Kelet-Magyarország, 1974. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-29 / 201. szám
Nemzetközi almatermesztési xxxi. Évfolyam, 201. szám ARA: 80 FILLER 1974. augusztus 29., csütörtök Teljesítette kutatási programját Felkészült a leszállásra a Szojuz—15 Szarafanov és Gyomin űrhajósok repülésének második munkanapja a Szojuz—15 űrhajón augusztus 28-án 8 órakor (budapesti idő szerint hat órakor) ért véget. Az űrhajó eddig az időpontig huszonkétszer kerülte meg a Földet. A két űrhajós a második nap munkaprogramja alapján kísérleteket végzett a különféle repülési helyzetben lévő űrhajó vezetési technikájának kimunkálásával kapcsolatban. A Szojuz—15 a manőverezés során többször megközelítette a Szaljut—3 orbitális űrállomást. Az- űrhajósok ellenőrizték az űrhajó valamennyi berendezésének működését és tanulmányozták az orbitális állomás megközelítésének szakaszait. A telemetrikus hírközlés adatai és maguknak az űrhajósoknak a jelentései azt tanúsítják, hogy Szarafanov és Gyomin közérzete jó. * A két űrhajós befejezi a repülést és felkészül az űrhajónak a földre való leszállítására. A Szaljut—3 orbitális állomás a megadott program szerint automata irányítással folytatja keringését. Szerdán magyar időszámítás szerint délután két óráig, vagyis addig az időpontig, amíg a Szojuz—15 űrhajóval a Szovjetunió területéről nem létesíthető rádiókapcsolat, a két űrhajós pihenőt tart. Szerdán reggel a moszkvai lapok első oldalukon tudósítanak a szovjet űrhajózás újabb eseményéről. Közük az űrhajósok fényképét és ismertetik életrajzukat. Valamennyi újság részletes riportban számol be a Szojuz—15 startjáról. Ismertetik a lapok Vlagyimir Satalov vezérőrnagynak, az űrhajós kiképzőközpont vezetőjének nyilatkozatát is. Satalov egyebek között kijelentette: „Már hét évvel ezelőtt az első Szojuz típusú űrhajó felbocsátásakor megalapozták az olyan univer- zális kozmikus berendezés eszméjét, amely alkalmas mind az önálló ember irányította repülésre, mind pedig arra, hogy bonyolult kozmikus berendezésekkel összeszereljék, hogy terhet és embereket szállítson a tudományos űrállomás fedélzetére. Most, a 15. Szojuz felbocsátásánál látjuk, hogy előrejelzéseinkben és számi- tásainkban nem tévedtünk.” Fock Jenő a Pénzügymínisztériinnban Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán látogatást tett a Pénz- ügyminisztériumban, ahol Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Madarast Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Sütő Dezső, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A kormány elnöke megbeszélést folytatott a minisztérium vezetőivel az időszerű gazdasági ég pénzügyi feladatokról. (MTI) Gáspár Sándor Csepelen A luxemburgi KP küldöttsége hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett a Luxemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége Dominique Ur- bany pártelnök vezetésével. A küldöttséget érkezésekor Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogadta. Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára szerdán a,Csepel Autógyárba látogatott. Délután a jármű gyáregységben aktívagyűlést tartottak, amelyen Gáspár Sándor időszerű leölés belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a dolgozókat. Vórkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke szerdán fogadta Hoang Tuan, a VDK Tájékoztatási Hivatala első elnökhelyettese vezette tájékoztatási küldöttséget. (Kelet-Magyarország - telefoto) tanácskozás Nyíregyházán Ma mezőgazdasági üzemekbe látogatnak a résztvevők Szerdán délelőtt Nyíregyházán • kétnapos nemzetközi almatermesztési tanácskozás kezdődött A délelőtti plenáris ülésre az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Házé- ban került sor. Dr. Vétek János, a Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskola főigazgatója köszöntötte a megjelent szakembereket, a külföldi tudósokat. Részt vett a tanácskozáson Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Szűcs Kálmán, ( a MÉM szakoktatási főosztályának vezetője és dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályának vezetője. A plenáris ülésen megnyitó beszédet mondott dr. Szűcs Kálmán főosztályvezető. Előadásában a minisztérium elismerését fejezte ki, hogy az első nemzetközi teli alma termesztési tanácskozást Nyíregyházán rendezik meg. Majd ismertette azt a fejlődést, ami az ország gyümölcstermesztésében az utóbbi évtizedekben végbement. A gyümölcstermelés értéke 1960-ban 3,3 milliárd forint volt, 1973-ban már 5,8 mii-' liárdot ért el. A mezőgazdasági termőterület 3 százalékát foglalja el a gyümölcsös. de a termelési értékből való részesedése 6 százalék. Az elmúlt tíz évben végzett nagyarányú telepítések következtében az almatermés a háború előttinek tízszeresére nőtt. A felszabadulás előtt hazánkban egy lakosra 5 kilogramm almatermés jutott, ez ma már 70 kilogramm felett van. A lakossághoz viszonyítva sehol a világon nem termelnek any- nyi almát, mint Magyarországon. A gyümölcs helye és szerepe a táplálkozásunkban fokozatosan növekszik. Az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás 70 kilo. Tudjuk, hogy még nem értük el az optimális szintet. Olaszországban 117 kilogramm, az NSZK-ban 112 kilogramm az átlag. Viszont van olyan gazdag ország, mint Anglia, akit messze túlhala'dtünk, itt az egy főre jutó mennyiség 50 kilogramm. A továbbiakban elmondta az előadó, hogy az almatermelés jelentőségét növeli a nagy arányú export. Míg 1960-ban 23 ezer tonnát exportáltunk, 1973-ban már 373 ezer tonnát. A termés közel 50 százalékát külföldön értékesítjük. Az almaexport jelentőségét igazolja, hogy az összes kivitelben a híradás- technikai termékekkel, az élelmiszer-gazdasági kivitelben, bor exporttal egyenértékű. A nyers gyümölccsel párhuzamosan növekszik a gyümölcskonzervek exportja is. A termelésről szólva a főosztályvezető többek között elmondta, hogy napjainkban a magyar mezőgazdasági termelés adottságai és köz- gazdasági viszonyai az intenzív területhasznosításra ösztönöznek. Az elmúlt években a gyümölcstermelés területén alapvető változás nem következett be. Hazánkban egy mázsa alma megtermeléséhez 10—12 munkaóra szükséges, amely az elmúlt öt évben alig változott. Hollandiában például 3 óra munka ráfordítással termelnek egy mázsa almát. A Dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügy-miniszter szerdán Szabolcs- Szatmár megyébe látogatott. Találkozott a nyíregyházi megyei bíróság vezetőjével, majd részt vett az MSZMP megyei végrehajtó bizottsáA román szakszervezetek meghívására augusztus 28-án Szabolcs-Szatrnár megyéből háromtagú szakszervezeti delegáció utazott Romániába, Kanda Pálnak, az SZMT vezető titkárának yezetésével. A delegáció tagjai: Orbán magas élőmunka ráfordítás oka többek között az, hogy hazánkban a jelenleg domináló művelési mód, az ültetvények átlag életkora, valamint az ültetvények talajadottsága miatt a terület- egységre eső átlagtermés növekedése lassul. Az országban meglévő 21 millió darab almafának csak egyhar- mada van korszerű ültetvényekben, s a fajtaösszetétel kedvező. Az ipari almakészítmények jelentőségét méltatta as előadó, majd a Szabolcs- Szatmár megyei almatelepítésről szólt. Az ország állami gazdaságainak kezelésében lévő almagyümölcsösöts közel 30 százaléka, a termelőszövetkezetekben lévő almások 55 százaléka Sza- bolcs-Szatmár megyében vaui A megyében az almaterme« lés magas fokú koncentrációja valósult meg. A mezőgazdaság megyén belüli munka- megosztásban, a szövetkezeti parasztság jövedelmének alakulásában az almaterme(Folytatás a 2. oldalon! gának ülésén. Dr. Korom Mihály ezt követően dr. Tar Imrével, a megyei pártbizottság első titkárával és dr. Pénzes Jánossal, a megyei tanács elnökével folytatott eszmecserét időszerű kérdésekről. i Sándor, a vasutas szakszervezet területi bizottságának titkára és Fazekas János, a Szabolcs Cipőgyár szb-titká- ra. A delegációt a határőr Tóth Géza, az SZMT titkára, és Szikszai József, az SZMT szervezési és káderbizottsá- gának vezetője búcsúztatta Dr. Korom Mihály látogatása megyénkben Szabolcsi szakszervezeti delegáció utazott Romániába Nagyobb szervezettséget Felkészülés az őszi betakarításra tlésezell a megyei élelmiszer-gazdasági operativ bizottság Szerdán délután ülést tartott a megyei élelmiszer-gazdasági operatív bizottság, melyen részt vett Ács Kálmán. a MÉM képviselője és Oláh János, a megyei párt- bizottság munkatársa is. Bacsu József, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője adott tájékoztatást a nyári gabonabetakarítás tapasztalatairól és az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A nyári betakarításban a bizottság koordináló, szervező tevékenysége eredményesnek bizonyult. A kedvezőtlen időjárás miatt viszont a várható terméshozam mintegy 4—5 mázsával alatta maradt a múlt évi rekordtermésnek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy csak ott tudtak jól megbirkózni a kedvezőtlen, esős időjárás okozta gondokkal, ahol a legkedvezőtlenebb helyzetre is felkészültek. Az objektív nehézségek mellett néhány helyen gondok voltak az üzemek belső szervezettségével is. A szárítóberendezések építésénél és üzembehelyezésénél adódó késésekkel a megyei népi ellenőrzési bizottság is foglalkozott. Az őszi betakarításnál szintén a kedvezőtlen körülményekre kell felkészülni, ami az üzemeknél nagyobb szervezettséget követel. A munkavégzéshez jóval több kézi munkára van szükség. Az időjárás miatt jelenleg két-három hetes elcsúszás van az őszi munkák végzésénél, amit az elkövetkező két hónapban ajánlatos behozni. A megyében az őszi betakarítási szezonban mintegy 1 millió 200 ezer tonna termény szállítását kell megoldani. Többek között 22 ezer hektár burgonya, 7 ezer hektár dohány, 9 ezer hektár zöldség vár betakarításra, s ezeknél máskor szeptember elejére már végeznek a betakarítással az üzemek. Ugyancsak betakarításra vár 80 ezer hektáron a kukorica, 15 ezer hektáron a napraforgó és mintegy 6 ezer hektáron a cukorrépa. Emellett az őszi munkákkal sem szabad késlekedni. A felmérések szerint 114 ezer hektáron az őszi kalászosok vetése, 105 ezer hektáron * mélyszántás jelent feladatot a mezőgazdasági üzemeknek. Ehhez a nagy munkához a munka- és erőgépeket maximálisan ki kell használni^ már most érdemes megszervezni a nyújtott és kettős műszakokat. Az ágazat más üzemeitől, a vízgazdálkodási társulatoktól, a vízügyi igazgatóságtól, a szakmunkás-^ képző intézetektől is szükséges igénybevenni az erőgépeket a munkák mielőbbi elvégzése érdekében. Külön feladat az almaszüret. A múlt évihez hasonlóan az idén is mintegy 35—36 ezer vagon alma termett. A minőség viszont elmarad a tavalyitól, becslések szerint mintegy 10 ezer vagon almát jégverés ért, perzselt. Az almaszüretbe. s 'általában a mezőgazdasági munkákba, a betakarításba szükséges a családtagok bevonása, de számíthatnak az üzemek az iskolák segítségére is. A szállítás megszervezésére áru- szállítási albizottság működik, mely minden pénteken operatív megbeszélést tart. flb> V I
