösánp nem ad­hatunk kedvező választ, mi­vel az elhalt hó-gs+ársót "S^k akkor Uleti meg a lakbér* hozzájárulás, ha víz i-e—aő- kéotelen. vagy állandó öz­vegyi nviigd’írn jogosult Ol­vasónk mnnlrmiezonybm élj ígv férie után a l-kbérhoz- záj árulás nem illeti meg. Az illetékes TáEaszol JOGÁSZUNK ÍRJA: t A közös tulajdon megszüntetésének korlátái Szombati István olvasónk tulajdonát képezi egy 1494 négyzetméter területű házasbelsőségi ingatlannak a 4/16-od része. Rajta kívül az ingatlannak még 7 tulajdonosa van, a legkülönbözőbb tulajdoni arányokba, ő és csalása az ingatlanban lakik, valamint rajta kívül még két tulajdonos, társa lakik az ingatlanban, és az ingatlan egy részében hérlők laknak. A két ottlakó tulajdonostárs az ingatlan illetőség, mely fejenként 1/16-od 1/16-od, 1970-ben vásárolták meg. Az ál­tala használt ingatlanra tekintélyes beruházást eszközölt, ugyanígy a másik két tulajdonos, aki az ingatlanban lakik, és ezek a beruházások értékemelő beruházások voltak. Az ingatlannak négy tulajdonosa, akik nem ott laknak, a tulajdonközösséget megkívánják szüntetni, és miután a bentlakó tulajdonostársak a többiek illetőségét részben anya­gi, részben törvényi korlátozások miatt nem tudják megvá­sárolni, azt tervezik, hogy a tulajdonközösség megszünteté­sét árverés útján kéri. Kérdés az, hogy ilyen körülmények között lehetőség van-e a többi tulajdonostársnak az ingatlan el- árvereztEtésére, és megilleti-e őt, az a beruházás, amelyet az ingatlanra eszközölt. A Polgári Törvénykönyv 147. §-a értelmében a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelhe­ti. Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a fennálló kö­rülmények miatt a tulajdonközösség megszüntetésének a törvényben meghatározott egyik módja sem alkalmazható, ilyenkor a bíróságnak a tulajdonközösség megszüntetésére irányuló keresetet el kell utasítani, és a tulajdonközösséget változatlanul fenn kell tartani. Mint olvasónk levelében írja, az ingatlan természetben nem osztható meg, a társtu­lajdonos egyike sem tudja megváltoztatni többi tulajdoni arányát, így valóban csak a tulajdonközösség árverés útján történő megszüntetési módja jöhetne számításba. Véleményünk szerint a konkrét eset olyan, amikor a tulajdonközösség megszüntetése célszerűtlen. Az ingatlanban a levélből kitűnően négy lakás van. A 32/1971. Korm. számú rendelet 3. és 4. §-aiban foglalt ren­delkezések értelmében azonban egy személy, illetőleg család tulajdonában csak egyik lakás lehet, így a bentlakó társtu­lajdonosok már ennél fogva sem vásárolhatják meg a töb­bi illetőséget. Köztudomású, hogy a többlakásos lakott házas ingatla­nok iránt az érdeklődés elenyésző, éppen ezért az ilyen in­gatlanok árverés útján történtek, esetleg eladással a reá. lis forgalmi értéket él nem érő alacsony vételár mellett történhetne meg. Ebből a vételárból még le kellene vonni azokat az ér­tékemelő beruházásokat, amelyeket a bentlakók, tulajdonos­társak eszközöltek és az így fennmaradó összegen lehetne osztozni a tulajdoni aránynak megfelelően. Ez a tény, nemcsak a bentlakó tulaj donostársak érdekeit sértené, hanem a többiekét, is, hiszen olyan alacsony ösz- szeget kapnának, ami semmiképpen sem érné el az ingat­lan illetőségük tényleges értékét. Kétséges továbbá az is, hogy ebben az esetben mi 'történjék a bérlőkkel, egyáltalán van-e lehetőség a bérleti jogviszony megszüntetésére, fel lehet-e mondani a bérlőknek, vagy más milyen módon szüntethető meg a bérleti jogviszony. A bentlakó tulajdonos­társaknak ki kellene üríteni a lakást, ami megint arányta­lan terheket róna rájuk, s ez érdekeikkel ellentétes. Tehát kt lehet mondani azt, hogy a közös tulajdon megszünteté­sét mellőzni kell, a megszüntetés a rendelkezésre álló mó. dozatok mellett sérti a társtulajdonosok jogait és méltányos érdekeit. Ez a megoldás nem teszi kizárttá azt, hogy az ott nem lakó társtulajdonosok a Ptk. 141. §-ának 1. bek. alapján az ott lakó társtulajdonosokkal szemben megtérítési igény nyel lépjenek fel. vagyis mintegy bérleti díjat követeljene1 az ingatlant ténylegesen használó társtulajdonosoktól. Dr. Juhász Barnabás y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom