Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-01 / 178. szám

tini. aägu&tm V: Akták a pincében Vállalatok és a levéltár Látszólag holt papírosok halmaza. Azonban minden irat az emberi élet egy-égy eseményét, cselekményeket, sorsfordulókat tartalmaz. Ha időrendi sorrendbe rakjuk a dokumentumokat, megeleve­nedik a korabeli élet. Nagy jelentőségű a történészek számára. Míg korábban az esetleges, a véletlenszerűen levéltárba került anyagok, ból konstruáltak összefüggé­seket, 195Ó-től, az új levél­tári alapelvek megszületé­sétől lényegesen kedvezőbb a helyzet. 1950 óta intézmé­nyes a gyűjtés. Minden olyan adatot megőriznek, amely a jövőbeni kutató számára fontossá válhat. Széles a gyűjtések köre. Az alapelveket rögzítő, a le­véltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló rendelet kimondja, hogy minden tör. téneti értékű adatot meg kell őrizniük mind a jogi szemé­lyeknek, mind a természe­tes személyeknek. Hogy minden okmány, mely a jövőben fontossá vál_ hat, meglegyen, ki kelt ala­kítani a szerveknél az irat­kezelés célszerű rendszerét. Kötelezettség az is, hogy Se­lejtezés után a történeti ér­tékű iratokat, amelyre az ügyvitel érdekében már nincs szükség, bocsássák az illeté­kes levéltár rendelkezésére. Ennek a kötelességnek azon. ban álig tesznek eleget, kü­lönösen a vállalatok. Nem hajtják végre a törvényere. jű rendeletet. Szubjektív akadály: nem érzik fontos­nak, nem fér bele a napi mun­kába. Objektív akadályok: a legrosszabbul fizetett Ad­minisztrátorokra bízzák äzt a tevékenységet, s ninés is irattáruk. Pincében, össze­vissza tárolják az iratokat. Elgondolkodtató, hogy olyan nagy üzem, mint a tiszavasvári Alkaloida és Vegyészeti Gyár, amely 1? osztállyal dolgozik, nem ké­szített 1970 óta megfelelő iratkezelési szabályzatot. Igaz, most már komoly tár­gyalásokat folytat a levél­tárral, amely véleményezi, szakmailag ellenőrzi a sza­bályzatokat. Milyen feladatai vannak ezek mellett még a levéltár­nak? Alkalmassá teszi ku­tatásra a begyűjtött ahya. got. A régebbi keletű iratok megőrzése természetszerű. Űj feladat az 1945—1960 kö­zötti történeti értékű anyagok begyűjtése. Segíti a munká­ban töltött idő igazolását. Ennek különösen 1950-ig nagy a jelentősége, amíg meg nem jelentek a munkaköny­vek, amelyek már hitelesen tanúsítják a munkában töl. tött időt. Tudományos ku­tatóműhely is a levéltár, számos pályakezdőnek ki. apadhatatlan forrás. Talán leglényegesebb fel­adata az előbb említett ha­tósági funkció, amelyet me­gyei viszonylatban mintegy 450—470 szervvel együttesen tud megvalósítani. Ehhez szükséges, hogy uralkodóvá váljék a felfogás: az iratke­zelés szakma, s a vállalatok­nak nem felesleges bürokrá­cia, Spisák Béla ttz én i I mkban olvastuk Intézkedési tervet foga­dott el legutóbbi ülésén a KISZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottsága a KlSZ-szer- vezetek párttaggá nevelő munkájáról. A leendő párt­tagok nevelésével — az egyik legfontosabb feladattal — foglalkozik a KISZ megyei tájékoztatójának vezércikke. Egy esztendeje új körűimé- nyék között dolgozik a nyír­bátori járási KlSZ-bizottság. •Nyírbátor várossá nyilvánú tása óta, a feladatokat a vá- rosi bizottsággal koordinál­ják. A megváltozott felada­tokról nyilatkozott a lap munkatársának Bihari Al­bert, a járási KISZ-bizottság titkára. Portrékat közöl a a mátészalkai MOM, a nagy. halászi zsákgyár ifjúmunká­sairól, és nyíregyházi köz­gazdász lányokról. „A lehe­tőségek üzeme” a címe an­nak az írásnak, amely a nyíregyházi vasutas fiatalok helyzetével foglalkozik. A Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Válla­lat lápja részletesén beszá­mol az építő napi ünnepsé­gektől, és a közli a kitünte. tett brigádok, dolgozók név­sorát. Nyíregyháza város „szomjúságának” csökkenté­sére megépült a Belegrádtól Nyíregyházáig húzódó -közel húszezer méteres vízvezeték, hálózat, befejezték a nyo­máspróbákat. A terv ez év decemberére ígért vizet Nyír_ egyházának. De vizet adnak az építők kongresszusi fel­ajánlásukban július végén, augusztus elején. Az építke­zésen dolgozó munkásokról szól a Víz a városnak című írás. Olvashatjuk a lapban, hogy a legutóbbi közúti jár­műellenőrzés alkalmával a KEMÉV valamennyi jármű­ve megfelelt a KRESZ elő­írásainak, a műszaki követel, ményeknek. • Mátészalka. A Kraszna Áruházzal szemben új lakóházak épül­nek. (Hammel József felvétele) Szabolcs -Szatmár megye fogyasztási szövetkezetei jú­liusban ünnepséget tartottak az 52. Nemzetközi Szövetke­zeti Nap alkalmából. A fo­gyasztási szövetkezeti moz­galom megyei lápja bemutat, ja a kitüntetetteket. Az 1973/74-es tanévben 102 első. és másodéves tanulót képez­tek a kereskedelem és a ven. déglátóipar számára. A ta. név mérlegét közli az olva. sóval Győrffy Attiláné szak- tanácsadó. Július első hété. ben a jugoszláviai Ohridban, a nemzetközi Balkán folklór fesztiválon szerepelt az ajaki és a nagykállói szövetkezeti néptáncegyüttes. Élménybe, számolót közöl a lap a két együttes jugoszláviai útjá. ról A június 3Ó-1 eredmények alapján Időarányosan túltel­jesítették a kongresszusi fel­ajánlásukat a MEZŐGÉP dolgozói. A vállalat lapja részletesen tájékoztatja az olvasót a vállalásokról, az elért- eredményekről. Megis­mertet a lap a tiszavasvári szakmunkásvizsga öreg és fiatal vizsgázóival, a fehér- gyarmati gyáregység fiatal­jainak helyzetével, képes ri­portban mutatja be a tisza. szálkái MEZŐGÉP-et. Az elmúlt évek során jó kap. csolat alakult ki az AGRO- BER és a MEZŐGÉP között. Az együttműködés eddigi ta­pasztalatairól nyilatkozott a lapnak Kiss Lajos, az AG. ROBER igazgatója. A lap portrésorozata Diósi Sándort, a nagykállói gyáregység ren. dészét mutatja be. 4 Az időjárás nem kényez­tette el mostanábán a tarpa —gulács—tlvadari Esze Ta­más Termelőszövetkezet tag­jait. Nehéz napokat, heteket, nehéz esztendőt éltek ét mostanában. Paggyas Jenő tsz-elnök arról a komoly munkáról itt, amiben min­denkinek éreznie kell fel­adatát. JÜliüs Ti-éh — majd kéthetes késéssel —, meg. kezdődött az aratás. 32 má­zsa Ígérkezik hektáronként. Az aratási munkákról, az emberi és a gépi felkészült­ségről szól a: lap „Elkezdő­dött” cíthű írása. Sizücs Bé- láék családjához kopogtatott be az újságíró, hogy bemu. tassa a négygyermekes csa­lád megváltozott életét, hét­köznapjait. Az Esze Tamás Termelőszövetkezetnek nyolc melléküzemága van. Önálló­ak, de szorosan kapcsolód­nak az egészhez: A mellék­üzemekkel foglalkozó írás részletesen elemzi az egyes üzemágak tevékenj’ségét, összhangját az egésszel. Is­merteti á lap az árvízi és a belvízkárok felszámolására készült intézkedési tervet, tájékoztatja az olvasót a háztáji vízkárok térítéséről A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat lapja tu­dósításban számol be a most végzett ifjú szakmunkások fogadásáról, a bizonyítvány­osztásról. Bemutatja a vál­lalat kiváló brigádját, a sá­toraljaújhelyi építkezéseken dolgozó Vig János kőműves­brigádját. 13 lopás, 11 garáz­da jellegű fegyelemsértés, f sikkasztás, 3 hanyag kezelés balesetet okozó mulasztás, 2 közlekedési szabályszegői 39 fegyelmi büntetés. Ez a vállalati fegyelem néhány tanulsága. Sajnálatos tény, hogy az elkövetők több mint fele harmincéven aluli fia­tal. A 39 eset azonos tanulsá­got hordoz — nagyobb fe­gyelmet követel mindenkitől A szakszervezeti bizottság legutóbbi ülésén megtárgyal­ta a vállalat munkavédelmi helyzetét. A cikkíró, a rovat júliusi számában arra keres választ, hogy miért emelke­dik a balesetek száma? iíiflMi mm mr*tttttt- "iir itrrqg;mrrrT rr>~rnrrn77.n?n:giL' A Balkányi Állami Gazda­ság dolgozóinak lapjában legutóbb két oldal terjede­lemben Balkány nagyköz­ségről olvashattak az érdek­lődők, a lap júliusi számá­ban két oldalon Nagykéllő- ról, a járási székhelyről ol­vashatnak. Belicza István tanácselnök bemutatja a nagyközséget a középkortól napjainkig. Tudósítást közöl a lap az aratásról, a kong­resszusi munkaverseny ered­ményeiről. Az ember, a gép, vagy a figyelmetlenség az oka a megnövekedett üzemi baleseteknek? Erre keres vá­laszt a cikkíró, Göndör Ti­bor főmérnök. A gazdaság­ban fizikai munkát végzők gyermekeinek továbbtanu­lását tanulmányi ösztöndíj adományozásával kívánja se­gíteni a vezetőség. A pályá­zati felhívást ismerteti a lap júliusi száma. A nagyközség története sorozat hetedik ré­sze Nagymajténytól Vilá­gosig mutatja be Balkány történetét. A hónap portréja M. Tóth Istvánról, a gazda­ság kertészeti brigádjának traktorvezetőjéről készült. A Szabolcs-Szatmár me­gyei ipari szövetkezetek me­gyei szövetségének lapja tu­dósításban számol be a szö­vetség június 21-i küldött- közgyűléséről, ahol a vitá­ban jelentős helyet kapott a lakosság részére végzett szol­gáltatások értékelése is. A ruházati szövetkezet Kisvár­dán tizenhat taggal 1950-ben alakult. A többségében nőket foglalkoztató üzem jelentős eredményeket ért el a mun­kakörülmények javításában, a nők munkájának megköny- nyítésében. Erről szól a „Nő­politika a kisvárdai ruháza­tiban” című írás. A korábbi évekig — az ifjúsági törvény megjelenéséig — az ipari szövetkezetek vezetői nem fordítottak kellő gondot a fiatalokra. Azóta sokat válto­zott a helyzet. Ezt bizonyítja a szövetkezeti fiatalok első megyei parlamentje — ami­ről tudósításban számol be a lap. Összeállította: Kolláth Adrienne Alekszandr Hort: ŐSI SZOKÁS ■rritya Grebcov a főisko­la la elvégzésé után ke­rült ebbe a városba, melyei az első pillanattól fogva kedvére valónak talált. Az üzem is tetszett neki, ahol dolgozott, hiszen a kollégák fiatal és vidám emberek voltak, mint ő maga. Né­hány nap alatt megismerke­dett mindenkivel; Gálja, a számitógépes lány még a születésnapjára is meghívta. Szombaton, azt mondja, hat órára légy nálam! Vitya pontban hatkor ér­kezett. Gálja bevezette a szobába, és a virágcsokrot, melyet a fiútól kapott, egy nagy kristályvázába tetté. — Szép váza, — mondta Grebcov. — Tetszik? — élénkült fel az ünnepelt. Nekéd adom. A mi vidé­künkön még él az a régi szokás, hogy amit a vendég Megdicsér, sut neki adják. — Ugyan, ne tréfálj! — mondta zavartan a fiatal­ember. *- Visszautasítani nem le­het, — óá’Vvni fel ü lány szeme, — vérig sértenél! Így hát Vitya at ajándék, kai együtt távozott. El akarta kísérni Szaperávit, de a váza zavarta séta köz_ ben. Hazament. Másnap a szerelőéknél ne­kiadták a hatkötetes Cer- vantest, a következő szom. haton pédig SMöfkovtól, a technikumtól egy készlettel tért haza. Vitya szobájának arculata nem egyik napról a másikra, hanem óráról órá­ra változott. Egysiér munka után Hjá- bov, a diszpécser hívta meg. — Ugorjunk fel hozzám, Grebcov! Megnézzük szines tévén Dvorak zongoraver­senyét-. — örömmel. Felmentek Rjabovhoz. Rö. cid idő múlva Vitya körül­nézett, és megszólalt: — Jó televíziód van! — Kitűnő, — bólintott Rjabov, — és mintha mi sám történt volna, nézté to­vább a műsort. „Biztosan nagyon leköti a Hangverseny — gondolta a vendég, — nem értette, amit mondtam.” A műsor után Grebcov megismételte: — jó televíziód van! — Nagy szérű! — erősít étté meg Rjabov. — Mondom, tetszik nekem a tévéd. — Kitünően működik. „Hogy lehet ennyire er­teilen?” — háborodott fel Vitya, és most már szóta­golva sziszegte: — Nagyon jó a tévéd, csak eszedbe ne jusson ősi szokás szerint nekem ajándékozni. Túlságosan színes. — Nyugodt lehetsz, amit ajándékba kapott az ember, azt nem ajádékozza tovább. — hogy jönnek ide az ajándékba kapott dolgok? — kérdezte meghökkenvé Grebcov. — Ügy, hogy ezt a televí­ziót abban a házban ajándé­kozták nekem, ahol megdi­csértem. — De, hogy bizonyítod be, hogy nem vetted? — Bizonyítani nem All szándékomban. Az egész vá­ros tudja, hogy egyetlen vá­sárolt darab sincs a laká­somban. Mindegyiket dicsé­réssel szereztem. — Az egész város tudhat_ ja, én viszont nem tudom! — kiabálta Vitya. Nem ideva­lósi vagyok. Utoljára mon­dom neked: „Jó tévéd van” ...Vagy hívom a rendőrséget! — Hívd csak! — kiáltott fel Rjabov. Legalább tanúm is lesz. Ezt a televíziót ugyanis éppen a körzeti rendőrünknél dicsértem meg. * Erre Vitya bevágta az aj. tót, és azóta még csak nem is köszön Rjabovnak. Hogy lehetne becsülni az olyan embert, aki nem tisz­teli az ősi szokásokat! Fordította: Répásiné Czető Erzsébet Miért B farint ? Egyik nyugdíjas olvasónk írtat* hogy Nyíregyházán a maszek fúvftrosok hat, hét, sőt, nyolc forlhtöt kérnek a tüzelő mázsán­ként! hazaszállításáért. Pana­szával nincs egyedül, a varos* tanács ipari, kereskedelmi osz­tályán, sőt, a Kisiparosok Orstá- gos Szövetségének városi bizott­ságán is -tudnak hasonló pana­szokról. Már évek óta tudnak, mégsem történik semmi válto­zás, mint nyugdíjas levélírónk írja: „A fuvarosok önhatalmú­lag emelik a fuvardíjakat” . A rendelet szerint a város belterületén — függetlenül a távolságtól — a tüzelőanyagokat mázsánként 5 forintért köteles a fuvaros hazaszállítani. Tudni kell azonban azt is, hogy belte­rületnek csak öt kilométeres tá­volság számít, tehát aki a „nagy” TÜZEP-röl szállíttat pél­dául Jósavárosba, vagy Sóstó­hegyre, az már a külterületre megállapított fuvardíjat fizeti. Maradjunk még a rendeletnél: a fuvaros az öt forintért csak fel és lerakni köteles a tüzelőt. Ha tehát kamrába szállítja, vagy kerítésen átlapátolja, jog­gal kél* többet. Persze nem tet­szés szerint, ilyenkor az a kor­rekt megoldás, ha nem a munka elvégeztével mond egy „csilla­gászati” összeget, hanem a munka megkezdése előtt megál­lapodik a szállíttatóval. A legtöbb fuvaros azonban nem végez plusz munkát, mégis többet kér. Váll, aki arra hivat­kozik, hogy a TÜZjSP-en a mér­legelés, vagy a mérlegre szállí­tás plusz munkát jelentéit neki; van, aki az abrak árának em;> lésére hivatkozik, de néhány fu­varos még indokot sem hoz fel az árdrágításra, sőt, durváskü- dik, ha a szállíttató reklamál. A városi tanács és a KIOSZ illeté­kesei is tudják, hogy ez tartha- tatíán. Mit lehet tenni? A szál­líttató számlát kérhet a fuvaros­tól a fizetés után, a számláról pedig hyomban kiderülhet az árdrágítás. A számla birtokában tehát a fuvarost fel lehet jelen­teni. Csakhogy a nyíregyházi fuvarosok nem adnak számlát^ nem is hordanak magukkal számlatömböt* vagy füzetecskét. Ezt tudja a KIOSZ is, mégsem tesz semmi intézkedést. Pedig a rendeletek azt is előírják, hogy 500 forinton felüli fuvarnál a fuvaros kérés nélkül is blokkot, vagy számlát köteles adni a szállíttat ónak. Kérésre természe­tesen 30 forintról is elismervényt kell kiállítania. Több mint negyven fuvaros van a városban, ez előtt két- három héttel a KíOSZ-ban öktá- tást tartottak számuk-a. Itt Is szó volt a fuvarozta'§; gondjá­ról, de az árdrágítóknak ezen a fórumon sem vették el a ked­vét. A maszek fuvarosok mono­pol helyzetben vannak? Nem. A Volán Vállalat néhány taxija is segíti a tüzelőszállítást — te­gyük hozzá hivatalos áron. Do a taxi kevés, így a fuvarosokra még több évig szükség lesz. Mint levélírónk tó javasolja* büntessék meg, azokat, akik töb­bet kérnek. A példa kedvéért^, (nábrádi) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy gyermektartásdíj fizetése iránt indított per­ben a fiatalember tagad­ta, hogy a leánnyal viszonya lett volna. A vér- és antro­pológiai vizsgálatok alapján a bíróság az apaságot meg­állapította. A fellebbfezési bí­róság azonban elutasító íté­letet hozott, mert a viszonyt nem látta bizonyítva. Tör­vényességi óvásra á Legfel­sőbb Bíróság álláspontja más volt. Kimondta: mind az anya, mind a fiatalember előadásában ellentmondá­sok vahnak. Amikor az apa­ság csak közvetett bizonyí­tékok alapján dönthető él, szükség van az Essen—Möller féle vizsgálatra és szerosta- tisztikai értékelésre. A szé- rológiai öröklési jellegek (vércsoportok) Számának emelkedése, valamint egyés ily én jellegek ritka előfordu­lása — az apaság kizárásán túlmenően — az apaság el­len vagy mellett bizonyíté­kot nyújthat. A gyermek és a feltételezett apa közötti ritka jellégek megegyezése különösen nagy súllyal esik latba. Ezért a vizsgálatokat újból el kell végeztetői. Amennyiben azok eltérő eredményeket adnak, a Bí­róságnak az összes körülmé­nyek alapos mérlegelésével kell a pert eldöntenie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom